Fővárosi Lapok, 1892. augusztus (29. évfolyam, 212-240. szám)

1892-08-13 / 224. szám

tot a tanfelügyelő elmondta a megye közigazgatási bizottságnak, mely most ráír a falu birájára, hogy ő gondoskodjék a kántortanítói fizetés beszedéséről. * Tekintély. Krassó-Szörény némelyik járásában nem nagy öröm főszolgabírónak lenni. Fegyelmi uton elmozdított tisztviselők egyre áskálódnak s ingerült hangulatot és gya­núsításokat idéznek elő ellenök. Közelebb névtelen följelentő a faeseti főszolgabírót, Sekönenfeld Lászlót vádolta azzal, hogy a tűzkárosultak számára hozzá érkezett ötszáz forint­ból egy részt magának tartott meg. Négy napig vizsgálták ezt az ügyet s az derült ki, hogy a főszolgabíró a legponto­sabban járt el e dologban. Közelebb ugyanez a főszolgabíró még személyi inzultusnak is ki volt téve az utcán. Egy vele ellenséges lábon álló facseti lakos, Böhm Lázár, a­mint el­haladt volna mellette, leütötte fejéről a kalapot. A főszolga­bíró pedig tudott parancsolni a vérének , ment a járásbíróhoz az esetet följelenteni. * Leégett vasúti szertár. A kassa-oderbergi vasút ruttkai állomásának főszertára csütörtökön haj­nalban 3 órakor kigyulladt és leégett. A főszertár másfél emelet magas épület volt, melyben a kassa­­oderbergi vasút felszerelései, irományraktára és szer­tárai voltak. Elégtek az összes árukészletek, posztó, bőr, a vagyon-alkatrészek, nyomtatványok sat. A könyveket és pénztárt sikerült megmenteni. A kár vagy 200.000 forint. Hogy mikép támadt a tűz, még nem tudni. * A pészaki jegyző dolga. Torontál megye rendkívüli közgyűlésén vita volt Gatter Jakab ügye fölött, kit Pészakon jegyzőnek választottak, de mivel a román nyelvben nem elég erős, kifogásokat tettek ellene. Az állandó választmány azt javasolta, hogy jegyzőségre képesítve lévén, ha megválasz­tották, meg is kell erősíteni, így nyilatkozott a főispán is. De a törvényszéki elnök és az alispán, a­kik nagyon derék magyar emberek, a méltányosság érdekében azt mondták, hogy román község mégis csak követelheti, hogy jegyzője jól tudjon románul. Demkó Pál orsz. képviselő pedig azt je­gyezte meg, hogy a lábra kapott román izgalmakkal szem­ben nem volna tanácsos a különben kifogástalan jegyző vá­lasztását azért semmisítni meg, mert a román nyelvben fogya­tékos. Ezt mások is hangoztatták s a többség helybe hagyta a választást. * A höfleini vonat-összeütközés helyéről csak nyolc órai megfeszített munka után sikerült a romo­kat eltakarítani. Az összeütközés óriási erővel tör­tént, a kocsik valósággal össze vannak lapítva. A vas­úti szerencsétlenség hírére óriási közönség tódult ki a vész helyére. A bejáratokat katonaság tartja meg­szállva, mely csupán az érkezőknek és elutazóknak engedi meg a ki- és bemenetelt. A vasúti felügyelő vezetése alatt bizottság ment Höfleinba,mely azonnal megkezdte a vasúti személyzet kihallgatását. A 20. számú őrház őre, kit a szerencsétlenség miatt okol­tak, az állítja, hogy nem szegte meg kötelességét. A bizottság megállapította, hogy a szemafor az össze­ütközés előtt és ennek bekövetkezésekor »tilosra« ál­lott. Az összeütközés az által történt, hogy a moz­donyvezető figyelmét elkerülte a jelzés- Az utána kö­vetkező egeri vonat mozdonyvezetőjét Bécsbe idézték. Az a hír alaptalan, hogy azt a váltóőrt, a­ki a szema­fort igazította, letartóztatták. A vonalon a forgalmat némi rendetlenséggel fentartották. Windisch, az ösz­­szeütközés áldozata valósággal össze van morzsolva. * Bécsi szerencsétlenségek. Egy huszonhárom éves ifjú, Talma Sándor, ki ezredes testvére társasá­gában érkezett Bécsbe, a Ringstrassén tegnap össze­esett s oly tünetek közt szenvedi, hogy orosz lévén, mindenki a kholerára gondolt. Mentők szállították el s az eset nagy csődülést idézett elő. Izgalmat okozott az a másik szomorú eset is, mely Singer János sze­gény magánhivatalnok