Fővárosi Lapok 1869. november (251-274. szám)

1869-11-03 / 251. szám

b­d­a­i dalárda az idén is megkoszorúzta Gás­pár Ignác, néhai debreceni karmester sírját, ki a da­lárda 1866-diki zászlószentelésekor Budán húnyt el, kholerában. — A városi kapitány értesité a bérkocsisokat, hogy nov. 15-dikén a minden vendég­nek átnyújtandó kézi jegyek érvénybe lépnek. — Holm Mária, házmesterné a két szerecsen-utcá­­ban, vigyázatlanságból úgy megégeté magát petró­leummal, hogy sebei folytán meghalt. — Cattaró­­b­a­n kiutasiták a hirlaptudósítókat, s igy a dalmá­­ciai fölkelésről még kevesebbet fogunk tudni. * Népszínház. Szerdán, nov. 3-kán: „Sullivan, vagy: Egy bájos estély,“ vígjáték 3 felv. V­idék. ** Az aradi lóverseny első napja szombaton, kedvező idő mellett folyt le. A száz­aranyos állam­­dijat Blaskovics Ernő „Zivatar“-ja nyerte meg; az aradmegyei 600 frtos dijat Atzél Péter „All my Eye“ paripája; az aradi hölgyek díját gr. Sza­­páry Iván „Coquette“-je. A mezei gazdák verse­nyében csak ketten vettek részt, s ezek egyike is leesett. ** Kalocsán a magyar gőzhajó-társaság nyug­díj-intézete javára hölgyek által rendezett táncviga­lom, a­mint onnan értesítenek, igen jó kedvvel folyt le, s a jótékony célra is több, mint 200 frtnyi jöve­delmet hozott. Csernyus Ottilia, Móder Kornélia, Kozma Mari és Tömlényi Flóra úrhölgyek fáradoz­tak leginkább rendezésén. A táncokat Salamon Zsig­­mond rendezi. Az említett bájos hölgyeken kívül Kovács Ilka, Földváry Lidi és Évi, Gyulai Ottilia, Hőke Jozefina, Mihályi Vilma és Mari stb. kisasszo­nyokat emlitik. Közelebb paksi előkelő höl­gyek szándékoznak ugyan e célra táncvigalmat rendezni. ** Vidéki rövid h­irek. — Kovacsóczy István, tiszapüspöki plébános egri kanonok lett, Büttner Károly, tardos keddi plébános pedig pozsonyi kanonok — Dobokamegye egyik községében múlt hó 20-dikán egy 113 éves em­ber (Opris Sámuel) húnyt el , ki 50 unokát s dédunokát hagyott maga után, s még utósó idejében is szemüveg nélkül olvasott. — Dr. Bécsy Temesváron Fröbel-féle gyermekkertet akar létesí­teni. — Debrecen azon munkálkodni (megszé­gyenítve Pestet), hogy az utcai koldulást helyes in­tézkedések utján megszüntesse. — Bauer plébá­nos s­t. kanonok, Győrből rokonai látogatására menvén, ott megérkezése után félórával meghalt. — Rozsnyai püspöknek — hir szerint — Mihalovits apátot nevezik ki. — Kolozsváron József fő­herceget fáklyás­ zenével fogadják. Külföld. A király keleti útja. A Kairóban lakó magyarok és osztrákok múlt hó 21-dikén értesültek arról, hogy ő Felsége személyesen jelen leend a Suez-csatorna megnyitásán, s az ünnepélyek bevégző­dése után Kairót is meglátogatja. E hír­t hallattára rögtön bizottmányt alakítottak, hogy az Ő Felsége ünnepélyes fogadásáról gondoskodjék. Kairóba érke­zése nov. hó 21-kére van kitűzve. Az ünnepély rész­letei még nincsenek megállapítva, s eddig csakis annyit ir egy levelező, hogy az uralkodót a künn élő magyarok és osztrákok a pályafőnél fogadják, este fáklyás­ menetet rendeznek s az örvendetes esemény emlékét az osztrák-magyar gyarmat szegényei kö­zött jótékonysági tények gyakorlása által fogják megünnepelni. E gyarmat körülbelül 1200— 1300 lelket számlál; többnyire gépészek, építészek, kéz­művesek és földészek, s köztük mintegy 60—80 ma­gyar van Mindnyájan kedvező anyagi körülmények között élnek. Berzenkovics R.jelentékeny állást fog­lal el az egyptomi külügyminisztériumban, Matta nevelő­intézet-tulajdonos, Schöft-nek Alexandriában és Kairóban fényirdája van, Klug és Heller (ez utób­bi Pestről) nagykereskedők. A zalai születésű Krem­­sernek dalcsarnoka van.