Fővárosi Napló, 1950 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1950-01-05 / 1. szám

4 Jobbak és vidámabbak lettek a bölcsődék és napközi otthonok Vándorkiállítások a csecsemők helyes öltöztetéséről A sztálini munkafelajánlások során igen sok újítást vezettünk be mun­kánkba. Kiterjesztettük körzeti védő­női munkánkat, vidámabbá, jobbá tettük a bölcsődéket, napközi otthono­kat, szorosabb lett a kapcsolat az egyes munkaágak (orvosok, védőnő , gondozónők) között. A munkatársak megszerették a tanulást és tovább képzik, magukat szakmai és politikai vonalon egyaránt. Nézzük, meg, minek köszönhetjük elsősorban ezeket az eredményeket: Dr. Surányi Gyula igazgató-főorvos kezdeményezésére feldolgoztuk Kov­­rogina: Bölcsődék és csecsemő-ottho­­npíz a Szovjetunióban című művét. Ez után heti két alkalommal (5 hétig tar­tott) előadás és szeminárium formá­jában átvettük az anyagot. A szeminá­riumon résztvettek az intézet szemés­zeti és egészségügyi osztályainak ve­zetői, a védőnőképző felügyelők és az ellenőrök. Ezek a hallgatók, miután elvégezték a szemináriumot, vala­mennyien újabb öthetes szeminár­iumot tar­tottak a védőnők, a bölcsőde, nap­közi és átmeneti otthon vezetők számára. Ezután a vezetők az osztályon dolgo­zókkal ismertették az anyagot, így elértük azt hogy két és fél hónap alatt az intézet valamennyi egészségügyi dolgozója megtanulta, hogyan végzik ezt a munkát a Szovjetunióban. Valamennyi dolgozónk előtt példa­képpen áll a Szovjetunió csecsemő­védelme. Dolgozóink jó eredménnyel végezték el a tanfolyamokat, erről az összefoglalókon meggyőződtünk. Persze tudtuk, hogy ez csak az első lépés, a második: a tanultakat a gya­korlatban hasznosítani. Milyen újításokat vezettünk be a tanultak alapján? Ma már a gyermekeket korszerű já­tékokkal ellátva úgy neveljük, hogy ezek a játékok testi fejlődésüket is elősegítsék, ugyanakkor ügyességü­ ■ ket, önállóságukat fejlesztjük. Kisebb csoportokra osztottuk a gye-­­­rek­eket és így megkönnyítettük a sa­­j­tát, étkeztetést stb. Fokoztuk a levegőztetést, ahol csak mód van rá, sétálni visszük a gyer-­­ mekeket és úgynevezett „sétaszobá-­ kát“ létesítettünk. Napirendet állapítottunk meg az­ egyes intézeteknél. Azokat a gyermekeket, akik isme­retlen okból kimaradnak a bölcsődé­ből, vagy napköziből, a védőnők lelá­togatják és a helyzetről tudósítják a bölcsödét. Átszerveztük adminisztrációnkat, be­vezettük az eseménynaplót. Elkészült a vándorkiállítás a csecse­mő helyes öltöztetéséről és ez a ki­állítás minden két hétben másik védő­­intézetben lesz felállítva. Közös értekezleteken az egyes inté­zetek rendszeresen átbeszélik az el­múlt hónap eseményeit, rámutatnak a hibákra és ezek kiküszöbölésére és megszabják a soron lévő feladatokat. Mindezzel az a célunk, hogy hat­hatósan segítsük elő a magyar dol­gozók új országot építő munkáját. Kettős évit érünk ki ezzel: dolgozóink nyugodtan mehetnek munkájukba, mert a kicsikről van ki gondoskodjon és egészséges, vidám, szabad embere­ket nevelünk. Ennek a munkának még fokozot­tabb megjavítása, kiterjesztése és népszerűsítése a mi ötéves tervünk. Leopold Liza Látogatás a IV. ker. elöljáróságon — Újpesten Az első szempillantásra furcsán hangzik, hogy a Belváros átköltö­zött Újpestre. Pedig az új Budapest megalakulá­sával Újpest lett a főváros