Fővárosi Lapok 1887. augusztus (210-238. szám)

1887-08-01 / 210. szám

tetején diszlik a néh­ai dr. Vaskovich János által 1888-ban alapított vízgyógyintézet, melynek számos előnyein kívül meg­van az a szerencsés­ helyzete is, hogy betegei és üdülő vendégei bacillus-mentes jó le­vegőt élveznek. Minden hízelgés nélkül mondhatjuk el, hogy ez intézet néhai alapítója a hydrotherapiának itt valódi templomot emelt. Az épület külsőleg is kápolnaszerű jeleggel bír s fürdőterme kényelem és célszerűség tekintetéből megadja mindazt, mit a modern technika csak nyújthat. A főépület lakosztályai s az intézethez tartozó villák kiváló ízléssel vannak bútorozva s a ki a gyógy­módot kellemes »falusias élettel« akarja egybekötni, itt megtalálja ehhez az alkalmat. Az anyaintézet a kis Svábhegy lábánál van s némely tekintetben föléje helyezhető, főleg mikor ko­moly betegek gyógykezeléséről van szó. Itt az ár — fővárosi viszonyainkhoz mérten —­­bizony elég olcsó. Havi száz forintért teljes ellátás mellett a hidegvízgyógymódban lehet részesülni, dr Fajth Péter ismert hydropatha vezetése mellett. A lakásra és ellátásra maga a háziasszony, a kiváló tevé­kenységű­ özv. Vaskovics Jánosné ügyel. Az intézet­nek meg is van mindig a maga kedélyes törzs­­közönsége. Csak az általunk felvetett ideg­ bacillusoknak nem tetszhetik e hely, hol vagy végleg kipusztítják, vagy legalább egy időre ártalmatlanná teszik őket. Különben fog találkozni elég orvos, ki eme theóriát kétségbe vonja, mert nem szeretik, ha a laikus ember az ő »saját külön« területükön óhajt fölfedezést tenni. Elvitathatatlan, hogy az idegesség egyedüli gyógyszere, a rendszeresen alkalmazott hidegvíz, a­mi pedig elméleti­ találmányomat illeti, arra, ne aggódja­nak, nem kérek pátenst. Fővárosi hírek. * Az orsz. kisdedóvó egylet körében a jubilá­ns ünnepélyre serényen folynak az előkészületek. A választmánynak ezzel s az új szárnyépület berende­zésével sok a teendője. A nagy hőség dacára most is tar­tanak választmányi ülést, melyre ma — mint hall­juk— Tisza Ká­l­mánné szül. Degenfeld Ilona grófnő is megérkezik a fővárosba, hogy maga vigye az elnökletet. * A kereskedelmi m­úzeum kiállításában nem csak nézők vannak, olykor szép számmal, hanem — a­mint szükséges — vásárlók is. Tegnapelőtt báró Edelsheim Gyulay nyug. lovassági tábornok jelent meg ott, nejével és fiával, s vásároltak több tárgyat aradmegyei kastélyuk számára. * A veszprémi püspökség székét, a­mint be­szélik, két-három álló évig nem fogják betölteni. Mert nagy hiba van a gazdaságban. Hogy rendbe hozzák a viszonyokat, ennyi idő jövedelmére van szükség. * Kedves h­ír. Most, midőn a lapok már írják, hogy a királyné ő felsége kreuthi és ischli időzése után hosszabb időre Gödöllőre készül, egy kőnyomatú értesítő siet azzal a hírrel kedveskedni, hogy Gödöl­lőn, hol a tavalyi himlőjárvány teljesen megszűnt, most megint egy eset fordult elő. Kedves emberek ezek a híresztelők. Mihelyt az »idegenek ide vonzása« szóba került, azonnal szolgáltak kholera-gyanus ese­tekkel, melyeknek híre most is viszhangzik a külföldi lapokban, noha teljességgel nem voltak gyanús esetek. * Személyi hírek. Tisza Kálmán kor­mányelnök mától fogva három hetet fog fővárosunk­ban tölteni s aztán megy Ostendébe. — Karsai Sándor evang. püspök e hóban éli meg lelkészi félszázados ünnepét, mely alkalommal a dunántúli egyházkerület alapítványt tesz a nevére s diszpél­­dányu bibliát nyújt át neki. — Gróf Széchenyi Kálmán Gasteinban időz s gróf Lehndorff­né a na­pokban bemutatta Vilmos császárnak.