Fővárosi Lapok 1889. március (59-88. szám)
1889-03-01 / 59. szám
folyékonyan kis nyelvünkön. S magyar költőkből anthologiát készül kiadni olasz nyelven. Eddig húsz lírai verset fordított le. Legtöbbet, tizenkettőt, Petőfitől , azonkívül kettőt Kisfaludy Károlytól s egyetegyet Lisznyay Kálmán, Komócsy József, Lévai Sándor, Jakab Elek s Reviczky Gyula verseiből. Most aztán levelet irt Szana Tamásnak s említve, hogy fordítani akar még Vajda Jánostól is, kéri Szanát, hogy ajánljon neki még más költőket is fordításra s engedje meg, hogy anthologiáját neki ajánlhassa. Szana készséggel megfelelt a kérésnek. A könyv ajánlatát köszönettel elfogadta s fordításra maga is nagyon ajánlotta Vajda Jánost, továbbá Tóth Kálmánt, Bartók Lajost és Dalmady Győzőt. * Bianchi Bianka k. a. befejezte nagysikerű vidéki hangverseny-körútját, mely alatt megismertette művészetét a nagyobb vidéki városokkal. Arad és Szeged volt a két utolsó állomás, ahol az »Alvajáró«, »Figaro lakodalma” és »Mireille* nagyobb koloratur-áriáival, Taubert egy briliáns dalával és két magyar népdallal szerzett falrengető tapsokat. Szegeden közreműködött hangversenyében Székács Gyula ottani fiatal zongoraművész is. * Chopin-emlékünnepély. Az aradi zenekedvelők egylete rendezi a lengyel zeneköltő születésének 80-dik évfordulóján, márc. 3-án. A műsor kizárólag Chopin műveiből áll. Előadják két zongorán a c-dur rondót, továbbá a c-moll praesidiumot, nocturne-t, ad-dur impromptut és cis-moll scherzot. Steinitzer Irma k. a. pedig Chopin lengyel dalaiból ad elő néhányat. * Magyar szakmunkákról a francia akadémia. Igen ritkán esik meg, hogy a francia akadémiában tudományos mozgalmainkról megemlékeznének. Megelégedéssel vehetünk tehát tudomást arról, hogy Budavára 1686-iki visszavivásának emlékünnepélye alkalmából megjelent két mű, a »XI. Ince pápa és Magyarország felszabadítása« Fraknói Vilmos és »Buda és Pest visszavivása« Károlyi Árpádtól a franciák figyelmét magára vonta. Az Académie des sciences morales et politiques legutóbbi jelentése ugyanis hosszasan foglalkozik Fraknói,munkájával és elismerőleg nyilatkozik Károlyi Árpád munkájáról is. * A miskolci színház részvénytársasága, Horváth Lajos elnöklete alatt tartotta közgyűlését. A múlt év bevétele 6260 frt 71 kr., kiadása 5900 frt 73 kr. volt. A társaság vagyoni állása 95,508 frt 47 kr., a terhek összege 54,295 frt. Az idei költségvetést 6530 frt bevétellel és ugyanannyi kiadással állapiták meg. Az színházépületet a nyár folyamán kijavíttatják. Pénztárnoknak Kurucz Jánost választék. A részvénytársaság ügyei jól állanak tehát, míg Hatvani Károly igazgató a pompásan kezdődött, virágzóan folyt mai idényt teljesen tönkre tette. Úgyszólván testülete sincs már, a valamire való tagok elszéledtek, sőt Rakodczay Pál magával vitte a könyv és ruhatárt, mely az övé volt. És az igazgató mégis Újházi Ede fellépteit hirdetgeti, de aki persze nem jön. Addig eljátszák a miskolciaknak a »Cigánybáróit — a drámai színésznők közreműködésével, mert nincs a ki énekeljen. Szép históriák is tárcaírója, s igy én csak a »Fanny Lear«-ről szólhatok keveset, azért keveset, mert egy húron pendül a »marquise«-sel. A ledér élet után Fanny Lear is a rehabilitációt szomjazza. Férjet már kerített magának : egy tönkre ment s megvetett nemest, de ez nem elég neki: az a vágya, hogy az igazi előkelőség termeiben bemutassák, elfogadják. Ennek elérésére mindent elkövet s a fiatalembernek, ki a bemutatás kieszközlésére vállalkozik, jutalmul oda ígéri koros férjének leányát. Szerencsére, ebben a darabban is van