Fővárosi Lapok 1881. február (25-47. szám)

1881-02-01 / 25. szám

Végül Madarász József interpellálta a h­orvát minisz­tert, miként indokolja azt, hogy a horvát országgyű­léshez január 8-án intézett leiratban a törvényes »Horvát-Szlavonországok« kifejezés helyett »horvát­­szlavon királyságunk« s »a magyar korona országai­nak közös országgyűlése helyett« »a Szent István korona­ országainak közös országgyűlése« törvénytelen kifejezéseket használt ? Az interpellációt kiadták a miniszternek. * Jégünnep volt, olyan,a­minő ez olvadozóra vált időben lehetett, Pesten is, Budán is, vasárnap délután. Adjuk ezúttal az elsőséget Budának, mivel az ottani korcsolya­sportról ritkábban esik szó. Pedig Halifax­nak ott is ép úgy hódolnak, mint a lánchídon innen. Három pálya is van ottan: a torna­egyleté, mely azon­ban nem igen felel meg a célnak, s a Christ és a Klemm-féle téglatelepeken levők. Ez utóbbi a legked­veltebb, oda gyűl naponkint a budaiak szine-java. Va­sárnap pláne ünnepély volt, midőn a hétköznapi síp­­ládaszót a Károly román fejdelem ezredének zenekara váltotta fel, játszva­ hat óráig táncdarabokat. Sajnos, hogy az ellanyhult időjárás megronta a jeget, mely több helyen olvadásnak indult, víztócsáknak adva helyet. A fiatalság azonban jó kedvvel­­­uhant a jég hátán, sőt négyest is rendezett, harminckét korcsolyázó pár­ral, meglepő ügyességgel. A nők közt voltak : Hazu­­cha Lajosné, Freiberger Jánosné, Neuhauserné, Hof­mann Malvin, Nicola Szabina, Szekula Vilma, Schwarz Józsa és Irma, Tóth Ilka, Molenda Böske, Horváth Anna, Stuckli Hermina, Ostyián Irma, Ott Anna, Bruckner Irma, Schaffer és Grőth nővérek, sat. Alko­nyat beálltával fáklyafény és görög­tűz mellett folyt a világítás. — A városligeti pálya négy órakor már el volt lepve. Dideregni nem kellett, mert az idő sajnálatosan megenyhült, ugyancsak megrontva a jég kemény rugalmasságát. Az acél ugyancsak felbaráz­dálta a pályát, melyet folyvást söpörni kellett s a viz­­tócsák egyre gyülemlettek. Szóval nagyon megcsor­bult az élvezet. De volt mit látni. Mágnásnők, pol­gárhölgyek, szebbnél szebb lányok virító csoportja gyűlt össze s járták a négyest is a pocsogó jégen. Künn volt gr. Andrássy Gyula is, nejével. Öt órakor felgyúrták a villamos lámpákat, melyek fehér fényt árasztottak szerteszét, de sem világítás, sem zeneszó nem nyújthatott kárpótlást a jég elromlásáért. A kö­zönség egy része kedvtelenül tért haza a locsos, ned­ves időben a jégsport ütésében kelletlen szünet áll be most addig, a­míg ismét beáll a fagy. * Hymen. Keller Aranka kisasszonyt, özv. Keller Lajosné úrhölgy kedves leányát, e napok­ban jegyezte el Mitterdorfer Lajos, a magyar általános hitelbank tisztviselője. — Koós Ottó m. kir. zálogházi igazgató, jegyet váltott özv. M­aj­o­­ros Endréné szül. Weisz Berta úrhölgy­gyei. * Farsang. A redoute farsangi naptárában ma estére ismét nagy díszbál van kitűzve: a kereske­delmi bál, mely kétségkívül a táncsaison csúcs­­pontjai közé fog tartozni. — A gyógyszerész­­b­á­l szombaton lesz a redoute-ban s a házi­asszony, Cserhalmy Ferencné urhölgy s a buzgó rendezőség rajta vannak, hogy szép is legyen s a gyógyszerész­tanhallgatók segélyegylete javára is jövedelmezzen. — Kálik­ó-b­á 1 az idén is lesz a gyermekmenhely ja­vára a redoute-ban, e hó 13-dikán. — A román b­á­rt a farsang legvégére (március elsejére) tűzték ki; az »Europá«-ban lesz s táncolni fogják az idén is benne az »ardeleana« és románu« társastáncokat; tizenkét fiatal ember pedig, mint tavaly, népviseletben mutatja be a »calusieri« oláh férfitáncot; e bál ren­dező bizottságának irodája a váci utcai 13. sz. házban van. (2-dik em. 30. ajtó.) — Jurátus-bált ter­veznek a királyi tábla jegyzői, mint a régi jurátusok utódai.