Fővárosi Lapok, 1896. szeptember (33. évfolyam, 240-269. szám)

1896-09-01 / 240. szám

2 igaz barátja, s biztos kilátás van arra, hogy az új külügyminiszter, N­e­­­i­d­o­r­f, esetleg K­a­p­n­i­s­t gróf, a bécsi orosz nagykövet, a Lobanov politikáját fogja folytatni. — A sajnálkozást, a megdöbbe­nést a hirtelen halál fölött ez a megnyug­tató érzet némileg enyhíti. A népek ér­deke kegyetlen. Halott kormányzóját ha­mar feledi, ha utódja is hű szolgája lesz neki. Budapest, szeptember 1. Választási mozgalmak. I­r­­­ó­i levelezőnk te­­legrafálja. A lublói kerületben gróf C­s­á­k­y György lép fel nemzeti párti programmal. Ellenjelöltje dr. Arányi Dezső", a Newyork életbiztosító társaság budapesti vezérigazgatója, a szabadelvű párt híve lesz. Arányi megválasztatását biztosra veszik már most, mivel a kerület elő­kelő­bb választói, különösen pedig a görög katholikus községek lakói buzgólkodnak. A török­­­szent­miklósi kerület füg­getlenségi- és 48-as polgárságnak 30 tagú küldöttsége dr. Krasznay Ferencz budapesti ügyvédnek ajánlották fel a képviselőjelöltséget. A küldöttség vezetői voltak Hellebronth Géza puszta-gyendai nagybirtokos, jász­­nagy-kun-szolnok-megyei függetlenségi- és 48-as párt tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Sándor és Nagy Gergely kerületi pártelnökök. Dr. Krasznay a jelöltséget elfo­gadta és legközelebb megtartja programmbeszédét. A d­é­d e­s­i kerületben Ábrányi Kornél jövő hóban tartja beszámolóját. A kerületben az ellenzék ismét Ábrányit jelöli. A szabadelvű párt egy része Serényi Béla gróf, másik része pedig Herz Zsigmond bányatársulati vezérigazgató köré csoportosul. A nyárádszerdai választókerületben Szent­­iványi Kálmánnal szemben Los­onczi Dénes és Gy­aló­kai Sándor jelöltségéről beszélnek, szabadelvű programmal. Pártértekezlet. Az országgyűlési nemzeti párt szeptember 2-án délután 5 órakor értekezletet tart, melyen a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot fogja tárgyalni. Kossuth Ferencz pártszervező körútja, Kossuth Ferencz szeptember 2-án 10 órakor érkezik meg külföldi útjáról, 6-án Nagy-Szőllősre,8-án pedig Abonyba megy a függetlenségi és 48-as pártot szervezni, kocsmában volt. Valószínűleg ő is lerészegedett, mert utoljára az apja elől iszogatta el a tejnél édesebb spiritus-pálinkát. Egyébként nekem nincs panaszom Kulicza ellen. Egyike a legjobb barátaimnak. Ezelőtt egy évvel adtam neki egyszer két krajczárt, hogy vegyen vele, majd ha iskolába jár, papirost és plajbászt, ő vett is nyomban két darab egy krajczáros czukor­sipot s addig fújta, mig utolsó cseppig kiszopta belőlük a lelket. Hála-e vagy baráti rokonszenv, de annyi bizonyos, hogy nagyon kitüntet és bizalmával ajándékoz meg. Mi történt a minap? A Búcsúk Petru háza előtt várt reám. Már messziről kiáltott: — Jere, mert régóta várlak. Siettem, hogy ne sértsem meg Kuliczát. Ott állott a kapufélfához támaszkodva, s piszkos vörös zsebkendőbe takart holmit szorongatott. — Mit viszel, Kulicza ? — Majd meglátod, Jere csak ide! Aztán