egy orvos, ki a gondviselést helyettesíti, Fanny Lear hoppon marad, nem éri el célját s azok a fiatalok lesznek győztesek, kiknek szivét igazi szerelem hevíti. A mű szelleme sivár, de a technika kitűnő, a játék természetes és hatásos. Tessandier asszony a nőiségéből kivetkőzött asszonyt s Monier a nemtelen nemest oly élet valódisággal ábrázolják, hogy én szinte megborzadtam tőlük. Inkább is beszélek a »Marquise« és »Fanny Lear« tündöklő toilette-jeiről, mert azok a szemnek igazán szépek, sok leleménynyel és ízléssel. Például Melle Rejane a »Marquise« első felvonásában valódi mintaruhában jelenik meg. Ez a ruha »mastic (világos drap) sicilien«-ből készült, a vállon kissé ráncba húzott bő ujjakkal, melyek a könyök fölött karhoz simuló széles bandeauban végződnek, kékes-zöld atlacból, bevonva gazdag a jour arany hímezéssel. Ezen pompás garnitur képezi a széles övét is, mely a derék bal előrészén át fichuszerűen berakott draperiet (mastic sicilienből) a testhez szorítja ; a derék másik oldalát szintén ez atlaccal aláhúzott arany hímezés borítja, s ugyanabból széles bandeau rézsútosan szegi át az alj előrészét, mely (mastic sicilienből,) könnyedén van feltűzve ; alatta uszályos alj lila bengaline-ből, simán leomló hosszú uszálylyal. A második felvonás toilette-je: pompás estélyi ruha Ophélia (halvány lilaszin) latin duches-seből az aljnak előrésze sötét lilaszinű orchideákkal , hímezve, alól fodorított fekete structoll garniturral, környezve; a kivágott derék rövid ujjakkal és draperievel pistache bársonynyal díszítve; hozzá mellcsokor járul és a hajban »tour« fekete structollakból, a legyező is ugyanabból, kívül gyémántokból kirakott marquise koronával; az uszály pistache zöld bársonyból. A harmadik felvonásban pompás uszályos pongyola ruhát látunk, halvány rózsaszín creppe de Chineből, egész omlékonyan rendezve; a derék körül svájci övvel hímzéssel; a karon nyitott, gazdagon drape-ozott bő ujjakkal; a nyak körül kissé nyitva, csigaszerűen berakott selyem creppe lysse plissével környezve. Melle Vernens, ki Marcello szerepét játsza, főleg báli ruhájával tűnik föl. Hortenzia színű bársonyból való ez, fehér ezüst gyöngy hímezéssel; a szívformában mélyen kivágott derék kis spanyol vestet képez ; alatta redőzés ezüst pillangókkal kivarrt fehér tüllből; az aljnak oldalrészein két panneau, hímezett bársonyból, elől nyitva, redőzéssel, ezüst pillangókkal kivarrt és szélén ezüst rojtokkal nehezített fehér tüllből; az uszály Ophélia alapszínű ezüst brocatból. Melle Moncharmont (Stoline) báli ruhája ma is brocatelle selyemből, plissébe rakott, gyöngyökkel kivarrt tüll alsó ruhával, a derék gazdagon redőzve, a mellen lilaszinü orgona virággal összehúzva, a vállon bőven redőzött félhosszú újakkal, az uszály és a panneauk a szoknya előrészén brocatelle selyemkől; a jobboldali panneau sarkában lilaszin atlaccsokor által letartott orgona-virágág látható. Az Odeon-színházban Mme Tessandier (Fanny Lear) az első felvonásban »robe divorce«-ban jelen meg. Ez »bleu de roi«-szinű creppe de Chinéből való. Portik Béla, M 432 * Apróbb hírek. Az operaházban a »Tell Vilmos« mai előadásán a címszerepet Bignio fogja énekelni, mert Manheit berekedt, Gemmyt pedig a beteg Kordin Mariska k. a. helyett Gábos Kornélia k. a. vállalta el. — Vértesi Arnold öszszegyűjtött munkái kiadásából a 24-dik füzet jelent meg »A túlvilágból” és »Egy 17 éves leány szive« című elbeszélésekkel. — Rodiczky Jenő kassai gazdaigazgató a báró Goltz szerkesztésében, Tübingenben megjelenő »Handbuch der gesammten Landwirthschaft«-ba a juh- és sertéstenyésztésről szóló fejezeteket írta, elsősorban hazai dolgokra reflektálva. — »Walesi herceg indulást szerzett Wolfgang Lajos abból az alkalomból, hogy az angol trónörökös Miskolcon járt huszárezredénél; a zenemű ára 70 kr.