Fővárosi Napló, 1950 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1950-01-05 / 1. szám

и L" \§l i mi о В u üé V. évfolyam t. szám , J 1 a l.-l é FŐVÁROSI NAPLÓ Lh'^^h/i Budapest, 1S5 ) Január S A VÁROSHÁZA ÉS AZ ELÖLJÁRÓSÁGOK DOLGOZÓINAK LAPJA A főváros nagyarányú beruházással az ötéves terv else évében ' A hároméves ^"v sikeres befeje­zése után hatalmas lendül: ti:l indult meg az ötéves terv végrehajtása fö_ váio^i viszonylatban is. Az ötéves terv első évében, 1950-ben komoly tervberuházásokat hajt végre a /ő. város, ami nagy mértékben. emeli r.~ új, megnagyobbodott fővárosunk cieigosóinailt ti:tsz'nvonalát, kényei, meoebtoé, szebbé teszi a* dolgozók életé . Az ötéves terv első évében gondos­kodás történik, a felnőttekről és a gyermekekről. Ez a gondoskodás kiterjed egészségügyi, szociálpoliti. kai, kuírrális s b. irányban. Hcsz- ezú oldalak kellenek ahhoz, hogy ré-zl:t:í>n minden egyes léterít, ményre k-térjünk és így csak nagy ■vonalakban *i mertetjiik ant a terv, szerű munkát, amellyel a főváros a lakosság segí sfiOáre siet. Kezdjük azzal, hogy mit nyújt az ötéves terv ejsg éve a gyermekeknek. Befejezik a Kedves-utcai tej. konyha építését, amely 1500 gyermek egészséges és orvosi viö. irá.sru к megfelelő ellátását tvzi le­hetővé. Uj bölcsődéket, létesít a fö- vá os. А IX. kerti к t Thalv Kálr-; n- utcában, а ХШ. kerületi Béke­téren, а XV. kerületi Bátori-utcában éa a XViii. kerületi Kossuth Lajos, utcában, óvódák lé e&ülnek а X- ke­rületi Pongrácz.űton, а ХШ. kerü­leti Kilián Gvörgy-utcában, aXVni. kerületi Kc't ir'sarAg.utcában és a XXL kerüle'i spontelepi lajkö- tclepsn. De a nagyobb gyermekek, ről "pm feledkezik meg a főváros. A XTV- kerületi Lőosei-út környé­kén és a XVIII. kea-übtbMi Lvö Ganz.telepen új, modem általános iskolák épülnek. Komoly beruházásokat haj1- végre a főváros a* Űttörő Köztársaság bővítésénél js. A nrüf évi Világ- ifjúsági Találkozón Budapest :n járt külföldi fiatalok elijmcrőseel nyila1, koztak, hogy népi demokráciánk mennyire gondoskodik sz ifjúságról. A most meginduló ö’éves terv e'-sö évében ismét# bővítjük az Úttörő Köz ársaságot, hogy még több ta­tait tudjunk ott elhelyezni. Üj lakó. ég fürdöépülct t létezi ünk. Az ál­landó személyzet részére külön lakó. épület készül, minden táborba beve­zetik a villanyt s a megnövekedő t forgalom zavartalan vízellátása ér. dekében két új ivókutat szerelnek fel. Mindebből látha ó, hogy a ma­gyar népköztársaság alkotmányé, nak megfelelően a főváros is min­dent megtesz, hogy az ifjúságnak nyugodt, gondtalan, örömteli éle.et biztosítson. Alkotmányunk 47. 5.a kimondja, hogy „A magyar népközt ársar ág védi a dolgozók egészségétEbből a munkából természetes, hogy a fő­város is kiveszi a részét. Ért a célt szolgálja a Szt. László.kórház bőví­tése, amelynek munlcálatai ebben az esztendőben megindulnak és amely­nek befejeztével Középe,uröpa egyik login oder. nebb kórháza lesz a Szt. László- kórház. A járványos betegségek elleni küzdelem érdekében a Fér öt lenit ö Intézetnél is komoly beruházásokat hajt végre a főváros. Teljesen helyre, állítjuk a Fertőtlenítő In ézet:t, ezenkívül 4 darab betegszállító és I darab tehergépkocsit vásárolnak. Az in ézet gépi berendezését új gé­pek beállításával bővítjük, úgy, hogy új Budape t megvalósul ásá. val megnövekedett munkát a fővá­ros Fertőt! ení.ő Intézete zavartala. nul elláthatja. Ötéves tervünk komoly feladata a lakáskérdés megoldása is. A megoldás érdekében már az első esztendőben nagyarányú építkező, sek indulnak meg. így а ХШ. kerü­letben, a Béke.