Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)
1919-11-01 / 143. szám
2 vozott. Két papírlapot hagyott hátra, az egyiken az 5000 korona átvételét ismeri el, a másikon kötelezi magát arra, hogy huszonegy nap múlva eljuttatja Zsíroshoz a lópaszszust, amelynek átvételekor az 1000 koronát fel fogja venni. Ez a két papírlap valószínűleg a meggyilkolt Posztránszky noteszéből volt kitépve. A rendőrség a következő személy- feírást állapította meg a meszet áruló gyanús emberről, aki kétségtelenül a rablógyilkos volt. Középnél valamivel magasabb termetű szélesvállú, széles mellű, izmos, széles arcú, kissé kiálló pofacsontú, hosszú lapos orrú, 25—28 éves, kis fekete bajuszszal, amely valószínűleg azelőtt borotválva volt és most növésben van, lehet két-három hetes, hosszú oldalt elválasztott félrefésült fekete hajjal, nagy fekete szettje, hosszú, fekete szempillája, dús fekete szemöldöke és apró, elől ritka fogai vannak; térden alul érő fekete téli kabátot bársony gallérral, fekete puhakalapot, fekete cipőt, barna bőr lábszárvédőt, hosszúra kötött nyakkendőt és dupla gallért viselt. Amikor a Binszkinétől kapott pénzt eltette, sárga, vagy pirostárcát vett ki a zsebéből. Zsíros és anyósa is látta, hogy körülbelül 5—7 darab kék százkoronás, néhány darab fehér kétszázkoronás és nagyobb mennyiségű öt és húszkoronás postatakarékpénztári pénz volt benne. Valószínű, hogy a tárca a meggyilkolttól elrabolt volt. A gyilkos közelebbi ismertetőjele, hogy beszéd közben szemét lesütve, szemöldökeit összeráncolva tartja. & • 4 f ... • ' ■ ,• \ h'/■ >■ •. ;* ‘V;.; v v- Kizáratási eljárás Csizmadia Sándor ellen. Csizmadia Sándor tudvalevőleg államtitkárságot vállalt a földmivelésügyi minisztériumban. Egy nyilatkozatában kijelentette Csizmadia, hogy mint szociáldemokrata vállalta a megbízatást. A szociáldemokrata párt választmánya legutóbbi ülésén foglalkozott Csizmadia kinevezésének ügyével, s úgy határozott, hogy miután Csizmadia súlyosan vétett a párt politikai érdekei, valamint a párrfegyelem ellen, megindítják ellene a választottbírósági eljárást A választott bíróságba úgy a választmány, mint Csizmadia háromhárom tagot fog delegálni. A hat FRISS UJS re 1919. november 1. Felemeli a kormány a kenyér árát A közélelmezési miniszter ma kelt rendelete szerint a kenyér árát 1 korona 60 fillérről 2 koronára emeltei fel Egy újságíró kérdést intézett a közélelmezési miniszterhez a kenyér ára felemelésének okairól. A miniszter kijelentette, hogy a mai viszonyok között azért volt szükség a kenyér árának emelésére, mert a kormány a pénzügyi helyzet következtében nincs abban a helyzetben, hogy az egyes élelmiszerekre úgy, amint az a múltban történt, az államkincstár terhére ráfizessen. Eddig is a kenyér árára annyit fizetett rá a kormány, mint ahogy ezt még a tanácsköztársaság idején bevezették. Ennek most véget kell vetni, mert amint az adatokból kitűnt, ezt a megterhelését az államkincstárnak a jövőben viselni lehetetlen. Pontos kimutatásaink szerint a Károlyi-kormány és a tanácsrendszer idején, valamint most az átmenet időszakában, a drágábban vásárolt húst, lisztet, zsírt és sertésárut olcsóbban juttatták a fogyasztóhoz, az árkülönbözetet pedig a kormány pótolta, így a husellátásra 315 millió, a lisztre 9 millió, a zsírra és sertésárura pedig 21 millió koronát fizettünk rá. A mai kenyérár, amely tehát 40 fillérrel emelkedett, az államháztartást szabadítja meg ettől a ráfizetéstől, ami elől a mai nehéz pénzügyi helyzetben kitérni nem lehet. Igaza lenne Ereky miniszter úrnak, ha