Fővárosi Lapok 1884. május (103-128. szám)
1884-05-01 / 103. szám
Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 100. számához, arcképét ajándékozta neki, rajta e sorokkal: »A kis csoda-zongoraművésznek, Prawer Gyulának, ki Bachféle fugákat emlékezetből játszik és derekasan transponál.« Ez év február havában Rubinsteinnak is bemutatták, ki miután játékát hallotta, elragadtatva emelte karjaira és csókolta meg »kis kollégáját.« A klub estélyén négy darabot játszott: Chopin, Schumann, Schubert és Schmitt műveit. Mind a négy darabban nem csupán könnyedséget és biztonságot tanúsított, hanem ily gyermeknél bámulatra ragadó erőt és valódi bensőséget is. Az est második ifjú hőse a 13 éves Barach Emil, a bécsi konzervatórium növendéke volt, kinek anyja az irodalmi körökben mint szellemdús írónő ismeretes. A kis hegedűművész, kinek tanítója Hellmesberger, két darabot játszott, egy »Polonaiset« és a Gavottet »Mignon«-ból, mindkettőt meglepő virtuozitással. Oly bizton vezeti vonóját, oly tiszta hangokat varázsol húrjaiból, hogy méltán el voltak ragadtatva hallgatói, kik hangos tetszésnyilvánítással köszönték meg a ritka élvezetet, mely a kellemesen fűtött szobában feledésbe ringatta őket. Jól esett elfeledni a hét összes iszonyait,elfeledni a hóvihart, mely, bár április végén vagyunk, az utcákon dühöngött. A tavasz itt csúffá tett minden tavaszi dalt és a szépirodalmi lapok szerkesztői fiókban hevertetik a legszebb ódákat »a tavaszhoz«, telve enyhe szellőkkel, virágillattal és madárdallal. Efféléről énekelt egykor valami szebb tavaszokat látott költő. Hova kerülne az olyan ember, aki ma beszélne erről, midőn nem zöld lomb, hanem hó fedi a fákat, nem tavaszpompában viruló ligetekben, hanem sütött szobában időzünk, nem az Örömpírjával arcunkon, hanem fagytól piros orral. A tavaszi élet legvidámabb képe, szegény Prater te, mivé lettél ? A fősétányon, (Nobel-Alléén) ezelőtt a legszebb nők találkozó helyén, csak imitt-amott látni egy-egy alakot, aki a természet nyílt templomába jött — náthát szerezni. A tavaszt élvezik. Mélyen süpped lábuk a sáros talajba és oly módon tekintenek körül a tavaszi díszben sárguló ligetben, mintha mindegyik egy-egy öngyilkos-jelölt lenne, ki halálra szántan keres egy zöld ágat. A korcsmárosok pedig kirakják asztalaikat az egykor zöld pázsitra, hadd mossa le róluk a napjában háromszor szakadó eső a téli port és szárítsa fel a naponkint négyszer kibukkanó nap az esőcsöppeket, minden két órában egy evőkanálnyi napsugárral. Kihalt a Wurstel-Prater is. Egy-egy vakmerő »Paprika Jancsi« arcáról lemosta az eső a cinóbervörös szint és sápadttá vált arca visszariasztja a többi »Kasperlt« a vakmerőségtől, hogy bódéja függönyei mögül kikandikáljon. A ringlspielek kikiáltói hiába ígérik, hogy »öt krajcárért öt perc alatt öt világrészbe (Boroszlót is beleértve) viszik utasaikat«, nincs aki e Fogg Phileast megszégyenítő utazásra vállalkoznék. A búvárok akár be is zárhatják bódéikat; ha az ember viziműveleteket akar látni, az utcára megy és olcsóbban látja. Kihalt, csöndes minden, mert hisz a tavasz ünnepli bevonulását. Kaposi Béla: Fővárosi hírek. * Május elseje beköszönt. Hagyományos szokás szerint: üdvözölnünk kellene a tavasz ez ünnepnapját, ha attól nem tartanánk, hogy mogorva képpel köszönt be. Egy olasz példaszó szerint: a május csak dicsekszik a virágokkal, melyeket voltakép az április fakasztott. De az idei április keveset tett e jó híréért; hátra maradt benne a természet is, a mezei és kerti munka is, s amit maga után hagy, az csupa vizenyősség. Az utolsó nap (tegnap) délig igyekezett ugyan jobbra fordítani a dolgot: mutatott arany verőfényt, azaz kék eget, de délután és este megint csak folytatta a régi nótát, esővel, sárral s borulatából, felhőiből