Friss Hirek, 1920. augusztus (4. évfolyam, 75-99. szám)

1920-08-04 / 77. szám

H­­dmező-Vásárhely, 1920 IV. évfolyam 77. szám Szerda, augusztus 4 « FtmOETUJEN POLITIKAI NAPILAP FfrG«BTIiBW POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda • Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél­. ' Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám S . , 'I évre 140 korona­­ ír» ■ !­­,« Telefon­szám 22. BARABÁS ISTVÁN Megjelenik mindennap kora délután A nyomorúság kiált felénk mindenfelől. Az utcán, az újságok sorai közt, a kicenzúrázott üres helyek­ből, a beszédekből, a felsó­hajtásokból — mindenfelől csak ezt a rémet látjuk ránk vigyorodni utálatos arcával. Nem csoda, ha az emberek türelmetlenek, kesernyések, izgatottak. Ma­holnap itt lesz a tél s az egész Csonka-Ma­­gyarország népe fűtő­anyag nélkül kénytelen elébe men­ni. Rémhírek keringenek a beálló kenyérszükségről, a ruhainségről. S ha csak a fele is lesz igaz annak, amit a sötétenlátók maguk elé rajzolnak — már az is elég arra, hogy aggodalommal nézzünk a jövőbe. Szél nem indul furatlan, mondják. Sok alapja van az aggódásnak, de talán még­sem tartunk a végleteknél. Különösen nem kell félnünk itt, ahol mégis csak az anya­föld elevenítő lehelletét érez­zük minden lépésünknél. De vannak emberek, akik mél­tán fáznak a téltől s joggal teszik föl a kérdést: mi lesz velünk? Ezek közé tartoz­nak a megszállott magyar területekről kivett egyetemi hallgatók, akiket elszakítot­tak a szülői földtől, a szülői szeretet élő gondosságától, nnhezve vergődnek a nem­zetközivé változott Budapes­ten, ahol a hivatalosokon kívül oly igen kevesen tö­rődnek velük. Városunkba is elhatott már az ők panaszuknak szava. Nem sokat kérnek. Egy szo­bát, ahol a nyáron meghúz­hatják magukat, egy darab kenyeret és sok-sok emberi szere­tetet. Vásárhelyen egy hónap alatt egyetlen­egy em­ber akadt eddig, aki hajlandó lenne családja körébe fogad­ni egyet a legszegényebbek közül. Mi azonban erősen hisszük azt, hogy az a kö­zönség, amely az erdélyi menekültek nyomorával szemben olyan nagy meg­értő szeretettel hozta meg áldozatát — az éhező egye­temi hallgatók előtt is meg­nyitja szívét s szívével együtt hajlékának ajtaját is. Kérjük olvasóinkat és magyar test­véreinket, hogy ha hallják majd a kérő szót, legyenek szeretettel azok iránt, akik mi érettünk hazátlanok és a mi nyugalmunkért veszí­tették el a családi fészek melegét. A kormányzó jogkor® — Kormányválság? ? — Bpest, augusztus 3. A „ Sajtó­tudósító“ jelenti. A kor­mányzó jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényjavasla­tot szombaton elfogadta a közjogi bizottság. A javaslatot tegnap rögtönzött pártértekezlet elé vitték, de miután a pártértekezletről csak a déli órákban s a képviselőház­ban értesültek a képviselők, azon nagyon csekély szám­ban jelentek meg. Tomcsányi Vilmos előterjesztette a ja­vaslatot és kérte, hogy azt azonnal tárgyalják le. Bottlik József képviselőházi alelnök ezt lehetetlennek tartja. Nem helyeselheti, hogy ilyen nagyjelentőségű javaslatot rög­tönzött, pártértekezlet előtt akarnak letárgyalni. A javas­lattal szemben több kívánság nyilvánult meg. Kéri az elhalasztást. Gróf Teleky Pál miniszterelnök akceptálta Bottlik József kifogásait, de ragaszkodik ahhoz, hogy a javas­latot a nemzetgyűlés egy hét alatt letárgyalja, mert így vállalták a kormányzást. A javaslatot szerdán viszik pártértekezlet alé s ha a pártértekezlet nem fogadná el, a kormány levonja a kon­zekvenciát. Nyilatkozatok a választójogról Miákits Ferenc, Csizmadia Sándor, Sándor Pál A választójog revíziójának kérdése, az annyiszor megoldott s mindig megoldatlanul maradt probléma