­­ Az egyiptomi kormány szintén nagy előkészületeket tesz ő Felsége fogadá­sára. A citadellát, melybe szállni fog, egészen kija­vítják. Az alkirály által Párisból táviratilag meg­rendelt bútorokat nov. 11-re várják, s a festők, asz­talosok, kőmivesek és aranyozók félbeszakítás nélkül dolgoznak. A helyreállítási költségek 70,000 font sterlinget tesznek. Gr. Beust és gr. Andrássy számára szintén külön palotákat fognak berendezni. — A csatorna megnyitási ünnepélyének programmja ez: nov. 16-dikán nagy­ mise a kopták vallásos szertar­tása szerint; azután mohamedán isteni­ tisztelet Port- Said-ben, ennek végével csatornái út; nov. 17.: meg­érkezés Ismailába, katonai szemle, este táncvigalom; nov. 18.: utazás Suezbe, nagy ebéd, melylyel a hiva­talos ünnepélyességek véget érnek. — Magáról a csatornáról írják, hogy azt egy évnél előbb aligha lehet átadni a hajózásnak, s hogy tökéletes kiépí­téséhez még 50 millió frank szükségeltetik. 1 Ő Felsége konstantinápolyi időzésére vonatkozó­lag táviratozzák, hogy hétfőn d. e. a Mária-templom­­ban misét hallgatott azután­­. Prokeschnél ebédelt, majd a színházat nézte meg, midőn is az utcákon összetódult néptömeg lelkesen üdvözölte. Ugyanaz­nap tekinti meg Busukdereben a régi vízvezetéket is. Athénbe tegnapelőtt este utazott. 1 *** Lesseps, a suezi csatorna építője, a nagy ünnepélyt családi ünneppel köti össze. Bár 65 éves , házasodik, s egy amerikai fiatal hölgyet Bragard k. a.-t vesz nőül, s a­mint mondják: e házasságot a francia császárné szőtte ki Lessepsnek rokona. Az is érdekes, ha igaz, hogy a Lesseps fia atyja menyasszo­nyának nővérét veszi feleségül. Hir szerint: Lesseps „suezi herceg“ címet nyer, s e kineveztetését a fran­cia császárné közlendi vele. Ismailában m. hó 11-én az osztrák-magyar gyarmatnak ünnepélye volt. Ekkor tűzték föl elő­ször az új magyar-osztrák zászlót, s Bader egyptomi konzul beszédében egyetértésre kérte a birodalom la­kóit. Szavai után háromszoros éljennel éltették ő Fel­ségét s a néphimnusz, Rákócy- és Radetzky-indulók eljátszása rekeszte be a rövid ünnepélyt. Az ősz rá­kok házai zászlókkal voltak ékesítve. *** Metternich hg. felől azt beszélik a párisi jockey-klubbal, hogy a herceg csakugyan nem nyert engedélyt ő Felségétől a párbajvívásra, s hogy annak következtében kegyvesztetté lön. Beszélik azt is, hogy Napóleon császár sajnálatát fejezte volna ki ő Felsége előtt arra az esetre, ha Metternich herceg­nek csakugyan távozni kellene Párisból, s hogy a hercegnek ottmaradása legfényesebb bizonyítéka a két udvar között fennálló barátságnak és egyetér­tésnek. *** A párisi „Figaro“ okt. 25-diki száma, mely egészen a hivatalos lap utánzása volt, megtette hatá­sát a párisi közönségre. Sok olvasót zavarba ejtett s voltak, kik hittek a közlött proclamatió valóságában. Mindenütt csak a „Figaro“-t lehetett látni melylyel kiadója e napon pompás üzletet csinált. Reggeli 11 órakor már 60,000 példányt vittek el a­ kiadó­hiva­talból, és estig 150,000 példány forgott a nép keze­ közt. Esti 7 órától kezdve azonban több példányt nem lehetett kapni; mint mondják, a rendőrség tilta be terjesztését. Rómából írják, hogy a zsinatra már gyü­lekeznek és a szent város napról-napra élénkebb ar­culatot ölt. De a jámbor atyák nem viselik mindig úgy magukat, mint ezt állásuk követelné. Rómában ugyanis mostan mindenki a botrányról beszél, mely­ben két francia pap játsza a főszerepet. Az egyházi jog valamelyik tétele fölött e két pap közelebb oly heves vitába ereszkedett, hogy egyik közülök a ko­csit, mely őket a város egyik legnépesebb utcáján vitte végig, megállittatá­s öklével kezdte társát kapa­citálni. Ez eleinte békén tűrte heveskedéseit, de ké­sőbb, midőn a dolgot már unni kezdette, keblébe nyúlt, elővette fegyverét, mire a támadó csakhamar véd­állást volt kénytelen elfoglalni. Civakodásukat oly hévvel folytatták, hogy a körültök csoportosult tömeg a dolog tragikus következményeitől kezdett aggódni. Szerencsére azonban a veszély nem volt oly nagy, mert a papi fegyvert csak egy feszület képezte. *** Kubai állapotok. A „New­ York He­rald“ egyik közelebbi száma írja: „Két spanyol nő — az egyik madridi, a másik kubai — fü­rdött közelebb a tengerparton, nem mesze a várostól s politikai dolgok­ról kezdtek beszélgetni. A madridi nő így szólott: „Alig várom a napot, midőn a kormány Aldama há­zából istállót csinál.