Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Hódmező-Vásárhely, 1921. évfolyam 9. szám Csütörtök, január 13. FUOIAETIXJEW POLKTIAI NAPILAP Ara: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda . Előfizetési ára negyedévre 80 korona, fél- Ara: 2 vor­­ Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. száza­d . 5 évre — korona 1. A­gr­á­r Telefon­szám 22.­­ BARABÁS ISTVÁN Megjelenik mindennap kora délután Január 11-én, kedden két esztendeje volt annak a szerencsétlen nap­nak, amelyen az akkori Nem­zeti Tanács gróf Károlyi Mi­hályt a „Magyar Népköztár­saság“ ideiglenes elnökévé nevezte ki. A magával te­hetetlen elnök bevonult a királyi palotába, hogy gyá­moltalanságával és elké­­­pesztő felületességével an­nak fényes termeiből játsz­­sza át Magyarországot a bol­sevisták kezére. Az újkori Dobzse László tehetetlen já­tékszerévé vált a romlott­­vérű Kunfi Zsigmondnak, aki az ő háta mögött vigyo­rogva tárgyalt a gyűjtő fog­házakban terpeszkedő Kun Bélával és társaival. Ez a szerencsétlen flótás minősítette Kun Béláékat politikai bűnösöknek, akik­nek lelkén pedig már akkor ott száradt a Conti­ utcában legyilkolt rendőrök vére. Ma, a két esztendő távlatá­ból, egész tisztán látható a magyar történelem leggyá­­szosabb alakja, akinek ég­­rekiáltó és országromboló szörnyű vétkét még az any­­nyira nyújtható „jóhiszemű­séggel“ se lehet menteni. Tudatosan vitte bele az ájult nemzetet a bolsevista törte­tőmbe és gyáván elszaladt a felelősségrevonás elől.­­, akinek égisze alatt mondták ki Magyarországon a leg­­szégyenletesebb mondást: „nem akarok katonát látni többé“ — nem mert talál­kozni azokkal a katonákkal, akik becsületes lélekkel visz­­szarántották az országot a sír széléről. Férfiatlan, pipogya alakja, mint egy varangyos béka utálatos árnyéka vetődik két év múltán a nemzet zsen­­dülő vetésére, a­melyre a Nyugatról a győzelmében elbizakodott antant gőgje, Keletről az éhes ember lel­ket rázó üvöltése nehezedik és fogcsattogtatva vágyako­zik. A két ellentétes világ —ne adja Isten—itt készül összecsapni egymással a mi szerencsétlen hazánkban. Meg tud-e ak­or védeni min­ket a szent­­­ifizmus s elég lesz-e akkor nekünk a Ká­rolyi csatlósainak fogadko­­­­zása, hogy ők bizony Isten szeretik a hazát ? Ha szeret­ték, miért árulták el, miért adták el? Miért? . . . Táviratok k­etet körülfogták az ellenforradalmi csapatok Pát is, jan. 11. A Temps fentartással közli né­hány Kievből érkezett utasnak azt az állítását, hogy Kiev városát minden oldalról körülfogták az antibolsevista csapatok. Kievtől keletre, nem messze a ■ várostól,­­elszakították a vasúti síne­ket. Az eli­tforradalmárok 16 vagon iparcikket foglaltak le, amelyet a szovjet élelmiszerre akart a parasztoknál becserélni. Az ellenforradalmá­rok elfoglalták Radomislt és Vaszilkovot. Nyuint-an­sk­orstig sorsi míg kidvszfi lelni reánk olsve Bpest, jan. 12. A „Sajtótudó­­sító” jelenti: A „Temps“ című francia lapban velünk rokonszen­vező cikk jelent meg Nyugat- Magyarországról. Teleky kijelentette, hogy ezt a cikket optimizmussal kell fogad­nunk, mert a „Temps“, a francia kormány félhivatalosa. Sí amnesztia kiterjesztése Bpest, jan. 12. A „Sajtó­­­tudósító jelenti: Kerekes Mi­hály, nemzetgyűlési