Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)

1919-11-01 / 143. szám

1919. november 1. FRISS ÚJSÁG buktunk, megtörettünk és megaláz­­tattunk, de a történet hány bukás­ban ismer és mutat rá a jövő erőcsk­­ájára. Amint a mi levert szabadság­­harcunknak véres áldozata a kiegye­zésben érte el eredményét, Tiszának jövendőbe látó, emberi és hazasze­rető bölcsesége, de fiainknak nem­zeti létünk dicső védelmében tőle felkeltett, tőle irányzott hősisége is szószólónk lesz majd egy tisztábban látó, nemesebben érző és bölcsebben mérlegelő jövő világ előtt. A hatalmas emlékbeszéd után Kozm­a Andor drámai jelenetét adta elő. A Nemzeti Társaskör végül elha­tározta, hogy megfesteti a klub szá­mára Tisza István arcképét, beszé­deit, írott műveit és levelezéseit ösz­­szegyű­jtik és kiadja, életét és műkö­dését egyéniségének történelmi mé­reteihez méltó módon megiratja és a felállítandó Tisza István emlékszo­bor céljaira megfelelő összeget ajánl fel. ■stnek Kiutalása csak ezer koronás és kisebb bankjegyekkel történhetik. A négyszáz millióból közel három­száz millió a 1­­­000 koronás s a fennmaradt száz milliónyi kisebb, kék pénz távolról sem elegendő ar­ra, hogy kielégítse a szükségletet. Elsején tehát v­agy nehezen megkap­hatják a tisztviselők a fizetésüket.", de már két-h­árom nap múlva me­gint itt lesznek teljes kellemetlensé­gükben a pén­zbajok. A dologban az a feltűnő, hogy míg sem a hivatalos pénztárak, sem a bankok nem tudnak 10.000 koro­násokat váltani, eddig a Tőzsde­ká­­véház előtt ácsorgó pénzváltó uzso­rások duskálkodt­ak a kék apró­pénzben s ha kell, naponta több száz milliónyi 10.000 koronást is fel tudnak váltani — darabonként 900 korona honorárium ellenében. Fel­hívjuk erre az állapotra a rendőrség figyelmét. Nyomozza ki, honnan ve­ss­ik ezek az alakok, akik röviddel ezelőtt csak hitéből ismerték a tíz­ezer koronás bankjegyet, a renge­teg váltópénz? Sok jel arra vall, hogy bécsi bankkörök állanak a­­ Szabadság-téri pénzváltás mögött Ezek az utolsó két hétben s különö­sen ma és tegnap rengeteg pénzt ke­restek. A baj fő oka az, hogy a magyar közönség a kék pénzt elraktározza, ahogy bankkörökben mondják, t­e­­zaurálja. A falusi ládafiában jó né­hány milliárd várja, hogy napvilág­ra kerüljön. A falusi ember nem ad­ja ki a kékpénzt, először mert nincs mit vásárolni rajta, másodszor mert várja, hogy értéke emelkedni fog. Újabban a tőzsdei forgalomba­n0 —30 százalék erejéig elfogadják ugyan a 10.003 koronásokat is, de ennek csak a t­őzsdés emberek lát­ják a hasznát. A nagy közönség ugy a 10.000 koronásokra, mint a posta­­pénzre érzékenyen ráfizet. Nyilt-tér. i/nptinsmiiEn­ftpl I­UU fi K A R­OLYaföSRÜ T £.0 faj FÉRFIRUHA-NAGYARUHÁZANAK újabb jUj bsbizttan­ Angliából H minden színben. Elsőrendű szövetből Km Az kőszAlt •S*« FÉRFI-ÖLTÖNYÖK pw B.».* K 950.- K 1200.- K 1400.