Fővárosi Napló, 1950 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1950-01-05 / 1. szám
L" \§limitt utal.léFŐVÁROSI NAPLÓ A VÁROSHÁZA ÉS AZ ELÖLJÁRÓSÁGOK DOLGOZÓINAK LAPJA név. évfolyam 1. szám , J Lh'^^h/i Budapest, 1S5 Január . A főváros nagyarányú beruházással az ötéves terv első évében " A hároméves t"v sikeres befejezése után hatalmas lendülettel indult meg az ötéves terv végrehajtása fővárosi viszonylatban is. Az ötéves terv első évében, 1950-ben komoly tervberuházásokat hajt végre a főváros, ami nagy mértékben emeli rz új, megnagyobbodott fővárosunk dolgozóinak ti,tszínvonalát, kényei, mevedtté, szebbé teszi a dolgozók élete . Az ötéves terv első évében gondoskodás történik, a felnőttekről és a gyermekekről. Ez a gondoskodás kiterjed egészségügyi, szociálpolitikai, kuurális sb. irányban. Hoszszű oldalak kellenek ahhoz, hogy részle tten minden egyes létesítményre kitérjünk és így csak nagy ■vonalakban ismertetjük azt a tervszerű munkát, amellyel a főváros a lakosság segítségére siet. Kezdjük azzal, hogy mit nyújt az ötéves terv első éve a gyermekeknek. Befejezik a Kedves-utcai tejkonyha építését, amely 1500 gyermek egészséges és orvosi inc. ivászun megfelelő ellátását tűzi lehetővé. Új bölcsődéket, létesít a fővárs. А IX. került Thaly Kálvnutcában, а ХШ. kerületi Béketéren, а XV. kerületi Bátori utcában és a XViii. kerületi Kossuth Lajos. utcában, óvódák lénpülnek a X- kerületi Pongrácz.úton, a ХШ. kerületi Kilián György utcában, a XViii. kerületi Kc't ir'sar Ág.utcában és a XXL kerületi spontelepi lakótelepen. De a nagyobb gyermekekről nem feledkezik meg a főváros. A XIV- kerületi Lőcsei út környékén és a XVIII. kerületbei Lve Ganz telepen új, modern általános iskolák épülnek. Komoly beruházásokat hajt végre a főváros az Úttörő Köztársaság bővítésénél is. A mai évi Világifjúsági Találkozón Budapesten járt külföldi fiatalok elismeréseel nyilatkoztak, hogy népi demokráciánk mennyire gondoskodik az ifjúságról. A most meginduló ötéves terv első évében ismét bővítjük az Úttörő Közársaságot, hogy még több tatait tudjunk ott elhelyezni. Új lakó, és fürdőépület léteztünk. Az állandó személyzet részére külön lakóépület készül, minden táborba bevezetik a villanyt s a megnövekedő forgalom zavartalan vízellátása érdekében két új ivókutat szerelnek fel. Mindebből láthat, hogy a magyar népköztársaság alkotmányainak megfelelően a főváros is mindent megtesz, hogy az ifjúságnak nyugodt, gondtalan, örömteli életet biztosítson. Alkotmányunk 47. §.a kimondja, hogy „A magyar népköztársaság védi a dolgozók egészségétEbből a munkából természetes, hogy a főváros is kiveszi a részét. Ezt a célt szolgálja a Szt. László kórház bővítése, amelynek munkálatai ebben az esztendőben megindulnak és amelynek befejeztével Középeurópa egyik legmodernebb kórháza lesz a Szt. Lászlókórház. A járványos betegségek elleni küzdelem érdekében a Fer öt leniti Intézetnél is komoly beruházásokat hajt végre a főváros. Teljesen helyre,állítjuk a Fertőtlenítő Inézetet, ezenkívül 4 darab betegszállító és 1 darab tehergépkocsit vásárolnak. Az inézet gépi berendezését új gépek beállításával bővítjük, úgy, hogy új Budapet megvalósulásával megnövekedett munkát a főváros Fertőtlenítő Intézete zavartalanul elláthatja. Ötéves tervünk komoly feladata a lakáskérdés megoldása is. A megoldás érdekében már az első esztendőben nagyarányú építkezések indulnak meg, így a ХШ. kerületben, a Béke úton a már folyamatban lévő