­­ ■ A »Fácán «-ban szombaton a budai legényegylet bálját vígan tartották meg ; házi­asszony Szvirák Jánosné volt s az első négyest száz pár tán­colta. * Személyi hírek. Herceg Karagyor­­gyevich Péter egy Bécsből a »Pester Lloyd«­­nak küldött nyilatkozatban rágalmazó koholmánynak jelenti ki azt az állítást, mintha ő a Szerbiában újra szóban forgó izgatásokkal összeköttetésben állna. — Zichy Mihály most »A béke áldásai« című nagy képét festi, mely »A démon harcá«-nak ellenképe lesz. — Prielle Kornélia asszony márciusban Kolozsvártt fog vendégszerepelni s a »Magyar Pol­gár« felhívja előre a közönséget, hogy ez alkalommal ünnepélyt rendezzen, mert júliusban telik be a negye­dik évtizede, hogy e nagytehetségű művésznő a szín­padon működik. — Gr. Festetich Taszilóné szül. Hamilton hercegné e napokban megkezdi a ma­gyar nyelv tanulását s Gyulai Pál ajánlatára Keviczky Gyula hidlapiró lesz a tanítója. — Langer Gusz­­t­áv alezredes, a 32. sz. budapesti sorezred tartalék­parancsnoka,nemességet kap »Edler von Langenrode« előnévvel. — Cseh Lajos kolozsvári s­zakmáry Sámuel nagybányai bányaigazgatók nyugalmaztat­­tak, az első negyvenegy, a másik negyvenhat évet meghaladó buzgó és sikeres szolgálat után, s ez alka­lommal az első a harmadosztályú vaskorona-rendet, a másik pedig a miniszteri tanácsosi címet kapta meg elismerésül. — Liszt Ferenc egy földszinti pá­holyból hallgatta a »Sába királynője« szombati elő­adását s Wiltné asszony hatalmas énekét.­­- Füzes­­séry Géza ismert ügyvéd és országos képviselő szombaton családi és baráti körben ülte meg ezüst­lakodalmát. — Graf Károly fiatal mérnök, a kassa-oderbergi vasút derék tisztviselője hosszas szen­vedés után elhúnyt s vasárnap temették el. — Khleyberné szül. Waller Johanna asz­­szony szombaton fővárosunkban meghalt, 78 éves korában; nagyszámú család, több unoka és dédunoka siratja az elhunytat, kit tegnap délután kisértek ki örök nyughelyére. — Beöthy Zsolt írótársunk e napokban igen nagyfokú lázban szenvedt, de már jelentékenyen jobban van. * Az építészek bálja, vasárnapra viradó éjjel ugyancsak megélénkítő a pesti lövőház termét és he­lyiségeit. Kedélyesség és dísz jellemezte e polgári mulatságot. Közönség oly nagy számmal jelent meg, hogy a társastáncokra kitelt vagy hetven pár. A nők kék atlaszba kötött pajzs alakú táncrendet kaptak, melyet az építési jelvények csoportja díszített. A buzgó rendezőség élén Bukovics Gyula állt, s a házi­asszony az ő szeretetreméltó neje volt, ki fekete habos selyem ruhában, bársony szegély­lyel s arany rojt közé szőtt virágdiszszel jelent meg s szeretetreméltóságával ugyancsak fokozta a vendégek jó kedvét. A tavalyi házi­asszony, Oetl Antalné is hivatalos buzgósággal segített neki. A női társaságban voltak: Dózsa Ber­talanná, Lipp Gyuláné, Kalina Mórné, Cziriák Gyu­­láné, Knotz Nándorné, Szabó Antalné, Andretti Antalné, Frisch Ágostonná, Svadló Ferencné, Egyed Ilka, Lisznyay Ilon, Preisz Eliz, Fasszberger Irma, Eisner Ilona, Jenny Netti, Frisch Ida, Schütz kis­asszonyok, Kmetty Lujza, Alszeghy Erzsike k. a.­sat. A férfi­ vendégek sorában megjelentek Ráth Károly főpolgármester, Tolnay Lajos vasúti vezérigazgató és Hoffmann Pál képviselő is. A bál jövedelme bizonyára szép összeget juttat az építés­vezetők és kézművesek segélyegyletének pénztárába is. * Bon­inot. A képviselőházban egyik horvát képviselő a most folyó magyar-horvát kiegyezés al­kalmából megjegyzi, hogy a horvátok kénytelenek lesznek elválni Magyarországtól. Egy fővárosi képvi­selő, ki élőélről ismeretes, erre azt mondá: »Válni ? Meglehet, de csak az ágytól váltak el, nem egyúttal az » asztaltól«. * A tiszti kaszinó táncestélyei folytonos élénk vonzerővel bírnak. A szombatiban is körülbelül száz pár táncolhatta az első négyest. Több tábornok és törzstiszt családjain kívül a polgári körökből is szá­mosan jelentek meg, köztük a főpolgármester is, csa­ládostul. Együtt lehetett