Fővárosi Lapok 1872. május (99-122. szám)
1872-05-30 / 122. szám
122-dik SZ. Csütörtök, május 30. Kiadió-hivatal: Pest, barátok tere ?. Szám. Kilencedik évfolyam 1872. Előfizetési dij: Félévre . . . 7 ft — kr. Negyedévre , 3 ft 50 kr. Megjelen az ünnep utáni napokat kivéve mindenfilm. FŐVÁROSI LAPOK. IRODALMI NAPIKÖZLÖNY. Szerkesztői iroda: Zöldfa utca 39. sz. 1. óra. Hirdetési díj. Hatodhasábos netű-9 k... Bélyegdíj minden igtatáskor .... 30 Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhat a kiadóhivatal. V ihar. (Byron „Childe Harold“-jából.) Az ég borul . . . mily változás! Oh éj, Vihar, sötétség mily csudás erőd, Hatalmas s mégis édes mint a fény Az asszony éjszemében! Zúgva bőg, És bércről-bércre szökdel hegytetők Ormán a menny kő. Nem felhő szavát Hallod : mindannyi bércnek nyelve nőtt, A Jura dörgve küldi válaszát A vidám Alpesnek, mely hozzá átkiált. Magasztos éj ! Nem arra alkotott vagy, Hogy gyáván átaludjunk. Hadd vegyek Részt tombolásán kedved s haragodnak, — Viharnak, éjnek része hadd legyek! A tó szinén tűzhabok lejtenek, Kövér eső táncolva hull a földre. Koromsötét lesz újra, — a hegyek Viszhangja tombol, dong szilaj örömbe’, Hogy végre szült a föld, s — földrengés lett szülötte. Hol Rajna tör utat két bérc között — Két bús haragba’ megvált szerető, kik Bár elszakadván szívük megtörött, Találkozásuk többé nem remélik ; Pedig a szép szerelem gyökerén nyílt A kínos édes, örült gyötrelem, Mely bimbajában szétzuzá reményük, Hogy egy átokvert, kínos életen Önmaguk emészszék öröm-reménytelen. Hol sziklák közt a Rajna vájt utat, Ott dúl a vész legdühösb zivatarja; Mert itt nem egy, de száz vihar mulat S boszos villámát kézről-kézre adja; S a durva had legvakmerőbb alakja Tüzes nyilát a bércnyilásba fúrja, — Mikéntha tudná villámon haragja, Hol, merre van a pusztulás odúja, Ott bármi szörny lakik, nyilával hogy leszúrja. Ég, tó, patak, hegy, villám, fellegek, Éj, mennykő, s mely mind érti ezt: a szellem, Miattatok nyugtot nem lelhetek. Mely zengve búgva száll a rengetegben Viszhangotok, mint vészharang, szivemben Cseng bong s az álmot messze hajtja. Hol, Hol van hazád vihar ? Emberkebelben Dúló vészekként te sem nyughatol ? Vagy mint sas a magasban, fészket lelsz valahol ? Ha felhozván megtestesitni tudnám, Mi él valóm legmélyebb mélyein, S eszméimet a nyelven megboszulván, Szám, lelkem, vágyam, szenvedélyeim, Mit érzek, tudok, szenvedéseim Egyetlen szóba önthetné ki ajkam S e szó villám van’ — beszélnék; de igy Élek, halok szótlan, meghallgatatlan Hüvelyzett kard gyanánt egy néma gondolatban ! Jánosi Gusztáv, Lorántffy Zsuzsanna családja körében. (Történeti rajz.) Szilágyi Sándortól. (Folytatás). S e hatalom gyorsan emelkedett, de pillanatra megállt Midőn Bethlen Gábor elhatározta a harminc éves háború mozgalmaiba beleelegyedni s 1619 nyarán sereget vezetett Magyarországra, Rákóczy habozás nélkül csatlakozott hozzá s részt vett a háborúban, mígnem megveretése f a lengyelek által Terebesnél és neje lebetegedése visszavonulásra nem kényszerítők. Ő nem volt a kockáztatások embere és Bethlen harcaiban azután igen másodrangú szerepet játszott. Családi bajai is okozák ezt. Egymásután három fia született, Sámuel, György, Zsigmond. 