Fővárosi Lapok 1884. február (27-51. szám)
1884-02-01 / 27. szám
Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 27. számához. Jott azon, hogy gondnoka egyszerre annyira feledékeny. Mintha csak attól félne, hogy az érsek kíván ott előadást tartatni abban a gyászidőben. Elvégre ki is mondták mindketten egyszerre gondolataikat, hogy az rájuk nézve nem létezik. Amint a gondnok megértette, hogy ki vette le kezét a kilincsről, melyet érintve ajtót nyitott, mindjárt megértette a dolgot. Egri születésű ember volt ő. Tudta ő is, mint minden egri ember, a boldogult gróf Barkóczy Ferenc kívánságát. Mintha csak az jelent volna meg előtte. Azokban a gyászévekben valódi amulet volt az ily reliquia az ősök nagyságáról. Elő is terjesztette rögtön az érseknek, hogy oly szomorú éveket élünk, miként isten elleni vétek volna most játszani a színpadon, no meg annak létezése is megbotrányoztató és hogy nincs annak már értéke, hiszen olyan avult, továbbá a német színészek egésségét is veszélytől félti, ha azt a termet óhajtanák használni, hol valaha csatákban megsebesült honvédek lehelték ki utolsó lehelletüket. Hát ő csupán a német művészek iránt való jóindulatból ajánlja, hogy azoknak drága egésségét ne tegyék kockára. Inkább viselje a lelkiismeret azt a vádat, hogy az egri magyar népet megfosztják a »Culturvolk« apostolai által hintett művelődés első magvaitól. A német főhivatalnoknak pedig nagy volt az öröme. Kitüntetésről s a jó ég tudja miről nem álmodozott örömében. Meglepte az érsek engedékenysége, nem is vélte azt más forrásból levezetni, mint hogy már belefáradt az ellenzékieskedésbe. Még a hivatalos jelentést sem tudta papírra tenni, oly nagy volt öröme. Nem kis bánatára az egri rebelliseknek, után útfélen elbeszélte boldognak boldogtalannak, hogy nem sokára gyönyörködhetnek a barbárok, a német szellem terjesztőiben. Azokra a hulladékokra pedig éppen nem volt kívánságunk. Az érseknek legkevésbbé. Amint leereszekdett az éj sötétsége, az érseki palotához vezető úton hat alabárdos férfi tűnt fel s osont be az érseki gondnok vezérlete alatt, amaz épületszárnyba, hol a színpad és szinterem állott. Az a hat alabárdos nem volt összeesküvő, hanem békeszerető ácsmester mind a hat. Ki tudná azt ma megmondani, hogy az a hat becsületes ácsmester tudta-e a budai kormányzó akaratát, avagy hogy valamiért nehezteltek az egri német főhivatalnokra, elég az hozzá, úgy szétfaragták a színpadot s berendezést este kilenc órától reggeli kakasszóig, hogy abban bizony kevés akkora fát lehetett lelni, mekkorából fogpiszkálót faraghatott volna a »hochgeborene Hauptbeamter«. Hát favágó remekvágásának bevált volna az a faragás, és hogy reggel, a gondnok kettős díjjal akarta megjutalmazni őket, egyetlen krajcárt sem fogadtak el azok. De a szemük állása elárulta, hogy tudják már ők is azt a városszerte rémítve terjedő hírt, melynek miatta ezt a drága portékát el kelle pocsékolni. Ők ugyan nem lesznek tudásai az egri szinpadnak néhány pénzért! Hogy az a »hochgeborene Hauptbeamter« ellátogatott másnap pontosan a kitűzött időre — elképzelhetjük. Hogy pedig álmodozásai közben alkotott reményei apróbbra töredeztek a színház forgácsainál, az bizonyos. Hamarabb vált semmivé minden reménye a mint belépett, mint a színház megsemmisítéséhez kellett. Látott abból a forgácsokból sokat. Olvashatott is azokból, de egyet meg nem érthetett, hogy miért nem lehetne Egerben a német színészek számára játszó helyül pazarul bőven szórt pénzzel sem helyiséget, sem magánlakásokat bérelni. A megelőző nap nyomasztó hírét nyomon követte, mint futótűz, Eger lakosainak bajnokába az, hogy az egri magyar színpadon nem játszhatnak a német színészek. Megnyitván gr. Barkóczy