építkezéseken kívül újabb hat lakóház építkezését kezdik meg. De új lakóházakat építenek a XIX. kerületi Vas Gereben utcában és a XXI. kerületi Táncsicsutcában is. Teljes erővel folytatjuk a rom lakások helyreállítóit úgy, hogy több millió forintos költséggel az 1950-es évben az összes helyreállíthat romlakást lakhatóvá tesszük. Ide kell sorolni a középítkezéseket is, amelynek során a IX. kerületi elöljáróság román épületét építjük, elkészítőjük a X. kerületi elöljáróság épületének művelt, a Városházán folyamatban lévő építkezéseké, befejezzük és a központi gépkocsiszínt átépítjük és megnagyobbítjuk. Állandóan fejlődő fővárosunk és az új kerületek a fővároshoz csatolása komoly feladatok elé állítják útépítési vonalon is a fővárost Az új kerületek míg önálló községek és városok voltak, nem rendelkeztek olyan anyagi erővel, hogy utcáikat megfelelően kiépítsék. Most, hogy a fővároshoz kerültek, természeterén ezeket a hiányokat pótolni kell. Ezt a munkát egy év alat elvégezni nem lehet. De már az ötéves terv első évében megkezdi a főváros legnagyobb forgalmú utak jókarba helyezését. А Ш. kerület Knurr Pá!né út''t meghosszabbítok. A IV. kerületi Vécsei utcát és a Stadionhoz vezető utat kovyakővel burkolják. A XIII. kerületi Pozsony .utat kiépítik. A XIX. kerület Ady Endréét, a XX. kerületi Láz .r.utca, a XXI. kerületi Pákóczi Ferenc út és a ХХП. kerületi Tóh János.utaa kap többek között új burkolatot. A közlekedés megjavítása szolgálja a Kerepesi,úti százlábú híd helyreállítása is. Újpesten a Szilas-plakon építtet a főváros 12 méteres hidat A Dózsa György,úi aluljárót kiszélesítik és ezzel Mogogócsa meggyorsul aközlekedés a Dózsa György, úton. . . Kulturális vonalon is átsegíti a főváros alkotmányunkban:i megállapította jogok gyakoridását. A 48. paragrafus leszögezi, hogy „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát”. A műveltségi monopólium felszámolásához elengedhetelenül szükséges, hogy a műveszet és az irodai, mrt hozzáférhetőbbé tegyük a széles tömegeknek. Éppen ezért már az ötéves terv első évében komoly összeg szerepel a Műcsarnok teljes helyreállítására. Az újjáépítt Műcsarnok lehetőségett nyújt arra, hogy valóban széles tömegeket érdeklő kiállításoknak méltó helyet bázosítsunk. Visszaemlékezhetünk ii. a szovjet képkiállítás hatalmas ráogató tömegére, amely a kis befogadó képességű Sztálin téri kiállító helyiségbe csak hosszas várakozás után tudott bejutni. írj könyv, t "rfiósok is létesülnek. A IV. kerületben, a VII., vagy X X. kerülttben, a XIX. és a XX. kerületben. Végül meg kell emlékezni arról is, hogy hogyan lesz szebbé Budapesti ötéves terv első esztendejében. A Fővárosi Kertészet komoly munkák előt áll. Parkosítják a IV. kerületi Szabadság-teret, а ХТП. kerületi kislakásos telepet, A XV. kerületi Sz . János-teret, a XVIII. kerüeti Tátrafüred utcát, a XIX. kerületben a Sztálin- eret, a XX. kerületiben a volt MÁV.telepet, a XXI. kerületiben a Kossuth- eret és а ХХП. kerületben a felső Dunapartot. Ezzel párhuzamosan új játszótereket is létesítenek Újpest, Rákospalotán, Kispesten, Lőrincen, Pesterzsébeten és Csepelen. Január első napján megindult népgazdaságunk első ötéves terve, amely hatalmas perspektívát nyit meg előttünk. A főváros hazánk szíve, méltó módon veszi 1Ц részét ebből a hatalmas, szocialista Magyarországot építő tervből. A néhány adat, amit közöltünk, csak egy része mindannak, amit az első esztendőben meg akarunk és meg fogunk válasítan. De ez a