Fővárosi Lapok, 1885. május (22. évfolyam, 101-127. szám)
1885-05-01 / 101. szám
il Fővárosi hírek. * A királyi udvar ma már együtt lesz fővárosunkban. A király ő felsége ma korán reggel érkezik meg és kedd estig marad körünkben. Herceg Coburg Fülöp és neje Lujza hercegasszony szerdán este jöttek meg, tegnap este pedig megérkezett a trónörökös pár, Albrecht főherceg, továbbá Frigyes főherceg és neje Izabella főhercegnő. A pályaudvaron fogadtatásukra megjelentek a főváros részéről Ráth főpolgármester Kammermayer polgármester, Pest megye részéről gróf Szapáry István főispán, a rendőrség részéről Török János főkapitány, a vasúti igazgatóság részéről Hyeronymi elnök és Lippmann állomásfőnök. Ott volt továbbá Jókai Mór is. A pályaház mentén nagy közönség várakozott ő fenségeikre. A vonatról Rudolf trónörökös és Stefánia trónörökösné szálltak le először. Ráth Károly főpolgármester Stefánia-rózsából és halvány orgonavirágból készült pompás bokrétát nyújtott át a főváros nevében a trónörökösnének, ki azt szívesen köszönte meg. Izabella főhercegnőnek Kammermayer polgármester rózsákból készült bokrétát adott át. Stefánia trónörökösné és Izabella főhercegnő drapszinű utiöltönyt viseltek. Rudolf trónörökös Szapáry grófot, Ráth főpolgármestert és Kammermayer polgármestert szívesen üdvözölte s azután néhány szót váltott Jókaival, aki fölkért, hogy még a ma 9 órakor tartandó szerkesztőségi ülés előtt látogassa meg a királyi váriakban. A vasárnapi udvari estélyen jelen lesznek Stefánia trónörökösné, Izabella főhercegasszony és Lujza királyi hercegnő is, ezért az estélyre meghívták az arisztokrácia hölgyeit, és bemutatások is fognak történni. * Általános kihallgatás. A király ő felsége hétfőn délelőtt a budai várpalotában általános kihallgatást ad. Előjegyzéseket a kabineti iroda vasárnap délig fogad el Az előjegyzésre való jelentkezésnél be kell mutatni a benyújtandó folyamodványt s a kérelmek írásban terjesztendők be. * A heraldikai társaság tegnap Nagy Imre elnöklete alatt tartott ülést. Fehérpataky László olvasta fel báró Nyáry Albertnek a pecsétekről szóló, széles körű tárgyismerettel írt értekezését, mely érdekesen fejti ki, hogy a heraldikai tudomány forrásai közt a pecsétek első helyen állanak. A pecsétekkel most herceg Hohenlohe-Waldenburg foglalkozik legtüzetesebben, csoportokba osztja azokat, de a heraldikai tudományra nézve csak a címeres pecsétek fontosak. Az értekezés behatóan ismerteté a nálunk előforduló címeres pecsétek nemeit s ezek közül főkép a lovaspecséteket, melyek nálunk igen ritkák, úgy hogy csak tizet ismerünk; legrégibb az V. István királyé 1257-ből. Sajnos, hogy pecsétnyomó a középkorból csak kevés maradt fenn, pedig ezek jobban megőrizték volna a címereket, mint romlandó lenyomatok. A régi korban az ötvösök voltak a pecsétmetszők s remekbe címeres pecsétet kellett készíteniük. A tetszéssel fogadott felolvasás után az elnök melegen emlékezett meg az elhunyt Szalay József társulati tagról, aztán választmányi tagokat választottak, jóváhagyták a pénztári jelentést és több új tagot vettek fel. Az alapító tagok sorába újabban Varsányi Simonyi Simon lépett be 200 frttal. * A tavaszi lóversenyek első napja holnapután, vasárnap lesz hat futammal. Az egyes versenyek ezek: Megnyitó verseny (1000 frt) huszonegy nevezéssel ; egyesült nemzeti díj (7000 frank aranyban) huszonkét nevezéssel; kétévesek versenye (1000 frt) huszonkét nevezéssel; mezei gazdák versenye (90, 40 és 20 frt); gátverseny (tiszteletdíj és 500 frt) tíz nevezéssel ; akadály-verseny (2000 frank aranyban) négy nevezéssel. A verseny