Fővárosi Lapok, 1891. június (28. évfolyam, 149-177. szám)

1891-06-01 / 149. szám

többlet 13,237 frt. Bár az előző évi bevételhez viszo­nyítva a számadási mérleg 7622 frt javulást mutat, a deficit elkerülése végett módosították a kórház ke­zelési rendszerét (a­miről lapunkban már volt szó) és apasztákt a költségeket. A kórházi ágyalapítvá­­nyok tőkéje 132,099 frtra emelkedett. Az Erzsébet­­kórház egyúttal jó iskolája volt az ápolóknak, kik­nek kiképzése érdekében három tanfolyamot rendez­tek. Az ápolónők kiképzése érdekében jövőre min­den kórházi főorvos havonként legalább kétszer col­­loquiumot fog tartani ez ápolónőkkel. Nyugdíjalap­­juk 11,676 írtra növekedett. A vidék számos helyén mozgalom indult meg fiókegyletek alakítása végett, kivált Temes megyében, hol már eddig is 15 fiókegylet alakult meg. Ez idő szerint 512 választmány és fiókegylet működik, ösz­­szesen 50,038 taggal és 1.910,735 frt vagyonnal, míg 1889-ben az egyleti vagyon csak 1.879,861 frt volt. Netaláni mozgósítás esetére 297,313 frt áll rendel­kezésre. Ingatlanokban és felszerelésekben 994,383 frt nem­ jövedelmező vagyon van. A sorsjegy-kölcsön alapja, mely 51 évig kizárólag a kölcsön lebonyolítá­sára szolgálhat, 3.203,063 frt. Tavaly a bevétel 111,749 frt, a kiadás 109,336 frt volt. Az évi jelen­tés hálásan emlékezik meg az egylet összes pártfo­góiról és különösen köszönetet mond a hazai sajtó­nak az egylet támogatásáért. Az évi beszámoló említi, hogy egyre fokozódnak az igények az egylet terén. Úgy a mozgósítás ese­tére, mint a béke idején kifejtendő tevékenységet még fokozni kell, ha a mutatkozó igényeket csak részben is ki akarják elégíteni. A központban, de kivált a vi­déken még sok teendő vár a vörös kereszt-egyletre és e tudatban fejlesztők tovább a múlt évben is az egy­leti intézményeket oly mértékben, a­minő az egylet nemes hivatásához méltó. Hazai irodalom, művészet. * A nemzeti zenede kamarazenei osztályának növendékei, kik a lefolyt tanév alatt ismételten mu­tatták be fokozatosan haladásukat, tegnap a redoute kistermében vizsgálati matinéén számoltak be az összjáték terén elért eredményről. A pro­­grammon szerepelt nehéz, sőt az iskolai mértéket meghaladó zenedarabok (szonáták, triók, quartettek sat.) előadása mind szabatosság, mind színezés te­kintetében dicséretet érdemel. Az összjáték elisme­résre méltó fegyelemről tanúskodik. Ezért a legfőbb dicséret természetesen mesterüket, Hubay Jenőt illeti. A zongoraosztályból Tóth Lajos, Grezell Zelma, Kor­­csák Ida, Dunka Alma, Schodl Katica és Piványi Gizella kisasszonyok szép képzettséggel bírnak. Ha­sonló haladást tanúsítottak Altmann Leo, Gobbi Károly, Sessler Sarolta k. a. és Kohn Ignác a hege­dűosztály, Recht Gyula és Friedmann Samu a gordonka-osztály növendékei. Valamennyi az intézet jobb növendékei közül való, kiket a nagyszámú kö­zönség tegnap is elhalmozott buzdító tapssal. * »A keresztlevél«, Báthory Ferenc népszínműve, melyet februárban, Lányi Ernő zenéjé­vel adtak elő Székesfehérvárit, megjelent nyomtatás­ban. A darabról székesfehérvári premiere-je alkal­mából megemlékeztünk már. A szöveg 60 krért kapható. * Szavalat. Tordai-Grail Erzsi, kinek németországi előadásairól és szavalatairól magyar költőkből többször megemlékeztünk, a nyarat itthon tölti. Az Andrássy-úti tanítónőképző-intézetben be is fogja mutatni németországi programmja néhány szá­mát. Mint volt nagyváradi tanítónő és a Mária Dorottya-egylet választmányi tagja, az egylet tanító­női szakosztályának június 13-diki ülésén fog elő­adást tartani. * Az erdélyi múzeum-egylet bölcselet-, nyelv­­és történettudományi szakosztályának kiadványaiból a nyolcadik kötet második füzetét küldték szét. Eb­ben Hegedűs István mutatványt közöl »Thu­­kydides« című művéből, Brassai Sámuel pedig »Talpra állítások« cím alatt polemizál egy bírálójá­val, ki »A filozófia fordulta« című értekezésén talált több kifogásolni valót, egyebek közt, hogy Brassai logikája lélektani alapon épül. Az érdemes agg tudós a bölcsészeti fejtegetések közben kitér nyelvészeti kérdésekre is; egyebek közt vitatja, hogy a »de biz’ , a­z nincs úgy« mondatot aesthetikai szempontból, a jó hangzás kedvéért, bátran lehet úgy írni, hogy »de biz’ a nincs úgy.