néhány adat is világosan mutaja, hogy milyen irányban haladunk és hogy mit nyújt majd nekünk a miérvünk. A hároméves terv időelőtti befejezése és túlteljesítése méltán keltheti bennünk azt a reményt, hogy ötéves tervünket is idő előtt befejezzük és jóval túlteljesítjük. Ehhez azonban az szüksége®, hogy az a lendületű, amit munkánk a sztálini felajánlások é® a sztálini műszaki én képes, ne engedjük csökkenni és akkor tervünk valóra fogja válani minden elképzelésünket. Nekünk, közigazgatási dolgozóknak, a felidáunk az, hogy hivatalainkban, minden erővel elősegítik a terv sikeres végrehajtását Bárhol, bármilyen ügykörben is működünk, szoros kapcsolatban állunk a főváros tervével és minden igyekezetünkkel oda kell hani, hogy munkánk révén az ötéves terven keresztül részesei legyünk a szocializmus kiépítésének. közigazgatási számrendszer VV1 ügykezelési rendszerünk csaknem két évszázad óta lényegében rendszeri és módszeri változáson nem ment keresztül. Természetesen tehet, hogy ezt a segédhivatali ügyiratkezelést a múltban az elmaradott ág, — a gyakorlat élettől való teljes elszakítottság, a tökéletesebb öncélúság jellemezte. Az akta úr volt az ember fölött. Annak nyilvánartását, ügykezelését száz és százféle módon komplikálták. Míg szerte a világon mindenütt komoly törekvések jelentkeztek a bürokrácia felzimozására, addig nálunk az ügyfeleknek mind több és többfelé küldözgetve, mind több és több akadályt kelel leküzdeniük, mely elzárta őket ügyeik Hogyan dolgozik Vínográdov, a leningrádi városi tanács képviselője Egy olyan nagy városban, mint Leningrád, a városi tanács egy-egy képviselőjét háromezren választják. Ez alig több, mint egy háztömb lakossága. A választók jól ismerik képviselőjüket, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn velük. Kéréseikkel, panaszaikkal hozzá fordulnak. Vinográdovot is háromezer leningrádi polgár választotta küldöttjének, hogy az érdekeit képviselje a leningrádi városi tanácsban. Vinográdov még a háború előtt választóiból különböző bizottságokat alapított. Így például egészségügyi és lakásügyi bizottságot, amely ellenőrizte a lakások, az udvarok tisztaságát; pénzügyi bizottságot, amely beszedte a lakbéreket, építő bizottságot, amely a lakások és egyéb épületek karbantartását intézte. De ezenkívül még más bizottságokat is létesített, köztük talán a legnépszerűbb az a lakótársi bizottság, amely a lakáson belüli viszályokat dönti el. Vinográdov nem elégedett meg ezekkel a közhasznú intézkedésekkel. Választói számára kh.bbot alapított, ahol tudományos, irodalmi, társadalompolitikai felolvasásokat és szinielőadásokat tartottak. A Nagy Honvédő Háborúban, amikor a nácik Leningrádot ostromolták, Vinográdov a védelmi munka élére állt, önvédelmi csoportokat szervezett. Ezeknek tagjai a háztetőkön teljesítettek szolgálatot a légitámadások alatt. Választói segítségével bomba- és gázbiztos segélyhelyet épített, kórházi szolgálatot szervezett és gyűjtést indított a Vörös Hadsereg és a sebesültek javára. Brigádokat állított fel a fémhulladék és egyéb hadifontosságú anyag gyűjtésére. Vinográdov kerülete a háború után derekasan kivette részét Leningrad újjáépítéséből. Rohammunkával nagy lakóterületet állítottak helyre. Segítséget nyújtottak a betegeknek, megszervezték a magánosok gyógyszerellátását. Vinográdov működése tartama alatt ötszázhat embert fogadott különféle kérelmekkel, abból négyszázkilencnek az ügyét saját maga intézte el, a többi ügyében a