Friss Hirek, 1920. augusztus (4. évfolyam, 75-99. szám)
1920-08-04 / 77. szám
Hdmező-Vásárhely, 1920 IV. évfolyam 77. szám Szerda, augusztus 4 « FtmOETUJEN POLITIKAI NAPILAP FfrG«BTIiBW POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda • Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél. ' Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám S . , 'I évre 140 korona ír» ■ !,« Telefonszám 22. BARABÁS ISTVÁN Megjelenik mindennap kora délután A nyomorúság kiált felénk mindenfelől. Az utcán, az újságok sorai közt, a kicenzúrázott üres helyekből, a beszédekből, a felsóhajtásokból — mindenfelől csak ezt a rémet látjuk ránk vigyorodni utálatos arcával. Nem csoda, ha az emberek türelmetlenek, kesernyések, izgatottak. Maholnap itt lesz a tél s az egész Csonka-Magyarország népe fűtőanyag nélkül kénytelen elébe menni. Rémhírek keringenek a beálló kenyérszükségről, a ruhainségről. S ha csak a fele is lesz igaz annak, amit a sötétenlátók maguk elé rajzolnak — már az is elég arra, hogy aggodalommal nézzünk a jövőbe. Szél nem indul furatlan, mondják. Sok alapja van az aggódásnak, de talán mégsem tartunk a végleteknél. Különösen nem kell félnünk itt, ahol mégis csak az anyaföld elevenítő lehelletét érezzük minden lépésünknél. De vannak emberek, akik méltán fáznak a téltől s joggal teszik föl a kérdést: mi lesz velünk? Ezek közé tartoznak a megszállott magyar területekről kivett egyetemi hallgatók, akiket elszakítottak a szülői földtől, a szülői szeretet élő gondosságától, nnhezve vergődnek a nemzetközivé változott Budapesten, ahol a hivatalosokon kívül oly igen kevesen törődnek velük. Városunkba is elhatott már az ők panaszuknak szava. Nem sokat kérnek. Egy szobát, ahol a nyáron meghúzhatják magukat, egy darab kenyeret és sok-sok emberi szeretetet. Vásárhelyen egy hónap alatt egyetlenegy ember akadt eddig, aki hajlandó lenne családja körébe fogadni egyet a legszegényebbek közül. Mi azonban erősen hisszük azt, hogy az a közönség, amely az erdélyi menekültek nyomorával szemben olyan nagy megértő szeretettel hozta meg áldozatát — az éhező egyetemi hallgatók előtt is megnyitja szívét s szívével együtt hajlékának ajtaját is. Kérjük olvasóinkat és magyar testvéreinket, hogy ha hallják majd a kérő szót, legyenek szeretettel azok iránt, akik mi érettünk hazátlanok és a mi nyugalmunkért veszítették el a családi fészek melegét. A kormányzó jogkor® — Kormányválság? ? — Bpest, augusztus 3. A „ Sajtótudósító“ jelenti. A kormányzó jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot szombaton elfogadta a közjogi bizottság. A javaslatot tegnap rögtönzött pártértekezlet elé vitték, de miután a pártértekezletről csak a déli órákban s a képviselőházban értesültek a képviselők, azon nagyon csekély számban jelentek meg. Tomcsányi Vilmos előterjesztette a javaslatot és kérte, hogy azt azonnal tárgyalják le. Bottlik József képviselőházi alelnök ezt lehetetlennek tartja. Nem helyeselheti, hogy ilyen nagyjelentőségű javaslatot rögtönzött, pártértekezlet előtt akarnak letárgyalni. A javaslattal szemben több kívánság nyilvánult meg. Kéri az elhalasztást. Gróf Teleky Pál miniszterelnök akceptálta Bottlik József kifogásait, de ragaszkodik ahhoz, hogy a javaslatot a nemzetgyűlés egy hét alatt letárgyalja, mert így vállalták a kormányzást. A javaslatot szerdán viszik pártértekezlet alé s ha a pártértekezlet nem fogadná el, a kormány levonja a konzekvenciát. Nyilatkozatok a választójogról Miákits Ferenc, Csizmadia Sándor, Sándor Pál A választójog revíziójának kérdése, az annyiszor megoldott s mindig megoldatlanul maradt probléma újabb