úton a már folyamat­ban lévő építkezéseken kívül újabb hat lakóház építkezését kezdik meg. De új lakóházakat építenek a XIX. kerületi Vas Gereben-utcában és a XXI. kerületi Táncsics .utcában is. Teljes erővel folj tatjuk a rom laká­sok helyreállít kll úgy, hogy több. millió forintos költséggel az 1950-es évbon az összes helyreállítha ó rom. lakást lakhatóvá tesszük. Ide kell sorolni a középítkezésöket is, amely­nek során a IX, kerületi elöljáróság romon épületét á építjük, elkészít, jük а П. kerületi elöljáróság épüle­tének tnvelt, a Városházán folya. mátkán lévő építkezéseké, befejez­zük és a központi gépkocsiszínt át. építjük ég megnagyobbítJuir. Állandóan fejlődő fővárosunk és az új kerületek a fővároshoz csa­tolása komoly feladatok elé állítják útépítési vonalon is a fővárost Az új kerületek míg önálló közsé. gek és városok voltak, nem rendel­keztek olyan anyagi erővel, hogy utcáikat megfelelően kiépítsék. Most, hogy a fővároshoz kerültek, ;ermé_ szcterén ezeket a hiányokat pótolni kell. Ezt a műnk: t egy év ala t el­végezni nem lehet. De már az ötéves feiv első évében megkezdi a főváros legnagyobb forgalmú utak jókarba. helyezését. А Ш. kerüle i Knurr Pá!né_vt''t meghosszabbítok. AIV. kerületi Vécsei-uvcát és a Stadionhoz vezető utót ko'ú'akövel burkolják. A XIII, ke iileti Pozsony .utat ki­építik. A XIX. kerüla j Ady Endré­ét. a XX. kerületi Láz .r.utca, a XXI. kerületi P-ákóczi Fereno-út és а ХХП. kerületi Tó h János.uíaa kap többek között új burkolatot. A köz­lekedés megjavít 'sá szolgálja a Kerepasi.úti százlábú bid helyreállí- tára is. Újpesten a Szilas-p' lakon építtet a főváros 12 méteres hidst A Dózsa György_ú i aluljárót kiszé­lesítik és ezzel Moyc-gccsa meggyor­sul a (közlekedés a Dózsa György, úton. . * Kulturális vonalon is Ctkegíü a főváros alkotmányunk­ba:: i legállapltctfc jogok gyakorid, sát. A 48. paragrafus leszögezi, hogy „A Magyar Népköztársaság b-rto;Itja a dolgozóknak a művelő­déshez való jogát”. A műveltségi monopólium felszá. molásához elengedhet flenül szüksé­ges, hogy a műves: et és az irodai, mrt к hozzáférhetőbbé legyük a széles tömegeknek. Éppen ezért már az ötéves terv első évében komoly összeg szerepel a Műcsarnok 'eljes helyreállítására. Az újjáépít tt Mű­csarnok lehetőségeit nyújt arra, hogy valóban széles i ömegeket ér. deklö kiállításoknak méltó helyet bút ásítsunk. Vi s rz aem lék ezh/ tü" к it. a szovjet képkiállitás hatalmas Iá o- gató tömegére, amely a kis befő. gadó képességű Sztálin téri kiállító helyiségbe csak hosszas várakozás után tudóit bejutni. írj könjr, t "’.rfiólok is létesülnek. A IV. kerületben, a VIIL, vegylX. került then, a XIX. és a XX. kerü. létben. Végül meg kell emlékezni arról is. hogy hogyan lesz szebbé Budapest ^ ötéves terv első esztendejében. A Fővárosi Kertészet komoly mun­kák élő t áll. Parkosítják a IV. ke. rülett Szabadság-teret, а ХТП. kerü­leti kislakásos telepet, A XV. kerü. leti Sz , János-teret, a XVIU. kerü. fett Tátrafüred.utcát, a XIX. kerü­letben a Sztálin- eret, a XX. kerület, ben a volt MÁV.telepet, a XXI. ke­rületiben a Kossuth- eret és а ХХП. kerületben a felső Dunapartot. Ez. zel párhuzamosan új játszótereké1 is létesítenek Újpest m, Rákospalctán, Kispesten, Lőiincen, Pesteizsébeten és Csepelen. Január első napján megindult népgazdaságunk első ötéves terve, amely hatalmas perspektívát nyit meg előttünk. A főváros hazánk szive, méltó módon veszi 1Ц részét ebből a hatalmas, szocialista Magyar. országot építő tervből. A néhány adat, amit közöltünk, csak egy része mindannak. amit az első esztendőben