1622 év nyarán kiütött ragály nagyon szedte a környéken áldozatait s az aggódó szülők a vidék sebészéhez fordultak jótanácsért. A gyógyászat Magyarországon akkor igen alacsony fokon állt. Pozsonytól Brassóig csak a nagyobb és népesebb városokban volt orvos, a többi helységeknek s gyakran egész megyéknek s szükségleteit egy-egy sebész s egy-egy patika elégité ki. De a várak kamarái el voltak házi szerekkel látva, a mi hiányzott, azt a sebész készité, vagy a városi patikából megküldte, utasításai kíséretében. A környék sebésze (vagy mint akkor nevezték) borbélya, megküldte az elővigyázati rendszabályokat a ragály ellen, menjen a család hűvösebb vidékre, a ház asszonya és a gyermekek egresest egyenek, tartózkodjanak a gyümölcstől. Maga György úr hetenkint egyszer egyék meg egy babnyi nagyágú terjéket, mely jól kiizzasztja. De sem az óvszerek sem az anya ápolása nem menté meg Sámuelt a legidősb fiút, s habár utóbb megint született egy fiuk Ferenc, ez is még gyermekkorában elhalt. A gyász, mint múló jelleg elvonult a család egéről és a Patakon leélt napok édes emléke utése percükig gyönyörrel tölté elszívükét. Az a kis kert a vár alatt, a szép és szerető hitvesnek kertje, sok boldog órának volt tanúja és még évek múlva is, már élete delén, midőn a fejedelmi gondok vették idejét igénybe, ha Rákóczy Patakra ment, első volt , a kert mit felkeresett. S a vár templomában, melyet ők tettek nagggyá és kényelmessé, hányszor hangzott föl buzgó imájok, hányszor tölté be a szent zsoltárokat énekelve szép hangos szavak az egyházat, mennyi áhítattal hallgatták Prágai András, Szepsi Mihály káplánjaik szónoklatait, vasárnaponkint kettőt, s gyakran hétköznapokon is. S az iskola, mely a váron kívül magában a városban a minoriták zárdája helyén volt építve, közös büszkeségük, menynyi gondoskodás, figyelem tárgya volt. Emelni, gyarapítani, folytonosan ellátni kitűnő tanárokkal, segélyezni, eltartani a tanulókat, míg annak növendékei; azután egymás után minden évben néhányat a jobbak közül külföldre küldeni, hogy Anglia és Németalföld legjobb egyetemein tanulják azt, amit abban az időben egyetlen tudománynak tartották a theologiát, és ily módon nevelni magok közül tanárok és papokból egy nemzedéket, kik élő szavakkal, írásaikkal bástyái legyenek a hitnek és tudománynak , ezt ők éppen olyan kötelességnek tekintették, mint gyermekeik nevelését. Mert a pataki iskola a pataki uradalom kiegészítő része volt. Ebből fedezték annak költségeit: a tanárok fizetését, az alumniákat, a külföldre mentek ösztöndíját. S a csapás, mely 1629-ben érte az iskolát, midőn 3 tanára és a tanulók nagy része a ragály áldozatává lett, csak új erőfeszítésre ösztönzé őket. A ragály megszűntével újra megnépesült az tanárokkal és tanulókkal. És a ház a várban Rákóczyné lakosztálya, mily igaz őszinte szerelemnek volt tanúja. A vár magas és meredek hegyre építve, eredetileg (egész 1643-ig) két, egyenes vonalban menő épületből állt, melynek nyugati részéhez volt ragasztva a kereszttorony, egy kiemelkedő épület, maga a főerőd négy vártaházzal ellátva. Alatta folyt a Bodrog, habjaival a várhegyet mosva, míg az északi, déli és nyugati rész mély árokkal és minden oldalról erős kőfallal volt körülvéve. E regényes fekvésű de komor sasfészek északi részében feküdt Rákóczyné lakosztálya. Boltives szérbák, vastag falakkal, fényűzés nélkül, de csínnal bútorozva, a kor szokása szerint tölgyfabútorokkal, kerevetekkel, menyezetes ágygyal ellátva, falai is függő török szőnyegekkel bevonva, s üdítő kilátással a Bodrog által mosott gyönyörű és termékeny vidék arany kalászaira, szőlőhegyeire. Rákóczy lakosztálya a katonai s gazdasági felszerelés igényeinek