Fővárosi Lapok 1887. november (300-329. szám)

1887-11-01 / 300. szám

cluie »Este a mezőn.« A középen tűz ég, melyet izmos paraszt éleszt, jobbra fantasztikus csoportban táncol­ják a zsukáját a bárányból- kozsokos oláhok, kikre rávilágít a tűz s balra csoportban ülnek a vadászok, középen a trónörökössel, nézve a sajátságos csoportot s a borongó felleges, fekete eget. A harmadik kép »Vadász-tábor« a Fancsal felé, a roppant hegyek lá­bainál futó mély, tiszta viz partján. Az erdőtlen olda­lak sajátos, hideg szint adnak a képnek. Fehér vászon sátrak állanak oldalt, előttük makacs lovakkal vias­kodó parasztokkal s a kép túlsó felén fenyőgerendák­ból összerótt erdei házikó előtt mozgalmas csoport készül ernyős szekerekkel, gyalog puskával s lovasok kis mokány állatokon a vadászathoz. Még hajj­al van s őszi párák takarják a hegyek ormát. A negyedik kép egy vén, erős »Mackó«-nak van szentelve. Ott fekszik a rettenetes vad az előtérben, a havasi széles lapok között. A rengeteg bükkös óriási fái közül, a kép közepén a trónörökös kedves, öreg vadásza néz ki s messze távolban a csapás végéről közeledik ő fensége Frigyes főherceggel. * „Útmutató“. A magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből megjelent a november—december havi füzet, mely a magyar, kö­zös és osztrák vasutak, a Duna-gőzhajózási társaság az osztrák-magyar Lloyd, valamint a budapesti közúti vasút menetrendeit tartalmazza különös tekintettel a legújabb téli menetrendekre. Közli továbbá a bel- és külföldi útirányokat, a magyar postajáratokat, a pos­tai és távirdai szabályok kivonatát, a vasúti üzletsza­bályzatot, Magyarország és Közép-Európa térképeit stb. Ára 50 kr., postán 60 kr. Kapható az »Útmutató« kiadó­hivatalában, (Budapesten II. ker., Podma­­niczky­ utca, 17/a sz.) * Apróbb h­írek. Strauss Ede zenekara fog e hó 3 —6-án hangversenyeket adni a redoute-ban, melyekkel ifj. Komtner Antal, az uj bérlő, megnyitja a zene­idényt. — A népszinházban a »Fejő leány« című új angol operette főpróbája csütörtökön lesz. — Szilasi Irén kisasszony, a kolozsvári színház volt primadonnája Székesfehérvárra szer­ződött, Csóka Sándor társulatához. — Aradon tetszés közt adták elő »A beárni leány« című ope­rettet , a főbb szerepekben Somlóné asszonynyal, Frank Boris kisasszonynyal, Kis Mihálylyal, Kuli­nyival és Nyilasival. — »Asszony-történetek« című beszélykötet jelent meg Aradon Meszlényi An­taltól ; ára­­ írt. — Debrecenben nagy sikere volt az »Uff király«-nak, Bátor Szidor és Hegyi Béla operette­ jének, melynek címszerepében Margó Célia k. a. aratott újabb diadalt.­­ Az izr. tanító­­egylet a közép- és polgári iskola három első osz­tálya számára írandó hit- és erkölcstani könyvre pá­lyázatot hirdet; a dij 200 frt s a pályázati határidő 1888. május 15-ike. Az Arany-szobor pályázata. A szobortervek benyújtásának határideje tegnap déli 12 órakor járt le. A pályaműveket dr. Beöthy Zsolt szo­bor bizottsági jegyző vette át a városligeti nagy iparcsarnokban. A szökőkúttól jobbra eső térsé­gen állítják ki. Összesen tíz pályamű érkezett, kilenc hangok mellett lehullt a lepel Csokonai arcképéről, melyen úgy­szólván a megdicsőülés sugarait látta minden szem. Még »A magánossághoz« című óda el­­szavalása fejezte be a lélekemelő ünnepélyt, melynek hatásosságát nagy mértékben emelte Bátori Lajos képzőintézeti tanár jeles orgonajátéka. A vendégek sorában ott láttuk a környék ér­telmiségét csaknem teljes számban. Az akadémiát Barna Nándor, a Kisfaludy-társaságot Rákosi Jenő, Debrecen városát Géresi Kálmánba debreceni kollégiu­mot Balogh Ferenc, a kaposvári állami főgimnáziumot pedig Baló, Beksics és Prilisaner tanárok képviselték. Ezeken kívül ott voltak: Körmendy S. esperes Hedra­­helyről, Szabó