délután 3 órakor kezdődik. A lovar-egylet verseny-igazgatósága az idei versenyekre saison-kártyákat ad ki és pedig külön a hét májusi és külön az őszi versenyekre. A tavaszi versenyekre (máj. 3, 5, 7, 10, 12, 14 és 17-én) első hely uraknak naponkint 5 frt, mind a hét napra 30 frt; hölgyeknek naponkint 3 frt, mind a hét napra 18 frt; katonatiszteknek ugyanígy. A második hely ára naponkint 1 frt, harmadik hely 30 kr, katonaságnak és honvédeknek 20 kr. Ezen kívül az összes versenyek mindegyik napjára lovasjegyek is adatnak ki a pálya belsejébe egy napra 2 forintjával. Hintók is mehetnek a pálya belsejére, napi tízforintos jegy váltása mellett. A saison-jegyek válthatók a lovar-egylet főpénztárnokánál (nemzeti kaszinó, második emelet.) A lóvasút és társas kocsik egészen a versenyhely kapujáig a főváros minden részéből köz♦ Melléklet a »Fővárosi Lapok« 101. számához: egész alak annál igazabban, élőbben s harmonikusabban tűnjék elő. Kelleni tehát lehet mindenütt, hol élet s erkölcsiségről áthatott érzékiség van. Mondjuk azt igen sokszor hangról, beszédről, alakításról, előállításról, mikor a szellemesség élénk kifejezését értjük alatta. Leginkább illeti azonban az embert; dekülönösen erénye a kellem az emberiség könnyebb, mozgékonyabb, szelidebb, részvevőbb felének, azon nemnek, mely képesítve és hivatva van az emberi létet otthoniassá, elevenné tenni az által, hogy egyfelől kényszeritetlen élénkséggel s szelíden rábeszélő odaadással viseli magát mozdulataiban, taglejtésében, külső megjelenésében, másfelől kényszerítetlen élénkséggel, de mindig szelíd és lágy, nem felcsattanó, szenvedélyes, heves, dühös módon vesz részt mindabban, ami a társas érintkezés és beszélgetésnek, az érdeklődésnek és részvétnek tárgya lehet« (Köstlin). Az ifjúkornak inkább a gyönyörű, a meglett kornak inkább a kellem szokott sajátja lenni. Azonban gyermekre alkalmazva is van értelme s kellemes öregek szintén vannak, kik derültségüket aggkoruk gyöngeségei dacára megőrizték, vének szokása szerint nem bírálgatják a mai idők és emberek hibáit, untalanul dicsérve a múltat, szóval kik kedélyességüket, elevenségüket nem vesztették el. A gyönyörű és kellemes fogalmával majdnem összeesik a kecses, melynél az érzékiség túlnyomóságban van a szellemiség felett, de úgy hogy ez sem hiányzik egészen. Legjellemzőbb nála a mozgás. A mozgó kellemes, sőt maga a mozgó szép is kecsesnek tűnik fel, de legkecsesebb a gyönyörű, mozgásában tekintve. A mozgás úgy járul a gyönyörűhöz, hogy annak előnyeit még jobban kitünteti leírásának vágyát még jobban fölkelti bennünk. Leginkább emberi s különösen női alakokra használjuk e szót, mely alaknál a finomság és telidedség összhangját a mozgás még több oldalról feltünteti, még elevenebbnek mutatja. Egy gyönyörű nő kecsessé lesz a táncban, ha mozgásában nincs semmi lomha szögletes, feszes, mutatványos, hanem könnyű, természetes az minden izében. Átvitt értelemben magáról a mozgásról is mondjuk, hogy kecses, ellentétben a nehézkessel, lompossal, csámpással, ferdével, esetlennel. A kecses alakra emlékeztető vonalat is nevezzük kecsesnek, de képzeletünk, mely a kecsesnél mindig működésben van ilyenkor, mindig mozgónak, folyónak, haladónak veszi azt. Az egyenessel, szegletessel, lapossal, hegyessel szemben a kecses a kerekded a hullámzó. Bájnak (Grazie) akkor nevezzük a kellemet, ha benne a gyönyörű és kecses is együtt vannak. E tulajdonok lehető teljessége s összhangja ad a bájosnak bizonyos hatalmat, mely igénytelenségéből sokat elhagy s hóditólag lép föl. A gyönyörűnek, kellemesnek, kecsesnek számos átmenetei s