Fővárosi Lapok 1868. szeptember (200-224. szám)
1868-09-01 / 200. szám
igen el való maradva, Ormodi szintén kiáll a síkra, hogy ez „óriási haladást” elősegítse. E szép önbizalomnak egyik lap csípősen gratulál. A szélső bal lapja, (bár Ormodi ott dolgozott valaha.) igen megtámadja a tervezett „Közvéleményt,“ s annak szerkesztőjét, kit „elvtelen politikai amphybiumnak“ nevez. •— A „Századunk“ pedig — alkalmasint olvasatlanul — azt írja, hogy ez az új hetilap „csak olyan Magyar Újság-féle erőltetve csinált közvélemény lesz.“ — Egyébiránt a szélsőbal kicsiny írói körében nagy a meghasonlás. A szélső bal eddigi élclapja (a „Pecsovics“) azt írja, hogy a szélsőbal emberei „roszul képviselik“ eszméiket, s ily „apostolok a Krisztus vallását is megbuktatták volna.“ Böszörményire pedig, mint szerkesztője, azt írja: „irodalmi tevékenységet nem várhatott senki tőle, mint a kiről tudták, hogy nem író és hogy nem tud írni.“ Mindezt, mint az irodalom körébe tartozót, annak példáiul hozzuk föl, hogy a szélső bal sajtójában mily nagy a meghasonlás. Eleintén másokkal, most maguk ellen harcolnak. * Budáról nem rég névtelen fenyegető levelet intéztek a királyhoz. A legmagasb kabinet aztán leküldte ezt nyomozás végett. Az óbudai tanító azonnal megismeri az írást. Egy „bolond lakatosnak“ nevezett ottani kézműves fia irta, s be is vallá azonnal. Bántódása nem lesz, mert Ő Felsége előre meghagyá, hogy ne büntessék meg az esztelen levél íróját. * A budai lövészegylet elhatárza, hogy e hó 13-dikán diszlövést tart, táncvigalommal, s ezekre az ország minden lövészét meghívja. Sőt ezentúl minden évben tart e napon ily diszlövést. * H . 01 e D. Gulner Gyula, Pest megye aljegyzője, közelebb váltott jegyet Béé Mariska kisasszonynyal, Székesfehérvár egyik kedves és művelt fiatal hölgyével. * A Sóth János úr folyvást fenekedik Devecseri és lapunk ellen. E fenekedésében annyira következetlen, hogy míg első felszólalásában lapunkat „tisztességes és irodalmi színvonalon álló lapnak nevezte“ , harmad nap múlva már azt mondta rá: botrányokból él, sat. — Ebből aztán világosan láthatja az olvasó, hogy Asbóth Kaméleon úrnak ép oly keveset lehet adni dicséretére, mint ócsárlására. — Mi, midőn e vitában felszólaltunk, nem annyira Devecserit kívántuk menteni, mint inkább kiderítni azt, hogy Asbóth úrhoz nem illik az irodalmi „erkölcsbíró“ szerepe, miután egy „eredeti“ beszélyében egyszer ő maga játsza velünk szemközt a „tolvaj szarka“ ravasz szerepét. (Elméletből ma még megmaradunk e szónál: „egyszer.“) S az aztán az igazi telivér cinizmus , hogy azt az esetet, amit ő követett el ellenünk — most lapunk hibájának, szerkesztői gondatlanságnak nevezi. Mintha bizony minden szerkesztőséget, (mely a világ minden beszélyét és lapját nem olvashatja,) nem lehetne rá szedni, ha valaki eldobja magától a lelkiismeretességet. S ily esetben — Asbóth úr irodalmi erkölcstana szerint — nem az a vétkes, a ki rászedett, hanem a kit rá szedtek. — Ismételjük, hogy egy pávatollas fickónak sincs joga kiállani az erkölcsbirók fórumára, hol csak azt mondhatnók neki: „ismerlek szép maszk ! elmehetsz!“ Ne Devecserit üldözze Asbóth úr, hanem — ha tudja — mentse ki magát, mert most bizonyára a szégyenpadon ül. Hanem a maga bajával mélyen hallgat. Nem akarja a „Naplóban“ egy szóval sem elárulni, hogy ő, aki oly fennen bíráskodik, maga is vádlott, még pedig az erősebben vádlott. Megjegyezzük még, hogy Asbóth úrnak az irodalmi lelkiismeretről sajátszerű elvei vannak. Saját plágiumát illetőleg azt mondja, hogy miután ez lapunkban történt, ildomosabb lett volna „bölcs hallgatással“ takarni el. Nem úgy uram! Mi nem tartjuk magunkat csalhatlanoknak, mint a pápa, s bevalljuk, hogy nagyon is hibázatunk, de meg van bennünk az erkölcsi ösztön, igy a hibát, (melyeket mások által követünk,) önmaguk kívánjuk helyre hozni. Ugyanitt e lapban tépte ki Rodiczky egy tárca pávatollait. Ugyanitt e lapban igazitó helyre Fincicky egy orosz irodalomról szóló közlés