Fővárosi Lapok 1884. február (27-51. szám)

1884-02-01 / 27. szám

tént. A 31. számú házban Mohai Lajosné 61 éves asszonyt s Teréz nevű szolgálóját és Pollák Frigyes feleségét halva s az egyik utcai lakásban Pollák Fri­gyest, három éves fiát s a náluk látogatóban volt Pa­­vics Erzsébetet eszméletlen állapotban találták. A szemközti, 38. számú házban halva találták Genszki Antal háztulajdonost és feleségét, cselédjüket pedig eszméletlen állapotban. Reggel hét órakor először a 38. számú házban vették észre, hogy az utcai szobában lakó Genszkiéknél baj történt, mire feltörték az ajtót. Alighogy ennek híre terjedt, megtudták a szemközti házban történt szerencsétlenséget is. Ez esetről azon­nal jelentést tettek a főkapitányságnak, mely értesí­tette a törvényszéket, a fővárosi mérnöki hivatalt s a gázgyár igazgatóságát. A hatóságok képviselői dél­előtt 11 órakor érkeztek a katasztrófa színhelyére. A vizsgálatból kiderült, hogy a szerencsétlenséget gáz­mérgezés okozta, még pedig úgy, hogy az utcába be­vezetett gázcső megrepedt s a kiömlő gáz, a különben is laza talajon keresztülhatolva, eltöltötte a lakásokat s az ott alvó embereket megfojtotta. A 38. számú ház azelőtt gázvilágitással volt ellátva s ezért az út köze­pén haladó főcsőből két mellékcsövet bocsátottak a házak felé. A mostani tulajdonos nem akart gázt használni s a csövek végét beónoztatta, de a csövek megrepedtek s igy ömlött ki a gáz. A Genszki-család tegnapelőtt még semmi kellemetlen szagot sem érzett, ellenben Pollákék ekkor már rosszul lettek, orvost hivattak, ki mérgezési tüneteket konstatált, e szerint rendelt orvosságot s mert a szobában fojtó szagot ér­zett, a lakás szellőzését rendelte el; erre a család tag­jai jobban is lettek s nyugodtan feküdtek le. Az öt halottat átvitték a kórházba, boncolás végett. Pollák Frigyes és fia állapotában javulás állt be, de még nincsenek túl a veszélyen. * Választ adott ki Thaly Kálmán képviselő a Franklin-társulatnak és Nagy Miklósnak lapunkban is említett nyilatkozataira. E válaszban kijelenti, hogy Arany balladáinak díszkiadását illetőleg értesülését Arany János összes munkáinak kiadójától, tehát a legilletékesebb helyről kapta és fentartja. A­mi a »II. Rákóczi Ferenc ifjúsága« című munkából vett rézmet­szeteket illeti, Nagy Miklós fölemlít más képeket is, melyeket Thaly még régebb időben önkényt engedett át. Ez más dolog. Egyébiránt kijelenti Thaly, hogy a »Vasárnapi Ujság«-ot hasznos és tisztességes közlöny­nek tartja, a képeknek ebben történt közlése ellen nincs kifogása, de tiltakozott az ellen, hogy a metsze­teket a Franklin-társulat mindenféle kalendáriumba, képes néplapba, karácsonyi hirdetésbe, a szerző vagy kiadó megkérdezése nélkül nyomatta le, ezt nem tartja szabatos eljárásnak. * Az ezeréves ünnepély dolgát az akadémia legközelebb újra tárgyalni fogja. Az albizottság, mely Ipolyi Arnold püspök elnöklete alatt működött, indo­kolt véleményt dolgozott ki s ragaszkodik ama javas­lathoz, hogy az ezredéves emlékünnep 1894-ben tar­tassák meg, mert Pannónia elfoglalása is be volt már 894-ben fejezve. A bizottsági véleményt pár nap múl­va tárgyalja az osztály s aztán összes ülés elé kerül. * Pártnyilatkozat a zsidókérdésről. Az or­szággyűlés függetlenségi pártjának köre, a választá­sok közeledése alkalmából, kiáltványt bocsátott ki a választó­polgárokhoz. A kiáltvány, miután újra hang­súlyozta, a függetlenségi párt ismert politikai elveit, szól a zsidókérdésről is. Az e tekintetben létező bajo­kat a zsidóság egyoldalú fejlődésének tulajdonítja, to­vábbá annak, hogy a zsidóság egy része vonakodik a kor és a nemzet szelleméhez simulni s mindig a létező hatalomhoz alkalmazkodik; orvoslásul a pártnyilat­kozat ezeket kívánja: A hazai zsidóság tartson orszá­gos zsinatot, ezen nyilatkoztassa ki kellő határozott­sággal hitágazatait s reformálja a korunkkal és társa­dalmunkkal össze nem férő szokásait; szervezze a kor kívánalmainak megfelelően