­­— Mun­kácsy Mihályé? neje azt tervezik, hogy tél ele­jén Budapestre jöjjenek látogatóba. — Schlauch Lőrinc püspöknek nincs gégebaja, hanem bron­chiai catarrhusa végett megy Ostendébe. — Baross G­á­b­o­r miniszter nem megy szabadságra s az egész nyáron csak pár napot töltött a fővárostól távol. — Teleszky István államtitkár, minisztere meg­érkeztével több heti pihenésre elutazik. * Itt az augusztus, a nyár utolsó hónapja, mely­ben a nappal már egy óra tizenkét perccel fog meg­rövidülni, természetesen a végén. Közben, 19-dikén, napfogyatkozás is lesz, hanem a­ki azt meg akarja látni, annak az­nap reggel öt óra egy perckor már a Gellért-h­egyen vagy svábhegyen kell lenni, mert csak akkor s oly magas helyről lesz itt látható. Részben elsötétült nap kel akkor a mi láthatárunkba s mikor a legtöbb ember fölébred, akkor már rég vége lesz. * Arányi Lajos az akadémia harmadik osztá­lyának körülbelől legidősb levelező tagja volt. A »Kórbonctan« címü szakművéért 1858-ban választá meg. Akkor az egyetemen alig volt nála az ifjúságnak kedveltebb tanára. Szellemes előadásokat tartott, mert igen széleskörű műveltséggel birt, s mielőtt az első nagy kholera után az orvosi tudományra adta volna magát, bölcsésznek készült s elvégezte a jogot is. A szépműveket szintén ismerte, olvasgatta s akár elő­adást tartott, akár toastot is mondott, akár népszerű felolvasáson fejtegetett valamely tárgyat, (mint Vajda- Hunyad restaurálását több ízben és többfelé,) mindig kitűnt benne a szellemes ember ép úgy, mint a hazafi és tudós. Hunyadvár iránti buzgalma okozta, hogy mikor 1869-ben magyar nemessé tették, »hunyadvári« előnevet kapott. Születésekor Losteiner volt a neve s atyja Komáromban sótári hivatalnok volt. Néhai neje Joachim, a világhírű hegedűművész nővére volt. Négy fia és három lánya maradt. Fiai közül kettő főgimná­ziumi tanár, s legidősb leánya a Vámbéry Ármin neje. A­ temetés tegnap d. u. ötkor a Kerepesi úti temető halottas házából díszszel és részvéttel ment végbe. Az akadémia nem csak fekete lobogó kitűzésével, hanem emlékbeszéddel is megtiszteli érdemeit. * Hangverseny és táncmulatság volt a rákos­­palotai parkvendéglőben, a zenetanárok segély­egylete javára. Jól sikerült, sokan voltak jelen s különösen sok tapsot kapott az öreg Ellinger, ki a »Tavasz« című dal eléneklésével tett újabb tanúságot arról, hogy még mindig sok hangerővel rendelkezik. Élénken megtapsolták Brankovics Györgyöt is, ki »Jaj annak, a­ki nem hazudik« című humoreszkjével jól megnevettette a közönséget, valamint Hermann Mariska kisasszonyt, az ismert hegedűvirtuóznőt, és nővérét, Hermann Erzsikét, ki hegedűn s cimbalmon játszott. Tetszést arattak továbbá: Schwarcz Viktória úrhölgy, a ki zongorázott; és Szekulics Ida kisasz­­szony, a­ki a »Rip van Winkle« levéláriáját énekelte. Hangverseny u­tán tánc volt, mely reggel fél ötig tar­tott. A négyesekre nyolcvan pár telt. Ott voltak : Hor­váth Ferenc ezredes neje és leánya, Maleczky Vilmos­­né, dr. Hamar Elekné, Karits Jéréminé, Müllerné úr­nők, Simon Lenke, Ganter Rita, Hermann Mariska és Erzsike, Szalay Jolán, Karics Teréz, Berger Lina, Imrer Karolin, Hofhauser Janka, Mayer Vilma, Vol­­lesz Aranka, Müller Irma, Telliatidesz Olga kisasz­­szonyok sat. * A „Nefelejcséhez. Ez a címe a Dunkl Nor­bert váci­ utcai virágkereskedésének, mely párisiasan van berendezve. A Rózsavölgyi-cég tulajdonosának fia az új virágkereskedő. A harmónia emberei szeretik nálunk terjeszteni a virág­kultuszt. Példa volt rá Perotti, a kamélitás tenorista. * Dinnye-kiállítás az idén is lesz a »Közte­­lek«-en. Szent István napján nyílik meg és szeptem­ber 15-ig, esetleg 20-ig tart. Ez idő alatt bármikor lehet dinnyét beküldeni, esetről-esetre megejtik a bí­rálatot. A felhívást Hajós József kir. tanácsos adta ki, mint az országos gazdasági egylet kertészeti szakosz­tályának elnöke. Kivitelre alkalmas dinnyefajokat kérnek: kivált tiszta párisi Prescott Cantaloup, nagy zöld turkesztán, amerikai ananász, Bay­ wiew cukor­dinnye, Marsovszky- és Hajós-féle görögdinnye-fajo­kat. Minden fajból két-két darabot kell beküldeni, e cím alatt:» A dinnye-kiállítás rendezőségének Budapest, Köztelek.