újabb rendezése körül nagy viharok lesznek már a közel­jövőben a nemzetgyű­­lésen, amelynek legsürgősebb fel­adatai közé sorozta a kérdés eldön­tését a Teleki-kormány. A nagy témáról most folytatólag a következő érdekes nyilatkozatokat közöljük: Miákits Ferenc volt államtitkár, a szociáldemokrata pártvezetőség tagja: — Hangsúlyoznom kell, hogy amit mondok, az én egyéni véleményem és nem a pártvezetőség felfogása. A pártvezetőségben erősen megoszlanak a vélemények, sőt homlokegyenest ellentétesek. Az én meggyőződésem az, hogy valamit kell csinálni ezzel a választójoggal, mert túlságosan tág teret enged a demagógiának. Az a valami pedig, amit csinálni kell, egyáltalában nem lehet kedvező a most meglévő választójogra. Csizmadia Sándor a nemzeti munkáspárt vezére: — A választójogot szűkíteni nem lehet. Akinek volt szavazati joga, meg is kell, hogy maradjon. Mert ideig óráig elvehetik ugyan tőle erő­szakkal, de abból utóbb nagy bajok lesznek. Igen nagy bajok. Azt pedig egyenesen abszurdumnak tartom, hogy egy választott parlament tag­jai összeüljenek s azt mondják: — Hallod-e te világ, az, hogy minket megválasztottak, a legnagyobb hiba volt. Csak annak köszönhetjük, hogy ide jutottunk, a törvényhozás házába, hogy rossz a választójog. Tehát mi most más választójogot fogunk csinálni.­­ Én nem vagyok hajlandó be­vallani, hogy engem rossz választó­jog alapján választottak meg. Igenis, jó választójog volt az. Nagyon jó választójog. De különben is, melyik fórum itélkezhetik arról, hogy egy ország jól, vagy rosszul intézi e a maga sorsát ? úgy intézheti, ahogy akarja, maga csn­álja és maga viseli a következményeket is. Abba nincsen beleszólása senkinek, mert senki sem lehet itt egy egész ország aka­rata fölött. — Ami a nők választójogát illeti, ne« mondo«, hogy itt nem lenne valamit Csinálni. Ha tőle« függne, rögtön csinálnék is: elvenné« az urinők választójogát. Az uriasszony ugyanis nem dolgozik. Aki pedig nem dolgozik, annak nincs szociális ■ ennek következtében nincs politi­­kai meggyőződés*. Az úriasszony választójoga tulajdonképan nem egyéb, mint pluralitás — férjük Szá­vára. De nagy hibát követ el, aki a Munkásasszony választójogát akarja elvenni, «ért dolgozókat fosst meg a jogoktól, már pedig, aki dolgozik, annak m minden jogot és minden szabadságot meg kell adni. Igaz vi­­szont, hogy nagyon, igen nagyon nehéz megállapítani azt a határt, hogy hol végződik a munkásasszony és hol kezdődik az úriasszony. Meg­vallom őszintén, én nem vállalkoz­nék arra, hogy ezt a határt megál­lapítsam. Sándor Pál a demokrata párt egyik vezére: — A választójog? Igazán se be­széljünk most róla. Ne gondolkozzunk ment a választójogon, hanem állítsuk helyre a rendet, a jogbiztonságot, a közbékét. Fogjunk össze mind a rendzavarók ellen a tegyük el a vá­lasztójogot jobb időkre, amikor józan fejjel gondolkodhatunk azon, hogy mit kell és mit szabad csinálnunk. Táviratok. A lengyel-orosz fegyver­szüneti tárgyalások Bpest, aug. 3. A „Sajtótudósító” jelenti Londonból vett értesülés alap­ján. Július 30 án este nyolc órakor indultak meg a fegyverszüneti tár­gyalások. A tárgyalás részleteiről nincsen sémmi hír, sőt azt sem köz­üik, bel folynak a tárgyalások. A Tisza-gyilkosság ügye Hüttner vallomása Friedrich ellen Bpest, aug. 3. A „Sajtótudósító” jelenti: A Tisza István meggyilko­lása ügyében megindult tárgyalás bő­velkedik szenzációkban. A tárgyalást vezető biró Hüttnernek Friedrichre tett megjegyzései folytán tisztázni akarta azt a viszonyt, amelyben Hüttner Friedrichhel volt. Hüttner a tárgyalás­vezető kérdé­sére kijelentette, hogy Friedrich volt a legjobb támogatója, akivel baráti

Next