látni idegen ajkú szép höl­gyekkel, (köztük az angol főkonzul, Gosling feltűnő szőke leányával,) számos tőrül metszett fiatal magyar hölgyet: Balassa Irma, Medve Irma, Rátky Ilona és más kisasszonyokat. A rendező tisztek ismét a legna­gyobb buzgósággal mulattaták vendégeiket. Egy négyes­­colonne-ban magyarul hangzott a vezérszó. Éjfélkor a hölgyek csinosnál csinosabb virágbokrétákat kaptak, s füzértánc jelvényül a balkarra köthető szalagcsok­rokat (párisi új divat) alkalmaztak. A vidámság nem csappant meg egész a szétoszlásig. * Pikniket rendeztek Biró Lajos és Kovács Endre a zenekedvelők termében. Igen szép női társa­ságuk volt: Báróné Laffert Matild bárónő, Takácsy Janka, Szalay Imréné, a Daruváry kisasszonyok, Lu­kács Béláné, a Vértesy nővérek, Lika Katinka, Har­kányi Mariska, Trefort Anna, Patay Ilona, Kegl nővérek sat. s a garde des dames-ok tiszteletreméltó csoportja. A négyeseket harminckét pár táncolta s a csárdások nagyon vígan folytak Berkesék zenéje mellett. * Közgyűlések: A nemzeti kaszinó va­sárnap tartotta évi közgyűlését az elhunyt gróf Mikes János helyére megválasztott gróf Péchy Manó el­nöklete alatt. Tagok igen nagy számmal voltak jelen, főleg a vidékről fiatalabb mágnások sokan jelentek meg. Gróf Szapáry Antalnak, ki levélben tudatta az igazgatói állásról való lemondását, a gyűlés jegyző­könyvileg köszönetet szavazott sok évi buzgó működé­séért. A számadások és különféle jelentések jóváha­gyása után elhatározták, hogy a kaszinó évenként háromezer ftos lóversenydíj­t tűz ki, továbbá, hogy jövőre a tagok levél útján is beküldhetik szavazatukat az évi választásoknál. A Széchenyi-ebéd február 6-án lesz s szónokul éljenzés közt gróf Andrássy Gyulát jelölték ki. Végbement a választmány és az igazgatóság tagjaira való szavazás is; első igazgató gróf Andrássy Gyula lett, igazgatók gróf Dessewffy Aurél és gróf Károlyi Pista. Megemlítjük még, hogy a kaszinónak tavalyról tizedfélezer ft. fölöslege ma­radt. — A budapesti tanítók segélyegyle­­t­é­n­e­k tegnapelőtt Zichy Antal elnöklete tartott évi közgyűlésén bejelentették, hogy az egyletnek most 295 rendes tagja van, kik közül 109 nő, tehát a sza­porodás 145 , de a budapesti tanítók között még min­dig van 190, aki nem tagja az egyletnek. Kölcsönök fejében tavaly 1190 ftot utalványoztak; az egyleti va­gyon mintegy tizenötezer ft. Elnökké újra Zichy An­talt választották meg. — A vörös kereszt-nő­­egylet lipótvárosi fiókja Németh Miklósné úrhölgy elnöklete alatt tartotta közgyűlését, melyen már is szép eredményről tettek jelentést. Az egyletnek, rövid fennállása dacára, már 739 tagja van, köztök 39 alapító s befolyt összesen 1464 ft., miből 924 forint a központi egyletnek jutott. A gyűlés aztán újjá alakította a választmányt, s kimondta, hogy fiók­egyesületi jellegét leteszi és városi egyesület lesz, hogy ekkér a központi egyletbe képviselőket küldhes­­sen.­­ A budai kaszinó közgyűlésén igazgatónak megválasztották Tanárky Gedeont, aligazgatónak gróf Kornis Emilt, gazdának Felsinger Ignácot, pénztár­noknak Hermann Károlyt, jegyzőknek Kedves Istvánt és Vargha Gyulát, tiszteleti tagnak pedig (közfelkiál­tással) gróf Batthyány József főispánt.­­ Az or­szágos kisdedóvó egyesület vasárnapra közgyűlést hirdetett a Valera­ utcai ház eladása ügyé­ben, de a határozat­hozatalhoz szükséges negyven tag nem lévén együtt, a gyűlés nem volt megtarható s jövő vasárnap déli tizenkét órakor lesz újra közgyű­lés, mely határoz, akárhány tag jelen meg. —Az »Eötvös« betegsegélyző és temetkező egyletnek bot­rányos közgyűlése volt. Alig nyitotta meg Stein Mór elnök az ülést, a tagok egy része zúgni kezdett, majd többen vádolni kezdték az elnökséget és választmányt az egyleti vagyon könnyelmű kezelésével s a rend csakhamar teljesen felbomlott, nagy zaj és asztaldön­­getés közt vádolták