lakásán fordult elő. Őt, az öt­ven éves embert és két gyermekét (négy és hét évese­ket) halva találták. Széngőz általi öngyilkosság tör­tént nyomor miatt. De élettársa egy tiz hónapos cse­csemővel élve maradt, bár ugyanabban a szobában aludtak. * Költekezés áldozata. Dr.Borstieber vágujhelyi orvos huszonkét éves fia, a ki technikus, könnyelmű volt s mindig többet költött, mint a mennyit atyja adhatott neki. Apja már ismételve kifizette tartozá­sait, de a fiú elég rossz szivü volt új terheket rakni rá. E miatt most az atyja erős szemrehányásokat tett neki, a bátor fiú úgy vélt segíthetni a bajon, hogy a szomszéd szobába ment s agyon puffantotta magát. * Rövid hirek. A 48-as kiállításban ma, a világosi fegyverlerakás évforduló napján, külön lesznek kiállítva a fegyverletételre vonatkozó képek és emléktárgyak.­­ A korona-érték tegnapelőtt lépett életbe, mivel a hivatalos lap akkor fejezte be a szentesített valuta­törvények értékét, tehát most már nem­csak forint­ban, hanem koronában is lehet számítani; de egyelőre nem igen cselekszi senki. — Tennyson, a költő születési háza Somersby­ House-ban néhány hét múlva árverezésre kerül. — Fóthon jegyzőnek Tóth Kázmér romhányi jegyzőt (néhai Tóth József jeles színművész fiát) választották meg Kádai Antal újpesti helyettes jegyző ellenében. — A »Kossuth- Album« számára Tompa Antal képviselő kéri a függetlenségi párt tagjait, arcképeiknek mentül előbbi beküldésére. — A Klemens-vendéglőben ma jótékony célra hangversenyt ké­szültek rendezni, de közbejött akadály miatt szeptember 4-ére halasztották. — A kilenc fiumei olasz tanuló, kiket A tápéi história. (—r.) Ha most együtt ülne a tisztelt Ház, annak falai zúgnának a hevesnél hevesi­ interpellációk dörgedelmétől, így azonban csak nyomtatott betűk zúgják némán­y a tápéi botrány*­t. Hogy ott nem rendjén ment a dolog , az a leg­­tárgyiasabban latolgatott egy pár főbb adatból is lát­szik. A választás elnöke voltaképpen Csathó Zsig­­mond csongrádmegyei alispán lett volna. De tényleg az elnök­helyettes, Albertényi Antal megyei főszám­­vevő vezette a választást.Valaha e megyei tisztviselőnek (okkal vagy ok nélkül, egy számadási jelentése követ­keztében), Sima Ferenc sok kellemetlenséget oko­zott. Bármily tárgyias természetű férfi legyen is te­hát , a tápéi kerület ugronista jelöltje iránt valami nagy rokonszenvet nem érezhet. És már ez magában is elég, hogy a Sima-párt már eleve bizalmatlanko­­dott vele szemben. Meglepetés volt már az is, hogy mikor ő föl­hívta a polgárokat, hogy adják be a jelöltekre aján­lataikat, kettő helyett hármat adtak be. Nem csak egy­felől Sima Ferencet, másfelől pedig a föl nem lépett, de fölléptetett G­aják­ Ödönt ajánlották, hanem — a­miről addig nem volt szó — Kazaly Imre do­rozsmai plébánost is, mint harmadik jelöltet. E hir­telen támadt párt egyik bizalmi férfia, Burg Dénes azonnal fölkérte az elnököt, hogy olvastassa föl az ajánlatokat s mondja ki, hogy vájjon mindenik aján­lat föl van-e szerelve törvényes kellékekkel, különösen annak igazolásával, hogy a jelölt csakugyan választó. (A választói jog írásban csak a plébános ajánlási íve mellett volt igazolva.) A Gajári-párt bizalmi férfia, Zádory Károly erre rögtön azt kérte, hogy halassza el a választást, míg jelöltjük választóvoltát idejük le­het igazolni. Horváth Gyula orsz. képviselő, mint a Sima-párt egyik bizalmi férfia, a kivonatok ellen óvást tett s figyelmeztette az elnököt, hogy Erdélyben egy­szer már ily módon erőszakoltak ki egy választást, de azt a bíráló bizottság megsemmisítette s a törvény ellen működött elnököt nagy pénzbírságra ítélte. Al­bertényi Antal elnök erre kijelenté, hogy nagy súlyt fektet e választás formai kifogástalanságára s azt hi­szi, hogy ha akár a Zádory, akár a Horváth Gyula kívánsága szerint járna el, a törvény szigorú