rendezése körül nagy viharok lesznek már a közeljövőben a nemzetgyűlésen, amelynek legsürgősebb feladatai közé sorozta a kérdés eldöntését a Teleki-kormány. A nagy témáról most folytatólag a következő érdekes nyilatkozatokat közöljük: Miákits Ferenc volt államtitkár, a szociáldemokrata pártvezetőség tagja: — Hangsúlyoznom kell, hogy amit mondok, az én egyéni véleményem és nem a pártvezetőség felfogása. A pártvezetőségben erősen megoszlanak a vélemények, sőt homlokegyenest ellentétesek. Az én meggyőződésem az, hogy valamit kell csinálni ezzel a választójoggal, mert túlságosan tág teret enged a demagógiának. Az a valami pedig, amit csinálni kell, egyáltalában nem lehet kedvező a most meglévő választójogra. Csizmadia Sándor a nemzeti munkáspárt vezére: — A választójogot szűkíteni nem lehet. Akinek volt szavazati joga, meg is kell, hogy maradjon. Mert ideig óráig elvehetik ugyan tőle erőszakkal, de abból utóbb nagy bajok lesznek. Igen nagy bajok. Azt pedig egyenesen abszurdumnak tartom, hogy egy választott parlament tagjai összeüljenek s azt mondják: — Hallod-e te világ, az, hogy minket megválasztottak, a legnagyobb hiba volt. Csak annak köszönhetjük, hogy ide jutottunk, a törvényhozás házába, hogy rossz a választójog. Tehát mi most más választójogot fogunk csinálni. Én nem vagyok hajlandó bevallani, hogy engem rossz választójog alapján választottak meg. Igenis, jó választójog volt az. Nagyon jó választójog. De különben is, melyik fórum itélkezhetik arról, hogy egy ország jól, vagy rosszul intézi e a maga sorsát ? úgy intézheti, ahogy akarja, maga csnálja és maga viseli a következményeket is. Abba nincsen beleszólása senkinek, mert senki sem lehet itt egy egész ország akarata fölött. — Ami a nők választójogát illeti, ne« mondo«, hogy itt nem lenne valamit Csinálni. Ha tőle« függne, rögtön csinálnék is: elvenné« az urinők választójogát. Az uriasszony ugyanis nem dolgozik. Aki pedig nem dolgozik, annak nincs szociális ■ ennek következtében nincs politikai meggyőződés*. Az úriasszony választójoga tulajdonképan nem egyéb, mint pluralitás — férjük Szávára. De nagy hibát követ el, aki a Munkásasszony választójogát akarja elvenni, «ért dolgozókat fosst meg a jogoktól, már pedig, aki dolgozik, annak m minden jogot és minden szabadságot meg kell adni. Igaz viszont, hogy nagyon, igen nagyon nehéz megállapítani azt a határt, hogy hol végződik a munkásasszony és hol kezdődik az úriasszony. Megvallom őszintén, én nem vállalkoznék arra, hogy ezt a határt megállapítsam. Sándor Pál a demokrata párt egyik vezére: — A választójog? Igazán se beszéljünk most róla. Ne gondolkozzunk ment a választójogon, hanem állítsuk helyre a rendet, a jogbiztonságot, a közbékét. Fogjunk össze mind a rendzavarók ellen a tegyük el a választójogot jobb időkre, amikor józan fejjel gondolkodhatunk azon, hogy mit kell és mit szabad csinálnunk. Táviratok. A lengyel-orosz fegyverszüneti tárgyalások Bpest, aug. 3. A „Sajtótudósító” jelenti Londonból vett értesülés alapján. Július 30 án este nyolc órakor indultak meg a fegyverszüneti tárgyalások. A tárgyalás részleteiről nincsen sémmi hír, sőt azt sem közüik, bel folynak a tárgyalások. A Tisza-gyilkosság ügye Hüttner vallomása Friedrich ellen Bpest, aug. 3. A „Sajtótudósító” jelenti: A Tisza István meggyilkolása ügyében megindult tárgyalás bővelkedik szenzációkban. A tárgyalást vezető biró Hüttnernek Friedrichre tett megjegyzései folytán tisztázni akarta azt a viszonyt, amelyben Hüttner Friedrichhel volt. Hüttner a tárgyalásvezető kérdésére kijelentette, hogy Friedrich volt a legjobb támogatója, akivel baráti