kibogozza nagy lassan, bizonyos ün­nepi komolysággal a veres kendőt, kihúz egy literes palaczkot s felém nyújtva mondja: — Nesze igyál! — Mi az? — Szilvapálinka, jó. Apámnak viszem. — Vidd csak apádnak, fiam. Nem iszom. — Nem iszol, pedig jaj de jó. Ne félj, igyál csak belőle, a­mennyi kell, a csurgónál meg­töltöm vízzel. — Apád megver, fiú! — Mindig így szoktam, Ő veszi észre. Ne busulj, igyál! — Eredj haza a pálink­a Kulicza megcsóválta a íiét, mintha azt akarta volna mondani: — Milyen élhetetlen vagy. " Bezzeg nem volt ő élhetetlen. Szájához emelte az üveget, jót húzott belőle s indult a csurgó felé . . . Egy ötesztendős gyermektől ennél többet ugyan ki kívánhatna! Mennyire fogja ez még vinni tizenöt év alatt! Nem változtat Kuliczán az apja, nem fog változtatni az iskola. Lesz belőle duhaj legény, megiszsza az eszét, hajba kap majd a Tenásfi fiukkal, kölcsönösen betörik egymás fejét a já­rásorvos nagy örömére, maguk kárára, jövendő generácziók követendő példájául. Kuliczát valószínűleg nem akasztják fel, mert a részegség mindenha enyhítő körülmény marad, de meg fogja ismerni a kőrösbányai, sőt talán a dévai börtönt is, a­nélkül, hogy nagyobb lelki rázódást szenvedne. S meg lesz az az elégtétele, hogy semmit maga magának szemére nem vet­het . . . Hanem az apja... Tőrül metszett hajtás, vad almának nem lehet nemes gyümölcse. * De talán mégis ...! Ha nézem Sabint, a Pavel Ilia fiát, mintha kétségbe vonnám az örök­lés theóriáját. Soha nagyobb ellentétet apa és fia között nem láttam. ’ *­ Egy vasárnap délelőtt ismerkedtem meg vele. Az apja még nem volt részes reggel — este azonban ökörszekéren kellett hazavinni. Az ök­röket a nyolcz esztendős Sabin hajtotta. Sabin kijött a templomból. Fehér ing, fekete posztókalap, czifrán hímzett szíj­ öv, és patkós czizma volt rajta. Piros kendőben érett körtét hozott a székely kocsmárosné fiának. A konyha­ajtóban megállott, levette a kalapját s köszönt: — Az isten adjon jó napot a tekintetes asz­­szonynak. Hoztam néhány körtét. Aztán állott olyan csendesen, illedelmesen, mintha az iskolá­ban felelnie kellene a tanítónak. Okos, szerény, meglepően értelmes volt a gyermeknek minden szava, nyílt és őszinte a tekintete. Megkérdeztem tőle: hány éves? Nemcsak azt mondta meg, hogy kapáláskor múlt hét éves, hanem még a napot és órát is. A jó kocsmárosné töltött neki kávét, vágott egy jó darab kalácsot. Sabin letörte fejét a kalácsnak, visszaadta: — Engedelmet kérek, sok lesz a kalács. Kalicza valószínűleg még pálinkát is kért volna azonfelül. — Sabin, voltál-e már iskolában? — kér­deztem tőle. — Tavaszszal voltam, kérem alázatosan, őszszel is, ha nem volt igen nagy eső, de télen FŐVÁROSI LAPOK. 