rendel­kezését megsértené, ezért kénytelen a választási eljá­rás tovább folytatását fölfüggeszteni s az esetről érte­síteni a központi választmányt, mely őt kiküldötte. Horváth Gyula a törvénytelen fölfüggesztés ellen óvást emelt s kívánta, hogy óvását jegyzőkönyvbe ve­gyék. Az elnök ezt, törvényre való hivatkozással, nem engedte. Künn a választó sereg felzúdult. Horváth Gyula ment ki a Sima-pártiakat csillapítani, nyug­tatva őket, hogy e törvénytelen eljárás meg lesz to­rolva. És ez a csillapítás helyes cselekedet is volt, mert a választás színhelyén negyvenegy csendőr és három század katona volt jelen. Rendzavarás esetében vér folyhatott volna. Mikor az elnök kihirdette a választóknak a ha­tározatot, a Sima-párt arra jelöltjének zajos éltetésével válaszolt. Ugron Gábor, a katonai zárvonalon kívül állva, kiáltott föl, hogy még ilyen gonoszsággal vég­rehajtott törvénytelenséget nem tapasztalt, aztán a néphez fordult, mondván : »Azokat az urakat meg­büntetik, ti pedig újra megválasztjátok Simát« ! Képzelhető, hogy mennyi zaj és zúgás kereke-­­­dett Tápén. Mondogatták: »Nem hiába hívták föl Budára az alispánt, kifundálták a furfangot. Ilyet a belügyminiszter beleegyezése nélkül dehogy mertek­­ volna cselekedni«! Mindjárt ez a gyanúsítás ke­letkezett. Mások arról beszéltek, hogy Simát e­­ sok húzás-halasztással anyagilag tönkre akarják tenni. Dr. Bakó Emil függetlenségi párti képvi-­­­selő pedig azt beszélte, hogy most már az ő pártjuk is léptet föl jelöltet, valószínűleg Halász Olivér bu­dapesti háztulajdonost, kit januárban Kossuth Lajos ajánlott (de kevés eredménynyel) a józsefvárosi vá­lasztók figyelmébe. Az elnöki kihirdetés után a kormánypártiak haza mentek, a Sima-párt pedig a Tisza töltésére vo­nutt. Ott Sima Ferenc szólt hozzájuk, kijelentve, hogy hű marad a zászlóhoz s újra elfogadja a jelöltséget. Ugron Gábor, Issekutz Viktor, Hévizy J. és Balogh János képviselők buzdították a népet s kárhoztatták a »gonosz tett«-et. Aztán történt a csoportos bevonulás Szegedre,hol a rendőrség meg akarta gátolni a tömeges bevonulást, de Horváth Gyula jótállására mégis meg­engedte. Aztán a néphez az »Európa« erkélyéről nem csak Ugrón Gábor, Horváth Gyula és Sima Ferenc beszéltek tüzesen, hanem a csongrádi plébános, Hegyi Antal is. A tömeg aztán szétoszott. Természetes, hogy ily nagyobb tömegnek, hosszú kocsisornak el­vonulása nem szokott barok és balesetek nélkül tör­ténni. Már Tápén az indulásnál egy kocsi ki akarván kerülni a Simáét, ez az igyekező kocsi a töltésről le­zuhant. Szerencsére, csak a kocsi tört össze. Annál nagyobb baj esett a tápéi szélmalomnál, hol Csikós algyői bognár, a feleségével és még három polgárral ült egy szekéren, mely a rossz hajtás miatt szintén lefordult a töltésről s a kerék alá futott bognár láb­törést, felesége pedig a fején nehéz sérüléseket szen­vedt , mind a kettőt kórházba kellett szállítani. A kormány e közben vádoló panaszt kapott. Öt országos képviselő azonnal sürgönyt küldött a belügyminiszterhez, sürgős intézkedést kérve az elnök »szennyes eljárása« és »gonosz tette« miatt. Ugyanezt a táviratot elküldték a képviselőház elnöké­nek. Hivatkoznak e panasz-sürgönyben a berecki 1884-diki választásra, midőn Gábor Péter választási elnök az ajánlott mérsékelt ellenzéki jelölt, Lyka Döme nagybirtokos választóképességi bizonyítványát kívánta s az nem lévén kéznél, őt a választásból ki­zárta s gr. Toldy Horváth Lajost hirdette ki egy­hangúlag megválasztott képviselőnek. De ezt a vá­lasztást a Gromon Dezső elnöklete alatti biráló bi­zottság megsemmisítette, a választási elnököt pedig ezer forint pénzbírságra ítélte. A tápéi históriánál azonban ez ítélet első része nem ismételhető, mert nincs mandátum. Csak lesz. A nagy munkaidőben összegyűlt nép, értve a Sima-pár­tot, zúgolódva tért haza s még csak jobban fog bu­zogni jelöltje mellett. A választás felfüggesztése tehát nemcsak nagy zajt okozott mesterkélés, hanem a dolog lényegére nézve céltalan igyekezet is. Az ered­mény csak sok lárma, vád, kellemetlenkedés, (a­mi­ből Csongrád vármegyében sok idő óta úgy is elég van) s a tápéi kerület izgalmasságának tovább fűzése. 