Kálmán Kaposvárról, Roboz István, a »Somogy« szerkesztője,sat. A sikerült ünnepélyt vig­lakoma fejezte be, mely a késő éji órákig húzódott. Magyar szokás szerint ugyancsak megeredt a pohárköszöntések áradata. Dr. Vida Károly igazgató a királyra emelte poharát; Hé­jas tanár az akadémia, Kisfaludy-társaság és debre­ceni theologiai akadémia küldötteire, mint az igaz, szép és jó eszmék képviselőire; Lázár tanár a többi vendégekre; Géresi a városra; Balogh Ferenc az ünne­pély rendezőire ; Rákosi Jenő, ki — mint mondá — , azért jött, hogy Csokonai szellemét kiengesztelje, a­miért a »Tempefőit« elkövette, (színpadi sikere nem hibát mutat), a Csokonai szellemére; Bárány képző­intézeti tanár a hirlapirókra; Barna Ferdinánd, Tre­fort miniszterre. Éjféltájban megrendült az »Izsák száraz fája« és kezdetét vette a »dámák diadalma«. Az »öregek« ezalatt a szomszéd szobába gyűltek beszélni a köz­ügyekről. A »Csikóbőrös kulacs« költőjének szelleme pedig bizonyára megelégedéssel nézett alá a mula-­­ tokra, kik nemcsak »Dorottyá«-ját és remek ódáit, hanem tüzelő bordalait is méltányolni tudják. Endrei Árpád,M 2212 Budapesten lakó magyar­­szobrásztól, külföldről egy sem jött. A pályázók mindannyian nyíltan ver­senyeznek. A pályázat ugyan tegnap járt le, de a tervek al­kalmasint csak november 8-dika körül állíttatnak közszemlére. Vasárnapig hét pályamű érkezett, tegnap jöttek Zalától egy második, továbbá Szécsitől, a bécsi Tóthtól (Zumbusch tanítványától) egy-egy, Tilgner Viktor híresztelt szobrának semmi nyoma. A tervek az iparcsarnok oldalszárnyában állítják ki, hol a vilá­­gítás nem nagyon kedvező. A kiállított tervek a hazai szobrászat örvendetes haladásáról tanúskodnak, nincs köztük egy hibás sem. Pedig szobrászainknak úgy­szólván meg volt kötve a kezük, mert ülő helyzetben, java férfikorában kellett ábrázolni a költőt. A szob­rok egy ötöd nagyságban készültek, egy részük fehér gipszből, más részük színes, vagy bronzzal futtatott. A talapzatok majd mind reliefekkel diszítvék, Arany János epikai műveiből vett jelenetekkel. Zala György geniusokkal koszorúztatja meg Aranyt, melléje két nagy alakot, egy kobzos trou­­badourt s egy lírás múzsát állítva, apró reliefek fog­ják be a talapzatot, a »Toldy«-ból vett motívumok­kal. A másik terv mellékalakjai : a hőskölte­mény és­ lírai költészet. Négy relief is van rajta. Stróbl Alajos szobrán elől áll a múzsa, koszorút tartva a lírára, míg a háttérben Toldy alakja lát­ható ; a szobor hatásának megítélésére a múzeum­épület mintája is mellékelve van. Róna Gyula komo­lyan elgondolkozva ábrázolta Aranyt, előtte a genius babérral; két oldalt reliefek »Toldy«-ból és »Buda halálá«-ból, a háttérben repdeső madarak, mintegy megérzékitve, hogy »Száll az ének ágról ágra.« Szász Béla keskeny alapra ülteté a büszkén néző költőt s allegorikus csoportozatokat adott melléje. Kiss György és Alpár Ignác építész nagy plateaut állít fel padok­kal, ballustradokkal és reliefekkel, melyek közepé­ből emelkedik ki a tulajdonképi szobor. Bezerédi Gyula terve hasonló ehhez, míg Keszler Adolfé mes­tere, Huszár Adolf modorában készült. A költészet nemzőjét, Toldy Miklós alakját s egy kis amorettet helyez a szoborhoz. Szécsi Antal a nagy költőt élete utolsó idejéből ábrázolta, körszakállal és mélyen bo­rongó arccal; ő is mellékalakokat alkalmaz. Tóth Ist­vánnak, a bécsi akadémia növendékének mintája is te­hetségre vall. Az érdekes szobroknak már tegnap nagy néző­közönségük volt, így ott voltak: Pulszky Ferenc nemzeti múzeumi igazgató nejével, Németh min. ta­nácsos, Keleti Gusztáv orsz. képzőművészeti társulati igazgató s a pályázó szobrászok mindannyian. A min­tákat ízlésesen fogják csoportosítani s igy összeállítva szemlélheti meg a közönség