“ „És én — szólt a másik — Cespedest (a lázadók fejét) abban a palotában sze­retném látni, melyben jelenleg Rodus (a spanyol főkormányzó) lakik.“ Alig mondá ki azonban e szavakat, midőn politikai ellenfele, a madridi nő ha­jába kapott, a vízbe merité­s talán bele is fojtja, ha szerencsére a kubai nőnek a parton állók segítségére nem sietnek. A lelkes honleány sietve felöltözött, a palotába ment s mire a másik lakására ért, már egy hivatalnokot talált ott, ki értésére adta, hogy férjé­vel és családjával a legközelebbi postagőzösön Spa­nyolországba kell utaznia. Eltávozásáig rendőri felü­gyelet alatt tartották.“ 1004 Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Nyílt tér. 90. Kedves arcképed, az én védangyalom — lebeg szemem előtt, és emlékeztet boldog pillanatokra. Oh angyali..........! szivem mélyiben érzem, hogy boldog­ságot, mennyei ürvöt csak nálad, csak édes ajkaidon találhatok. Ezer csókot viszonyításig ott, hol eddig találkoztunk. ......... 1—1 176 Bérlet NEMZETI 177. sz. SZÍNHÁZ­Pest, szerdán, november 3-án, 1869. SZER­AFINA. Színmű 5 felvonásban. Sardou Victor után francziá­­ból fordították : Deák Farkas és Szépfaludi Ferenc. Rendező: Feleki Miklós. SZEMÉLYEK: Kezdete 7 órakor, vége 9 után. Montignac — — — Feleki. Rosanges báró — — Komáromy Planterose —­ — — Szerdahelyi Chapelard — — — Szigeti József. Róbert — — — Náday. Sulpice — — — Szigligeti Anna. Ambrus — — — Benkö. Dominique — — — Vár­földi. Savonien, groom. — — Szigligeti Jolán. Szerafina — —­­— Prielle Cornelia. Yvonne — — — Lendvainé. Agatha — — — Niczkyné. Pelagie — — — Hirtling Mari. Zoé — — — Boér Emma. Ursula — — — Horváth Teréz. Szu­rínák J. fiai arany- ezüst- és drágakő-­ ékszer-üzlete Pesten, K­ig­yó-vitéza Kivonat a nagy árjegyzékből. Ajándék-darabok. Minden darab 3 próbás aranyból. 1. SZ 'Gyermek fülbevalók 1 frt 70 krtól kezdve feljebb 'Fülbevalók gömbölyűek4» 25­­7n Fülbevalók hoszuk . .6 Keresztek................. 2. 25 r* Csattok ................. 1» 20 7? 77 Ing gombok .... 2» 50n V Női gyűrűk jó kővel2„ 5u 77 59 Női pecsétnyomó gyűrűk 3» 50 77 77 Karika gyűrűk . . .3n 77 77 Férfi gyűrűk pecsét­nyomó % forma .................51 n 779 Nyakkendő tűk . . .5 n 77 y­ Nyak lánczok, kereszt vagy Metállhoz ....6­ 50­­Metállok.................6 Melltük (Broche) . . 6r> 77 Garniturok (Broche és -függő)................. 15 n 59 77 Karpereczek .... 187­ --77­­Óra lánczok rövidek 24 r1óra lánczok, hoszuk 38 77 — 1­­77 3 (13) próbás ezüstből. Mária képek nyakba . — Irt 15 krtól kezdve Keresztek..................— „ 30 Metaillok felnyilósak .— „ 50 Gyüszük.................. —* 60 Csemege kések és villák —» 60 Keresztek zománczal nyak­ba..........................— » 60 Emlék gyűrűk felírással 11­ 25 Gyermek játékok . 1­ 75 Óra lánczok ....6 „ 50 Karpereczek . . 2­ 1 50 Garniturok (Broche is függő).................6 77 Th­ea szűrök .... 2n 50 Czukor fogók ....3 77 Keresztelési és bérmálási emlék képek . . . 2a 50 Só és borstartók együtt . 3„ 50 Gyermek evőeszközök tokban.................5 Varró eszközök tokban .5 Poharak................. 6­­50 Gyertyatartók . . . 20 77 író eszközök .... 15 Csengetyű tálczával 25 7? Czukor edények . . .8 77 4 Nehezebb arany és ezüsttárgyak, u. m. lánczok, gar­­niturok, evőkészletek, 6, 12, 24 személyre, a munka külön-­ félesége­, szerint gyártási áron számíttatnak. A fantasie-darabok, finom drágaköves tárgyak, Louis Laine legújabb rajzai után vannak dolgozva. Cserénél, az arany vagy ezüst egyenlő finomsága mellett, csupán a munka fizettetik. Kijavítások, czímerek, betűk metszése kőbe vagy­ aranyba gyorsan eszközöltetik. Saját használatunkra vásárlunk gyémántokat, gyön­l­öryöket, színes köveket, ócska aranyat és ezüstöt. Arany-ezüst pénzt, bel és külföldit beváltunk a napi­ árfolyam szerint. 167 1878. 8—6.1 Vidéki megrendelések a szokott módon pontosan­ teljesítetnek, és nem tetsző tárgyak másért becseréltetnek. Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat (ezelőtt Emich G. 1869.)

Next