városi tanács illetékes ügyosztályai döntöttek. A leningrádi városi tanács képviselői egytől-egyig épp olyan jó mumit végeztek, mint Vinográdov. De volt is mit dolgozniok. Helyre kellett állítaniuk a szétdúlt házakat, a romokban heverő üzemeket; meg kellett indítaniuk a közlekedést, meg kellett szervezni a gyermekotthonokat és egyéb népjóléti intézményeket-A városi tanács képviselői ezt a munkát csak úgy végezhették el, hogy segítségükre voltak választóik is. Ezek a választók a szovjet ember új típusát képviselik. Életüket nem csak magánemberként akarják eltölteni, hanem minden cselekvésükben a közösséget is szolgálják. Tudják, hogy a legtöbb magánügy, egyúttal közügy is és minden közügy az egyes ember érdekét is jelenti. A városi tanácsok ereje és nagyszerűsége éppen abban van, hogy építőmunkájukra mozgósítják valamennyi szovjet dolgozók Az új típusú szocialista ellenőrzési rendszer eredményei a Városházán Alig van fiatalabb hivatala a Városházának, mint a vizsgálati osztály, amely 1949. évi január hónapjában alakult. Kezdetben az volt a feladata, hogy ellenőrizze azoknak a hivataloknak, intézeteknek, intézményeknek, üzemeknek és községi vállalatoknak pénzkezelését, melyek gazdálkodásához a fővárosnak anyagi érdeke fűződik. Utólagos ellenőrzése során több olyan mulasztásra és cselekményre jött rá, melyek elkövetői ellen fegyelmi és bűnügyi eljárás indult. Jelentéseiben az alaki hibáktól kezdve a hivatali sikkasztásig az észrevételek széles skáláját találhatjuk meg. Féléves működése után a vizsgálati osztály már nemcsak a megtörtént mulasztásokat állapította meg az építőkritika módszerével, hanem hivatalvizsgálataival kapcsolatban olyan preventív intézkedéseket is javasolt, melyek betartásával kevésbé fordulhatnak elő a főváros anyagi érdekeit veszélyeztető szabálytalanságok. A sztálini munkafelajánlások alkalmával már több komoly szervezési munkát dolgozott ki a vizsgálati osztály. Ezek közül, pl. a pénzügyi bürokratikus módszerek leépítése terén olyan javaslatot terjesztett elő, melynek alapján a Nemzeti Vállalatok számláit az eddigi átlagos négy hét helyett négy nap alatt egyenlíti ki a főváros. Ily módon a pénzforgalom gyorsítása a szocialista újratermelés fokozott ütemének forrásául szolgál. Budapest megnagyobbodásával kapcsolatban a peremvárosok kórházai a főváros kezelésébe mentek át. Az átvett kórházak egy része magánkézben volt, másik része pedig a helyi hatóságok felügyelete alatt működött, ezért sem gazdálkodási, nem számviteli rendszerük nem volt egységes. A fenti kórházak , gazdasági és számviteli rendszerének összhangzó együttműködése érdekében olyan egységes szervezeti szabályzatra volt szükség, amely az új kórházak működését a régi fővárosi kórházak működésével összhangolja. Ezt a feladatot oldotta meg a sztálini munkafelajánlások keretében a vizsgálati osztály 6 (hat) tagja, akik hézagpótló munkájukkal szocialista gazdasági rendszerünk kiépítését segítették elő. Az új típusú szocialista ellenőrzési rendszer egyéves munkálatainak tapasztalatai alapján a vizsgálati osztály működése nemcsak a számviteli szabályok betartásának ellenőrzésére terjed ki, hanem vizsgálatai során ellenőrizte a polgármester határozatainak végrehajtását, figyelemmel kísérte, hogyan érvényesülnek a főváros gazdálkodásában a szocialista szempontok. Szem előtt tartotta a korrupció felfedését és kiirtását, a bürokratikus módszerek leépítését, az éberségnek minden vonalon való kiépítését és