egész díjtalanul a jövő vasárnaptól fogva.Közelebb a Trefort miniszter­elnök­lete alatt működő szoborbizottság megalakítja a juryt, melybe külföldi szakférfiakat is meghívnak, köztük Tilgnert, Bécsben lakó szobrász hazánkfiát. Fővárosi hírek. * Halottak napja. A kegyeletes emléknap mai előestjén sokszáz sír fölött fog fölgyűlni az emléke­zés lángja. A temető ünnepe impozáns szokott lenni mindig s kétségtelen, hogy az lesz ma is. Az ünnepé­lyességek már délelőtt megkezdődnek, az egyetemi ifjúság is még délelőtt koszorúzza meg az elhalt je­lesek sírjait. Kilenc órakor gyülekeznek az egyetem előtt s féltízkor vonulnak ki a temetőbe. Ott beszélni fognak: Forinyák Géza sírjánál Jak­abfal­vy Gusztáv, herceg Woroniecky Mirislav sírjánál Orosz Lajos jo­gászok, a vértanuk sírjánál Rácskay Gyula technikus, Kisfaludy Károly sírjánál Patyi István, Arany János sírjánál Kerekes Ernő bölcsészethallgatók, gróf Batthyány Lajos sirjánál Csomasz Béla olvasóköri elnök, Deák Ferenc sirjánál Jászi Viktor, Vörösmarty Mihály sirjánál Hodászy Antal jogászok, Balassa János sirjánál Farkas Jenő orvosnövendék, Vész Ár­min sirjánál H. Nagy Dezső technikus, Horváth Ignác sirjánál Németh Zsigmond technikus. A síroknál a tud. és műegyetemi olvasókör dalosköre, Ságh József karnagy vezetése alatt fog énekelni. A nemzeti zenede növendékei szintén leróják a kegyelet adóját elhunyt tanáraik : Huber Károly és Volkmann Róbert iránt. Díszes koszorút tesznek sírjaikra, a kerepesi­­úti temetőben. A ref. theologiai ifjúság meg a néha Török Pál szuperintendens sírját koszorúzza meg. * Zenés mise. Ma, Minden szentek ünnepén, a szerviták templomában zenés mise lesz. Betéteket éne­kelnek : Kott »Confitebur tibi domine«-jét Lőder Eri­­k. a. és Beliczay »Exaudi­me«jét Dittrich Ilona k. a Holnap, halottak napján, ugyanott délelőtt 10 órakor Noszéda Károly vezetése alatt a Linzbauer-féle requi­emet adják elő. * A képviselőh­áz harmadik bíráló bizottsága tegnap folytatta a gr. 4 S­zécheny­i P­á­l kaposvár orsz. képviselő mandátuma ellen beadott kérvény tár­­­gyalását. A bizottság részéről Vargics Imre eln­ökle­ti­­ alatt jelen voltak Jelanek Arthur, Eötvös Károly , Horánszky Nándor, Rácz A. tanár és Hannibal Józse előadó; a kérvényezőket dr. Preyer Hugó budapesti és " Matolcsy kaposvári ügyvéd képviselték, a választás védői pedig dr. Darvas Fülöp budapesti és ifj. Csorba Elek kaposvári ügyvédek voltak. Némely előzetes kér­dések után felolvasták a kérvényt és a kérvényezők képviselőinek nyilatkozatát, mely a választás megsem­­mitését kéri, mert a Körmendy Sándorra adott 19 szavazat gr. Széchenyi Pál javára íratott, vesztegetés folyt, sokan hamisan szavaztak részint távollevők, ré­szint elhunytak nevében gr. Széchenyire, a választási elnök nem vezetett jegyzéket a visszautasítottakról sat. Felolvasták aztán a védő­ügyvédek nyilatkozatát, mely a vádakat cáfolja. E szerint valótlan az, hogy a Kör­mendy-párti 19 szavazat gr. Széchenyi javára íratott volna; a választási elnök az általa ellenőrzött jegyzék alapján, a jegyzők és bizalmi férfiak nyílt hozzájáru­lásával hirdette ki a választás eredményét; a vesztege­tés vádját visszautasítják, számos nyilatkozatot sorolva fel, melyben az illetők hazugságnak mondják azt, hogy pénzt kaptak volna szavazatukért; ellenben szá­mos oklevéllel bizonyíták a védő­ügyvédek azt, hogy Körmendy Sándor kortesei osztottak és ígértek pénzt. Ígérték, hogy a­ki Körmendyre szavaz, az kevesebb adót fizet, agyon­veréssel fenyegették a Széchenyi­­pártiakat, egyiknek a szénáját felgyújtották, négy halott nevében adtak be szavazatot Körmen­dyre , a falvakon a Széchenyi-párt híveit bán­talmazták, gyújtogatással terrorizáltak. Végre Márffy Emil földbirtokos azt bizonyítja, hogy Körmendy Sándor a választás előtt hozzá küldte Fuchs Józsefet, hogy ez alkudozzék vele, mert Körmendy hajlandó volt a jelöltségtől visszalépni, ha a szabad­elvű párt 5000 frtot fizet neki; a választás után pedig Körmendy újra ajánlatot tétetett, hogy a választás el­len beadott kérvényt visszavonja, ha neki a választás­nál elköltött 6000 írtját a kormánypárt megfizeti.