Ferenc püspök emlékét, az érsek elhatározása e gyászidőkben, mint nemzeti ünnepélyes nyilatkozat mereven magaslott azok fölé, kik azt kierőszakolták. Megesett pedig ez 1854-ben, éppen száz évvel gr. Barkóczy színháza megnyitása után. Fővárosi hírek. * Magyarország új címerét mutatták be tegnap a heraldikai társaság ülésén. A kormányelnök nemrég az országos levéltár által címertervezetet dolgoztatott ki s ezt véleményadás végett megküldte a heraldikai társaságnak. Ennek szakbizottsága egészben véve helyeselte az országos levéltár által megállapított elveket, csak az ábrázolás módjára s arányokra sattett megjegyzéseket, úgyszintén fölvette Fiume címerét is. A nagy címerben benne vannak nem csak a Magyarországot jelenleg alkotó részeknek, hanem az egykori tartományoknak címerei is, melyeket királyaink évszázadokon át használtak , melyek tehát a címer törvénybe iktatásánál nem mellőzhetők. A bizottság javaslatát, Torma Károly néhány módosításával, elfogadták s a címer újabb megrajzolása után azt meg fogják küldeni a miniszterelnöknek. Ugyanez ülésen Majláth Béla érdekes felolvasást tartott »a Laczk-nemzetségről«, bemutatva a családfát, mely négy Laczfit sorol el,akik majdnem mindnyájan zászlós urak voltak. Végül a számadásokat terjesztették elő s ezek szerint, az egyletnek tavaly 3859 frt bevétele és 3385 frt kiadásavolt. Vagyona most 2073 frt 93 kr. * „A fekete dominó“ címszerepében Ábrányiné Wein Margit asszony tegnap a nemzeti színház közönségének is bemutatta magát. Angela szerepe méltán képezi a víg opera énekesnőinek egyik főbecsvágyát. Kellem, finomság, kedély és érzés hatják át az egész szerepet. Maga az opera oly igazi ihletműve, mintha nem is készült, hanem termett volna, mint valami természeti szépség, például a tavaszi pázsit, mely napfénytől és harmattól keletkezik. S e pezsgő, gyöngyöző zene mily talapot ad ama lánynak, ki játszi mint egy tündér, érzelmes mint egy pásztornő s elegáns, mint egy herceglány. Természetes, nem szabad első kísérletet ily szerep eszményi igényeihez mérni, mert hisz ki felelt meg teljesen azoknak még primadonnáink közül is ? Egy fiatal nő, ki a színi iskolából színpad helyett a családi életbe lépett, megint csak újra kezdi a pályát, ha pár év múlván ismét visszatér a művészi ösvényre. S nem kezdheti félelem és elfogadás nélkül. Ábrányiné asszony bír az ének eleven érzékével, bir színpadi értelemmel és ízléssel, de hangjának jelentékeny fejlesztésre van szüksége, hogy sikerrel énekelhessen végig Angélánál kisebb szerepet is. Élénkebb színezés, árnyalás a finom, de határozott akcentusok teljesebb kiemelése kell az ily vidám szerepekhez, s mindenek előtt több hang s teljesebb nyugalom. Mikor a színfalak közt énekelt, hangja erősbnek tűnt fel, mert ott kevésbbé félt. Lehet, hogy a gyakorlat jelentékenyen segít rajta, erősbiti hangját s biztosabbá teszi előadását. E reményben szólunk a rokonszenves fiatal énekesnőről s e reményben tüntették ki gyakori tapssal. Az operát most teljesebben adták elő, mint máskor. A második felvonásban hallottuk a Klaudia magánénekét, melyet Saxlebner Emma asszony jelesen adott elő. Először játszotta e szerepet, valamint Kordin Mariska k. a. is a Brigittáét. Az opera hatása emelkedett e változtatással. A kolostori nők együttes énekét is ezúttal minden rövidítés nélkül adták elő. * Farsang. Ma lesz a regatta-bál a redouteban. Díszesnek és igen látogatottnak ígérkezik. A rendezőség igen sok úri családot megnyert a részvételre. Szóval, vígan fognak evezni a jókedv hullámain. A bizottság elhatározta, hogy a hölgyekre való tekintetből az éttermekben a szünóra végéig nem engedi meg a dohányzást. — Az önkénytes tűzoltók táncvigalma is ma lesz az