meg akarunk és meg fogunk vcJósttaH. De ez a né. hány adat is világosan- muta ja, hogy milyen irál yban haladunk és hogy mit nyújt majd nekünk a mi 'érvünk. A hároméves terv időelö'ti befejezése éts túlteljesítése mélüán keltheti bennünk azt a reményt, hogy ötéves tériünkét is idő előtt be. fejezzük és jóval túlteljesítjük. Ehhez azonban az szüksége®, hogy az. a lendületit, amit munkánk a sztálini felajánlások é® a sztálini műszakién k. pej, ne engedjük csök­kenni és akkor tervünk valóra fogja vá tani minden elképzelésünket. Nekür.k. közigazgatási dolgozók­nak, a fehdá unk az, hogy hivata­lainkban. mrnden erővel elősegít ük a terv sikeres végrehajtását Bár­hol, bármilyen ügykörben is műkö­dünk, szoros kapcsolatban állunk a főváros tervével és minden igyeke­zetünkkel oda kell ha ni, hogy mun. kánk révén az ttéves terven keresz­tül résr,-snl legyünk a szocializmus kiépítésének. közigazgatás! számrendszer VV1 ügykezelési rendszerünk csaknem két évszázad óla lényegében rend­szeri és módszeri változáson nem ment keresztül. Természetesen lehat, hogy ezt a segédhivatal! ügyiratke­zelést a múltban az elmarfdo.t ág, — a gyakorla i éleitől való teljes elsza- kítottság, — a 1 ökéleteoebb ön_ célúság j sllemezte. Az ak/a úr volt az ember fölött. Annak nyilván artá- sát, ügykezelését száz és százféle módon kompliká’ták. Míg szerte a világon m'ndenüt; komoly törekvések jelentkeztek a bürokrácia fekzimotá- sára, addig nálunk az ügyfeleknek mind több és többfelé küldözgetve, mind több és több akadályt ke'lót le­küzdeniük, mely elzárta őket ügyeik Hogyan dolgozik Vínográdov, a leningrádi városi tanács képviselője Egy olyan nagy városban, mint Le- ningrád, a városi tanács egy-egy kép. viselőjét háromezren választják. Ez alig több, mint egy háztömb lakos­sága. A választók jól ismerik kép­viselőjüket, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn velük. Kéréseikkel, pana­szaikkal hozzá fordulnak. Vinográdovot is háromezer lenin­grádi polgár választotta küldöttjének, hogy az érdekeit képviselje a lenin­grádi városi tanácsban. Vinográdov még a háború előtt választóiból kü­lönböző bizottságokat alapított. Így például egészségügyi és lakásügyi bi­zottságot. amely ellenőrizte a lakások, az udvarok tisztaságát; pénzügyi bi­zottságot, amely beszedte a lakbéreket, építő bizottságot, amely a lakások és egyéb épületek karbantartását intézte. De ezenkívül még más bizottságokat is létesített, köztük talán a legnépszerűbb az a lakótársi bizottság, amely a lakásonbelüli viszályokat dönti el. Vinográdov nem elégedett meg ezek­kel a közhasznú intézkedésekkel. Vá­lasztói számára kh.bbot alapított, ahol tudományos, irodalmi, társadalompoli­tikai felolvasásokat és szinielöadásokat tartottak. A Nagy Honvédő Háborúban, ami­kor a nácik Leningrádot ostromolták, Vinográdov a védei\~ti munka élére állt. önvédelmi csoportokat szervezett. Ezeknek tagjai a háztetőkön teljesítet­tek szolgálatot a légitámadások alatt. Választói segítségével bomba- és gáz­biztos segélyhelyet épített, kórházi szolgálatot szervezett és gyűjtést in­dított a Vörös Hadsereg és a sebesül­tek javára. Brigádokat állított fel a fémhulladék és egyéb hadifontosságú anyag gyűjtésére. Vinográdov kerülete a háború után derekasan kivette részét Leningrad újjáépítéséből. Rohammunkával nagy lakóterületet állítottak helyre. Segítsé­get nyújtottak a betegeknek, megszer­vezték a magánosok gyógyszerellátá­sát. Vinográdov működése tartama alatt ötszázhat embert fogadott külön­féle kérelmekkel, abból négyszáz- kilencnek az ügyét saját maga