« A kitűzött jutalmak: arany-, ezüst-, és bronc- diszokle­vél. * A munkásházak sokat vitatott kérdésében végre is valami megoldás-féle jött létre. A mennyiben már bizonyos, hogy a szövetkezeti munkások megva­lósítják szándékukat, saját családházakat építenek. Kimennek a szentlőrinci pusztára, hol olcsó telket kapnak s a­honnan könnyű szerrel rándulhatnak be a fővárosba. Már meg is kötötték a szerződéseket. He­­rich Károlylyal, az iránt, hogy ezer házra való telket kapnak, négyzetölét hatvan krajcárjával, Taschner Mátyás bécsi vállalkozóval pedig az iránt, hogy 2100 frtért s évenkénti 130 frtos törlesztésre épít föl egy­­egy házat. Egyelőre csak 320 telket, azaz nyolcvan holdat vettek át. A vasút nagy kedvezményben fogja részesíteni az új telep munkás­lakóit. Mint írják, oda s vissza csak tíz krajcár lesz a vasúti jegy ára. *Női párbaj.Ilyenek hírét közli a »Pester Lloyd«. Szombaton történt a városligetben. Fiatal úr (előkelő hivatalnok fia) sétált karonfogva az operaház egy röpkelábú szépével. Hirtelen egy elegáns öltözetű hölgy (vetélytársnő) tört elő s napernyőjével neki rontott a szépnek. Ez se hagyta magát. Idegeneknek kellett közbe lépni, mert a fiatal ember belátva, hogy ez a női harc nem olyan, melynek ő, a harmadik, örvendhetne, a harc kezdetén rögtön elillant. * A szerelem. Petőfi »sötét verem«-nek ne­vezte s valóban, a­ki mélyen esik bele, nem lát jól a sötétjében. Példa rá egy fiatal távírónő. Ez nagyon megszerethetett egy ügyvédsegédet, ki mostanában szegedi főnökétől megszökött, miután afféle sikkasz­tást követett el. Köröztették s el is fogták Pozsony­ban az önmagáról megfeledkezett Fehérvári Viktort, s a­mint elfogták, megjelent a távirónő, kijelenti, hogy kifizeti az összeget, csak bocsássák »0«-t szabadon. »Miért fizeti ki?« »Mert a jegyesem«. Pedig nem lehet az, mert »0« a nagylelkű ajánlat dacára meg­ugrott a fogságból. Mindegy, a nő elküldte az összeget a szegedi ügyvédnek s már most a rendőrség helyett ő keresi a szökevényt, hogy foglyává tegye. Bizony néha »a szerelem sötét verem«. * Idegenek ide édesgetése. A sipisták rajta vannak, hogy ezt az eszmét érvényesítsék. Nekik csak­ 1547 ugyan kedves az idegen, kivált ha együgyű. Egy mann­­heimi technikust, Fucke Vilmost, három ily jó madár szombat este elcsalt a városmajor utcába, a Csapkovics kocsmájába s ott hamis játékkal elnyertek tőle 240 márkát. De az egyik gazfickót a rendőrség leg­alább elfogta. Egy Tátrafüredre utazó boroszlói keres­kedőt pedig hasonló szőrű emberek a bécsi út egy ven­déglőjébe édesgettek s leültek vele kártyázni. A keres­kedő elővett egy százast, melyet az egyik sipista elka­pott s rohant vele — a többi utána. Na ezek jó hírt visznek haza Budapest világvárosi életéről. * Gyanú. A rendőrséghez Demjén József Besz­tercebányáról kérést intézett, hogy a Tabánban e hó 17-dikén elhunyt öcscse, Demjén János halálesetét tegye vizsgálat tárgyává, hogy t. i. természetes halál­lal múlt-e ki. Az elhunyt igénypert folytatott kolozs­vári bátyja, Demjén László hagyatékával szemben. Huszonöt ezer forint volt a követelése s ha ezt meg­kapta , megeshetik, hogy kifosztották. Az eljárásban csak az a különös, hogy a testvérnek mégis csak mód­jában lett volna bizonyosan megtudni: megkapta-e öcscse a követelést, s aztán keletkezhetett volna a gyanúja, így csak »hátha« — az alapja. * Rövid hírek. Az uralkodó hőség ellen egy laptársunk azt javasolja, hogy a léget frissíteni lehet vizes­ecetbe mártott s kicsavart asztalkendők szétterítésével, mi a rovarok elűzésére is hat. — A gabna-árak csökkennek, mert a kivitel most oly helyekre kell, hol védvámok vannak ; Ausztriának kevésre van szüksége, mert magának is kielé­gítő termése van. — A képviselőházban már mind el vannak foglalva a helyek ; gr. Károlyi Gábor ül a Csanády Sándor helyére, Pázmándy Dénes a Litkő Gézáéra, Eötvös Károly a Mocsáry Lajoséra, gr. Dessewffy Aurél a Szilágyi De­zsőére, Bujanovics Sándor a Szathmáry K. Lászlóéra s a kecskeméti Horváth Ádám a Verhovayéra.