hibáit. Nem takargatjuk mi sem a más, sem a magunk hibáit, mihelyt egyszer észrevettük. Sokkal illőbb eljárásnak tartjuk ezt, mint büszkén vádolni valakit oly vétekkel, melyet a büszke vádló maga is elkövetett — titokban, íme ez a különbség van az Asbóth úr és a mi irodalmi morálunk közt! * Kérelem a pesti családokhoz. Egy szegény, de igen becsületes, 20 éves bukaresti magyar ifjú, ki gymnasiumi iskoláit a nagyenyedi főiskolában végző, s most a pesti egyetemnél az orvosi pályára óhajtana készülni, hogy e célját elérhesse : egy vagy akár több gyermek mellé —a szállás és élelem fejében — nevelőül ajánlkozik. Kik tehát az ifjút elvállalni, s ez által mintegy esz-közölni készek azt, hogy Bukarest nagyszámú magyarsága nemsokára egy új magyar orvost nyerhessen, azok szíveskedjenek leveleiket hozzám intézni (Pest, régi posta utca, 2. sz.) én aztán bővebb fölvilágositással is szolgálhatok. — Reményi Károly. * Rövid hírek. — Székely Bertalan festészünknek a kormány 600 ftot utalványozott külföldi műutazásra. — Budán szombaton egy szerelemféltő matróz fölkereste kedvesét, megkérdvén tőle: ha szereti e még? s midőn az nemmel felelt, a lányt egy pisztolylyal megsebesité, magát pedig agyonlőtte. — Pórszász Antal pesti házbirtokos s gazdag sertéskereskedő a múlt hét végén meghalt, 71 éves korában. — Vértes Ernő, kinek gyászhirét pár nap előtt megcáfolták, szintén elhunyt. — Budavárban nagy lévén a lakhiány , több számviteli irodát sat. a külvárosokba helyeznek át. — Böszörményi egy nyilatkozatban azt írja, hogy a„Magyar Újság“ „fenntartása tetemes anyagi áldozatot kíván,“ ami igen ritka őszinteség, miután a szerkesztők nem szokták bevallani, ha kevés előfizetőjük van. — Pákh Albert díszes sírkövének kivitelét Gerendáira bizták. — Egy ferencvárosi tejárus 12 éves fia (Kirchner Ferenc) apja udvarán tégladarabokból egy pici gót templomot tornyokkal épített, oly ügyesen, hogy tehetségéhez a műértők is nagy reményt kötnek. — Bakody úr annak kijelentésére kéri lapunkat, hogy ő Helvey kisasszonyban nem látott második Hollósy Kornéliát, s csak azt írá, hogy a k. a. „nemes alakjában, színpadi viseletében nagyon élénken emlékeztetett bennünket (t. i. Bakody urat) egykori kedves és ünnepelt honi csalogányunkra. “ — Ábrányi Kornél a debreceni dalünnepre „Országos halár indulót“ szerzett. — A „hitel egyet“ dr. Fálk Miksát választá elnökévé. — Kuger szobrász karrarai márványból igen sikerülten készíte el gróf Andrássy Gyula mellszobrát. — A takarékpénztár nagy épületén szombaton ünneplik a kőművesek a falazat fölépítését, zeneszó, éljenzés és áldomások közt. — A magyar gőzhajó-társaság két új hajót bocsátott a vízre: „Komárom“ és „Mohács“ nevekkel. — Hevey Ilka k. a. holnapután a „Márthában“ fog föllépni. — A „cigány“ előadása vasárnap azért maradt el, mert a benne szereplő Csillag Róza k. a. édes anyja meghalt. — 800 — Bérlet .a 99. szám. úti szixxkénB. Pest, kedden, szeptember 1 én, 1868. Az afrikai nő. Opera 5 felv. Irta Seribe. Fordították : Böhm Gusztáv és Ormay Ferenc. Zenéjét szerzette Meyerbeer Jakab. A negyedik felvonásban előforduló nagy díszmenetet és táncot betantotta Campilli Frigyes, balletmester; előadják : az összes balletszemélyzet, a tánciskola növendékei és az énekkarszemélyzet. Fő-zeneigazgató: Erkel Ferenc. Rendező : Böhm Gusztáv. SZEMÉLYEK: Selika....................................................................................................Neszveda A. Ines .....................................................................................................Kendelényi F. Vasco de Gama...................................................................................Ellinger. Don Alvar . ..............................................................................Korbai. Nelusko...............................................................................................Simon. Don Diego, tengernagy................................................................Kaczvinszky. Don