képvi­selő, kérést intézett Hegyes­halmi kereskedelemügyi mi­niszterhez, hogy az amnesz­tia azokra a vasutasokra is kiterjesztessék, akik a for­radalom és a diktatúra ide­jén fegyelmi büntetést kap­tak. A köztisztviselők és álla­mi alkalmazottak ugyanezt kérik a maguk számára. A kormány tárgyal a munkásokkal Bpest, ja­n. 12. A „Sajtó­­tudóolló” jelenti: A szociál­demokrata munkássággal való tárgyalásokra, a kor­mány megteszi a szükséges intézkedéseket. Tárgyal azonban a ke­­resztényszocialistákkal és a nemzeti munkáspártokkal is. Teleky a pestvármegyei határozat ellen Bpest, jan. 12. n Sajtótudósítón jelenti. Teleky miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mit szól Pestvármegyének, a belügymi­niszter ellen hozott határozatára, kijelentette, hogy azt helyteleníti, megakadályozza, mint az állam­­hatalom és a tekintély tisztelete ellen való merényletet. Kormánynak jegyzéke Hy­ugat-Ma­gyarországról Bpest, jan. 12. A „Sajtó­­tudósító“ jelenti: Kormá­nyunk jegyzékét külön fu­tár viszi Párisba és valószí­nűleg ma, vagy holnap adja át a legfőbb tanácsnak. Bolgár-lengyel-cseh találkozó Bukarestben Bukarest, jan. 10. (Dácia.) Stambulinszki bolgár miniszter­­elnök Bukarestbe érkezett. Várják Sapieha herceg lengyel külügy­minisztert és Benes cseh külügy­minisztert is. A találkozás célja az, hogy a három ország között a kereskedelmi forgalom minél előbb felvétessék. Februárra meglesz a magik­­ neh szabad kereskedelmi forgalom Prága, jan. 10. A Cseszko Szlovo írja: Benes cseh kül­ügyminiszter úgy nyilatko­zott, hogy a cseh-magyar szabad kereskedelmi forga­lom Magyarország és Cseh­ország között februárra bi­zonyosan meglesz. A fa és a szénhiány országunk bénulására annyira hat a fa és a szénhiány, hogy annak pótlására minden alkalmat meg kell ragadni. Sir, jajgat mindenki, hogy az ipa­ros drágáért adja munkáját, pedig a szén és fahiány már rövidesen nemcsak drágává teszi az iparos munkáját, hanem egyszerűen lehe­tetlenné. A fa és szénhiány meg­akasztja a munkájában. S mi lesz akkor? Hát az lesz igen tisztelt ol­vasóm, hogy a termelő nem tudja majd beszerezni ipari szükségleteit. Bármennyi pénze lesz, bármilyen drágáért adja el terményét, a pén­zével nem tudja felszántani a föld­jét, nem tudja betakarni magát, csiz­máját majd bocskorrá kell változ­tatnia, melyet maga fűz, mert az iparos azt előállítani képtelen lesz, mivel a szén és fa hiánya folytán nem lesz képes semmiféle ipari mun­kát elvégezni. Az iparos pedig ter­melő lesz, hogy meg legyen a ke­nyere, mert anyag hiányában nem képes iparát folytatni és igy össze­omlik a mi még szerencsétlenségben vergődő országunk. E végső csapás­tól pedig milyen könnyű volna meg­menteni egy kis előrelátással. Ehez már az út is megvan. Egy ember a maga egyszerűségéből ki­emelkedve reflektorral világít előre és úgy mutatja az utat nekünk, az egész országnak, mert amit létesí­teni lehet az ország egyik részében, azt a másikban is meg lehet csi­nálni. A világító elem reá veti fényét a Marosra, mely Erdélyből ered és Sze­gednél torkollik a Tiszába. Ez a víz mindnyájunkká és olyan tényező, mely megfelelő korlátok közé szo­rítva világít, melegít, őröl, fát vág, gépeket hajt, szállít. Elvégezhető

Next