intézte el, a többi ügyében a városi tanács illetékes ügyosztályai döntöttek. A leningrádi városi tanács kép­viselői egytől-egyig épp olyan jó muniit végeztek, mint Vinográdov. De volt is mit dolgozniok. Helyre kellett áilítaniok a szétdúlt házakat, a romokban heverő üzemeket; meg kel­lett indítaniuk a közlekedést, meg kel­lett szervezni a gyermekotthonokat és egyéb népjóléti intézményeket­A városi tanács képviselői ezt a munkát csak úgy végezhették el, hogy segítségükre voltak választóik is. Ezek a választók a szovjet ember új típusát képviselik. Életüket nem csak magánemberként akarják eltölteni, ha­nem minden cselekvésükben a közössé­get is szolgálják. Tudják, hogy a leg­több magánügy, egyúttal közügy is és minden közügy az egyes ember érde­két is jelenti. A városi tanácsok ereje és nagyszerűsége éppen abban van, hogy épílőmunkájukra mozgósítják va­lamennyi szovjet dolgozók Az új lipusú szocialista ellenőrzési rendszer eredményei a Városházán Alig van fiatalabb hivatala a Vá­rosházának, mint a vizsgálati osztály, amely 1949. évi január hónapjában alakult. Kezdetben az volt a feladata, hogy ellenőrizze azoknak a hivatalok­nak, intézeteknek, intézményeknek, üzemeknek és községi vállalatoknak pénzkezelését, melyek gazdálkodásához a fővárosnak anyagi érdeke fűződik. Utólagos ellenőrzése során több olyan mulasztásra és cselekményre jött rá, melyek elkövetői ellen fegyelmi és bűnügyi eljárás indult. Jelentéseiben az alaki hibáktól kezdve a hivatali sikkasztásig az észrevételek széles skáláját találhatjuk meg. Féléves működése után a vizsgálati osztály már nemcsak a megtörtént mulasztásokat állapította meg az építőkritika módszerével, hanem hiva­talvizsgálataival kapcsolatban olyan preventív intézkedéseket is javasolt, melyek betartásával kevésbé fordul­hatnak elő a főváros anyagi érdekeit veszélyeztető szabálytalanságok. A sztálini munkafelnjánlások al­kalmával már több komoly szer­vezési mtinkát dolgozott ki a vizs­gálati osztály. Ezek közül, pl. a pénzügyi burokra, tikus módszerek leépítése terén olyan javaslatot terjesztett elő, melynek alapján a Nemzeti Vállalatok szám­láit az eddigi átlagos négy hét helyett négy nap alatt egyenlíti ki a főváros. Ilymódon a pénzforgalom gyorsítása a szocialista újratermelés fokozott ütemének forrásául szolgál. Budapest megnagyobbodásával kap­csolatban a peremvárosok kórhá­zai a főváros kezelésébe mentek át. Az átvett kórházak egyrésze magán­kézben volt, másik része pedig a helyi hatóságok felügyelete alatt működött, ezért sem gazdálkodási, nem számvi­teli rendszerük nem voit egységes. A fenti kórházak , gazdasági és. szám­viteli rendszerének összhangzó együtt­működése érdekében olyan egységes szervezeti szabályzatra volt szükség, amely az új kórházak működését a régi fővárosi kórházak működésével összhangolja. Ezt a feladatot oldotta meg a sztálini munkaíelajánlások ke­retében a vizsgálati osztály 6 (hat) tagja, akik hézagpótló munkájukkal szocialista gazdasági rendszerünk ki­építését segítették elő. Az újtípusú szocialista ellenőrzési rendszer egyéves munkálatainak tapasztalatai alapján a vizsgálati osztály működése nem­csak a számviteli szabályok betartásá­nak ellenőrzésére terjed ki, hanem vizsgálatai során ellenőrizte a polgár- mester határozatainak végrehajtását, figyelemmel kísérte, hogyan érvénye­sülnek a főváros gazdálkodásában a szocialista szempontok. Szemelőtt tar­totta a korrupció felfedését és kiirtá­sát, a bürokratikus módszerek leépí­tését, az éberségnek minden vonalon való kiépítését és tevékenyen részt- vett az újonnan életrehivott intézetek és intézmények szervezési munkálatai­ban. . egyszerű, gyors ügykezelés gyors elint élésének lehetőségétől. így ez az egyébként mechanikusnak ae- vezhe.