« Mika Sándor befejezi dolgoza­tát »Egy év Brassó és Erdély történetéből« címmel. Arról a nehéz évről szól, mely közvetlenül megelőzte Bethlen Gábor fejedelemségét. Révész Ferenc folytatja jellemrajzát Németújvári Ivánról, sok tör­téneti adatot mondva el Kun László uralkodásának idejéből. A füzetben még több könyvismertetés is olvasható. * Apróbb hírek. Jászai Mari asszony telt házak és fokozódó lelkesedés mellett játszta Makón »Medeá«-t, »Elektrá«-t és »Phaedrá«-t; a szinüigy-gyámolitó-egylet szép koszorúkkal lepte meg. — F. Hegyi Aranka holnap Pápán kezdi meg vendégszereplését, fellépve a »Cornevillei harangok,« Fővárosi hírek. * Urnapi utóünnep. A főváros külső kerüle­teiben tegnap, mint űrnapjára következő vasárnap, tartották meg az urnapi istentiszteleteket és kör­­meneteket. A templomokat virágokkal ékesítették s a templom környékén díszes oltárokat állítottak fel. A verőfényes szép időben tömegesen özönlött a kö­zönség a templomokba, melyekben a minap bérmúlt fiuk és leányok ünneplő ruhában testületileg jelentek meg. A kapucinusok vízivárosi templomában ott vol­tak a Ferenc József-nevelőintézet és a budai reális­kola növendékei. Az istentiszteletek reggel 7 órakor kezdődtek s mise után megindultak templomi lobogók alatt a körmenetek. Egy-egy helyen, így a Víziváros­ban, hol különben is a legnépesebb volt a körmenet, katonazene játszott és katonaság adott sortüzet. Az oltároknál iskolás fiúk énekeltek s a merre a menet elvonult, gyertyák égtek és virágok voltak az abla­kokban. A tisztviselő-telepen szintén tegnap ülték meg úrnapját. A telep négy sarkán voltak az oltárok felállítva. Az ünnepi misét az egyesület háza előtt Benedikovich Károly kőbányai plébános mondta. A körmenetben részt vettek a telep hatosztályú iskolájá­nak fia és leánynövendékei, Szmida Antónia igazga­tónő vezetése alatt, továbbá a Ganz-gyári és magy. államvasúti gépgyári tűzoltók testületileg és a telep lakossága. * A vörös­kereszt-egyesület elnöksége, a jú­­nius 6-dikán, délután 4 órakor tartandó közgyűlé­sére, a­melyen Károly Lajos főherceg és Klotild főhercegasszony is jelen lesz, korlátolt számú meghívókat bocsátott a polgármester rendel­kezésére. Kívánatos lenne, ha a közgyűlésen hölgyek nagyobb számban jelennének meg. A meghívók, me­lyek az új városháza közgyűlési termének karzatára szólnak, a régi városházán (I. em. 22. ajtó) vehetők át. Fővárosi tisztviselők és hivatalnokok, továbbá fővárosi bizottsági tagok és családjaik részére van­nak szánva. * Beksics Gusztáv lemondása. Már tettünk említést arról az izgatásról, mely a dunántúli papság egy része közt Beksics Gusztáv orsz. képviselő és az általa létrehozott dunántúli magyar köz­­művelődési egylet ellen foly. Okul azt hozták fel, hogy Beksics egy röpiratában megsértette a kath. papságot. Beksics most, mint egy nyílt levelében el­mondta, bejelentette Széll Kálmán elnöknek lemon­dását a másodelnöki tisztről, bár nem ismerheti el az izgatás jogosultságát. Röpiratának sérelmes állítása az, hogy ha a felekezeti viták a parlamentben ismét­lődnek, ki kell mondani, felekezeti különbség nélkül, minden működő lelkészre a képviselői összeférhetet­lenséget