normális időket élnénk. De ma, amikor minden várakozás ellenére, a különféle szabadon garázdálkodó árdrágítók az életet olyan hallatlanul megdrágították, más szemekkel kellene nézni a dolgokat. Olyan tél büszkére érkeztünk, amely keservesebbnek ígérkezik bármely háborús télnél. A kedélyek is izgatottabbak, bént valaha voltak. Nem időszerű, hogy, ilyenkor a kormány rideg pénzügyi szempontokra támaszkodva, csupán a kenyér árát emelje fel. Annál is inkább, mert maga Ereky mondja, hogy a lisztre eddig csak kilenc millió koronát kellett ráfizetni. Ez az összeg manapság nem olyan ijesztő szám, ha tekintetbe vesszük hogy a munkásság kenyeréről van szó. A fő cél elvégre mégis csak az, hogy ezt a keserves telet átráboljuk valahogy. A sok milliárd mellett, amit az állam a háború kiütése óta költeni vett kénytelen, a kenyérsegély igazán nem jelentős summa. Talán helyes volna újból megfontolás tárgyává tenni az ügyet s legalább a kenyeret az eddigi áron meghagyni. Befejezésükhöz közelednek a kihallgatások. Csak a pártvezérek vesznek részt a közös értekezleten. — A keresztény blokk és a koncentráció. Befejezésükhöz közelednek Sir George Clark-nak, a párisi legfőbb tanács megbízótjának, tárgyalásai. Az antant képviselője tisztán látja már a magyar helyzetet, viszont a magyar politikusok is tisztában lehetnek az antant kívánságaival. A jövő hét első napjaiban már valószínűleg összeül az a közös értekezlet, mely döntő lesz a válság megoldására nézve Az éles ellenségeskedés, gyűlölködő széthúzás ellenére remélni kell, nagy létre fog jönni a békés megegyezés. A kormánypártok erősen dolgoznak pozícióik megtartása érdekében, erős kézzel megmozgatnak mindent, sorompóba állítják a legkülönfélébb szervezeteket, testületeket- érzik azonban mégis, hogy borzasztó felelősség volna, ha pusztán személyi érdekekért kockára tennék az ország nagy érdekeit. Most már nem tartják „kizárt"-ak Friedrich távozását ők sem, csak ahhoz ragaszkodnak, hogy a kormányzatban övék maradjon a „túlsúly"." A szociáldemokratákról a minap még csak hallani sem akartak, ma piáig már egyik miniszterük mondta, hogy: „meg lehet velük egyezni, ha igényeiket mérséklik." Egy sereglista van forgalomban az új kormány összeállításáról, a pártok képviseltetésének arányáról is, e hírek azonban ma még nem egyebek egyszerű kombinációknál. Puszta kombinációk beszélnek ma még arról is, hogy ki lesz az uj miniszterelnök: Wlassics Gyula bárót, Bethlen István grófot, Pubinek Gyulát emlegetik — bizonyosat azonban nem lehet tudni. Bizonyos csak az, hogy nem Friedrich István lesz az uj kormány elnöke. A többi a jövő hét végén fog eldőlni. Háttér István a koncentrációról. Haller István propaganda miniszter arra a kérdésre, hogy mi a keresztény blokk magatartása egy úgynevezett középső konzentrációval szemben, a következőket mondotta: — A párt zöme azt tartja, hogyminden személyi és pártérdeket félre kell tenni, ha megvan annak a garanciája, hogy ezért az ország kap valamit. Azonban nemcsak ígéreteket, hanem tényeket akarunk. Mihelyt ezek megunnak vagy csak mutatkoznak is, azonnal meg fog enyhülni a helyzet s a párt hajlandó lesz a legmesszebbmenő módon is honorálni azokat az igényeket, amelyeket a kormányban való részvétel tekintetében a kormányon kívül álló pártok jogosan támaszthatnak. A keresztény és intranzigens nemzeti kurzusnak azonban nem szabad megváltozni. Nagy tanácskozás a miniszterelnökségen. Csütörtökön délután nagy tanácskozás volt a miniszterelnökségen. Nemcsak a kormány összes tagjai, de az összes vidéki