— A zágrábi színház 32,000 frtnyi állami szubvenciója a dráma emelésére fog fordíttatni, a városi 10,000 frtnyi segély pedig egy olasz stagionéra. Képviselőház. (Február 28-diki ülés.) (M.) A karzatok sűrűn megteltek tegnap is. A szép nem nagy számban volt képviselve. De aki azért jött, hogy parlamenti scénákat lásson, vagy elmés közbeszólásokon mulassa magát, az negyedfél óra hosszán át meglehetősen unatkozhatott, oly komolyan és tárgyiasan folyt a vita. De ha kitartotta az ülést végig, az utolsó órában megkapta a teljes kárpótlást, mert a türelmetlenség és boszantás mindenféle zaját produkálták a szélsőbaloldalon, sehogy sem akarva meghallgatni a kormányelnököt. Egy párszor olyan zajt ütöttek, hogy a jó öreg elnök belesápadva fakadt ki, hogy élni sem kíván, ha így foly a tárgyalás. Az első szónok Ivánka Imre volt, ki egy pár gyakorlati észrevételt kívánt tenni. Szólt a tiszt és altiszt képzettségi mértékének különbségéről. Felelt arra a sokszor fölvetett kérdésre, hogy a közös seregben hol van hát a magyar hadsereg. Azt felelte: ott van a negyvenhét gyalogezred, nyolc vadász zászlóalj, tizenhat huszárezred, két dzsidás ezred, hat tüzérezred, tizenkét osztag nehéz üteg, három zászlóalj vártüzérség, két genie s két utász zászlóalj, nyolc szekerészeti osztály, egy osztály tengerész legénység, továbbá a honvédség kilencvenkét gyalog zászlóaljjal s tíz honvéd-huszár ezreddel, meg a népfölkelés. Mindez magyarokból áll, összesen hat hadtest, egész sereg. A szólónak a fiatalsághoz is volt egy megjegyzése. (Thaly Kálmán: »Mondja el a 68-diki dikcióját!« Ivánka Imre: »Mivel 70 éves korom dacára sem tudok oly flegmatikus lenni, mint a t. barátom, kérem, hagyjon nyugodtan beszélni !«) Beszélt bunyevác választóiról, előre bocsátva, hogy eme szláv fajból egyetlenegy ember sem szolgált a magyar szabadságharc ellen. (Éljenzés). Ezeket is megpróbálták most szitogatni a 25-dik szakasz ellen, de azt mondták rá: mi hatan-nyolcan fizetünk annyi adót, mint Szabadkán az összes ügyvédek és tanárok ; a fiainkból sok szolgál a seregben, hol többnyire megtanulnak magyarul, némely része pedig, hogy altiszt lehessen, németül is. Ha az urak nem akarnak többet tanulni, mint a mi fiaink, mert kívánják a kiváltságot, hogy mégse szolgáljanak három évet. A szóló ajánlja e feleletet az ifjúság figyelmébe. (Helyeslés jobbról.) Veszten Imre óhajtja a hadsereg fejlesztését, de nem helyesli a választott eszközöket. A szakaszt kíméletlen újításnak tartja, mert az államnak nem csak katonatisztekre, hanem intelligens középosztályra is van szüksége. Lenne magyar ifjakból elég tiszt, ha a hadügyi kormányzat tisztelné a magyar nyelvet, de Szakramentovicsok nem fognak belőlük jó tiszteket csinálni. A honvédségnél tömegesen teszik le a vizsgát, mert magyarul tehetik le. A honvédelmi miniszter nyilatkozatai nem nyújtanak elég biztosítékot a szekatúrák ellen. Nyilvánosan kellene tartani a vizsgákat. Amit a Gajáry Ödön határzati javaslata kíván, törvénybe kellene iktatni, mert a nemzet jogot követel s nem engedményeket. A hadsereg nyelvét az 1867-diki törvényben azért nem határozták meg, mert ama kor emberei nem hitték, hogy jöhet magyar kormány, mely büntetni kívánja azokat, kik nem tanulnak németül. Ezeket fejtegette a szónok, a baloldal gyakori élénk helyeslései mellett. Széllsíkos