IV■ ke­rülete, ahol már hetekkel ezelőtt a kerületi elöljáróságok mintájára megszervezték az ügycsoportokat és val­amennyiük élére munkás káde­rek kerültek. Budapest új IV. kerülete is boldogan, lelkes örömmel illesz­kedik bele a budapesti egy­ségbe, amellyel megszűnt az a szé­gyenteljes határ, amelyet az elmúlt fasiszta rendszerek húztak Buda­pest és a peremvárosok között. Az új IV. kerületi elöljáróságon körsétánk során elsőnek Baráti Gyula elvtársat, a személyzeti ügy­csoport vezetőjét látogattuk meg­aki sérelmezte, hogy a Fővárosi Naplót nem kapja meg idejében. Közöltük vele, hogy ez nem rajtunk múlik, mert mi a lapot minden egyes esetben rendes időben , cí­mére megküldjük az újpesti város­házára és így munkatársainak ha­nyagságán múlik, hogy a lapot még­sem kapja meg a kellő időben. Bá­róti elvtárs szobájában találtuk Nagy Gáspár elvtársat, aki altiszt­ből lett ügyosztályvezető. A mun­káskáderekkel kapcsolatban ezt mondotta nekünk: — Még mindig vannak olyan kartársak, akik fenntartással fogad­ják a munkásszármazású tisztviselő­ket, pedig mi, munkáskáderek, a legjobb tudásunkkal és segíteni akarásunkkal jöttünk a gyárakból, műhelyekből új munkahelyünkre. Minden erőnkkel a népi közigazga­tás megteremtésén dolgozunk és szorgalmasan tanulunk■ Az újpesti elöljáróságon dolgozó munkáskáde­rek valamennyien közigazgatási tanfolyamon tanulnak, hogy tuda­tosan és szilárdan irányíthassák a jövőnket. Nagy Gáspár az ipar és közellá­tási ügycsoportot vezeti. Kartársai­val állandóan ellenőrzi az újpesti piacokat és figyelik az árak alaku­lását, mert nem engedik meg, hogy a dolgozók esetleg magas áron si­lány árut kapjanak a piacokon. A Fővárosi Napló felelőse Újpes­ten Kardos Zoltán elvtárs. Fiatal ember, aki tele van munkakedvvel és így furcsá­juk, hogy lapunk ter­­jesztése körül hibák vannak a IV- kerületben. Nem elég az, hogy a Fővárosi Naplót csomagonként át­veszik, hanem az­ idejében ki is kell osztani a dolgozók között. Ez­zel kapcsolatban kénytelenek va­gyunk megemlíteni, hogy az egyik lapszámunkat szerdai napon kézbe­sítettük Újpestre, s az ottani olva­sók csak pénteken kapják meg a lapot. Tehát több mint két napig pihentették a fiók­okban. Ez helyte­len s reméljük, hogy a jövőben megszűnik, amire Kardos elvtárs ígéretet is tett. A sztálini munkafelajánlás jó teljesítéséről Gyurcsó Lajos szakszervezeti propa­gandista számol be: — Sokat tanultunk és fejlődtünk a munkafelajánlások alatt, örömm­­mel közölhetem, hogy a műszaki osztály 36 lakást újjáépített és 200 lakás tetőszerkezetét hozta rendbe- A kertészet 3014 fát kiültetett és 1 nappal előbb fejezték be a munk­át, mint azt a sztálini munkafelajánlás­­ban vállalták. Az általános igazgat­­ási ügycsoport bizonyítványosztási dolgozói megszüntették a várakozási időt a bizonyítványok kiosztásánál- Ennél a munkánál nagy szerepe van Nagy Irén kartársnőnk újításának, aki a szegénységi és a helyhatósági bizonyítványokat a jegyzőkönyvek­­kel és a kiadmánnyal egyidejűleg készíti el. Ilyen módon három em­ber munkáját végzi-Németh László elvtárs is igazolja, hogy a sztálini munkafelajánlást a bizonyítványosztály teljes egészében teljesítette és folytatni is fogja ezt a munkatempót. Tegyei Károly, aki a műszaki ügycsoport vezetője, cérnagyári munká­ból lett közigaz­gatási