ő munka is szervesen kapcso­lódott a feudái s kapitalista osztály uralmi erőszak szervének, аз á'lam. apparátusnak, a köz- és a dolgozó nép érdekeit figyelembe nem vevő közigazgatást módszereihez. Az elmúlt négy év megmu-ta ta, hogy Ezzal a térnyel, hogy a köz1 gaz. itatásunk is a dolgoaó ré'é és гопак é.-dek it kell, hogy szolgálja, hel ca módszerek alkalmazásával olyan fej. löiést lehetett a legfőbb helyen el. érni, amelyek nagy álta'ámoeságban hosszú napokkal röv di.ették meg- a» ügymenetet. Döntő változást hozott e téren a közigazgatási számrendszer megalkotása ц» bevezetése. A közigazgatási számrendszer lé. nyege, hagy a rendszám , nem az ak­tának, hanem az ügynek a számjel, zése. A számrendszer osztály, alosz. táJy, csoport és ügykör szerin: ío. gikus számrendsze:be fog'a!ja & köz- igazgat ás összes alap ügyeit. Az ügyeknek a számrendszerben való elhelyezéise a tizes csonor osíiás elve alapján törjénik. Tehát líz ha­sonló ügy képez egy csoporto , tíz hasonló ügyeket magában foglaló csopoit alosztály, tíz h-sonió jellegű alosztály egy osztályt képez. Ősz. tály alatt mindig a lcözigazg tás egv-egy föágaza át kell érteni. (Pénzügy, igazságügy, földmiveLés, ipar stb.) A közigazgatási rendszám négy számjegyből á'.L Az első szám a közigazgatási osz­tályt, második szögn mmak egy-egy önálló alosztályát, a harmadik szám az aloszfályon belül egy.ery közigaz- да fájl csoportot határoz meg. A na- gyedje szám c-.oporton belül már ha­tározottan az ügyet jelöli meg. Az egy.egy rendszám állal magha- 'ározoft ügyeket egymástól sorszám és nagyobb menny ség esetén betű­jelzés és sorszám alkalmazáséval kü­lönböztetjük meg. Természet esen a köz gazda ád s-zámrendsrer bevezeté­sénél több akadállyal kell megküz­deni. Jelentkeznek ezek elsősorban a régi, begyökerezett rend serhez való ragaszkodásban, — az újí ástól való tartózkodásban. Az újítástól való tartózkodás a leg­könnyebben leküzdha'ö, mert munka közben rövidesen kitűnik, hogy ke­vesebb munkával, egyszerűbb az ügy. kezelés. Az ügyek külön nyilvántartó nélkül is csopor osulnak és ezzel a közigazgatás munkaterülete áttekint­hetővé válik. A nyilvántartás céljára rendszá­monként, ügyenként egy-egy nyilván­tartó ívet használunk. A múln ék, Számsorok és egyéb segédkönyvek egész sora válik így nélkülöZhetövé. Az eddig egymástól elszigetelve végzett segédhivataJl шапка, mozzanatokat összevonjuk. Nem a munka részlegeket, hanem magával az üggyel kapcsolatos műn- kát osztjuk meg a cegédh vatal dol­gozói közö.t. Ez a munkamódszer ki­fejleszti ■az едуфщ felelősséget és meg­adja az alapját az ügyintézés és ügy­kezelés kollektív munkájának. Minden kezdet nehéz. Biztosak va­gyunk azonban, hogy a nehézségek legyőzése után a köz gazgatásban a közigazgatási számrendszer alkalma, zása nagyon sok olyan újszerű egy, szerűsítést hoz, melyek ma még feltárásra várnak. Alig egy napi alkalmazása u'án az V. ügy oszt á’у arra a megállapításra jött iá, hogy az üzlethelyiségek igénylése ügyében egy rendszám alatt csoportosától- kerületi és utca sorrendben vezetett nyilvántartója szükségtelenné teszi £z eddigi külön készíte t és kezelt üzlethelyiség nyil­vántartó vezetéséi. Ez már komoly eredmény. Es re­méljük, hogy ügykezelésünk egyeze- rüsíbéste és ésszerüsfté3e során még sok fogja követni. Novotni Sándor Munkások, értelmiségiek! az ötéves terv győzelméért!

Next

/
Thumbnails
Contents