röviden szólalt fel, megkérdezve a honvédelmi és tanügyi minisztereket, hogy a nyilvános jogú tanítóképző intézetek növendékeit részesítik-e, amint érdemlik, az egy évi önkénytesség kedvezményében ? Dr. Csáky Albin miniszter azt felelte, hogy valamint a honvédelmi miniszter, úgy ő is hajlandó a kedvezménynek kívánt kiterjesztésére működni. (Helyeslés.) Nagy István az ellenzék helyeslései közt katonai évkönyvekből mutogatta, hogy tiszthiány voltakép nincs; ekkép alkalmasint altiszteket akarnak csak nyerni a művelt fiatalságból, holott azoknak a nép fiaiból kellene kikerülniök. A szóló ismer iskolai kényszert, himlőoltási kényszert, de tisztkényszer sehol a világon nincs. (Zajos helyeslés balról.) A beszéd első részében azt fejtegette, hogy az önkénytesi intézménynyel a társadalom sok terhet vesz át az államtól, mert 1869-től 1885-ig 25.332 önkénytes szolgált a maga költségén, miáltal az állam több mint hétmillió forint terhet takarított meg. Czierer Ákos nyugodt modorban fejtegette, hogy a magyar nyelvű tiszti vizsga teljességgel nem szolgál a sereg erőtlenítésére. Annak még volna némi értelme, ha az önkénytességért folyamodóktól megkívánnák a német nyelv tudását, de annak nincs, hogy a bevett önkényteseket azért büntessék, mert nem tudnak németül. Nem a sereg szervezetének megbolygatása az, ha azt kívánják, hogy ifjaink magyarsága ne legyen akadály a tiszti rang elérhetésében. Váljon háborúban a honvédtisztektől is meg fogják-e kívánni, hogy német jelentéseket tegyenek a főparancsnokoknak ? Háborúban nagy kárt tehet az is, ha magyar ezredek tisztjei nem tudnak magyarul. Törvénybe kell iktatni a magyar nyelv vizsgajogát. Miért ellenzik ezt? Ha a katonai körök bizalmatlanok a magyar nemzet iránt, mondják meg őszintén, ezt az őszinteséget legalább becsülni lehetne. Sem a vizsgakényszer, sem a magyar nyelv melléelől drape-ozott hercegnő-szabással, az oldalon nyitva, alatta transparent rózsaszín latin duchesseből beborítva rózsaszínű moire sávos gaze-ból, gyöngyökkel kivarrva. A kalap fekete bársonyból, elől széles karimával, a kis toque egyik oldalán rózsákkal környezve, elől tour rózsákból, alatta hajba tűzött két rózsa. A negyedik és ötödik felvonásban fekete latin duchesseből uszályos ruha van rajta, bevonva loize (csipke) szövettel, a baloldalon moire szalagcsokorral , a derék előrészén hegyesen kifutó plastron, az alján pedig tablier claire de lune pillangóktól ragyogó tüll kivarrással. M-lle Dheurs groseille színű kerek ruhája is szép royale selyemből, az alján bársony bandeau-val aláhúzott cakkos quipure csipkével környezve, elől szívformában nyitott derék, a kivágás körül ugyanolyan fajta, de keskenyebb cakkos csipkével környezve , úgyszintén a nem egészen hosszú és a vállon kissé ráncolt ujjak. A derék alól kereken van szabva, és még szélesebb cakkos csipkéből alakítót conturrel környezve, oly módon, hogy annak három cakkja a mellre, három pedig a hátrészre esik. Melle Sisos ruhája lila royal selyemből készült, könnyedén húzott tablier-val, az egyik oldalán sima kihajtással angol csipkéből, a másik oldalon cascadeszerűen rendezve, a derék elől hegyesen kifutó plastronnal, szélein kiinduló csipke-garniturral, mely a karöltőnél csigaszerűen berakva fut ki és a vállon kis epoulettet képez. Tény, hogy a divat leleménye frisebb és gazdagabb, mint a színműíróké. Az is tény, hogy ezek a természetesen játszó színésznők jobban hatnak a szemre, mint a szívre. Azt hiszem inkább is meg lehetnek elégedve szabóikkal, mint színpadi költőikkel, kik nagyon is realisztikusak.