dolgozó, Tegyei elvtárs boldo­gan közölte velünk, hogy a hároméves terv újpesti építke­­zési részét m­ár szeptemberben végrehajtották. — Az építkezésekkel kapcsolat­ban — folytatta — a munkásság ér­dekeit tartjuk szem előtt. A múlt rendszer vályogházakat épített egy­más mellé, a telekspekulánsok a gyárak építését szorgalmazták és a munkásokat a gyárak közvetlen kö­zelébe telepítették és így a munkás­ság siralmas lakásviszonyok között élt- Most teljesen megváltozott a helyzet- Az építkezések hatalmas perspektívái nyílnak meg a perem­városok s így természetesen Újpest számára is. Modernül felszerelt, egészséges, higénikus lakásokba fog­nak költözni a dolgozók, akik egyéb­ként a Váczi­ út és a Rákospalota közötti útvonalon a közlekedés to­vábbi javulását várják. A továbbiakban elmondotta, hogy Újpesten hét szakszervezeti szemi­nárium van és egyáltalán nincsen lemorzsolódás. Az oktatási bizott­ság elhatározta, hogy versenybizott­ságot alakít a tanulási eredmények kiértékelésére és a verseny­veze­tésre. Az oktatási ügycsoport veze­tője Martinka Gyuláné elvtársnő, aki azelőtt a Wolfner cipőgyárban dolgozott. Teljesen otthonosan mo­zog új munkakörében és értékes dolgozója az újpesti elöljáróságnak­ Az újpesti elöljáróságról távozó­ban megállapítottuk, hogy a büro­kratizmust­ száműzték a IV. kér­­elöljáróságról­ Papp Miklós. FŐ­VÁROS!­NAPLÓ Heftéá — A szovjet alkotmány ismertetése. A VII. kerületi elöljáróságon Hámon Miklós elöljáróhelyettes előadást tartott a szov­­­t alkotmányról. Megállapította, hogy a szovjet állam történetébe szoro­san kapcsolódik Sztálin elvtárs neve A szovjet állam a legdemokratikusabb az egész világon. A munkásosztály dik­tatúrájának államformája a tanácsköz­társaság, amely az összes helyi tanács­nak egy rendezett közös államszervezet­ben való egyesítését jelenti. A szovjet alkotmány a szocialista állam alaptör­vénye, amely a népnek az államhatalmi szervek megalakításában és működésé­ben való részvételét, valamint a pol­gárok legfontosabb jogait és kötelessé­geit biztosítja. A szovjet alkotmány fénye elhatol a földgolyó legtávolabbi zugáig és a dolgozókat mindenütt az imperializmus, az új háborús gyújtoga­tás elleni harcra lelkesíti és az egész világon megszilárdítja a munkásokban a szocializmus győzelmébe vetett hitet y­os elöljáróhelyettes a XIV. kerd­­ésben. Varga Gyula va­esztergályos lett a XIV. kerület elöljáróhelyettese. Varga azelőtt, mint körzeti párttitkár működött, majd a Ház- és Tömbmeg­bízott Testület zuglói szervezetét ve­zette. Közigazgatási működésétől a ke­rület lakossága és munkatársai sokat várnak.­­ Egyszerűsítik a fegyelmi ügyek ke­zelését. Az elnöki ügyosztályon dolgozó Matusek István és Hajdú Sándorné a fegyelmi választmány és a polgár­­mesteri tárgyalásokra kerülő fegyelmi ügyek kezelését egyszerűsítették. Ez­által 80 százalékos papírmegtakarí­tást érnek el és a munkaidőt 50 szá­zalékkal megrövidítették. Újításuknak az a lényege, hogy amíg a múltban minden fegyelmi ügyet külön ív pa­píron készítettek el, és tíz esetben 10 ív papírra volt szükség, az új el­járás szerint most ugyanezez csak két ív papírt vesznek igénybe. —­— V- a XIV. kerületi elöljáróság mun­­kájának kiértékelése­ A zuglói kerületi pártbizottság kiértékelte a XIV. ker. elöljáróság munkáját, az eredmé­nyekért elismerését