­­ E nyilatkozatok felolvasása után a vád- és védbeszédek következtek, melyek déli két óráig s a délután foly­tatólag tartott ülésen estig tartottak. Az elnök ez­után berekesztette a tárgyalást és tudatta, hogy a bizottság ma, kedden, délelőtt tíz órakor ül össze zárt tanácskozásra s déli tizenkét órakor hirdeti ki az ítéletet. * A vatikáni kiállítás vasárnap este bezárult. Három nap alatt mintegy tízezren nézték meg, a na­gyobb rész vasárnap. A rendezőknek e napon valóban nehéz volt a feladatuk, néhány óra alatt mintegy hatezer látogató fordult meg a kiállítás termében, olyan sűrűn érkeztek, hogy soknak várnia kellett a bejárásnál. Képviselve volt a társadalom minden osztálya. Az elő­kelőségek sorából ott voltak: Trefort Ágost közokta­tatási miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár, Szalay Imre min. osztálytanácsos, gróf Szápáry Géza főud­­varmester gr. Szápáry István főispán, Pauer János székesfehérvári püspök sat. Az elismerés méltán meg­illeti a rendezőket, kiknek élén gróf Szápáry Gézáné és gróf Wenckheim Frigyesné, Balogh Istváné, Gerlóczy Károlyné, Ghyczy Ida, Szeldernik bárónő, Sangusko grófnők, Prónay Antónia, Thierschl Jozefa urhölgyek, s a bizottsági alelnök, dr. Wolafka Nándor rendkívüli tevékenységet fejtettek ki. A bizottságnak különben van még elég dolga, most foly a tárgyak csomagolása. A­mint azt elvégzik, a gyűjteményt azonnal Rómába küldik, hol december 15-én nyílik meg a vatikáni nagy kiállítás. Az olasz kormány vámmentességet engedélyezett a hívők ajándékának . Az éhező tanulók ügyében, Horváth János tanácsnok elnöklete alatt, értekezlet volt a főváros,­­ közjótékonysági ügyosztály helyiségében. A mielőbbi­­ teendők felett tanácskoztak. Egyelőre természetesen , szó sem lehetett végleges megoldásról, csak arról , hogy nagyjában intézkedjenek. Horváth tanácsnok azt , javasolta, hogy az éhező tanulók a népkonyhákba jár­­­­janak ebédelni s az ellenőrzést és pénzgyűjtést kerü­­­­leten kit­alakítandó választmányok végezzék. Az értem­i kézjét, némi módosítással, elfogadta e javaslatot. Né­­­­melyek ugyan az iskolaszékek kezébe óhajtották voln­­ tenni az egész ügyet, vagy az iskolákban (iskolaszol­­­gánál) rendeztetni be ebédlő termeket, de indítványa­i heves ellenzésre találtak. Az ügynek megnyerni igye­­­keznek majd a lelkészeket és hölgyeket. f * Személyi hírek. Mária Valéria főher­­­cegnő, ki a budai várpalotában tölté tegnap a délelőtt­i órákat, délután Amália bajor hercegnő társaságába­­­ visszatért Gödöllőre. — József főherceg­i - kisjenői vadászatokról tegnap ismét Budapestre ér­­­kezett. — Tisza Kálmán kormányelnök táv­iratilag, Haynald Lajos bibornok-érsek pedig a, levélben szintén üdvözölték Stoczek József műegye­­­tem­i tanárt, jubileuma alkalmából. — Báró Splé­z­nyiné­ Blaha Lujza asszony, újabb hi­t szerint, mégis csak elmegy üdülés végett Abbaziáb­a, és csak november második felében kezdi meg újra mű­­­ködését.­­ Báró Kochmeister Frigyes, ki szerint, azért nem fogadta el a kereskedelmi és ipar a kamarába történt megválasztatását, mert a legutóbb­i választásoknál olyan tagokat ejtettek el, kiknek köz­­­reműködését szükségesnek tartja s viszont olyanoka­t választottak meg, kikkel nem vél sikeresen együt­t,­működhetni.­­ Thuróczy Adolf fővámigazgat­ó az erdélyi részekbe utazott a határvámhivatalok meg­­­vizsgrá­lására.

Next