felelt meg : iroda s gazdászati és hadi szertár —a mint a várúr is az intézkedés szálait kezében tartá. Egy XVII-ik századi várúr élete nem volt oly rideg, mint a komor falak, a bástyákról kiszegzett ágyuk, a tornyokra felállított őr, a folyosókon cirkáló hajdúk s a várfalak mellett sétáló kék darabontok sejtetni engedték. Egy környék hadi s gazdászati központja volt az, pattantyúsokkal, gyalogokkal, cselédekkel s mesteremberekkel s néhol salétrom-gyártókkal és lőporkészitőkkel is ellátva, melynek várnagya egyszersmind az uradalom gazdászati tiszttartóságát is viselte. Aztán Rákóczy fényes udvart tartott, kihez messze földről küldték a főurak fiaikat apródoknak, hogy ez óvatos higgadt államférfi udvarában képződjenek s kinek udvarában őrlődtek meg az eszmék a felső magyarországiak részéről Bethlen Gábornak messzeható terveihez csatlakozni. Vig lakomák s ezekkel kapcsolatos és egész s kis hadjáratoknak látszó vadászatok hozták össze az egyforma meggyőződés embereit, melyeken az amaző időben oly nagy szerepet játszó megyék politikai magatartása felett határoztak. A lakomák zajosak voltak s Tokaj üditő nedve mellett rendesen mámort szereztek magoknak. — Rákóczy mindannyiszor dicsekedett nejének, hogy ő egymaga józanon maradt. A vadászatok sok nemes vad életébe kerültek, de az első és a legszebb, mindig a vadászat helyéről, s Rákóczynénak küldetett el, így élt e pár folytonosan vagyonosodva, gyarapodva, emelkedve a közbecsülésben; mígnem Rákóczy az erdélyi fejedelmi szék elnyerésével a legnagyobb méltóságra és hatalomra jutott, mely az idő szerint haájában, magyar ember előtt nyitva állt. Bethlen Gábor halála után egy, szenvedélyesnek élő , asszony s egy tehetetlen öreg a nagy név, az általok is viselt Bethlen név varázsa alatt a fejedelmi székre jutva, ezt arra használták, hogy letiporják a zászlót, mely már oly magasan lobogott. Az első ellen még kegyence is, az utóbbi ellen még fia s veje is föltámadtak. Hiába sírt amaz, hiába emlegette Absolont és Sault emet, nem hálátlanság, nem pártoskodás az, mikor egy ország közvéleménye szólal föl sorsa intézői ellen. Mindenki tudta akkor, hogy a Svéd- és Lengyelország közt Altmarckban létrehozott békében Gábor fejedelemnek főrésze van, s hogy ennek Gusztáv Adolffal szövetsége volt közös akcióra a német császárság ellen. Mikor a svédek Rügen szigetére kikötöttek, s aztán mikor a nagy király zászlaja diadalról diadalra nyomult, hogy ne fájt volna az erdélyiek szive, hogy az ő ambícióikat családi versengés nyeli el s fegyvereiket pártviszályra kénytelenek élesíteni ? Ezért kelle bukni a két versengőnek, ezért meghivatni Rákóczy Györgynek a fejedelmi székre. Rákóczy sokáig habozott a meghívás elfogadásával, erős hitleveleket vett s csak miután mindent rendbehozott, indult el Patakról 1630 október 1-jén nejével és három fiával, s Debrecenen át Váradra ment, hol Zólyomi és ifjabb Bethlen István, hatalmukhoz és vagyonukhoz illő fénynyel fogadták. E perctől fogva sem nem hátrált, sem nem ingadozott. Azután sem ingadozott a bekövetkezett hosszas hat évig tartó küzdelemben. Előbb Eszterházynak seregeit kelle tönkre tennie. Azután nagyravágyó tervelőket megfékeznie, melyek idő előtt be akarták vonni az európai háborúk küzdelmeibe. Majd erdélyi lázadókat s egy magyarországi versenytársat levernie, többszörös ármányt legyőznie, élete ellen irányzott merényeket kijátszania s végre legutójára le lapunk mai számához fény van mellékelve