egyházát és hitközségeit, tekintettel az anyakönyvek vezetésének igényeire is; a közoktatást a rabbiképzéstől kezdve minden fokon rendezze és fejleszsze magyar nemzeti szellemben s végre akadályoztassák meg a külföldi zsidóság beözön­­lése, esetleg a beköltözésnek bizonyos időre való meg­tiltása által is. A pártkör értekezletén szerdán este élénk vita folyt e pontok fölött, többen azok teljes mellőzését kívánták . Bartha Miklós, Eötvös Károly, Győrffy Pető, Mezey Ernő, Helfi Ignác szóltak ily ér­telemben; egyik-másik szónok megjegyzi, hogy a pártnyilatkozat e része nem egyéb mint koncesszió Istóczynak, olyanforma, mintha a Verhovay Gyula programmjából volna kivéve, néhányan el is távoztak a teremből, a többség pedig aztán elfogadta a kiált­vány szövegét. * Az angol körben szerdán este Pulszky Ká­roly tartott felolvasást az országos képtár kevésbbé ismert remekeiről. Számos másolatot is hozott magá­val, melyek kézről kézre jártak, mialatt a felolvasó fejtegette, mennyivel szerencsésebb viszonyok közt vannak az angolok, franciák, kik nagy összegeket költe­nek képzőművészeti célokra. Az országos képtár évi budgetje húszezer ft., de ebből tizennyolcezret az aka­démia kap lakbér fejében. Pulszky ismertette aztán az egyes műveket, a régi mesterek festési modorát s vé­gül meghívta a kör tagjait a képtár megtekintésére. Az élénk éljenzéssel kisért felolvasást társas lakoma követte, kedélyes felköszöntésekkel, többek közt Fa­ragó Ödönre, ki nem sokára visszatér Khinába hiva­talos állása elfoglalására. * Köszönő küldöttség. Bogyiszló községből na­gyobb számú küldöttség tisztelgett, Keserű Lajos ref. lelkész vezetése mellett, a közlekedésügyi miniszter­nél és az államtitkárnál. Az utóbbi évek árvizcsapá­­saitól, mint tudva van, a szerencsétlen Bogyiszló szenvedett legtöbbet, majdnem minden évben elborí­totta a Duna árja. A kormány végre országos költsé­gen hatalmas védgátat építtetett s ennek elkészülte alkalmából jött a küldöttség, hogy a község meleg há­láját kifejezze. * A redonte hősége, bálok alkalmával, csak­nem kiállhatatlan. Átalános a panasz, hogy úgy fűtik a termeket, mint a poklot. Pedig a fiatalság paradi­csoma minden bál. Jogász-bálban, orvos-bálban már az első órában ugyancsak izzadtak, nem csak a tán­cosok, hanem a nézők is. A nőegyleti álarcos-bálban is alig lehetett kiállani a füledt levegőt. Sok család már éjfél előtt fejfájás kíséretében volt kénytelen ha­za indulni. A dominók valóságos purgatóriumot áll­tak ki az álarc alatt. A nyájas csevegést nehéz, hosz­­szú lélekzetvételek szabgaták meg. A páholy, a kar­zat hasonlított a gőzfürdőhöz. A báli tudósítóknak ugyancsak káprázott a szemök, s igy eshetett, hogy a mi tudósítónk Frankenburg Adolfné úrnőt is a je­len volt vendégek közé iktatá, hol,ott csak egy hozzá igen hasonlító hölgy volt jelen. Általános panasznak adunk kifejezést, midőn a terem gondatlan fűtéséről szólunk. A bérlő vagy felügyelő jövőre tartja köteles­ségének jobban ügyelni a hőmérsékletre, mert nem azért rendezik a nagy bálokat, hogy a fűtők bőkezű­sége kiállhatatlanokká tegye. * Megmentett ipartelep. A herendi egykor hí­res porcellángyár, melynek gyártmányai külföldön is oly nagy elismeréssel találkoztak, újabb felvirágzás­nak néz eléje. A kereskedelmi minisztérium közbenjá­rásával részvénytársaság veszi át a zilált viszonyok közé jutott telepet. Másfélszázezer frtnyi részvénytő­kével alakul meg a társaság s a tőke nagy részét a gyártelep fölszerelésére fordítják. A vállalat élén al­kalmasint Hüttl Tivadar, e téren elismert szakférfiú, fog állani. * A belvárosi társaskör Kautz Gyula elnök­lete alatt tartotta meg évi közgyűlését. A választmány jelentése szerint, a kör viszonyai kedvezők: 317 tagja van, a bevételek pedig nem csak fedezték a 7507 frtnyi kiadást, hanem még hétszáz frtnyi fölösleg is maradt. A gyűlés tudomásul vette a jelentést, aztán elnökké új­ra Kautz Gyulát választotta, alelnökökké pedig Békey Imrét, Győry Eleket, Herich Károlyt és Seefehlnert. * Részvény­társulatok. Az első magyar ipar­bank tegnap tartotta évi közgyűlését dr. Apáthy Ist­ván elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a múlt évi tiszta nyereség 71,870 frt 39 kr s ebből minden részvényre 11 frt osztalék jut, 10,414 ft 32 kr. pedig az uj számlára vitetik át. A gyűlés ezt jóvá­hagyta s az igazgatóságba dr. Apáthy Istvánt, We­ber N.