Fővárosi Lapok 1887. augusztus (210-238. szám)
1887-08-01 / 210. szám
tetején diszlik a néhai dr. Vaskovich János által 1888-ban alapított vízgyógyintézet, melynek számos előnyein kívül megvan az a szerencsés helyzete is, hogy betegei és üdülő vendégei bacillus-mentes jó levegőt élveznek. Minden hízelgés nélkül mondhatjuk el, hogy ez intézet néhai alapítója a hydrotherapiának itt valódi templomot emelt. Az épület külsőleg is kápolnaszerű jeleggel bír s fürdőterme kényelem és célszerűség tekintetéből megadja mindazt, mit a modern technika csak nyújthat. A főépület lakosztályai s az intézethez tartozó villák kiváló ízléssel vannak bútorozva s a ki a gyógymódot kellemes »falusias élettel« akarja egybekötni, itt megtalálja ehhez az alkalmat. Az anyaintézet a kis Svábhegy lábánál van s némely tekintetben föléje helyezhető, főleg mikor komoly betegek gyógykezeléséről van szó. Itt az ár — fővárosi viszonyainkhoz mérten —bizony elég olcsó. Havi száz forintért teljes ellátás mellett a hidegvízgyógymódban lehet részesülni, dr Fajth Péter ismert hydropatha vezetése mellett. A lakásra és ellátásra maga a háziasszony, a kiváló tevékenységű özv. Vaskovics Jánosné ügyel. Az intézetnek meg is van mindig a maga kedélyes törzsközönsége. Csak az általunk felvetett ideg bacillusoknak nem tetszhetik e hely, hol vagy végleg kipusztítják, vagy legalább egy időre ártalmatlanná teszik őket. Különben fog találkozni elég orvos, ki eme theóriát kétségbe vonja, mert nem szeretik, ha a laikus ember az ő »saját külön« területükön óhajt fölfedezést tenni. Elvitathatatlan, hogy az idegesség egyedüli gyógyszere, a rendszeresen alkalmazott hidegvíz, ami pedig elméleti találmányomat illeti, arra, ne aggódjanak, nem kérek pátenst. Fővárosi hírek. * Az orsz. kisdedóvó egylet körében a jubiláns ünnepélyre serényen folynak az előkészületek. A választmánynak ezzel s az új szárnyépület berendezésével sok a teendője. A nagy hőség dacára most is tartanak választmányi ülést, melyre ma — mint halljuk— Tisza Kálmánné szül. Degenfeld Ilona grófnő is megérkezik a fővárosba, hogy maga vigye az elnökletet. * A kereskedelmi múzeum kiállításában nem csak nézők vannak, olykor szép számmal, hanem — amint szükséges — vásárlók is. Tegnapelőtt báró Edelsheim Gyulay nyug. lovassági tábornok jelent meg ott, nejével és fiával, s vásároltak több tárgyat aradmegyei kastélyuk számára. * A veszprémi püspökség székét, amint beszélik, két-három álló évig nem fogják betölteni. Mert nagy hiba van a gazdaságban. Hogy rendbe hozzák a viszonyokat, ennyi idő jövedelmére van szükség. * Kedves hír. Most, midőn a lapok már írják, hogy a királyné ő felsége kreuthi és ischli időzése után hosszabb időre Gödöllőre készül, egy kőnyomatú értesítő siet azzal a hírrel kedveskedni, hogy Gödöllőn, hol a tavalyi himlőjárvány teljesen megszűnt, most megint egy eset fordult elő. Kedves emberek ezek a híresztelők. Mihelyt az »idegenek ide vonzása« szóba került, azonnal szolgáltak kholera-gyanus esetekkel, melyeknek híre most is viszhangzik a külföldi lapokban, noha teljességgel nem voltak gyanús esetek. * Személyi hírek. Tisza Kálmán kormányelnök mától fogva három hetet fog fővárosunkban tölteni s aztán megy Ostendébe. — Karsai Sándor evang. püspök e hóban éli meg lelkészi félszázados ünnepét, mely alkalommal a dunántúli egyházkerület alapítványt tesz a nevére s diszpéldányu bibliát nyújt át neki. — Gróf Széchenyi Kálmán Gasteinban időz s gróf Lehndorffné a napokban bemutatta Vilmos császárnak.