tevékenyen résztvett az újonnan életrehívott intézetek és intézmények szervezési munkálataiban. , egyszerű, gyors ügykezelés gyors elintélésének lehetőségétől, így ez az egyébként mechanikusnak nevezhető munka is szervesen kapcsolódott a feudáls kapitalista osztály uralmi erőszak szervének, аз államapparátusnak, a köz- és a dolgozó nép érdekeit figyelembe nem vevő közigazgatási módszereihez. Az elmúlt négy év megmutata, hogy azzal a ténnyel, hogy a közigazitatásunk is a dolgozó révé és гопак érdek it kell, hogy szolgálja, hely a módszerek alkalmazásával olyan fejlödést lehetett a legfőbb helyen elérni, amelyek nagy általámosságban hosszú napokkal röveítették meg a» ügymenetet. Döntő változást hozott e téren a közigazgatási számrendszer megalkotása ц» bevezetése. A közigazgatási számrendszer lényege, hogy a rendszám , nem az aktának, hanem az ügynek a számjelzése. A számrendszer osztály, alosztály, csoport és ügykör szerint logikus számrendszerbe fogladja a közigazgatás összes alap ügyeit. Az ügyeknek a számrendszerben való elhelyezése a tízes csoporosítás elve alapján történik. Tehát tíz hasonló ügy képez egy csoportot tíz hasonló ügyeket magában foglaló csoport alosztály, tíz hasonló jellegű alosztály egy osztályt képez. Osztály alatt mindig a közigazgás egy-egy főágaza át kell érteni. (Pénzügy, igazságügy, földmivelés, ipar stb.) A közigazgatási rendszám négy számjegyből ál. Az első szám a közigazgatási osztályt, második szögnmmak egy-egy önálló alosztályát, a harmadik szám az alosztályon belül egy,egy közigazda fájl csoportot határoz meg. A nagyedik szám csoporton belül már határozottan az ügyet jelöli meg. Az egy,egy rendszám által maghatározott ügyeket egymástól sorszám és nagyobb mennység esetén betűjelzés és sorszám alkalmazáséval különböztetjük meg. Természetesen a közgazdagi számrendszer bevezetésénél több akadállyal kell megküzdeni. Jelentkeznek ezek elsősorban a régi, begyökerezett rendserhez való ragaszkodásban, az újíástól való tartózkodásban. Az újítástól való tartózkodás a legkönnyebben leküzdhető, mert munka közben rövidesen kitűnik, hogy kevesebb munkával, egyszerűbb az ügykezelés. Az ügyek külön nyilvántartó nélkül is csoporosulnak és ezzel a közigazgatás munkaterülete áttekinthetővé válik. A nyilvántartás céljára rendszámonként, ügyenként egy-egy nyilvántartó ívet használunk. A múlnék, számsorok és egyéb segédkönyvek egész sora válik így nélkülözhetővé. Az eddig egymástól elszigetelve végzett segédhivatal шапка, mozzanatokat összevonjuk. Nem a munka részlegeket, hanem magával az üggyel kapcsolatos munkát osztjuk meg a segédhiatal dolgozói között. Ez a munkamódszer kifejleszti ■az едуфщ felelősséget és megadja az alapját az ügyintézés és ügykezelés kollektív munkájának. Minden kezdet nehéz. Biztosak vagyunk azonban, hogy a nehézségek legyőzése után a közgazgatásban a közigazgatási számrendszer alkalmazása nagyon sok olyan újszerű egyszerűsítést hoz, melyek ma még feltárásra várnak. Alig egy napi alkalmazása után az V. ügyosztály arra a megállapításra jött rá, hogy az üzlethelyiségek igénylése ügyében egy rendszám alatt csoportosától kerületi és utca sorrendben vezetett nyilvántartója szükségtelenné teszi az eddigi külön készítő és kezelt üzlethelyiség nyilvántartó vezetését. Ez már komoly eredmény. És reméljük, hogy ügykezelésünk egyszerűsítésre és ésszerűsítése során még sok fogja követni. Novotni Sándor Munkások, értelmiségiek! az ötéves terv győzelméért!