egymást kölcsönösen, mig végre az elnök feloszlatta a gyűlést. De a zsivajnak nem lett vége, sőt még növekedett, felugráltak az asztalokra s beszédeket mondtak, melyekben a »Diel« és »Räu­ber« s hasonló jelzők sűrűn fordultak elő. Utóbb egye­nesen egymásra törtek s csak a jelen volt rendőri közegek akadályozták meg a botránynak még sajno­­sabbá válható kifejlődését. * Az iparosok körében vasárnap este érdekes hangverseny volt. Fröhlich Elza k­­a. és tanárja Tel­­bisz Jenő a Schubert f-moll ábrándját adták elő zon­gorán , négy kézre, nem mindennapi technikával. Lisztnek második rhapsodiáját szintén Fröhlich Elza adta elő. Játékáért megérdemlett tapsokat kapott, úgyszintén szép virágbokrétát. Dück Berta k. a., »Mignon«-ból énekelt egy románcot, aztán népdalokat oly tetszés közt, hogy mindent ismételnie kellett. Végül Ságh József a kör hangverseny-rendezője és Telbisz Jenő két zongorán Volkmanntól a »Visegrád« című zenekölteményt adták elő szabatosan a közönség tetszése mellett. Nagy Julcsa k. a., ki egy költeményt szavalt, szintén érdemlett tapsot aratott. * A budai társaskör szombati hangversenye jól összeállított programmal birt s a közönség minden egyes számot megtapsolt. A Liszt »Rákóczi«-ját Gosz­­tonyi Béla és Rausch Károly sok erővel zongoráz­­ták; Dabasy Sándor az Arany János »Rákhel siral­­má«-t (a hazai költészet egyik gyöngyét) szavalta; Stolp Ferenc német költeményt adott elő ; Trágy Fe­renc fuvolán a Stenesse »pastoralé«-ját adta elő; Gosztonyi Béla a Liszt »13-dik r­apszódiáját« zongo­rán játszotta; végül Avakumovics Emilné úrnő, Csi­­zik Béla és Gyula s Zipernovszky Ferenc Beethoven »zongoraversenyét« mutatták be. . * Merénylet. Krivácsy József volt­ honvéd-ezre­­dest szombat este három gazfickó megtámadta, midőn a honvédmenházba hivatalos útját tette gyalog, egy magában. Egyik befogta a száját, másik a karjait szó­rtta hátra, harmadik pedig a kabátját gombolta ki s a tárcájában levő ötven forinttól megfosztotta. Azután ott hagyták a külső soroksári után, a­hol e szép his­tória történt. Krivácsi, a­mint a városba ért, jelentést tett a rendőrségnél. * A nőiparkiállításról igen nagyszámú és vá­logatott hölgyközönség előtt tartotta meg értekezését Gelléri Mór az iparos körben. Előadásának célja fő­leg a kiállításban részt venni kívánók tájékozása volt. Előrebocsátá, hogy hazánkban is szünőfélben van az a kárhozatos elfogultság, mely a kezek munkájára szoruló nőket a jobb társaságból kiszorította s a kiál­lítás elősegítheti a bali lélet teljes leküzdését. A kiál­lításra készülő nőket felszólító, hogy csak oly tárgyak­kal jelenjenek meg, melyeknek gyakorlati hasznuk van s kerüljék a céltalan, időrabló cifraságokat, aztán figyelmeztetett, hogy a jobbmódúak nemcsak közvet­len részvételekkel emelhetik a kiállítás sikerét, hanem azzal is, ha szegényebb munkásnőket, kik különben részt nem vehetnének, megbízzák ide való munkával. A kiállítás öt csoportra fog oszlani: az első osztály­ban lesznek az iparszerűleg előállított és keresetforrá­sul szolgáló nőipari cikkek, a másodikban az idő hasz­nosítása céljából készült kézimunkák, a harmadikban a leányiskolákban készült cikkek, a negyedikben a női munkára vonatkozó emlékek és régibb minták s végre az ötödikben a gépek és segédeszközök. Beje­lentéseket március 15-ig fogad el a bizottság, a tár­gyak ápril 1-től 16-ig küldendők a kiállítási irodába (ferenciek határa első emelet) s a tárlat május elején nyílik meg és hat hétig tart. A kiállítók háromszori belépésre jogosító ingyenjegyet kapnak. Szekrényekről a bizottság gondoskodik s igen mérsékelt térdij mel­lett bocsátja a kiállítók rendelkezésére; szerény juta­lék fejében a bizottság vállalkozik a tárgyak eladására is és kívánatos, hogy a kiállítók mindjárt megírják, eladásra szánják-e a beküldött tárgyakat. Az ipar­ 130

Next