-t és Winterberg Gyulát választotta meg. — A budapest-budae­rsi társaskocsi-részvénytársaság Hau­ser János elnöklete alatt tartotta közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint, a forgalom tavaly emel­kedett, a társaság kocsijait 25,600 utas használta, a tiszta nyereség 1568 frt 28 fr s minden negyven fo­rintos részvényre 12 frt osztalék jut, vagy 30°/0. — A budai kereskedelmi bankról, mely már hat éve van liquidació alatt, most tettek közzé újabb jelentést. E szerint a 300,000 frtnyi részvénytőkével szemben 292,480 frtnyi veszteség áll, tehát a részvényesek nem kapnak vissza semmit, sőt a 97351 frtnyi takarék­­pénztári betétek fedezetére is csak 91,0000 frtnyi ér­­­ték áll rendelkezésre. * Borzalmas tett fölött ítélt tegnap a királyi kúria. Tisza-Ujlakon még 1879. december havában összebeszélt Kórodi János, Hager Ferenc, Hodsi János, és az azóta elhunyt Tót János, hogy Festinger Nátán kereskedőt meggyilkolják. Festinger hírhedt uzsorás volt s Kórodi és társai váltóikat akarták visszavenni, e mellett pedig elvinni , a mi érté­kest találnak. Tervöket végre is hajtották. Mind a négyen megjelentek este Festinger lakásán s Kó­rodi félreszólitva a kereskedőt, földre terítette s késsel agyonszurta. A zajra bejött a meggyilkoltnak hat éves fiacskája és rémülten könyörgött, ne bántsák atyját. Hager megfogta a gyermeket és Kórodi un­szolására megfojtotta, hogy el ne árulja őket. Aztán kirabolták a lakást. A beregszászi törvényszék Kóro­­dit halálra, a másik kettőt tizenöt évi fegyházra ítélte, mig a királyi ítélő tábla az utóbbiakra életfogytiglani börtönt szabott. A kúria feloldotta a Kórodira mért halálitéletet s őt is életfogytiglani börtönre ítélte. * Rövid hírek. A kúria tegnapelőtti teljes ülésén Perczel Béla másodelnök, meleg hangon emlé­kezett meg Soltész Albert elhunyt kúriai bíróról. — A budai körben köztetszéssel fogadták Thallóczy Lajos felolvasását a múlt századi Budáról és a Mar­­tinovics-perről. — „Olga“ mai előadására a jegyek jó nagyrésze már tegnap elkelt; legközelebbi újdon­ság »A vasgyáros« lesz, Ohner György hatásos fran­cia drámája. —A mérnök-egylet mű- és középítészeti szakosztályában hétfőn Ney Béla tesz előterjesztést az építészeti munkálatok díjszabályzata tárgyában. — A tanács díszsírhelyet enged át Vas Gerebennek Bécsből hazaszállítandó tetemei számára. — A bel­ügyminiszter az eperjesi, balassa-gyarmati, mágócsi és szentesi dalegyesületek alapszabályait megerősí­tette. — A hírlapszedők febr. 2-án általános gyűlést tartanak egy alakítandó kör ügyében. — Magyaror­szágon tavaly, a Mihók Sándor által szerkesztett pénz­ügyi évkönyv szerint, 343 takarékpénztár volt.­­ Trefort miniszter a holttest-égetést ajánlotta a fővá­rosnak, legalább a klinikán boncolt ingyenes holttes­tekre nézve, melyeknek koporsóban való eltemetése mintegy 9000 forintjába kerül az államnak. — A bu­ti­apesti királyi tábla oly rosszul áll helyiségek dol­gában, hogy közelebb egyik büntető tanács szobáról­­szobára járt s végre is egyik biró irodáját foglalta el, hogy ülést tarthasson. — A vetések állása, a hivata­los jelentések szerint, kielégitő. —A miniszterelnök Wermescher György szászrégeni szeszgyárának meg­engedte Magyarország külön címerének használását. — A magyar iskolaegylet alakuló közgyűlését a Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt teg­nap tartott értekezlet február 12-re tűzte ki. — A fővárosi tanács jóváhagyta ama bizottsági javaslatot, mely fővárosnak az országos kiállításban való rész­vételét a 60.000 frtos költségvetéssel állapította meg.