- g§ Első Duna-Gőzhajózási Társaság közhírré teszi, hogy Esztergom állomásét folyó évi november hó­t­ ével a személyforgalom részére megnyitja A magyarországi forgalmi igazgatóság. Ma 2 előadás délután 3 órakor és este V­ 7 órakor, mindkettőben az új napemberi műsor. Fővárosi kabaré Ma és minden nap a nagysikerű műsor. Kezdete este 7 órakor ! jl ^• kát is i 'IMgi­ |bb, IOiii fsHki n ti! lfi I | tatlan, amellett az összes szépitösze* donsága az,­ hogy használata a szépséget a v^gsö aggkorig megőrzi. Kapható. S zak­k Zp. Cornél gyógyszerésznél, fíndn* petit. VU Wesselényi­ utca 30. (Klauzál­­utca sarok.) „Báró Wesselényi1* gyógyszertár. KOYIL-ORFEUM Minden este ii*7 órakor: Sin In mlorít ínasszony. Hard­ath Imre ffiZerkovitz Béla exotikus operettje és a kitűnő új műsor. Royal-Kabaré 8 bőr és nemi betegségek teljes T*.. ."Ajg gyógyítására legjobban ajánlható L ál Dr m tTZGER ftEE _____, | -- Iludapest, József’kurut 3. Keresek 2 szors látási lehetőleg bútor nélkül szennaira. Diskrétió melle-1. Komu­tót díjazok. Cím: Akácfa-utca 32., I.­sm. 7. SZAKORVOSI vérgyógyitó rendelőintézet VII. Dohány-utca 39. Rend.: 11—1-ig és 4—7-ig. Egyre nagyobb bajok­­ a pénz körül. Angol katonái­ őrizete alatt teg­napelőtt 400 millió korona kékpénz érkezett az Os­ztrák-Magyar Bank bécsi főintézetéből Budapestre. A pénz a budapesi főintézet cím­ére érkezett, amely azt át is vette, de nyomban megjelent a Szabadság­­téri palotában a magyar pén­zügy­­i miniszter megbízottja, aki a 1­0.003 koronás bankjegyeken kívül, a pénzt emnőtte, miután a tisztviselők fizeté- Újabb nyomozás Tisza megöletése ügyében. Egy rendőrfőtanácsos szenzációs vallomása. — A csengődi tanú- Megírtuk tegnap, hogy a Tisza­­gyilkosság ügyében a rendőrség ab­ban az irányban is nyomoz, hogy milyen módon tűntek el a rendőr­ségről az ügy aktái. Tegnap délután a rendőrfőkapitányságon elterjedt az a hír, hogy Kaveggin Béla rendőr­főtanácsos, a VI. kerületi kapitány­ság vezetője, fontos adatok birtoká­ban van az akták eltűnésére vonat­kozólag. A rendőrfőtanácsos erre vonatkozólag a következő nagyje­lentőségű vallomást tette: " A forradalom kitörésekor is a VI. kerületi kapitányság vezetője voltam. Ebben a minőségben gondos­kodnom kellett a kerület közbizton­ságáról, a veszélyeztetett helyekre, főleg a Váci­ úti perifériára erős őr­séget rendeltem ki. November 1-én, kora reggel kilencven főnyi őrséget küldöttem a Lehel­ utcai élelmezési raktárba, melyet előző este kirabol­tak. Mikor a délelőtt folyamán hely­színi szemlére mentem az élelmezé­si raktárba, az inspekciós tiszt egy katonára terelte a figyelmemet, aki nyíltan bevallotta, hogy részt vett Tisza István meggyilkolásában. Ez a katona elmondotta, hogy őt és tár­sait egy korcsmában leitatták, aztán egy ismeretlen villa kertjébe vezet­ték őket. Bevonultak a villa díszes előcsarnokába, ahonnan parancsno­kuk bevezette őket egy szobába. Vezetőjük itt néhány szót váltott egy úrral, majd sortüzet vezényelt. Az ismeretlen úr, akiről később tud­ta meg, hogy Tisza István gróf volt, holtan esett össze. — A katonát vallomása alapján azonnal le akarták tartóztatni, de az élelmezési tiszt figyelmeztetett, hogy ez zendülést okozna, mire most ha­tároztam. Autón siettem a főkapi­tányságra, ahol jelentést tettem Dietz főkapitánynak. Jelentésemet hallották a főkapitány szobájában tartózkodó Páll György dr. főkapi­­tányh­elyettes, Szentkirályi Béla, a bűnügyi osztály vezetője és Szmre­­csányi György, aki félve a fosztoga­tásoktól, rendőri segítséget kért. Tisza István meggyilkolása ügyé­ben a rendőrségen jelentkezett Bar­­­ta József tanár és előadta, hogy ő a múlt év novemberében Csengőd községben beszélt egy Kákonyi nevű katonával. Ez a katona