­­ A belügymi­niszter jóváhagyta a fővárosi h­atárzatot, mely szerint a ferencvárosi polgári iskolát kereskedelmi tanfolyammal bő­vítik ki.­­ A filokszéra úgy pusztít mindenfelé, hogy a föld­­mivelési minisztérium nem kíván már gyors távirati értesí­tést, mert úgy sem bír szakembert küldeni mindenhová; beéri a vész megállapítása után teendő kimerítő írásbeli jelentéssel is.­­ A „Harmonia“ társulat fölebbezett a köz­gyűlés határzata ellen, mely a redoute-termek bérletét ifj. Kommer Antalnak szavazta meg, holott a »Harmonia ol­csóbb ajánlatot tett s a helyiségnek kultúrái céljai is van­nak, melyeket vendéglős nem érvényesíthet. — Az újpesti kikötő táján Markó Dezső vidéki súgó fürdés közben gör­csöt kapván, péntek este a Dunába fúrt. — A Rókus-kórház elmebeteg osztályán már ki van írva a pályázat egy bent­lakó napdíjas segédorvosi állomásra. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint, ha­zánkban kevés helyi kivétellel, többnyire derült, nagyon meleg időt várhatni. Vidék. ** A szakolcai Gvadányi-ünnep hivatalos programmja már meg van állapítva. Az emlék­táblát, melylyel gróf Gvadányi József poéta lovas generális egykori lakóházát fölvisziték, augusztus hó 18-án lep­lezik le. Előző nap a kaszinó és a zeneegylet rendez­nek a városligetben zeneestélyt. A leleplezési ünne­pély reggel kilenckor misével kezdődik, tízkor beszé­dek mellett történik a leleplezés, két órakor díszebéd a jezsuita­ kollégiumban, este táncmulatság a város­ligetben. Adnak ki emlékkönyvet is, melyet dr. Ko­vács Dénes szerkeszt. A rendező bizottság, melynek élén Sebesi József polgármester buzog, azon van, hogy a fővárosból s vidékről érkező vendégek jól és ottho­nosan érezzék magukat Szakolcán. A bejelentett ven­dég elé kocsit küldenek a gödingi vasútállomásra, Sza­kolcán pedig szállásról gondoskodnak. A­ki a díszebé­­den részt akar venni, augusztus hó 10-ig jelentse be a polgármesternek. ** Az előpataki fürdőben a saison most áll a tetőpontján. Eddigelé közel ötszáz vendég használta a fürdőt. Jelenleg is tetemes számmal vannak Romá­niából, bár a gazdagabb törzsvendégek ezúttal nem jöttek tovább Sinaiánál, hová naponként szállíttatják maguknak az előpataki vizet. Ott a királyi család kö­zelében s a havasi levegő hüsében jobb szeretnek időzni. De van kárpótlás, mert Előpatakon még most a magyar vendégek száma nagyobb, mint a múlt két évben volt, s a hangulatból ítélve, azután még na­gyobb lesz. S ez a maga rendjén van így. A fürdő könnyen megközelíthető a kolozsvár-brassói vasút­vonalon. Földvár állomástól az út két órát tart. Aztán a fürdő vizei kitűnők, a lakások és vendéglők jók, a vidék szép. Szóval sok minden van, a­mi kielégít, több olyan is, mit másutt hiába keresne a magyar vendég. ** A mohácsi győzelem kétszáz éves év­fordu­lójának ünnepére védnököknek dr. Dulánszky Nándor pécsi püspököt és Kardos Kálmán főispánt választotta meg a rendező bizottság. Albrecht főhercegnek köze­lében levő uradalmait is résztvevésre kérik föl, mert ezek az uradalmak és az 1687-diki győzelem követ­keztében jutottak a főherceg elődeinek birtokába. Prolog írására dr. Váradi A­ntalt kérik föl. A tábori misét az úgy nevezett »Bég rétjé«-n tartják. Megelőző este műkedvelők a »Szapáry Péter« című, törökvilági tárgyú német színmű­vet adják elő.

Next