fejezte ki, de ugyanakkor rámutatott­­ a hiányos­ságokra is. A dolgozók üzemi ér­tekezletén a pártbizottság határoza­tát tárgyalták és Nagy József elöljáró elvtárs megdicsérte a jó munkát végző dolgozókat, viszont megnevezte azokat is, akik hanyagul végezték munkájukat. Márkus László felszólalásában hang­súlyozta, nem véletlen az, hogy azok a munkatársak váltak ki, akik a néppel szorosan együtt dolgoznak. ­—O—— — Javítják a rossz utcaszakaszokat. A Pillangó­ utcának egy szakasza igen rossz állapotban volt és ezért a XIV kér. elöljáróság az útszakaszt kijaví­totta, hogy a teherautók zavartalanul közlekedjenek rajta. Az Útépítő KV dolgozói egy hét alatt végezték el az útépítési munkát. Rövidesen a­­ Ke­rékgyártó­ utca egyik szakaszát is újra­építik. — Házasság. Az elmúlt hónapban dr. Bodai Jenő, Matits Paula, Szekér Lajos, dr. Gosztonyi Géza, Keczely Györgyné, Demeter Gáborné, Kádái György házasságot kötöttek. Ez alka­lommal jókívánságainkat küldjük. Az V. ker. elöljáróság kultúrgárdája december 31-én tánccal egybekötött műsoros szilveszter estet rendezett, me­lyen az elöljáróság dolgozói és család­tagjaik nagy számmal vettek részt. Éjfélkor Karsai Lászlóné elöljárónő az új évet az ötéves terv indulásának és a szocializmus építésének jegyében köszöntötte. Beszédében rámutat­ arra, hogy a most elkövetkező években minden magyar dolgozónak az ötéves terv sikeres végrehajtásáért, a legjobb tudással Pártunk útmutatásával jó kommunista munkát kell végezni. A jelenlévők kitűnő hangulatban a hajnali órákig maradtak együtt. K. L Asztalitenisz a pesterzsébeti város­házán. Nemrég zajlott le Csepelen a „Szabad Nép’* jubiláns vándordíjáért kiírt asztalitenisz körmérkőzés, ame­lyen a kispesti, pesterzsébeti és cse­peli üzemek asztalitenisz csapatai vet­tek részt. A pesterzsébeti városháza csapata, amely eddig még csak barát­ságos mérkőzéseken vett részt, most benevezett ebbe a körmérkőzésbe és meglepetésszerűen negyedik helyen végzett. A csapat tagjai Mazuh László és Nemesdaróczi Antal voltak. Az ünnepélyes díjkiosztáson mél­tatták az erzsébeti városháza csapa­tának kiváló eredményét s annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy jövőre könnyen megtörténhet, h­ogy az erzsébeti városháza csapata lesz a Szabad Nép vándordíjának védője. 1950 JANUÁR 5. Q16­ SZAKASZ Rovatvezető: Dénes Mihályné A kisgyermek nevelése a családban A szülök viselkedési formái igen nagy hálás gyakorolnak gyerme­ki jó-re. Semmi missal össze nem ha­­sonlítható jelentősége van az élő pél­dának a családi nevelésben. Ez teszi szffktság'ea.i', hogy a szülők önmagu­kat is neveljék. Sok szülő egyáltalán nem veszi tekintetbe az egyéni pél­­daadj’a ha'adnas erejé , viszont túl­becsüli a szóbeli t­anácsos és inte­rnet, valamint p. fenyítések és jutal­­mazások jelentőségét. Nem veszik figyelembe, hogy az esetek többségé­­ben a családi nevelés sikertelenségé­nek okai nem a gyermek jellembeli fogyatékosságaiban és sajá­osságai­ban gyöko­­znek, hanem saját maguk helytelen viselkedésében és helytelen gyócöttetőnevelési módszereiben. A legkomolyaabb hibi , amely hely­rehozhatatlan következményekből jár­­hat a gyermek jövendő sorsa szem­pontjaiból, akkor követik el a szülő­k, ha a gyermekeket in­tetlen tervszerű nevelés nélkül hagyják, ha egyese­­rűen rábízzuk az utca befolyására. A felügyelet hiánya, a rendszertelen gondozás, a gyem­ek megfoszt­ása a szüretet­ől, a jó tanácstól, segítség­től figyelmességtől, ez mind a gyer­mek jellemének romlásához és fej­­lődésének súlyos zavaraihoz vezet. A szülőknek minden nap egy-két órát kell foglalkozniok gyermekeik­kel de ezt az időt nem intelmekre kell felhasználni, hanem bensőséges, barátságos bes­zélge­tésekre, sétával, érdekes kirá.'