— Munkácsy Mihályé? neje azt tervezik, hogy tél elején Budapestre jöjjenek látogatóba. — Schlauch Lőrinc püspöknek nincs gégebaja, hanem bronchiai catarrhusa végett megy Ostendébe. — Baross Gábor miniszter nem megy szabadságra s az egész nyáron csak pár napot töltött a fővárostól távol. — Teleszky István államtitkár, minisztere megérkeztével több heti pihenésre elutazik. * Itt az augusztus, a nyár utolsó hónapja, melyben a nappal már egy óra tizenkét perccel fog megrövidülni, természetesen a végén. Közben, 19-dikén, napfogyatkozás is lesz, hanem aki azt meg akarja látni, annak aznap reggel öt óra egy perckor már a Gellért-hegyen vagy svábhegyen kell lenni, mert csak akkor s oly magas helyről lesz itt látható. Részben elsötétült nap kel akkor a mi láthatárunkba s mikor a legtöbb ember fölébred, akkor már rég vége lesz. * Arányi Lajos az akadémia harmadik osztályának körülbelől legidősb levelező tagja volt. A »Kórbonctan« címü szakművéért 1858-ban választá meg. Akkor az egyetemen alig volt nála az ifjúságnak kedveltebb tanára. Szellemes előadásokat tartott, mert igen széleskörű műveltséggel birt, s mielőtt az első nagy kholera után az orvosi tudományra adta volna magát, bölcsésznek készült s elvégezte a jogot is. A szépműveket szintén ismerte, olvasgatta s akár előadást tartott, akár toastot is mondott, akár népszerű felolvasáson fejtegetett valamely tárgyat, (mint Vajda- Hunyad restaurálását több ízben és többfelé,) mindig kitűnt benne a szellemes ember ép úgy, mint a hazafi és tudós. Hunyadvár iránti buzgalma okozta, hogy mikor 1869-ben magyar nemessé tették, »hunyadvári« előnevet kapott. Születésekor Losteiner volt a neve s atyja Komáromban sótári hivatalnok volt. Néhai neje Joachim, a világhírű hegedűművész nővére volt. Négy fia és három lánya maradt. Fiai közül kettő főgimnáziumi tanár, s legidősb leánya a Vámbéry Ármin neje. A temetés tegnap d. u. ötkor a Kerepesi úti temető halottas házából díszszel és részvéttel ment végbe. Az akadémia nem csak fekete lobogó kitűzésével, hanem emlékbeszéddel is megtiszteli érdemeit. * Hangverseny és táncmulatság volt a rákospalotai parkvendéglőben, a zenetanárok segélyegylete javára. Jól sikerült, sokan voltak jelen s különösen sok tapsot kapott az öreg Ellinger, ki a »Tavasz« című dal eléneklésével tett újabb tanúságot arról, hogy még mindig sok hangerővel rendelkezik. Élénken megtapsolták Brankovics Györgyöt is, ki »Jaj annak, aki nem hazudik« című humoreszkjével jól megnevettette a közönséget, valamint Hermann Mariska kisasszonyt, az ismert hegedűvirtuóznőt, és nővérét, Hermann Erzsikét, ki hegedűn s cimbalmon játszott. Tetszést arattak továbbá: Schwarcz Viktória úrhölgy, a ki zongorázott; és Szekulics Ida kisaszszony, aki a »Rip van Winkle« levéláriáját énekelte. Hangverseny után tánc volt, mely reggel fél ötig tartott. A négyesekre nyolcvan pár telt. Ott voltak : Horváth Ferenc ezredes neje és leánya, Maleczky Vilmosné, dr. Hamar Elekné, Karits Jéréminé, Müllerné úrnők, Simon Lenke, Ganter Rita, Hermann Mariska és Erzsike, Szalay Jolán, Karics Teréz, Berger Lina, Imrer Karolin, Hofhauser Janka, Mayer Vilma, Vollesz Aranka, Müller Irma, Telliatidesz Olga kisaszszonyok sat. * A „Nefelejcséhez. Ez a címe a Dunkl Norbert váci utcai virágkereskedésének, mely párisiasan van berendezve. A Rózsavölgyi-cég tulajdonosának fia az új virágkereskedő. A harmónia emberei szeretik nálunk terjeszteni a virágkultuszt. Példa volt rá Perotti, a kamélitás tenorista. * Dinnye-kiállítás az idén is lesz a »Köztelek«-en. Szent István napján nyílik meg és szeptember 15-ig, esetleg 20-ig tart. Ez idő alatt bármikor lehet dinnyét beküldeni, esetről-esetre megejtik a bírálatot. A felhívást Hajós József kir. tanácsos adta ki, mint az országos gazdasági egylet kertészeti szakosztályának elnöke. Kivitelre alkalmas dinnyefajokat kérnek: kivált tiszta párisi Prescott Cantaloup, nagy zöld turkesztán, amerikai ananász, Bay wiew cukordinnye, Marsovszky- és Hajós-féle görögdinnye-fajokat. Minden fajból két-két darabot kell beküldeni, e cím alatt:» A dinnye-kiállítás rendezőségének Budapest, Köztelek.