Pedro, a portugali királyi tanács elnöke........................Köszeghy. Főinquisitor . .............................................................................Ormay. Nagy bramin....................................................................................Bodorfi, Anna, Ines komornája.................................................................Korcsek Leop. Ajtónálló .........................................................................................Hubenai. Egy indus.........................................................................................Bognár. Matróz...............................................................................................Szalai. A titkos tanács tagjai. Főnemesek. Tengerésztisztek. Braminok. Indusok. Katonák. Matrózok. Amazonok. Bayaderek. Női testőrök. Szerecsenek. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. A hatóságilag engedményezett zálogházi közvetitő-intézet mindazon helybeli s vidéki t. er. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok maguk el nem végezhetnek, vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által legnagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat hat. i. bérmentes levelekben közüik megbízásukat a „zálogházi közvetítőintézet központi irodájával“ (lövész-utcza 3. sz., saját ház, a kir. zálogház átellenesben), mely iroda a legnagyobb biztosíték és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt feltételek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá avagy fiók-intézetére bízott tárgyakért jól áll, a t. ez. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a kir. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városban léteznek,és így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra, pénzre, zálogjegyre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány ujkrajezárért elvégez ; 6) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen áldott megbízásokért. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték következő : 1 írttól 100 írtig, minden írttól 1 ujkr.; 100 írttól 1000 írtig és fölebb minden írttól ujkrajczár. 58 * 10 Medaille de la société des sciences industrielles de Paris. Semmi ősz haj többé.M Ifc UQ A&. M © ® :1! IST 3ED1CQUEMARETÖL lrouenbe). Gyár: Rouenben, r. St.-Nicolas 39. A haj- és szakálnak pillanatnyi gyors, bármely árnyazata, a bőrre nézve minden kártékony hatás nélküli festésére. Ezen festészet legjobb ,valamennyi eddig használtak között. Főraktár : Pt'Slea, TOEÖK JQZS. gyógyszerész urnái, király* Ara 3 frt 50kr. postán 20 krral több. ---------+«-— V i n é k. ** Három levelet kaptunk már különböző városokból, melyekben megbotránkoztak azon, hogy egy élclap Jókaiban a költőt is igen cinikusan kívánta kipelengérezni. Megvalljuk, örvendünk e megbotránkozásnak, mert azt mutatja, hogy a politikai villogások közt is az igazi költőt mélyen tisztelik, s nem feledték el (mint az illető élclap) ama nagy érdemeket, melyeket Jókai Mór a legnehezebb időkben szerzett magának a szépirodalom terén. A jeles író költői oldala a kritikához tartozik, nem pedig a csúfondároskodó karrikatúra körébe. ** Vidéki rövid hírek. — A román irodalmi társulat szamosujvári ülésén Vulcanu a „nemzeti géniuszról“ értekezett. — Az unitáriusok tordai zsinatján egy londoni igazgató tanár is van: James Taylor. — Lajos napján több helyen (kaszinók és magánkörök) megemlékeznek Kossuth Lajosra, kinek nagy érdemeit semmiféle pártvillongás ne is feledtesse el velünk. — Hollán Ernő államtitkár meglátogatá választókerületét, ahol igen szívélyesen fogadták. Szerk. üzenet. E.ig. nevelő úrnak N.-Tagyokra. Sem levelét, sem bizonyitványait nem kaptuk meg; ennélfogva szükséges, hogy ön a postánál tegyen lépéseket. Felelős szerkesztő: Zadcai Károly. nliTiiiiiliHfiWi'iiriMiiíifr'iiiiHiimiiniwtí—iiiiiiiiHMiiiiiiiniw n iibh i iw ni mii ír.....nur nr i Tulajdonos: Tóth Kálmán, Kiadja fen nyomatja Emsch Gusztáv, m.gy. akad nyomdáét, 1868