Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

....../jf ) 1S20 Kft. f fa I ^------------­XXV. évfolyam 123. szám. -- thmSO fillér. V V Budapest, 1921fTmájus 23 Vasárnap POLITIKAI NAPILAP __ __ — sz“^zI?aSdööiva¥aG^TÓSÁD ELŐFIZETÉSI ÁRA HOBB |I §1 9 Mt (Épm V- Honvéd­ utcza 10. az. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai |§§ 9 9 §1 fa. SKL 9 9 9 §S§| ISA fiB MS& JEgH telefon-------­Hl MlW El H\hi = - ?£»• Félévre K110.—.Egész évreK 330.—. ||| gEB MVEl g§|$ ___ Nyomda „ — - 54—39. Egyes szám Ar*: ■ Bi H H ■ ti B IgS ■ JHD B$Um H jSLJIS sB FIÓKKIADÓHIV­ATA­LOK: helyben, vidéken és pályaudvaron g| Eg 9 lg£|jSW Hw fpgil gEmM IfflEn­ VD., RAkAczi-ot nt. (Tel. József ne­so.) 80 fillér. IS­H Mi CB iBT mb VI., Andrássy-nt e., Kecskeméti­n Határfifllazítás. Demenepmi Györgynek, a mi 1udásc"demesünknek lapja, a L‘ hom­mé Ubre (Szabad ember) beígérte nekünk tegnapi számában a határ- idigazítást. „Magyarország megsza­badult zsarnokaitól** — írja az öreg tigris — s „ismét nagy szerepet fog­­játszani Középeurópában, csak az a­­kérdés, hogy Franciaország ellen fog-e dolgozni, vagy mellette. Fran­ciaországnak ma már nincs oka rá, hogy ellenséges magatartást tanú­sítson Magyarországgal szemben. A határkiigazítások mindenesetre meg fognak történni és pedig minél ha­marabb, annál jobb.“ Ez sokat ígérő beszéd annak a férfiúnak a szájából, aki kész örö­mest teljesítette Maszaryk, Bratianu és Pasics minden őrült kívánságát 1918. őszén, amikor a fegyverét le­tett Magyarország esdekelve kínál­ta magát oda a nation grande-nak, a nagy francia nemzetnek. Perverz kegyetlenséggel lökte el akkor Ma­gyarországot magától Clemenceau és országunk két harmadrészét oda prezentálta éhes szomszédainknak. A világ elámult, elszörnyüködött e tébolyítóan oktalan országszabda­­lás felett, de Clemenceau az ősz macskabajsza alá nevetett és meg­bukott. Átkozott műve azonban túl­élte a miniszterelnökséget, éppen most kényszerítik ránk a Clemen­­ceau-féle határokkal való békét. És ugyanekkor ígéri be nekünk népünknek ez a hóhéra a határki­­igazítást, persze csak arra az eset­re, ha jól viseljük magunkat és Franciaország barátai maradunk. Ez lenne tehát az az édes ostya, amelyben be kell vennünk a keserű mérget. A V Homme Libre cikke nagyon is felhívja figyelmünket Millerand levelének arra a passzusára, amely a határok megállapításával foglalko­zik. Eszerint a győztes ántant ha­talmak és az érdekelt országok kép­viselőiből álló bizottság fogja a hely­színen megállapítani a határt s ahol megállapítja, hogy a Clemenceau­­féle vonal sérelmes ránk nézve, ott a határt a mi javunkra fogja meg­állapítani. Ez nagyjelentőségű ígé­ret — ha az ígérő komolyan veszi. Ha az antant képviselői azt a szi­gorú utasítást kapják, hogy igazsá­gosan járjanak el s a magyar nyel­vű lakosságnak éppen úgy védel­mezzék a jogát, mint a szl­­vét vagy románét, továbbá, ha ezek a küldöt­tek nem lesznek ellenségeink által megvásárolhatók, akkor szép darab földeket kaphatunk vissza. Az igazság, a történelem, a faj és a vér jogánál fogva az igazságos ha­­tármegállapítás esetén vissza kell kapnunk Pozsonynyal együtt az egész Kis Magyar Alföldet, a Garam­­mindkét alsó partját, Ipolyságot,­­Korponát, Aranyosmaróthot, Loson- Seot, Gömört, Arcaust, Kassával együtt, a Szepességet, Sárost, a ru­­thén megyéket, Szatmárt, Hajdút, Bihart, Békést, A­radot, a Bácskát Szabadkával és a Bánátot Temes­várral és egész Baranyát, továbbá természetesen Nyugatmagyarorszá­­got. Más magyarok ezt értjük határki­­igazitás alatt s ilyennek csak ezt vagyunk hajlandók elfogadni. Ha határunkat ilyen módon igazít­ják ki, akkor teljesedésbe fog menni Clemenceau ur óhajtása s Magyar­­ország hajlandó lesz franciabarát politikát csinálni. Hogy mit jelent a magyar barátsága, azt láthatták a franciák a nagy háború alatt, amikor ötödfél esztendőn keresztül két és fél millió katonával segítettük bará­tunkat, a németet. Ilyen barát talán megér egy kis határkiigazítást! Figyelmeztetjük a kormányt s a külügyekkel foglalkozó politikuso­kat, vegyék komolyan Clemenceau eme legújabb megnyilatkozását s ha meggyőződnek arról, hogy a határ­­kiigazitás ígérete nem üres szóbe­széd, akkor folytassanak minél erő­­tiesebb h­atárkiigazitási politikát. Ne ámítsuk