árnyalatai közöl megemlitendők végre: a módos (artig), melyben a csinosság kellemmel társul; a megnyerő, melyben a kellem érvényesitni akarja magát, mig a kedvesben igénytelenül, szerényen félrevonul a nyilvánosság elől; a szeretetreméltó, melylyel bővebben ismerkedni kedvet kapunk; a nyájas, melynél a tekintély kölcsönzi el a kellem övét s a kellemesnek, kicsinek és takarosnak egyesülése, melyet a német »herzig«-nek, a magyar sajátságosan eszemadtának mond. Dr. Bihari Péter: A villámfénynél. (Kiállítási tárca.) Látták-e önök valaha a mennyországot ? Ugye nem ? Igazán megvallva nekem se volt még hozzá szerencsém, de azért mégis higgyék el nekem, hogy a mi kiállítási területünk, mely nappal egész kis gazdag paradicsomkert, este villamos világítás mellett, maga a fényes mennyország. Mintha csak angyalok adnának az embernek szárnyakat a röpülésre, képes a legfáradtabb csont is még egyszer bekalandozni az egész kiállítási területet, mihelyt a villámfény kigyúlt. Valami titkos, ellenállhatatlan erő ragadja meg a bámuló halandót és viszi egyik pavillonból a másikba, oda állítva a fokozott színpompában ragyogó tárgyak elé A sustorgó fény pedig susogva kérdi, ha várjon láttuk-e már azokat valaha ? Bizonyára nem. Azok a tárgyak ott előttünk mind ismeretlenek. Ha százszor végig nézzük is, nappal, a villamos fény világánál nem bírunk többé visszaemlékezni egyetlen egyre sem. Mindannyira mást mutat. Az alakja megmaradt, de a színe, fénye, pompája, varázsa, szóval a lelke, egészen más. A mennyországban nem számít többé a test, a lélek lett az úr! A szorgalmas emberekről mondják, hogy az éjjel nappallá teszik. A kiállítás villamos napjai egy egész ország szorgalmas embereire vetik a fenyőket. Szünetlenül hangzik mindenfelől a munka változatos zaja. Nincs egy percre sem megállapodás. Úgy tűnik fel, hogy a villamosság nem csupán kitűnő fény, de jó mozgató erő is. Delejes gyorsasággal halad a tárgyak rendezése. Senki sem veszi észre este, hogy lement a nap. Dolgozik odább, fáradhatatlanul, boldog megelégedéssel, vidáman mosolyogva, mint ahogy állítólag csak a mennyországban szokott megtörténni. Ma már bizonyos, hogy a kiállítás villámfény mellett és villamos erővel, május másodikára rendezve lesz, annyira, hogy méltó lesz az ünnepélyes megnyitás pontos megtartására. E hét elejétől kezdve folyvást a megnyitások napjait éljük. A halász-tanyát, a debreceni csárdát és a Dobos kitűnő nagy vendéglőjét ünnepélyes kis lakomákkal mutatták be a közösségnek. Ezek közül a Dobosé magasan kiemelkedik a konyhaművészet terén. Helyisége is akkora, hogy a debreceni csárda egész épületét be lehetne a nagy termébe állítani. Sokat is költött reá: befektetése 40 ezer forintba került, a pincéjébe pedig 16 ezer forint ára jó bort vásárolt össze. Képes volna egyszerre háromezer ember számára adni lakomát. Mikor az erdészeti pavilion átadásának lakomáját ültük a helyiségeiben, volt alkalmunk gyönyörködhetni konyhafelszereléseiben, a melyek páratlanok s megbámulni konzerveit üvegekbe elrakott spárgáit és szarvasgombáit, melyek mint kiállítási tárgyak fognak szerepelni, s amelyek látásában bizonyára még a jóllakott gyomor is gyönyörködni fog. Nőkből és férfiakból álló nagy társaság hagyta el este a zenecsarnokot. Tegnapelőtt volt az ünnepélyes átadása. Ki lett próbálva az akusztikája. Finoman hangzik benne az ének, zongora és hegedű, de mindenki úgy találta, hogy mégis legkellemesebben a pezsgő palackok durrogása. Ezekkel egész kis angolorosz háborút produkált számunkra az építője. Szinte érezni kezdtük a harc hevítő mámorát. Jól esett