elmondta neki, hogy nyolcadmagával azt a parancsot kapta, hogy gyilkolják meg Tisza Istvánt, ő nem vállalta ezt a feladatot, társai azonban igen. Kákonyi azt is elmondotta a tanár­nak, hogy ismeri azokat a katoná­kat, akik a gyilkosságra vállalkoz­tak. Ma délelőtt megjelent Nagy Ká­roly detektívfőnöknél Kornya János, a Globus magánnyomozóvállalat igazgatója és gözölte a detektívek­­kel, hogy Weisz Mihály első va­­dászzászlóaljbeli törzsőrmester, aki a forradaloma idején a térparancs-­ nokságon állomásozó vadászzászló­­alj élelmezési vezetője volt, közölte vele, hogy a pályaudvarról elkob­zott és jutajonoképpen szétoszt­ói háromszázezer koronából kik része­sedtek. Az érdekes lista a követ­kező: Heltai Viktor főhadnagy, Faragó hadnagy, Kertész hadnagy, akinek a Vigyázó-palotában üzlete van, Bocs­­kor Pál gazdászati tiszt, Fischer dr. főorvos, Zilahi Gyula dr. . Radnai főhadnagy, Sommer tengerész, Do­bó István, Vágó-Wilheim Béla, aki tudvalévően Heltainak volt a társa, Ehrenthal István, Berger Ignác, Vá­­radi tengerészek és egy kistermetű hadnagy, akinek nevére Weisz Mi­hály törzsőrmester már nem emlék­szik. . A detektívfőnök ezen az új nyo­mon elrendelte, hogy a nyomozás állapítsa meg, milyen címen kapták a felsoroltak a jutalomdíjakat. A Roheim-villában csütörtö­kön tartott helyszíni szemle és szembe­sítés eredménye főként Dobó Ist­vánra nézve terhelő. Almásy Denise grófnő ugyanis a gyanúsítottakkal való szembesítés alkalmával hatá­rozott, erélyes hangon ezeket mon­dotta: É­n­ feltétlenül felismerem Dobó Istvánban azt a katonát, aki a gyil­kosságban középen állt, a szót vitte, legtöb­et beszélt. A múltkor, amikor láttam, szakálla volt, az zavart, azért nem ismertem fel bizonyosan. Most felismerem határozottan és mi­nél tovább nézem, annál frappán­sabb a hasonlatosság. Hírek mindenfelől. — Elfogatóparancs Linder volt hadügyminiszter ellen. Az állam­ügyészség indítványára a vizsgálóbíró elfogató parancsot hysított ki Linder Béla volt hadügyminiszter ellen. Nem felel meg a valóságnak egyes lapoknak azon hire, hogy a volt hadügyminisz­ter a gróf Tisza István meggyilkolása ügyébe volna belekeverve, mert az el­fogatóparancsot kommunisztikus agi­­tációja és bolsevista működése miatt adták ki ellene. — A rokkantak dohányárusitása. Amikor a Fried­rich-kormány hiva­talba lépett, a Rokkantszövetség arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy a kommunizmus alatt betiltott utcai dohányárusítást ismét engedje meg. A kormány akkoriban két hónapra szóló engedélyt adott a Rokkan­tszövetségnek azzal a kikötéssel, hogy a dohá­nyjöve­­dék által forgalomba hozott dohány­­neműek kivételével, nem gördít aka­dályokat az utcai árusítás újrafelvé­­tele elé. A pénzügyminisztérium­nak ez az engedélye november 1-én lejár és most a Rokkant bajtársa­k szövetsé­ge akciót beadott, hogy a kormány az erre vonatkozó engedélyt legalább a téli hónapokra ismét meghosszabbítsa. A pénzügyminisztériumban már tár­gyalás alá vették a rokkantak kérel­mét. A tárgyalások befejezéséig azon­ban szünetel az utcai árusítás. — A „bizalmi elvtársnő," Telek Előd a proletárdiktatúra alatt ,,bizal­mi" volt a Király­ utca 82. szám alatti házban. Ő ellenőrizte, hogy a háztartási alkalmazottak, szobaleányok, szakács, nők és a többiek pontosan