Friss Ujság, 1920. augusztus (25. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-04 / 184. szám
XIV. évfolyam 134. szán._____80 —Sn2SwHrest_1928. augusztus 4. Szerte POLITIKAI NAPILAP____________ * W shmksszteség, igazgatóság előfizetési Ara PBHAA ■■ IHI A T.STI. F R II Ivp H*.r:=Efár helyben, m?ékenZ&f pAtyiradmon H I V H BLJhI Wh1J» ES&Jgg |B8 jsLIll §IO|f FIÓKKIADÓHIVATALOK. »"»»•___________■ ■ ■ ■ Wtmer IFm Wm Vallanak a gyilkosok Tisza haláláról. Sztanykovszky a gyilkosság előkészítéséről. Trisztfi Zoltán ezredes, elnök negyed tízkor nyitotta meg a mai tárgyalást. A védő kérésére megengedik, hogy Hüttner ülve folytathassa vallomását. Török védő: ön azt mondja hogy elenezte a gyilkosságot. Miért vett mégis részt benne? Hüttner: Hiúságomban éreztemmagamat találva, amikor azt mondták, hogy csak addig van bátorságom, amíg biztonságban ülök a szobában. Erre megmondtam, hogy elhozom a grófot elevenen a nemzeti tanácsba, de a gyilkosságban részt nem veszek. Védő: Elmondta-e annak a csend- tröszthelyettesnnek, Asztalos Györgynek, aki önt Kovács vizsgálóbíróhoz vezette, hogy ön miért nem merte az igazat elmondani? Hüttner: Elmondottam. Ezután a védő kérdéseire elmondja, hogy a nemzeti tanács százezer példányban röpiratot nyomatott, amely a katonákhoz intézett felhívás volt. Ezekből ötvenezer példányt az ő lakásán helyeztek el. Lengyel Zoltán védő kérdésére pedig elmondotta, hogy tudomása van róla, hogy Csernyák mátyásföldi. Arra a kérdésre, hogy „mit beszélt Friedrich a Habsburg-családról? ” Mondada tárgyalásvezető nem engedett válaszolni, azzal, hogy „ez nem tartozik ide!" Tudomása van arról, hogy egyesek nagy összegekkel járultak a forradalmi mozgalomhoz. Úgy tudja, hogy Fényes László egész vagyonát adta oda. Lengyel Zoltán: Nem lehet sok. (Derültség.) Hüttner: Úgy hallotta, hogy október 31-én délelőtt valami 300.000 koronát kaptak volna Fényes pénzéből. Lengyel Zoltán: Kinek a szerepe volt döntő abban, hogy ön erre az útra tért? Ki volt önre a legnagyobb WU Jattnál, lád ha ott nem lett volna, nem is vett volna részt a cselekményben? . Hüttner: Az, amikor Friedrich István 29-én azt mondta, gyáva vagyok, ha nem merek elmenni. Ez volt a végső indító ok. Lengyel: Nem a százezer korona jutalom vitte rá? Hüttner: Émn nem láttam egy fillért sem. Károlyi nem tudott a gyilkosságról? Lengyel: Károlyi Mihály szerepét meglehetősen mentette. Hüttner: Nem mentettem. Nekem Károlyi Mihályra nézve sejtésem sincs, hogy ő az ügyről tudott volna, tehát nem állhatom. A kormánynak voltak olyan tagjai, akik érdekelve voltak a dologban és ilyen ügyben egy államtitkárnak szava is elegendő. Károlyival soha egy szót nem beszéltem, tehát nem tudom állítani, hogy tudomása lett volna erről a dologról. Lengyeln Nem hallotta, hogy a Károlyi-párt első hadügyminisztere két héttel a forradalom előtt szerződést kötött Kunfi Zsigmomd pártjával, hogy megkapja a hadügyminiszterséget, ha belép a szociáldemokcrata pártba és az tesz a frakta egy miniszteri első cselekedete, hogy feloszlatja a hadsereget. Hüttner: Erről most hallok