kormánybiztosok és kormánybiztos-helyettesek is hivatalosak voltak a tanácskozásra ezenfelül jelen volt Soós tábornok is, a hadsereg vezérkari főnöke. A Friedrich-kormány helyzetét beszélték meg a tanácskozáson. Az összejövetel a kormányzat egységét akarta dokumentálni. megbízott elnököt választ, s ez a héttagú zsűri fog dönteni az ügyben. Szociáldemokrata körökben azt hiszik, hogy Csizmadiát ki fogják zárni a pártból, a határozat ellen az országos ellenöző bizottsághoz, onnan pedig a pártkongresszushoz lehet felebbezni. önálló keresztényszociális párt A „Keresztény nemzeti egyesülés pártjáénak megalakulásakor a Keresztényszociális párt tudvalevőleg kimondotta megszűnését. Giesswein Sándor prelátus, a párt tulajdonképtni megalapítója, mindjárt kezdetben kedvetlenségének adott kifejezést a párt megszűnése fölött. A kitűnő Giesswein ugyanis egyike ama keveseknek, akik valóban komolyan vették a keresztényszociális demokratikus eszméket, s most aggodalommal látta, hogy az új keresztény alakulás milyen könnyedén adott túl még a „szociális* * jelzőn is. Nem is érezhette jól magát Giesswein az i de között, akik közül már évekkel ezelőtt kénytelen volt — éppen eszméinek kedvéért — kiválni. A napokban azután megtörtént a Keresztényszociális Párt feltámasztása. A magukat keresztényszociálisoknak vallók értekezletet tartottak, melyen kijelentették, hogy a párt nem oszlott fel. Megválasztották a vezetőséget is. Elnök Giesswein Sándor, alelnök Heller Farkas, Katona Imre és Schmidt Miklós lett. Gieeswein kanonokot Sir Clark is meghívta kihallgatásra. A Kisgazdapárt gyűléseit A nagyatádi Szabó István elnöklete alatt álló igazi Kisgazdapárt novemberben is számos népgyűlést tart az országban November 2-án Bicskén, 9-én Cegléden, 12-én Siófokon, 16-án Kralban, 23-án Körmenden és 14 én Pápán lesz nagyobb népgyűlés. Nagyatádi Szabó István résztvesz valamennyin. Tisza-emlékünnep. Tisza István gróf megöletésének első évfordulóját nagyszabású gyászünneppel ülte meg a Nemzeti Társaskör relüikivüli gyászközgyűlés keretében, amelyet a Kálvin-téri templomban délután 4 órakor gyászistentisztelet előzött meg. Ezen Németh István ref. püspök mondotta az imát és Petri Elek püspök az áldást. A Nemzeti Társaskörben délutátt Beöthy Zsolt tartott emlékbeszédet, amelyben a többi között a következőket mondotta: Tiszában a történeti magyarság lelke élt és munkált, élt azzal a rettenetes tanulsággal, hogy ennek a boldogtalan Magyarországnak , ezer év óta minden külső és belső válságban nem jobb és rosszabb sorsáról, hanem létéről vagy nemlétéről volt szó; minden küzdelme a harctéren és országgyűlésein élet-halálharc volt Fiatal kora óta, mint maga mondotta, a magyar nemzetnek legaktuálisabb létkérdését: a magyar nemzet katonai biztonságának meg-alapozásában és a magyar parlament rendjének, méltóságának becsületének megóvásában látta. Politikáját tulajdonképen nem is lehet a szónak szigorú értelmében sem konzervatív, sem liberális, sem dinasztikus, sem függetlenségi politi-kának mondani: egyszerűen magyar, nemzeti politika volt az. * Gyilkosai azt hitték, hogy benne a magyar erkölcsöt, a magyar erőt, a magyar jövőt döntik le. Csalódtak, mert a vizek le fognak folyni és magyarságunknak, a magyar jövőnek egygyel több erő- forrása lesz, az ő nagy emlékével. Tudjuk már mind, hogy ki volt nekünk, hazánknak, korunknak, de tudjuk azt is, hogy ki volt történetünknek és ki lesz jövőnknek. Tisza István az új Magyarország erejét, mint magyar erőt, először vetette súlylyal a világpolitika mérlegébe. ED