Anglia ezt már rég megvalósitotta, szóba hozták az osztrák, sőt a magyar képviselőházban is az 1874-diki inkompatibilitási vitában. Akkor Deáky a kath. papokra, Szilády Áron a protestánsokra kí­vánta kimondatni az összeférhetetlenséget, de Tisza Kálmán indítványára, a Ház tekintettel a pap-képvi­selők számára, elállt e kívánságok teljesítésétől. És most egy hasonló nyilatkozatot felhasználnak arra, hogy a tisztán nemzeti ügybe felekezeti szellemet ke­verjenek. Beksics tehát, hogy a túlzó felekezeti irány el ne vonhassa a kulturegyletet missziójától, beadta lemondását. Hanem mint egyszerű alapító tag to­vábbra is hazafias kötelességének fogja tartani az egylet érdekeinek előmozdítását. * A hírlapírók nyugdíjintézete tegnap Tors Kálmán alelnök elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen néhány alapszabályt módosítottak.­­ Tors Kálmán alelnök a közgyűlésen fájdalmas hangon emlékezett meg Csukási József elhunytéról. A közgyű­lés az elköltözött emlékét jegyzőkönyvileg örökíte meg és elhatározta, hogy az özvegyhez részvét­iratot intéz. — Bischitz Dávidné úrnő közbenjárá­sára, báró Hirsch Móric 2000 frtos alapítványt tett az intézetnél. A közgyűlés, a midőn köszönetet intéz báró Hirsch Mórichoz, fölkéri őt, hogy az alapszabá­lyok értelmében magát az igazgatóságban képvisel­tesse. Egyszersmind küldöttségileg köszöni meg Bi­­schitznének a közbenjárást. * Személyi hírek. Gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszter az aradi vonattal elutazott fővárosunkból. — Tisza Kálmán­­szintén fog beszélni a közigazgatási reformjavaslat általános tár­gyalásában.­­ Baross Gábor kereskedelmi miniszter utasította az alája rendelt összes hivatal­nokokat, hogy a hivatalban való érintkezésnél kizáró­lag a magyar nyelvet használják; csak a közönséggel való érintkezésben engedhető meg más nyelv hasz­nálata.­­ Wekerle Sándor pénzügyminiszter szintén részt vett az osztrák-magyar államvasut meg­váltásánál legújabban folyt tárgyalásokon, melyek főkép a pénzügyi kérdésre vonatkoztak s alkalmasint nehézségeket is derítettek ki, mert egy közlemény megjegyzi, hogy a kormány vagy egészen elintézi most ez ügyet, vagy egészen abbahagyja. — C­z­o­r­d­a Bódog igazságügyi államtitkár Szabadkára uta­zott. — Andriska Antal belügyminisztériumi címzetes titkár valóságos miniszteri titkárrá nevez­tetett ki. — Rózsavölgyi Gyula fővárosi főjegyző ma hat heti szabadságidővel távozik s teendőit ezalatt dr. Radnay Jenő tanácsjegyző végzi. * Virágzó ujzeelandi növény, az úgy nevezett »ujzeelandi len« látható most Gillemot Vilmos Dam­­janich­ utcai virágtelepén. Ez érdekes és ritka növény, tudományos nevén »phormium tenax«, nálunk igen ritkán virágzik. Tizennyolc évvel ezelőtt virágzott az említett telepen és bár a növények már ötven évesek, jelenleg virágzanak csak másodszor. A phormium az iridiaceák családjához tartozik, két méter hosszú le­velei lándfa alakúak s hazájában rostszálaiból hajó­köteleket készítenek. A növény rostszálai oly erősek, hogy a levél két végébe fogott lovak nem képesek azt széttépni. Az erős virágszár jóval a levelek fölé emel­kedik, a virág hasonló az irishez. * Kézfogó: Baumgarten Sándor fő­városi műépítész, tartalékos tüzérhadnagy eljegyezte Steiner Leona kisasszonyt. A menyasszony Steiner Lajos budapesti nagykereskedő leánya. * Helynyerés a múzeumban. A nemzeti mú­zeum és orsz. képtár ügyében kiküldött bizottság dr. Berzeviczy Albert államtitkár elnöklete alatt tartott ülésén tanácskozott a gyűjtemények elhelyezéséről. Első­sorban arról, hogy melyek azok a gyűjtemények, melyek a nemzeti múzeumból akkor helyezhetők ki, hogy azzal a többi osztályok helyet nyerjenek. A bi­zottság