1896. szeptember 1. Kedd. VIDÉK. co Tisztújítás Újvidéken. Újvidék törvény­­hatósága ma tartott­a­­ a 11 Viktor főispán elnöklete alatt tisztújító gyűlését, a bizottsági tagok nagy érdek­lődése mellett. Megválasztották: Petri Popovics István, kir. tanácsos, alpolgármesterré, dr. Demetrovics Vla­dimir főjegyzővé, Mészáros Gáspár polgármester-he­lyettes tanácsnokká, Forster Géza, Katona, Beck Emil (új) adóügyi tanácsnokokká, Szratimirovics Vladimir és Érti Ignácz árvaszéki ülnökökké, Szalay Lajos ügyészszé, Profina Béla aljegyzővé, Kungl Ádám köz­­gyámá, Schnell Sándor pénztárellenőrré, Weinfeld Samu pénztárnokká és Tojart János aljegyzővé. A fő­ispán kinevezte továbbá: Jahn Róbert, közp. segéd­jegyzőt alszámvevővé, dr. Jankovich Pál, dr. Szabó Lajos ügyvédeket, tiszt, ügyészekké, dr. Ofner Mórt tiszt, főorvossá, és Profina Béla tiszt. főjegyzővé. pr. Millenniumi alkotás. Marosvásárhelytől nem messze fekvő Gernyeszeg község az ev. ref. egyházközség ezer éves fennállásunk emlékére millennáris szeretetház alapítását határozta el az árvák részére. 00 Petőfi-emlék Pápán. Petőfi Sándor em­lékére Pápa közönsége szeptember 6-án emléktáblát emel. Ugyanekkor leleplezik a honvédszobrot, a­mely­nél F­e­ny­v­e­s­s­y Ferencz országos képviselő mond ünnepi beszédet. NAPRÓL-NAPRA. Egy csodás asszonyról. A Prielle emléktábla leleplezése alkalmából írta: Szabó Sándor, ősznek borongó, szürke fátyla Már nemsokára közelit, Hervasztó szél az ágat rázzaj Felleg hullatja könyeit. Vándor madár a puszta tarlón Még megpihenni sem szeret... S te csodálatos, bűvös asszony Hogy szivünk vigaszt, reményt kapjon, Elosztod köztünk 1 ’kedet. Rajongunk értted k óta S csak egyre nő s dalat, Ajkad zenéje vissz­ázza Az édes, ifjú álma Bár maradsz mind áltozatlan Örökké újnak lát í lünk — Ha játszol, megtalálod abban A gyönyört napról-napra jobban, S jósággal átnyújtod nekünk. Mit szent ihlet nálad megalkot, Nem mossa el egy pillanat. Emlékezet dús fája hajt­ott, Felejtést hiven visszatart. Mint kedves álom, melynek képe Előttünk folyvást felragyog — Úgy él alakod fölidézve És a szerepnek nem lesz vége ! ll így kell örökké játszanod. Dicsőségből van részed bőven, Egész országunk ünnepel, Járhatsz, kelhetsz virágözönben Ez illat már nem tűnhet el. De mert legédesb hang szivünknek — Ha otthonról zeng az felénk, Szemedbe néma könyek gyűlnek — S azt tartanók mi mostan bűnnek, Ha egyet is letörlenénk. Ha Múzsád int s egy más világba Körünkből ismét elragad, Frisebb babér zöldjét kínálja Derült napfényes ég alatt. Menj, ottan uj hajnal dereng rád ~ S míg lelked alkot és teremt; Hiába’ múlnak perczek, órák, A párkák is gyönyörrel fonják ) Örökké tartó életed. Beszámolók, Budapest, aug. 31. A tegnapi vasárnap majd minden képviselőt otthon, a kerületében talált. Megkezdődtek a beszámolók, szervezkedő gyűlések az egész vonalon. A jövő vasárnapra s a rákövetkező keddi ünnepre is több képviselői beszámoló és párt­szervező gyűlés van kilátásban, egyebek közt Kossuth Ferencznek vidéki útja is. A teg­napi ünnepet Ugron Gábor használta fel arra, hogy Ó­ Kanizsán Tompa Antal érdekében beszédet tartson egy előre hirdetett népgyűlé­­sen. Beszámoló körúton volt tegnap azonkívül is több képviselő, minden pártbeli. A­hogy tudósításainkból kitetszik, a legtöbb gyűlés csendben, rendben, kisebb-nagyobb lelke­

Next