megkapják és igénybe veszik-e csütörtöki és va­sárnapi kimenőiket. Szigorúan meg­figyelte, hogy a burzmii nagyságok nem dolgoztatják-e tovább a megenge­dettnél cselédeiket és amidőn akadt ezek között néhány kötelességtudó al­kalmazott, azokat erőszakkal vissza­tartotta attól, hogy munkájukat elvé­gezzék. Solti T­erriinnek, a Royal­­orfeum primadonnájának szobaleányát például, aki egyszer az esti órákban egy blúzt mosott úrnőjének, azzal fe­nyegette meg, hogy ha azonnal abba nem hagyja a mosást, feljelenti a vö­­­rös öröknek. Stern Gyula esebédjének­ határozottan tudomására hozta, hogy amennyiben nem jár el pontosan a szakszervezeti gyűlésekre, egyszerűen ledobja az emeletről. Az ügyészség, a­mely a tanúvallomásokból meggyőző­dött arról, hogy Telek Etel az egész házat állandó rettegésben tartotta túlzó és terrori­szuiskus viselkedésé­re­­, el­rendelte a ,,bizalmi elvtársam" letar­tóztatását.­­ Mikor a vöröskatonák ellenfor­radalmárokat kerestek a Műegyete­men. Április 23-án, amikor a vörös terror a leg­féktelenebbül tombolt Bu­dapesten, váratlanul vörös katonák je­lentek meg a műegyetem épületcso­portja előtt, körülzárták az összes pa­­vilionokat, majd azzal az indokolás­,­sát, hogy ellenforrad­almárokat keres­nek, behatoltak a kapukon és vallató­­ra fogták a hallgatókat. Reischl Fe­renc 19 éves műegyetemi hallgató a Bertalan­ utcai kapu fellé igyekezett eltávozni, a kapuban azonban útjába állt Varga László, vörös katona és min­den ok nélkül kétszer rátett a fiatal­emberre. Az egyik golyó Reischl bal­­lapockájáiba fúródott, a másik­­ pedig átjárta a tüdejét. A súlyosan sérült fiatalembert kollégái bevitték a mű­szaki szertárba, ahol első­segélyben részesített­ék. Reischl ma 13 betegen fekszik és alkalmasint örökre nyomot hagy a testén az április 23-iki vég­zetes kaland. Az ügyészség már hetek­kel ezelőtt elrendelte Varga László letartóztatását, aki azóta a gyűjtőfog­­ház lakója. Miután a kiha­llgatott ta­núk egyöntetű vallomása szerint Var­ga minden ok nélkül lőtt rá a béké­sen távozni igyekvő Reitschlre, az ügyészség szándékos emberölés büntet­­­tének vádját emeli a vörös katona el­len, akinek bűnügye a legközelebbi nap-, pókban kerül a bíróság elé. — A lakásrendelet kiegészítése. A kormánynak a lakásügyekre vonatko­zóan holnap megjelenő rendelete fon­tos új rendelkezéseket tartalmaz főleg a bérfizetés idejére vonatkozóan. A bérlőknek azt a kedvezményt biztosítja, hogy a lakbért havi egyenlő részletek­ben is fizethetik és pedig mindig az illető hónap 5-ik napjáig bezáróan. Nem illeti meg azonban ez a kedvez­mény azokat a bérlőket és albérlőket, akik szo­lgálati és alkalmazási viszo­nyukból kifolyón lakpénzben részesül­nek, vagy évi 2500 koronát meghaladó tiszta bért fizetnek. Az ilyen bérlők a lakbért más megállapodás hiányában negyedévenként kötelesek fizetni, a bérévnegyed 6-ik napján déután hat óráig. — A banktisztviselők beszerzési segélye. A­­bankok és takarékpénz­tárak vezetői — mint­ értesülünk k­eldien megállapodtak abban, hogy te­kintettel a nagy drágaságra, a tisztvi­selőknek beszerzési segélyt folyósít­a­­nak. A beszerzési segély összeg­én­ek meg a 11 nyitásia végett megkezdődtek a munkálatok, úgy hogy nemsokára fo­lyósíthat­ják is az alkalmazottaknak a beszerzési segélyt. 3

Next