kimenekülnünk a hűvös levegőre. Kint, a kiállítási területen, több felé ragyogtak már a villámlámpák, a nagy iparcsarnok felső üvegoldala messzire világított, mintha valami nagy tűz égett volna a belsejében. Egyszóval, velünk együtt, minden illuminálva volt. Ezüst fényt lövelt messziről felénk az erdészeti pavilion tarka fahéji burkolata, vakító aranysugarakat szórtak szemeinkbe az érckupolák, de mi egyenesen neki tartottunk a nagy iparcsarnoknak. Ott van ma az igazi élet. Ott ég a legtöbb lámpa. Ott lehet gyönyörködni a legtöbb tarkaságban. Nem is csalódtunk. Láttunk annyit, hogy nekem még ma is káprázik tőle a szemem. Alig emlékszem vissza a szebbnél szebb tárgyakra és keretekre. Mindannyian fel voltunk lelkesülve. Szerettünk volna oda állni a munkások közé. Verni kalapácscsal a szögek vastagabb felét, vagy gyalut, ecsetet ragadva igazítani az állványon és tartályon. Delejezőleg hatott ránk a villámfény. Egy tudós közülünk mindjárt magyarázni is kezdé a villamosság és delej csodálatos hatását az emberekre. -Felsorolta a tudomány legújabb vívmányait. Nagy alapossággal fejte ki azt az elméletét, hogy oly területen, mely villamos fénynyel van bevilágítva, minden élőlény kisebb nagyobb mértékben a delej hatalmába kerül. Azért érzi magát a villamos világítás alatt mindenki megmagyarázhatatlanul elfogultan, mintegy izgatottan. Ez alatt egy fiatal házaspár oda állt Ács és társának díszes üvegszekrénye elé, gyönyörködve villámfénynél a szebbnél szebb ruhákban. A kagyló és narancs-díszítés a fiatal asszonynak nagyon megtetszhetett , mutogatni kezdte a férjének, ki váltig húzódozott. Egyszerre csak a boldog házasok hangos feleselésben törtek ki. A nő igenjére a férj mindig nemmel felelt. — íme, — szólt a magyarázó tudós, — ezekre már hatással van a delej. Amíg a nő igenleges, addig a férj egészen nemleges. Ez különben még a szerencsésebb állapotok közé tartozik, mert ha a férj válik igenlegessé és a nő nemlegessé, akkor a nő minden pillantása, melylyel férjét megtisztelni látszik, egy-egy valóságos lesújtó villámlás. — Oh, mennyire szeretnék én egy egész befejezett társaságot látni! — szólt társaságunkból egy csinos fiatal nő. — Nem kellene messzire mennünk, csak a kazánházig, ahol a villamosságot gőzgéppel fejlesztik. Ilyenkor ha oda belépnénk, már az első perctől kezdve mindannyian fel volnánk villanyozva. Szórnánk a szikrákat, üterünk lázasan verne, szokatlan mozgásba hozná szíveinket. A hölgyek egyetlen pillantással képesek volnának felgyújtani a férfiak érzelmeit — Hát a melyiknek még ott se gyuladnának fel az érzelmei ? — Abba már bátran beleülhetne az egész battéria. — Menjünk a kazánházba ! — Hangzott mindenfelől. — Hölgyeim és uraim! Azt nem tanácslom. A nagy motortól annyi világosság ragadna ránk, hogy egész hazáig világítana a kalapunk, mint valami égitest. Már pedig mindenkornak meg van a maga sajátos villamos fénye, mely csillag alakjában társadalmi állását, vagy pláne a foglalkozását árulja el az emberek előtt, Így ragyogna a fején minden eladó leánynak a Veszta, férjhez menendő özvegyasszonynak a Vénusz, fiatal asszonynak Junó, sok gyermekű öregasszonynak a fiastyuk, vőlegénynek a Szaturnusz gyűrűje, fiatal gavallér embernek a sarkcsillag, miniszternek a Jupiter, katonának a Mars, kereskedőnek a Merkúr, földbirtokosnak az üstökös, költőnek a hold, ügyvédnek a föld, orvosnak a kaszáscsillag, papucsférjeknek a nagymedve. E magyarázattól úgy megtaláltunk valamenynyien rémülni, hogy sietve hagytuk el a mennyországi területet, nehogy ránk ragadjon valamely irányt vetett csillag. Madarassy László: 1655