.utulásokk­al egybekötve. Ezek­ az alka'iiak mindkét fél szá­mára megelégedő­­séget és örömet szoraznak. a szülük ne csak sze­rtet­tűket mut­ensák ki gyermekeik iránt, hanem érdeklődjenek élményeik és minden iránt, ami a lelküket meg­­mozga­ja és foglalkozatja, így jön létre az a külsőséges kapcsolat a gyermek és szülők között, mely át van hatva a kölcsönös bizalom és megbecsülés me­g érzésétől. Csakis ilyen kapcsolatiból nőhet ki az a cím­re­ivel sem pótolható barátság szülő és gyermeke közöt­, amely első és elengedhetetlen félté­tte a gyermek helyes családi nevelésének. Prof. E. A. Arten Mutasd meg a konyhád és megmondom, ki vagy? Ha célszerű beosztással végezzük munkánkat a háztartásban, akkor sok­kal könnyebb a konyhánkat rendben tartani. Van olyan háziasszony, aki ha főz, úgy néz ki körülötte a konyha, mintha csatatéren lenne. Sokkal keve­sebb a munkánk, ha mindig mindent visszaveszünk a helyére. Például a sót, paprikát, stb-t, ha már nem használ­juk, azonnal tegyük helyre. A főzés közben elhasznált edényt tegyük bele a mosogatótálba, ne le­gyen szana­széjjel minden. Amit lehet, mossunk el azonnal hideg vízzel és tegyük el a szekrénybe. Az odaégett edénybe öntsünk vizet, hogy később könnyen tisztíthassuk. A zsíros edényt törüljük ki mosogatás előtt papírral­ Főzés és mosogatás után azonnal ta­karítsuk ki a konyhát. Minden nap fel kell söpörni és fel kell mosni a követ. A vízvezetéket mindig tartsuk ragyo­gó tisztán. A tűzhelyet is, ha kihűlt, rendbe kell hozni. Ha van időnk, minden nap egy vizes ruhával töröljük át a bútorokat is, így mindig tiszták azok és köny­­nyebb lesz a munkánk a nagytakarí­táskor. A konyha ne legyen telerakva mindenféle lim­lommal. Amire nincs szükségünk, s nem tudjuk máshol el­helyezni, azt vigyük le a pincébe. A szépen rendbentartott konyhának a dísze a kézimunka. Természetesen a dolgozó nő nem ér rá napokon, hete­ken át kézimunkázni, de nem is olyan fontos az, hogy kézimunka legyen a terítő, virágos kartonból is elkészít­hetjük azt , ha van rá pénzünk, hogy komolyan felszereljük a konyhát, szinte szoba­szerűvé varázsolhatjuk karton térítőkkel. Ez különösen azok­nak a háziasszonyoknak egyik legfőbb óhaja, akiknek a lakásához nincs elő­szoba. A tűzhelyet és a vízvezetéket, ha egymás mellett van, függönnyel is eltakarhatjuk. Ha nem olyan a be­osztása a konyhának, akkor a tűzhe­lyet függönnyel és a vízvezetéket pedig faládából vagy akármilyen fá­ból készített szekrénykével takarjuk el, aminek nincs háta és felső része kis ajtóval kinyitható, így bármikor vizet vehetünk. A tetejét kis térítővel leta­karjuk és virágot teszünk rá. A virág, legyen az akármilyen olcsó és egy­szerű is, mindig üdítő hatással van, nemcsak a szobában, hanem a kony­hában is. A konyhaszékekre ugyanab­ból a tarka kartonból párnákat készí­tünk. Akár kerek, akár négyszegletes is lehet, körül — ahogy