« A kitűzött jutalmak: arany-, ezüst-, és bronc- diszoklevél. * A munkásházak sokat vitatott kérdésében végre is valami megoldás-féle jött létre. A mennyiben már bizonyos, hogy a szövetkezeti munkások megvalósítják szándékukat, saját családházakat építenek. Kimennek a szentlőrinci pusztára, hol olcsó telket kapnak s ahonnan könnyű szerrel rándulhatnak be a fővárosba. Már meg is kötötték a szerződéseket. Herich Károlylyal, az iránt, hogy ezer házra való telket kapnak, négyzetölét hatvan krajcárjával, Taschner Mátyás bécsi vállalkozóval pedig az iránt, hogy 2100 frtért s évenkénti 130 frtos törlesztésre épít föl egyegy házat. Egyelőre csak 320 telket, azaz nyolcvan holdat vettek át. A vasút nagy kedvezményben fogja részesíteni az új telep munkáslakóit. Mint írják, oda s vissza csak tíz krajcár lesz a vasúti jegy ára. *Női párbaj.Ilyenek hírét közli a »Pester Lloyd«. Szombaton történt a városligetben. Fiatal úr (előkelő hivatalnok fia) sétált karonfogva az operaház egy röpkelábú szépével. Hirtelen egy elegáns öltözetű hölgy (vetélytársnő) tört elő s napernyőjével neki rontott a szépnek. Ez se hagyta magát. Idegeneknek kellett közbe lépni, mert a fiatal ember belátva, hogy ez a női harc nem olyan, melynek ő, a harmadik, örvendhetne, a harc kezdetén rögtön elillant. * A szerelem. Petőfi »sötét verem«-nek nevezte s valóban, aki mélyen esik bele, nem lát jól a sötétjében. Példa rá egy fiatal távírónő. Ez nagyon megszerethetett egy ügyvédsegédet, ki mostanában szegedi főnökétől megszökött, miután afféle sikkasztást követett el. Köröztették s el is fogták Pozsonyban az önmagáról megfeledkezett Fehérvári Viktort, s amint elfogták, megjelent a távirónő, kijelenti, hogy kifizeti az összeget, csak bocsássák »0«-t szabadon. »Miért fizeti ki?« »Mert a jegyesem«. Pedig nem lehet az, mert »0« a nagylelkű ajánlat dacára megugrott a fogságból. Mindegy, a nő elküldte az összeget a szegedi ügyvédnek s már most a rendőrség helyett ő keresi a szökevényt, hogy foglyává tegye. Bizony néha »a szerelem sötét verem«. * Idegenek ide édesgetése. A sipisták rajta vannak, hogy ezt az eszmét érvényesítsék. Nekik csak 1547 ugyan kedves az idegen, kivált ha együgyű. Egy mannheimi technikust, Fucke Vilmost, három ily jó madár szombat este elcsalt a városmajor utcába, a Csapkovics kocsmájába s ott hamis játékkal elnyertek tőle 240 márkát. De az egyik gazfickót a rendőrség legalább elfogta. Egy Tátrafüredre utazó boroszlói kereskedőt pedig hasonló szőrű emberek a bécsi út egy vendéglőjébe édesgettek s leültek vele kártyázni. A kereskedő elővett egy százast, melyet az egyik sipista elkapott s rohant vele — a többi utána. Na ezek jó hírt visznek haza Budapest világvárosi életéről. * Gyanú. A rendőrséghez Demjén József Besztercebányáról kérést intézett, hogy a Tabánban e hó 17-dikén elhunyt öcscse, Demjén János halálesetét tegye vizsgálat tárgyává, hogy t. i. természetes halállal múlt-e ki. Az elhunyt igénypert folytatott kolozsvári bátyja, Demjén László hagyatékával szemben. Huszonöt ezer forint volt a követelése s ha ezt megkapta , megeshetik, hogy kifosztották. Az eljárásban csak az a különös, hogy a testvérnek mégis csak módjában lett volna bizonyosan megtudni: megkapta-e öcscse a követelést, s aztán keletkezhetett volna a gyanúja, így csak »hátha« — az alapja. * Rövid hírek. Az uralkodó hőség ellen egy laptársunk azt javasolja, hogy a léget frissíteni lehet vizesecetbe mártott s kicsavart asztalkendők szétterítésével, mi a rovarok elűzésére is