iparos körben; lesznek vendégek a vidéki egyletek köréből is. — Holnap a »vas kereskedők« mulatnak a zenekedvelők termében, a könyvnyomdászok (jelmezes estélyt tartva) a »Fácán«-ban s az első kerületi polgári kora budai tornacsarnokban. — Vasárnap este a gazdaszszony-egylet álarcos bálja fogja benépesíteni a redoute-ot. — A pestmegyei bál, 6-án a redoute-ban, nagy és distingvált társaság vigalma lesz. A rendezőség, melynek élén Beniczky Lajos buzgólkodik, s a háziasszony Patay Ferencné úrnő, ki nagy összeköttetésekkel bír, valamint a mulatság tavalyi jó híre biztosítják a legteljesebb sikert. * A „Nemzeti Nőnevelés« januári füzete nem kevesebb, mint tíz rendbeli érdekes, változatos közleménynyel került ki sajtó alól. A füzet élén Péterfy Sándor, a királynak az Eötvös-alap és tanítói árvaház javára adott ajándékáról szólván, egyúttal örömmel mondja el, hogy a tanítók anyagi helyzete, özvegyeik, árváik sorsának biztosítása iránt, az utóbbi években mily élénk érdeklődés nyilatkozik. Buzogány Áron az »Állami felsőbb leányiskolák« című cikkében nőnevelésünk ügyét fejtegetve, örvendetes adatokat közöl a már fennálló felsőbb leányiskolákról, melyek végre mívelt és magyar nőket nevelnek. A budapesti felsőbb leányiskolának évenként átlag negyedfélszáz növendéke van, nagyrészt fővárosi kereskedők, bankárok, háztulajdonosok gyermekei, oly családoké, melyekben eddig alig beszéltek magyarul. Vidéken két városban van már ilyen felsőbb leányiskola s ezek főkép a vegyes lakosságú tájakon fontosak; a fővárosinál anynyiban előnyösebbek, hogy elemi iskolával és benlakással is vannak összekötve s a falusi szülők harmadfélszáz forintnyi díjért oly nevelésben részesíthetik gyermekeiket, minőt három-négy annyiért sem nyújthatnak a fogyatékos berendezésű magánintézetek. Kívánatos, hogy a közönség teljes mértékben felhasználja az intézeteket, melyek a nemzeti kultúra ügyének nagy szolgálatot tesznek. Sebestyénné Stettina Ilona »Ifjúsági folyóirataink« című cikkben az ez év elején megindult két ifjúsági lapot bírálja s határozottan pálcát tör irányuk és tartalmuk fölött. Ezt követi : »A gyermekek büntetésének kérdéséhez« címmel Bánfi János értekezése a házi nevelés módjairól, míg Möszl Gusztáv »Mire és hogyan neveljük leányainkat« című cikkében az iskolai leányoktatás elveit fejtegeti. Ezt élénk polémia követi Bihari Péter és Harrer Paula közt, az előbbinek a nőkről irt s a »Philosophiai Szemlé«-ben közölt dolgozata fölött. A népoktatásról szóló miniszteri jelentés ismertetése, a tanítónők otthona érdekében irt felszólalás s még többféle közlemény egészíti ki a füzet tartalmát. * Szalon. Péchy Tamás képviselőházi elnök termeiben fényes házi mulatság volt közelebb. A háziúr és neje valamint leányuk Vilma kisasszony lekötele szeretetreméltósággal fogadták vendégeiket s éjfélkor gazdag vacsora volt, melyet számos kedélyes toast is fűszerezett. Lakoma után a fiatalság pezsgő jókedvvel folytatta a táncot. A társaság tagjai voltak: Széll Kálmánná, Kovács Lászlóné, Radvánszkyné, Ivánkáné, Patayné, Korányiné, Bujanovics Sándorné, Péchy Gáborné, Darvasné úrnők , Patay Anna, Bujanovics Mariska, Tahy Lidia, Korányi Anna, Széll Ilonka, Radvánszky Ilona, Öllé Jolán, Szentiványi Ilona kisasszonyok s még többen. A férfi vendégek közt volt több képviselő s más kitűnőség. A tánc reggelig tartott és a kedélyes mulatság ízletes reggelivel ért véget. * Személyi hírek. Csiky Gergely tegnapelőtt befejezte »Buborékok« című háromfelvonásos társadalmi színművét. — Malatinszky Györgyné szül. Puky Amália úrnő száz forinttal a Stefánia gyermekkórház alapítói közé lépett. — Báró Orczy Béla miniszter tegnapelőtt este Bécsbe utazott. — Rákosi Jenő népies drámát