bizonyára hagyott hátra maradványul egy csomót májusra is, mely ha ma vidám képpel virradna ránk, számos üdvözlőt találna a városligetben, sőt a Margit-szigeten is. Az utcákon, hagyományos szokás szerint, katonai zenekarok fogják köszönteni a hajnalt, még tán ha nem is lesz benne sok köszönet. * A nemzeti színházban tegnap lépett föl először H. Lánczy Ilka asszony, mint Margit Sardounak »A jó falusiak« című színművében. Szerződtetési célból szerepel s már első fölléptével meggyőzött arról, hogy csakugyan a nemzeti színháznál lesz méltó helye. A fiatal színésznő oly adományokkal rendelkezik, melyeknek kimívelése őt első műintézetünk kiválóbb tagjai közé emelheti. Kellemes színpadi jelenség, kifejező arc, csengő, tiszta hang már most is nem egyedüli előnyei; mozdulataiban élénk és természetes, beszéde értelmes és épp úgy eltalálja a könynyed csevegés, vidámság, mint a benső, mélyebb érzelem megindító kifejezéseit. Játéka menti a modorosságtól, természetes és diszkrét. Meg is nyerte azonnal a közönség rokonszenvét s a harmadik felvonásbeli jelenet után, melyben igaz, meleg érzelemmel ábrázolta a kedvese által meglepett leány félelmét, elszomorodását, szerelmét és gyors fölvidulását, a közönség nyílt jelenet közben ismételten zajosan kitapsolta, úgyszintén a felvonások után is. Lánczy Ilka asszonyban a nemzeti színház igen jó erőt nyer a naiv szerepkörre. Maga a darab, mely hosszú pihentetés után új betanulással került színre, most is mulattatta a nagyszámú, még a zenekar helyét is megtöltő hallgatóságot. Latabár, Vízvári és Gabányi sikerült ábrázolásokat nyújtottak a jó falusiak vezéreiben. Helvey Laura k. a. (Paulina) zajos tapsokat kapott s osztoztak a tetszésnyilvánitásokon Bercsényi (Villepreux) és Szigeti József (Morisson) is. * A főváros közgyűlésén tegnap Halász Géza megtette indítványát az országház tervei ügyében. Ő és társai azt indítványozták, hogy mivel ez építkezés a fővárost, szabályozási tekintetben s a vízmű érdekében igen közelről érdekli, intézzen a hatóság kérvényt az országgyűléshez, hogy ez ügy eldöntése előtt a terveket küldje át véleményadás végett a fővároshoz. S e kérvény már másnap (vagyis ma) tíz órakor volna a képviselőházhoz benyújtandó. Ennek ellenében dr. Országh Sándor szólalt föl. Aki — úgymond — épílni akar, a magánfél épp úgy, mint az ország, ha szándéka a valósítás állapotába lép, a fővárostól köteles engedélyt kérni s a hatóság akkor érvényesítheti nézeteit szabályozási s műszaki szempontból. Ez után fognak az országház tervei a főváros elé kerülni. Az indítványozott kérvény csak arra vezethetne, hogy az országház építését hátráltatná, ami pedig nem áll sem a főváros, sem a hazai művészek és iparosok érdekében. Ennélfogva dr. Országh határozati javaslatot nyujta be, hogy dr. Halász és társai indítványa fölött térjen napirendre a közgyűlés. Ezt zajos helyesléssel fogadták s dr. Halász Géza visszavonta indítványát. Másik fontos tárgy volt a város és kormány közt létrejött egyesség a margitszigeti viz-átvezetésre nézve. Az egyesség egy része ellen Máttyus Arisztidnek kifogása volt, de némi vita után a többség változatlanul elfogadta az egyezményt s a közgyűlés 185.000 forintot szavazott meg a margithidi csőfektetés költségeire. * Személyi hirek. T r e f o r t miniszter hétfőn, b. Majthényi László honti főispánnal együtt, Esztergomban a bibornok-primás vendége volt. — Báró Vay Miklós koronaőr a Miskolcon megnyílt ref. egyházkerületi közgyűlést levélben értesité arról, hogy főgondnoki állásáról lemond ; a közgyűlés elhatározta, hogy küldöttség útján föliratban fogja kérni megmaradását. — Patzka Ferenc fiatal jeles képíró a jövő hét elején Rómába utazik, hosszas ott tartózkodásra. — Dr. Pabst, a berlini múzeum igazgató