1659 Varga kaposvári tanár és 27 növendéke a júniusban Fiu­méba tett kirándulásról hoztak magukkal Somogyba, még mindig a Balaton táján járnak, kedvvel tanulnak magyarul s Tallián főispán pénzt gyűjtött számukra, hogy Budapestet is megismerhessék. —­ Nagyváradon a huszárok tegnapelőtt vonultak be az uj kaszárnyába s a város megvendégelte őket. — Aradon a Gaj külvárosban folyvást difteritisz esetek fordulnak elő; múlt hóban hatvan gyermek esett bele s tizenkilenc meg is halt. — Diószegen (Biharban) a nép meg­­félemült, mert a kutak kiszáradtak s egy asszony, Czompó Mihályné nevű, Kholerinában meghalt. — Szabadkának tegnapelőtt zajos városi közgyűlése volt: többen hevesen támadták meg Mamusich polgármestert a házi pénztárnál előfordult szabálytalanságok miatt; egy ügyvédtől a főispán meg is vonta a szót. — Egy amerikai kéjvonat, mely a Colo­rado forrásoktól jött, Denverben összeütközött egy személy­­vonattal s tizenöt utas meghalt és sok megsebesült. — Neisse porosz városnál hét katona az úszó gyakorlatoknál érvénybe került és segélyükre sietett társaik egyet sem bírtak közülök megmenteni.­­ A postapalotában Bassa András posta- és táviró­tiszt tegnap délben íróasztala mellett hirte­len rosszul lett s a földre esett; midőn magához tért, azt kiáltotta: »Végem van, elvesztem, megőrültem!«; mentők szállították be a Rókus-kórházba. Hymen, Poldini Emma kisasszonyt e napokban eljegyezte Csizik Béla, az osztrák-magyar bank hivatalnoka. Enyedi Lajos birtokos és budapesti gyámok e hét elején nőül vette Bécsben Lederer Kamilla úrnőt. Budavár helyőrségi templomában tegnapelőtt egy 75 éves vőlegény: Stefány István, a pénzügymi­nisztérium dijnoka, esküdt örök hűséget egy 31 éves hajadonnak, Bauer Annának. A két násznagy két öreg dijnoktárs volt, egyik 73, másik 66 esztendős. Négyen összesen kétszáznegyvenöt esztendőt vittek Hymen oltára elé. Egyház és iskola. Iskolai »Értesítők.« A pozsonyi kir. kath. főgimnáziumban, melynek Pirchala Imre az igazgatója, 16 rendes, 2 helyettes és 2 próbaéves tanár tanított, kik irodalmi téren is szorgalmasan működtek. Az iskolába járt 466 tanuló s a két első osztály párhuzamos volt, a harmadik osztálynak is olyannak kellett volna lennie, de nem volt hozzá elég tanerő. A tanulók közt volt 245 ma­gyar, 153 német, 30 szláv anyanyelvű, a magyaron kívül más nyelvet 43 diák nem tudott. A legtöbb tanuló (243) helybeli, 96 megyebeli, 43 nyitra­­megyei volt. A tanulás eredményét a következő összeállítás tünteti fel: »jó« rangaviseleti osz­tályzatot kapott 272, »szabályszerűt« 139 tanuló; minden tárgyból »jeles« bizonyítványt érdemelt 19, »jót« 61, »elégségest« 252, »elégtelent« 97 tanuló. Rendkívüli tantárgyakul tanulták a francia nyelvet (31-en), gyorsírást (49-en), szabadkézi rajzot (69-en), műéneket (66-an), zenét (26-an). Az érettségi vizsgá­latra jelentkeztek 31-en s 26-an sikerrel ki is álltak, a végzettek közül 11-en készültek technikai pályákra. A görögpótló tanfolyamnak az 5. és 6. osztály­ból 27 hallgatója volt, de a görög nyelvet tanu­lók túltettek rajtuk haladásukkal. Jól fel vannak szerelve az intézet gyűjteményei is, a régi könytár­­ban van 9010 kötet, a tanári könyvtárban 5087 könyv, az ifjúságiban 5729 (az utóbbiak címjegyzékét is benntaláljuk az értesítőben) sat. Az ifjúsági ön­képzőkör, Gaál Mózes tanár vezetése alatt buzgón működött; az ifjúsági segélyegylet vagyona 16,950 frt 57 kr. Ösztöndíjat, segélyt, jutalmat 80 tanuló ka­pott. Az értesítő élén két dolgozat olvasható: »Amit-

Next