­­ A gazdakörben tegnap folytatták a hitelszövetke­zetek fölötti vitát s gróf Keglevich István, Tisza István, gróf Károlyi Sándor szóltak tüzetesen a tárgy­hoz. — A „Függetlenség“ kauciója ügyében a pol­gármester újabb határozatot hozott, mely szerint a Csatár-féle ingatlanok csak 6121 ft 48 krra nyújta­nak kétszeres fedezetet, a hiányt tehát Verhovay Gyula azonnal tartozik pótolni. — A budavári gyil­kosság ügyében a kúria kegyelmi tanácsa tegnap délelőtt kezdte meg tanácskozását, mely késő es­tig tartott; az eredmény egyelőre titok. — Húsz péklegényt fogtak el tegnapelőtt a dohány-utcai pékszállóban. — A magyar ált. hitelbank és az osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézet febr. 4-én bocsátják aláírásra a budapest-pécsi vasút részvény­­társaság elsőbbségi kötvényeit. — Egy világtalan volt­ távirótiszt, Makk Sándor, kit lakásadója az utcára tett, a főkapitánysághoz kisértette magát, hol elhelye­zéséről fognak gondoskodni. — A Kúria megszüntette a Ráth Károly iparos ellen hamis eskü miatt emelt panasz ügyét, nem látva alapot a vizsgálatra. — A börtönben feledt Kovács Mari, dr. Rott Jakab ügy­véd által kártérítési igényt adott be jogtalan börtön­ben tartása miatt. 176­ 8 Képviselőhöz. A keresztyén-zsidó házasság eltemetésével, legalább ideiglenes eltemetésével foglalkozott tegnap a képviselőház a javaslatot visszautasító főrendiházi üzenet volt napi­ren­­den. A zsidó­kérdés természetesen ismét teljesen uralkodót a vitában s Istóczy Győző nem is késett kifejezni nagy meg­elégedését a dolgok menetével. Tisza Kálmán kormányelnök indította meg a tárgya­lást. Előre bocsátó, hogy a két ház közti üzenetváltás helyes, mikor kilátás van a sikerre, de midőn siker nem várható, akkor jobb követni azt, a­mire más parlamenti országokban és saját országgyűlésünk történetében is elég példa van : el kell állani a további üzenetváltástól. Indítványt nyújt be tehát, mondja ki a ház jegyzőkönyvi határozattal, hogy a törvényjavaslatot nem küldi vissza a főrendiházhoz, de el­várja a kormánytól, hogy alkalmas időben megfelelő törvény­­javaslatot terjeszszen elő. (Ugrón Ákos közbeszól: Válasz­tások után !) Ugrón Ákos nagyon téved, ha közbeszólásával valami megrovót akart mondani. Ha az országgyűlés végén a két ház nem tudott megegyezni, máskor is azt mondták, hogy a nemzet választói nyilatkozzanak a vitás kérdésben. (Élénk helyeslés.) Egyébiránt ha a ház azt határozza, hogy visszaküldi a javaslatot a főrendekhez, a kormány teljesíteni fogja kötelességét, bár nincs kilátása sikerre. Irányi Dániel külön határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a ház a keresztyének és zsidók közti házasság­ról szóló javaslatot leveszi a napi­rendről, de a kötelező pol­gári házasság tárgyában hozott határozatát fentartja. Beszéd­­ében Iványi megtámadta a főrendiházat, mely az indigenek segítségül hívása mellett buktatta meg a javaslatot; ezt visszaküldeni most maga sem kivánja, mert nem remélhet sikert s a törvényhozásnak még fontos dolgai vannak; de a kormánynak szemrehányást tesz, hogy elmulasztotta az alkalmas pillanatot s bár évek óta sürgették a polgári házas­ságot, a jelen tökéletlen javaslattal is akkor állt elő, mikor az antiszemita mozgalom már nagyra nőtt; pár évvel ezelőtt mikor az eszlári per és bizonyos, a főrendeknek nem tetsző házasságok még nem történ­ek meg, a főrendiház ezt a ja­vaslatot bizonyosan elfogadta volna. A főrendiház reformját is mindig ígérték és nem hajtották végre. Tanúság az is, hogy jobb lett volna mindjárt a kötelező polgári házasságról terjeszteni elő javaslatot, ezt a főrendek többsége elfogadta volna (ellenmondás), vagy ha nem, a bukás dicsőbb leendett. A szóló ragaszkodik a polgári házasság behozatalához. Ezután két papi képviselő szólott: Nagy István és Hérics Antal, mindkettő elfogadta a kormányelnök javaslatá­nak első részét, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napi

Next