segéde, fővárosunkban időz az ötvösmű-kiállítás és tudományos intézeteink megtekintése végett. * Uj nemesek. A király ő felsége magyar nemességet adományozott Dáni József kompolti jószágigazgatónak és Dáni Nándor ítélőtáblái bírónak és törvényes utódaiknak. Előnevül a »gyarmatai«-t kapták. A hazai társadalom jeles férfiait érte e kitüntetés. * A szabadkai tamburás társaság mely tegnap mutatta be magát a népszínházban, megnyerte a szépszámú közönség tetszését. A tambura tudvalevőleg rövid nyakú, kis hangszekrényű, kevés huru hangszer, melyet tollal pengetnek. Külvárosi korcsmákból, kávéházakból gyakran kihallatszik az utcára a tabáni tamburások játéka, mely nem igen alkalmas az efféle előadások megkedveltetésére. A szabadkai társaság azonban, mely kilenc tagból és Miklós István vezetése alatt áll, jól fegyelmezett, szabatosan játszó zenészeket foglal magában. Egyenruhájuk egyszerű sötét polgári öltöny, derékon átkötött nemzeti színű szalaggal. Mindenki sajnálta, hogy a zenészek nem a festői szabadkai szerb öltözetben jelentek meg. Három gitáros és egy gordonkás kivételével csupa tamburán játszottak, nem úgy mint a nem rég vendégszereplő spanyol diákok, kiknél három vonós hangszer enyhítette az örökös pengést, mely nem valami rokonszenves zenei hang. És hogy a társaság mind a mellett hatást tudott kelteni, azt előadásuknak, párszor gyönyörűen sikerült pianoiknak és macandoiknak s ama szabatos összjátéknak köszönhették, melylyel olykor tökéletes csalódást tudtak előidézni, mintha nem is pengetést, hanem vonósokat hallanánk. Legsikerültebb volt a Waldteufel-féle keringő, meg a »Troubadour«-ból s »Kertészleány«-ból játszott egyveleg. A Rákócziinduló meg a »Marseillaise« nem ily gyenge hangszerekre való. A »Turia«-keringőben pedig az tűnt ki, hogy mennyivel mögötte maradnak a spanyoloknak. A Rákóczi-indulót s a tapsokra Genée »Pepitante«-ját, meg a »Marseillaise«-t énekelték is, zenekiséret nélkül, mi nem mondható szerencsés gondolatnak. Befejezésül a »Koldusdiák«-polkát adták elő s nem, amit mindenki várt, szerb dalokat. A közönség sokat tapsolta őket s ha ily sikert aratnak Bécsben is, hová készülnek, meg lehetnek elégedve. A »Lili« előadása, melynek felvonásköreiben játszottak, jól folyt. * Gyászrovat. Özvegy Szana Pálné szül. nagy oroszi Farkas Terézia asszony kedden este fél kilenckor, hosszas szenvedés után csöndesen elhunyt, 62 éves korában, bástya utcai saját házában. Szanai Tamás ismert írótársunk a legjobb édes anyát siratja benne s mély bánatában a legmelegebb részvéttel osztozunk. A családi erényekben diszlett, műveit magyar nő temetése ma d. u. három órakor lesz. Béke és áldás hamvaira! — Nagy Miklósné szül. Mácsai Irma asszony, a »Vasárnapi Újság« szerkesztőjének fiatal neje, meghalt tüdőkórban, utolsó idejét Uj-Tátrafüreden töltve, hol férjének nővére, Szász Domokosné úrnő szeretettel ápolta. Négy kiskorú gyermek maradt utána, anyátlanul. A gyászeset élénk részvétet kelte az özvegyen maradt férj barátai, ismerősei körében. — Reitter Ignác m. kir. államvasuti főellenőr s szabadságolt honvéd-főhadnagy meghalt, hosszú betegség után, 36 éves korában s tegnap temették el a kereskedelmi kórházból. — Rózai Ferenc, a népszínház volt ügyelője, ki a hatvanas években népénekes volt, kimúlt, özvegyet s több gyermeket hagyva maga után. * A magyar iskolaegyesület felügyelő bizottsága hétfőn Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A tagok örömmel hallották, hogy a szász-keresztúri erdélyi ev. egyházközség német ajkú iskolás gyermekei részére magyar könyveket kért. A pancsovai polgárok kérvényét az ottani magyar színészet támogatására az orsz. színészegyesülethez, az oravicai »Arany-kör« felhívását pedig a létesítendő gyermekkert ügyében P. Szathmáry