hosszas tanácskozás után abban állapodott meg, hogy az állat- és növénytár azok, melyeknek ki­helyezésével a helyszűkén leginkább segítenének. * Páros viadal három sebesülttel. Véres kardpárbaj volt tegnap délelőtt egy fővárosi kaszár­nyában. Egy joghallgató és egy orvosnövendék álltak egymással szemben s a kardpárbaj föltételei harc­képtelenségig szóltak. Már mind a két fél erősen és súlyosan volt sérülve, mikor a párbaj vezető első segéd A. J. szigorló orvos közbelépett kardjával s az egyik fél kardja véletlenül olyan súlyos csapást ejtett jobb kézcsuklóján, hogy annak ereit és izmait keresz­tül vágta. A. J. sérülése igen súlyos. * Halálozások: Timon Nándor honvéd­százados, kinek elhunytát már jelentettük, 69 éves volt. A boldogult három testvérével együtt részt vett a szabadságharcban, melynek leveretése után beso­rozták az osztrák hadseregbe. Ott csakhamar felis­merték tehetségét s tisztté, majd tanárrá kinevezték. Részt vett az olaszországi és az 1866-ki porosz hábo­rúban. A honvédség szervezése után átlépett oda s gyorsan haladt előre. Mint honvédezredes vonult nyugalomba, több érdemjellel kitüntetve. Dr. Timon Ákos egyet, tanár nagybátyját gyászolja benne. — Reitszam József a »Monaszterly és Kuzmik utódai« divatáru cég egyik beltagja, szivszélhüdés következtében, 58 éves korában elhunyt. A boldo­gult a cégnek 1858-ban történt alapítása óta alkal­mazottja és most már beltagja volt. Temetése ma délután lesz, váci­ utcai lakásáról. * Szolgabirák gyűlése. Nem több, mint 16 megyéből gyűltek tegnap össze a szolgabirák egy ré­sze, hogy tanácskozzék a közigazgatás államosításá­nál elfoglalandó magatartásról. A gyűlés egybehí­­vója, Eötvös Géza kiskőrösi főszolgabíró, örömmel említi, hogy a közgazgatási reformnál gondoskodva van a szolgabirói állás állandóságáról. De kívánatos még a szolgabírák anyagi helyzetének javítása és így közvetve a testület erkölcsi tekintélyének megszilár­dítása, a szolgabíráknak a törvénykező bírákkal való egyenlősége, a számvevők és írnokok javadalmazásá­nak emelése és a segédszemélyzet szaporítása. Az ér­tekezlet elnökévé Lipcsey Tamást választák meg. Miután több felszólaló ismételte a szolgabírói kar kí­vánságait, Dőry Pál azt javasolta, hívjanak össze újabb értekezletet, mert ezúttal oly kevesen jelentek meg, hogy nem hozhatnak határozatot az egész tes­tület nevében. Ezt a javaslatot elfogadták és az új gyűlés határidejének megállapítására és a minisz­ternek átnyújtandó emlékirat elkészítésére bizott­ságot küldtek ki. Az új értekezlet még e hónap­ban lesz. S a munkás-betegsegélyző pénztár tegnap tartotta évi közgyűlését, az új városháza tanácster­mében. Körülbelül 500 egyleti tag vett részt és vi­dékről 43 választmány küldött képviselőket. Rauch­­maul Károly elnök higgadt és komoly tanácskozásra szólította fel a megjelenteket. Az évi jelentést tudo­másul vették és az egylet vezetőségének jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A tisztújításon elnök lett ismét Rauchmaul Károly, elnökhelyettesek Endrődy Géza Güttler Antal; a választmányt 37 taggal alakíták meg. Azt az indítványt, hogy az egylet vegyen részt a komáromi kiállításon, a kiállítás lokális jellegénél fogva elvetették; arra a panaszra pedig, hogy az egy­let nem részesíti kellő figyelemben a magyar nyelvet, az elnök kijelentette, hogy az egylet hivatalos nyelve a magyar, de a tagoknak meg nem tilthatják a más nyelv használatát is. Az ipari és gyári alkalmazottak * 1109 »Lili« és »Cigánybáró« fő énekszerepeiben. — Ér­sekújvárt! Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor társulata készül előadásokat tartani a nyáron, nagy pártolást remélve a város magyar vidéke közön­ségétől.

Next