magunkat, ne fussunk álmok után, ne bocsátkozzunk hősi kalandokba, ne folytassunk érzelmi politikát, mert ezzel mind mélyebb­re ássuk a nemzet sírját. Az antant­nak módjában van, hogy kardcsapás nélkül juttasson bennünket Pozsony, Rimaszombat, Kassa, Máramaros­­sziget, Nagyvárad és a többi elra­bolt magyar vidék és város birto­l­­ába. Törekedjünk tehát egyedül arra, hogy az antanttal megértessük magunkat, ír. A kormányzó nyilatkozik az ország jövőjéről. Kedd­en lesz döntés a béke aláírása ügyében. Asquith tiltakozott a magyar határok ellen. A ludovikások megkoszorúzzák a/48-as honvédek sírját._____ szedik be és így itt adóelrejtésre nincs alkalom. Az adótételek emelése igen nagy­arányú lesz. A szerbek fékevesztett basáskodása. / Szegedről jelentik a Magyar Táv­irati Irodának: Most már­ egyre tisz­tábban áll előttünk a szerbek dél­­­­vidéki uralkodásának módszere. Ihalics belügyi^jilawrfltkár kijelen­ni rftr hri ^iwriFI'i u magyart és svá­­oW"kit leül korbácsolni, ha nem te­szik le a hűségesküt. A kiutasítások most már mind nagyobb mérveket öltenek. Amint előrelátható volt, a szerbek nem elégednek meg a köz­­tisztviselők kiutasításával, hanem ezen akciót kimélyítve, rátértek a birtokosok, kereskedők és iparosok kiutasítására. A magyarok és svábok birtokait a szerbek úgy szerzik meg, hogy a birtokost valami ürügygyel kiutasít­ják. Akár leteszi az esküt, akár nem, előbb-utóbb rákerül a sor. A sza­baddá lett birtokot azután a nagy garral hirdetett földreform céljaira kiosztják. Mindenki, aki földhöz jut, igyekszik nyomban bérbeadni azt. A munkakedvetlenség általános. De dolgozni valakinek még­is Csak kell, azért csupán a vagyonosokat utasítják ki, a szegényeket nem. Ebből is látszik a magyarság tönk­retételét célzó politikájuk. A hivatali és közigazgatási tisztségeket most­­ látják el. rovtot ­ ki új pénzügyi javaslatom. Készül a nagy adóreform.­­ Beter­­esztik a té­tiiőzési adókról, a va­­illetékről és a for­galmi adókról szóló javaslatot. A pénzügyminisztériumban szor­galmasan folyik az új pénzügyi tör­vényjavaslatok előkészítése. A mi­nisztérium elsősorban a kisebb jelen­tőségű javaslatokkal akar végezni,­­ amellett azonban készül a nagy adó­­reform is. A részletes terv egyelő­re még nem készült el, mert az alapel­vekre vonatkozólag magának a kor­mánynak kell állást foglalnia. A legnagyobb jövedelmet a pénz­ügyminiszter a forgalmi adóktól és a vagyonátruházási illetékektől vár­ja. A fényűzési adók aligha fogják beváltani a közönség körében álta­lában táplált reménységeket, mert a fényűzés megfogható cselekedetei távolról sem oly számosak és kiadó­sak. Amit általában fényűzés alatt értenek: dőzsölés, mulatozás, ékszer, pipere, illatszer és egyéb ilyen cik­kek vásárlása, autók, fogatok tartá­sa, nagy lakás és így tovább, még a legmagasabb adótétel mellett sem hozhat annyit, amennyi az állam­háztartás helyzetét lényegesen befo­lyásolhatná. A vagyonátruházási il­letékek reformjának lényege az, hogy a tételeket igen nagy arányban és sok vonatkozásban progresszíve emelik. A legnagyobb jövedelem azonban a forgalmi adó emeléséből várható. Ez a legkönnyebben megva­lósítható adóreform, mert az adót a közlekedési vállalatod lappang. Kérésüket, a határok ki­igazítását annál könnyebben lehet lapja mellett. is, május 22. lemenceau lap­­szövetésg min­­d­enti, hogy­­a­b tanácsának legutóbbi döntései határozatlanok. A cikk hivatkozik azokra a nagy m­unkákra, amelyek a népszövetség­re várnak és megemlíti, hogy a nép­­szövetségnek kell Keleteurópát le­­­sebesíteni. Már a legközelebbi ülé­sen megállapítandó a népszövetség­nek a magyar kérdés rendezésére vonatkozó eljárása. A cikkíró ki­emeli, hogy a népszövetség műkö­désbe lépését nem szabad halogatni, mert a leggyászosabb következmé­nyekkel járhat. A magyar békeszer­ződés aláírása után felmerül a kér­dés, vájjon szívélyes viszony léte­sül-e Páris és Budapest között vagy a porosz nagyzási hóbort emlékeit idézzük fel. Miért ne remélje a fran­cia nemzet azt, hogy az új Magyar­­ország különbözik a Habsburg kényuralom alatti Magyarországtól és hogy ennek a országnak jövője lesz Európában. A magyarokat nem szabad mos­tani elkeseredett hangulatukban meghagyni, amely mögött több é­­- kevésbbé rejtett ellenséges érzület

Next