irt, melynek főszerepét Hegyi Aranka kisasszonynak szánta. Báró Splényiné Blaha Lujza asszony, ki legközelebb Bécsben fog jótékony célú hangversenyben közreműködni, ezúttal fog életében először német dalt is énekelni. — Bénes Ferenc nyugalmazott téboly házi ellenőr a királytól a »zalathnai« előnevet nyerte. — Szilágyi Gyula és Eckerdt Elek fogalmazók pénzügyi titkárokká neveztettek ki. * Gyászlap jelenti özvegy Schnell Mihályné szül. Desbordes Josefine asszonynak kedden, 73 éves korában történt elhunytak Az öreg nő anyósa volt Vastagh György jeles képírónknak. Az elhunytat lányán, vején s négy unokáján kívül négy testvér s több rokon gyászolja. Tegnap délután temették el a lipótutcai 54-dik számú háztól. * Az országos gazdasági egyesület 150 darab aranyat tűzött ki egy a szeszadóról szóló mű írására. Három pályamű érkezett s a bírálók egyikét abszolút becsűnek találták. Az igazgatóság tegnapi ülésében a jeligés levél felbontatván, kitűnt, hogy a nyertes mű szerzője Wolff Gyula Bécsben. Ugyanez ülésben elhatározták, hogy Gyipko Szilárd emlékezetét fölveszik az »Emlékkönyv«-be. Az egylet könyvkiadó vállalatának eddig 832 aláírója van. * A budapesti orvosi kör dr. Barabás József elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését. A körnek 110 tagja és 785 frtnyi vagyona van, a kör segélyegyletének pedig 700 tagja és 14,900 frt vagyona. Tavaly tizenkét félnek összesen 800 frt segélyt adtak. A jelentéseket tudomásul vették, aztán az alapszabályokat módosították, leszállítván az igazgató tanácsosok számát 42-ről 16-ra. Végül elnökké ismét dr. Barabás Józsefet választották meg, alelnökké dr. Kurcz Gyulát. * A korintusi kirándulásra, melyet a mérnök- és építész-egylet rendez, eddig száz résztvevő jelentkezett. Ezek közül 66-an áprilisre jelentkeztek, minél fogva a kirándulást április elején tartják. A rendező bizottság felkéri a jelentkezőket, hogy a 300 forintban megállapított kirándulási költségek egyharmadát (100 forintot) legkésőbb e hó első hetében küldjék be. Egyúttal felkéri a résztvenni akarókat, hogy ideje korán tegyék meg a kellő lépéseket a külföldre szóló útlevél elnyerése iránt. A kapott útlevelet pedig legkésőbb március közepéig küldjék be a rendező bizottsághoz, hogy az a szükséges konzuli láttamozásokat foganatosíttathassa. * Az „Ezeregy éj“ teljes és díszes kiadását indítja meg Nádor Kálmán fővárosi könyvkiadó. Félszázaddal ezelőtt a Vörösmarty fordításában jelent meg először magyar nyelven a keleti regék e gyűjteménye, de akkor sem teljesen. A mostani kiadás füzetekben fog kikerülni sajtó alól s egy-egy füzet ára huszonöt krajcár. * A központi Frőbel nőegylet a gyermek-kertésznő-képzőintézetében (Széchenyi sétatér 2. szám) az első félévi vizsgálatokat következő sorrendben tartják meg: február 4-dikén délután 3—6-ig vizsgálnak: Péterfy Sándor igazgató a nevelés- és módszertanból, dr. Ziffer Károly tanár az egésségtanból, dr. Berényi Salamon tanár a magyar nyelv és irodalomból. Február 5-ikén délután 3—6-ig Lovassy Sándor tanár a természetismeretekből, Pischinger Alajos tanár a zenéből, Langer János tanár az énekből. Február 6-ikán délelőtt 10-től 11 1/2-ig a gyakorlati vizsgálatok lesznek a gyermekkertben. Február 6-ikán délután 3—6-ig vizsgálnak: Löschinger Zsigmond tanár a rajzból, dr. Berényi Salamon tanár a számtanból, földrajzból és történelemből, Szidanits Ferenc tanár pedig a tornából. E vizsgálatokra az egyesület tagjait és az ügybarátokat tiszteletteljesen meghívja az elnökség. , . Nagy szerencsétlenség történt tegnap reggel Ó-Budán. Több emberélet esett áldozatul, két egyént pedig haldokolva vittek a kórházba. A szentendrei úton levő két házban ugyanis gázmérgezés tolt 175