Károly min. biztosnak adták át. Az egylet figyelmét elsősorban a főváros környékén levő német ajkú iskolákra fordítja s fel fogja szólítani az iskolaszékeket a jutalmazásra érdemes tanulók nevének közlésére. Uj tag 52 jelentkezett s Békey Imre negyvenkettőt gyűjtött. * Olasz háziúr Budapesten. Mazzi Luigi olasz alattvaló, mikor hírét vette annak, hogy a magyarok és a fiumei olaszok közt milyen szívélyes viszony áll fenn, kíváncsiságból ellátogatott Budapestre. Itt tartózkodása alatt úgy megkedvelte a fővárost, hogy végleg itt maradt s házat építtetett magának. Tegnapelőtt volt a házfelavató lakoma, melyre Mazzi ismerősein kívűl meghívta a házépítésnél közreműködött valamennyi iparost is. Ezek ezüst kulcscsal lepték meg az új házi utat. A lakoma, melyen 82 személy volt jelen, késő éjjelig tartott. * Az országos kiállításon a helybeli szálló-, vendéglő- és korcsma-tulajdonosok ipartársulata által felállítandó külön pavilion költségeire eddig már 12.000 frt van aláírva. Három tervrajz érkezett be s legközelebb határozni fognak, melyiket fogadják el. A borkereskedők felszólaltak az ellen, hogy a kiállítás központi bizottsága annak bejelentését kívánta, hogy az általuk kiállítandó borok saját termésük-e, vagy honnan valók s mennyit vásároltak belőlük. A kereskedők nem is tudnák ezt pontosan bejelenteni, másrészt a bevásárlási forrás üzleti titok s a különféle borok összevegyíztetvén ki sem volna mutatható, hogy egy helyről mennyit vásároltak be. Az iparoskör választmánya pedig közelebbi ülésén az orsz. kiállítás ürügye alatt történő tömeges és mértéktelen lakbéremelések ellen társadalmi mozgalom indítását határozta el s a fővárosi rokon egyletek és klubbok képviselőit értekezletre fogja hívni, a közös eljárás megbeszélésére. * A Köztelken ma d. e. 9-kor nyílik meg a dohánykiállitás, melyen gr. Szapáry Gyula és gr. Széchenyi Pál miniszterek is jelen lesznek. Negyven termelő állított ki s a jury már oda ítélte az arany, ezüst és bronz érem, díszoklevél s pénzjutalmakat. A kiállítás három napig lesz nyitva s a belépti dij 20 kr. * Levélbélyeg-gyűjtők egylete alakult a fővárosban Richter Lajos tanár elnöklete alatt. A tegnapelőtti alakuló gyűlésen a tanár elmondta a levélbélyeggyűjtés hasznát s azt, hogy az hivatva van a történettudomány egyik segédeszközévé lenni. Az egylet célja a tagoknak a gyűjtemények kiegészítését lehetővé tenni, őket a hamisítások ellen védeni s szakelőadásokat tartani. Az alapszabályok megvitatása után Roller Mátyás iskolaigazgatót alelnökké választották s megalakították a választmányt. * Fél milliós kincs. A bibornok-primás műgyüjteményének legnagyobb dísze a Mátyás-kori kálvária. Ennek nézésével a belga szakértő vendégek sem tudtak eltelni. Egyiköket megkérdezte valaki, hogy mennyire becsüli. A felelet az volt: »Unikum lévén, pénzbeli értéke nem határozható meg. De fél millióra minden esetre lehet becsülni.« * Kitüntetések. Négy nő kapott érdemkeresztet a gyurgyevói csángó népkonyha körül tett szolgálataik elismeréséül. Garnier J. intéző néne, a népkonyha vezetője, s Sárkány Gyuláné kórházi ápolónő koronás ezüst érdemkereszttel díszíttettek föl, Szedlacsek Zsófia és Mádl Teréz vörös kereszt-egyleti ápolónők pedig ezüst érdemkereszttel. * Közgyűlések. Az országos bank-részvénytársaság tegnap tartotta évi közgyűlését, Frölich Gusztáv elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése tüzetesen vázolta a bank üzletkörének terjedését s a gyűlés elhatározta, hogy a tiszta nyereséghez a rendkívüli tartalékalapból 357,717 frankot véve el, a szelvényeket 20 frankkal váltják be. A municipális hitelintézet Rechmitz Henrik elnöklete alatt tartott tegnap közgyűlést. A társulat tavalyi jövedelme nagyobb volt a megelőző évnél, összesen 1 671