a térítők szélére is — fodrot varrunk. De ne­­csak a külső­­ szépségre ügyeljünk, hanem a szekrény és az, éléskamrán!? is legyen mindig rendbentartva. A polcokra papírból készítsünk csíkokat és azt különféle minták kivágásával díszítsük. A befőttes üvegekre ragasz­­szunk kis cédulákat és írjuk rá, hogy mi van benne. Ez nemcsak célszerű, hanem mutatós és szép is. , A­­ száraztészta, mák vagy liszt tárolására szánt vászonzacskókra, ha elszórtan kis virágokat hímezünk, na­gyon mutatósak lesznek. A legfontosabb szempont az, hogy a konyhánk mindig, minden körülmé­­­nyek között tiszta és rendes legyen. A piszkos és rendetlen lakásból nem­csak a férj, hanem a gyerekek is me­nekülnek. Milyen boldogságot jelent az a háziasszonynak, hogy ha a ven­dég elismerő bólogatással néz körül a lakásban és a konyhában a rendben­tartott polc előtt állva vágyakozón nézegeti a befőtteket. Néma elisme­rése lesz ez annak, hogy jó háziasz­­szonyok vagyunk. * Gyorsan elkészíthető vacsora receptje A burgonyát hajában félig megfőz­zük, megpácoljuk és karikára vágva, egy kerek tálat, vagy tűzálló edényt körülbélelünk vele. 5 dkg füstöltsza­lonnát üvegesre sütünk, s azt a bur­gonyára szórjuk, s ráöntjük a sza­lonna zsírját. Annyi szelet pontyot te­szünk a burgonyára, ahány személy­nek főzünk, majd télire eltett lecsóval leöntjük. A tetejét beborítjuk burgo­­nya-szelettekkel és tejfölt öntünk rá. A­ tűzhelyre tesszük, s amikor elkezd a forró levegő kipuffogni, 1—2 deci ecetet öntünk rá, s puhára megfőzzük. Tálalás előtt újra leöntjük tejföllel. Letöri a FIK a lakásuzsorát 3 hónap alatt 700 lakáscserét lebonyolított A múlt év szeptemberében alakult meg a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat azzal a céllal, hogy a magán­­közvetítők lelketlen lakásuzsorájával szemben a dolgozók részére biztosít­son szükséges lakásokat és egyéb helyiséget. A FIK rövid­ fennál­lása ellenére máris jelentős eredmé­nyeket mutat fel, mert a lakások árát fokozatosan letörte. Amíg a múltban az egyszobás lakás építési hozzájáru­lása hatezer forint volt, ma négyezer és a kétszobás lakás 12—13 ezer fo­rint helyett ma már kilencezer forint. Igen fontos ténykedése a vállalat­nak a cserék lebonyolítása is. A FIK könnyen mozgó apparátusa lehetővé teszi, hogy az a dolgozó például aki Csepelen van alkalmazva, de Pester­zsébeten lakik, lakását felcserélheti az­zal a munkástársával, aki Pesterzsé­beten dolgozik, de Csepelen lakik. A FIK vezetője Székely László elv­társ, aki a vállalat működésével kap­csolatban ezeket mondotta a Fővárosi Napló munkatársának: , , A FIK működését úgy a dolgo­zók, mint a közületek a legnagyobb megelégedéssel kísérik. Számos kö­szönőlevelet kapunk. Legutóbb a Gyár­kémény és Kazánépítő NV dolgozói köszönték meg eredményes munkán­kat. A FIK szorgalmas munkáját bi­zonyítja az is, hogy 3 hónap alatt 700 lakáscserét végzen. Egy legutóbbi rendelet értelmében a nagy laká­sok megosztását, illetve kis laká­sokká való átalakításának munkáját és engedélyezését is a FIK hatáskö­rébe utalta Ezáltal a vállalat jelentős összegeket takarít meg nemzetgazdál­kodásunk számára. Ezeket mondotta a FIK vezetője. A dolgozók minden esetre nagy meg­nyugvással látják a FIK működését, amely egyet jelent az uzsoraáron dol­gozó ingatlanközvetítő irodák alko­nyával.

Next