először. Lengyel: De fia tudta volna, hogy ilyenre használják fel. Hüttner: Egészen fordítva állt a dolog, mi éppen a nemzeti hadsereget akartuk megcsinálni. Lengyel: Dobó és Sztanykovszky határozottan állítják, hogy Friedrich István is jelen volt a tanácskozáson 31-én délután 4 és 5 óra között. Ön azt mondja, hogy erre az egy körülményre nem emlékszik. Gondoljon vissza. Hüttner: Amit vádlott-társaim mondanak, az nem érdekel. Lengyel: 31-én délelőtt tudták, hogy azért gyűlnek össze, hogy kimenjenek Tiszához? Hüttner: Igen. * Lengyel: ön azt mondta, hogy Friedrich önt Pogány megölésére is fölborította? Hüttner: November 16-án kiáltották ki a köztársaságot az Országház-téren. Erre a katonaság és a munkásszervezetek kivonultak, az egész város üres volt és a kormány támaszai egy csomóban voltak. Akkor olyan híreket beszéltek, hogy Pogányék már amikor kommunista puccsot terveznek és megszállják a középületeket. Erre Csernyák és Friedrich arra akartak rábírni, hogy lőném le Pogányt, amire vállalkoztam is, de ez közbejött akadályok miatt meghiúsult. Lengyel: Arról hallott, hogy Heltel is kapott ilyen megbízást Csernyáktól és Friedrichtől? Hüttner: Nem tudok róla. Kottra Béla őrnagynak arra a kérdésére, hogy kik segédkeztek nem okmányaik biztonságba helyezésénél, megtagadja a választ, mert nemi akarja barátait elárulni. Ugyancsak Kottra őrnagy kérdésére elmondja, hogy nem volt Kérivel egy véleményen, aki Tiszát meg akarta öletni. Hogy mégis kiment a Tisza-villába, annak az az oka, hogy 29-én az Astoriában tartott érte-kezlét után Friedrich azt mondta, hogy mi urak egymás között intézzük el és ne vonjunk bele parasztokat. Arra iparkodott Sztankovszkyt és engem rábírni, hogy mi öljük meg Tisza grófot. Friedrich férfiasságát vonta kétségbe és ez volt az indító oka annak, hogy azt mondta, hogyha akarják, kimegy Tiszához, sőt behozza a grófot az Astoriába. Illi TifzVíJRsáNDnre ütési Sztanykovszky Tibor vallomása. Ezután Sztanykovszky Tibor zászlós kihallgatása következett. Nem érzi magát bűnösnek, mert forradalomban tette, amit tett. Majd igy folytatja: — Csernyák délután négy órakor fölrendelt az Astoria-szállóba mint a tizenegyes katonatanács tagját, azért, hogy kimenjünk a gróf Tisza villájába. Először délelőtt tizenegyre voltunk fölrendelve, azután elhalasztották a kimenetelt. Határozottan emlékszik erre: Hüttner, Dobó, Horvát-Sanovics, Pogány, egy tengerész: Kundekker, Láng hadapród jelölt, én, Csernyák, Kéri, Friedrich és Fényes voltunk jelen Friedrich délelőtt is jelen volt, délelőtt csak Caertner nem volt ott, délután ő is megjelent. Kéri Pál mutatott egy skiccet, melyben le volt rajzolva a Roheum-villa alaprajza, magyarázta, hogyan kell bemenni, kinek hova kell élnia. Elmondotta,, hogy Dobó, Han Sanovics és Pogány fognak bemenni a villába . Aztán elmondja, hogy nála a merénylet alkalmával Frommerpisztoly volt. . Hottdada: Tudta hogy kinek, jal* Igen szerepe lesz? Sztanykovszky: Tudtam, hogy be fogunk menni a villába, ott majd Pogány meg fogja mondani, mit csináljunk. Este leapadtak Friedrich és Csernyák