hat. — A gabna-árak csökkennek, mert a kivitel most oly helyekre kell, hol védvámok vannak ; Ausztriának kevésre van szüksége, mert magának is kielégítő termése van. — A képviselőházban már mind el vannak foglalva a helyek ; gr. Károlyi Gábor ül a Csanády Sándor helyére, Pázmándy Dénes a Litkő Gézáéra, Eötvös Károly a Mocsáry Lajoséra, gr. Dessewffy Aurél a Szilágyi Dezsőére, Bujanovics Sándor a Szathmáry K. Lászlóéra s a kecskeméti Horváth Ádám a Verhovayéra. A belügyminiszter jóváhagyta a fővárosi határzatot, mely szerint a ferencvárosi polgári iskolát kereskedelmi tanfolyammal bővítik ki. A filokszéra úgy pusztít mindenfelé, hogy a földmivelési minisztérium nem kíván már gyors távirati értesítést, mert úgy sem bír szakembert küldeni mindenhová; beéri a vész megállapítása után teendő kimerítő írásbeli jelentéssel is. A „Harmonia“ társulat fölebbezett a közgyűlés határzata ellen, mely a redoute-termek bérletét ifj. Kommer Antalnak szavazta meg, holott a »Harmonia olcsóbb ajánlatot tett s a helyiségnek kultúrái céljai is vannak, melyeket vendéglős nem érvényesíthet. — Az újpesti kikötő táján Markó Dezső vidéki súgó fürdés közben görcsöt kapván, péntek este a Dunába fúrt. — A Rókus-kórház elmebeteg osztályán már ki van írva a pályázat egy bentlakó napdíjas segédorvosi állomásra. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint, hazánkban kevés helyi kivétellel, többnyire derült, nagyon meleg időt várhatni. Vidék. ** A szakolcai Gvadányi-ünnep hivatalos programmja már meg van állapítva. Az emléktáblát, melylyel gróf Gvadányi József poéta lovas generális egykori lakóházát fölvisziték, augusztus hó 18-án leplezik le. Előző nap a kaszinó és a zeneegylet rendeznek a városligetben zeneestélyt. A leleplezési ünnepély reggel kilenckor misével kezdődik, tízkor beszédek mellett történik a leleplezés, két órakor díszebéd a jezsuita kollégiumban, este táncmulatság a városligetben. Adnak ki emlékkönyvet is, melyet dr. Kovács Dénes szerkeszt. A rendező bizottság, melynek élén Sebesi József polgármester buzog, azon van, hogy a fővárosból s vidékről érkező vendégek jól és otthonosan érezzék magukat Szakolcán. A bejelentett vendég elé kocsit küldenek a gödingi vasútállomásra, Szakolcán pedig szállásról gondoskodnak. Aki a díszebéden részt akar venni, augusztus hó 10-ig jelentse be a polgármesternek. ** Az előpataki fürdőben a saison most áll a tetőpontján. Eddigelé közel ötszáz vendég használta a fürdőt. Jelenleg is tetemes számmal vannak Romániából, bár a gazdagabb törzsvendégek ezúttal nem jöttek tovább Sinaiánál, hová naponként szállíttatják maguknak az előpataki vizet. Ott a királyi család közelében s a havasi levegő hüsében jobb szeretnek időzni. De van kárpótlás, mert Előpatakon még most a magyar vendégek száma nagyobb, mint a múlt két évben volt, s a hangulatból ítélve, azután még nagyobb lesz. S ez a maga rendjén van így. A fürdő könnyen megközelíthető a kolozsvár-brassói vasútvonalon. Földvár állomástól az út két órát tart. Aztán a fürdő vizei kitűnők, a lakások és vendéglők jók, a vidék szép. Szóval sok minden van, ami kielégít, több olyan is, mit másutt hiába keresne a magyar vendég. ** A mohácsi győzelem kétszáz éves évfordulójának ünnepére védnököknek dr. Dulánszky Nándor pécsi püspököt és Kardos Kálmán főispánt választotta meg a rendező bizottság. Albrecht főhercegnek közelében levő uradalmait is résztvevésre kérik föl, mert ezek az uradalmak és az 1687-diki győzelem következtében jutottak a főherceg elődeinek birtokába. Prolog írására dr. Váradi Antalt kérik föl. A tábori misét az úgy nevezett »Bég rétjé«-n tartják. Megelőző este műkedvelők a »Szapáry Péter« című, törökvilági tárgyú német színművet adják elő.