Független Magyarország, 1903. július (2. évfolyam, 462-492. szám)

1903-07-01 / 462. szám

G­r­UGGETIST STAGT ÍRORSZÁG 1903. julius 1. A Bánffy-programm, Budapest, junius 80. A «P. H.» vasárnapi számában báró Bánffy Dezső főudvarmester egy czikket irt, melyben kifejezést adott ezidőszerinti politikai meggyőződésének és vázolta azon programmot, melynek alapján legköze­lebb ismét az aktív politika terére szándékozik lépni. Sokat beszéltek erről a készülődő politikai érdekes­ségről és tagadhatatlan, hogy a főudvarmester czikke minden várakozást felülmúló rokonszenvel találkozott. E programmra vonatkozólag érdekes reflexiókat tesz közzé dr. Halmai Elemér, a «Magyar Közélet» szerkesztője, amely lap tudvalevőleg szócsöve a főudvarmesternek és így nyilvánvaló, hogy ezek a reflexiók az ő szankc­ióját már megnyerték. Dr. Halmai különösen azt a kérdést vitatja, hogy miért áll ma báró Bánffy izoláltan a maga program­jával ? A főudvarmester említett czikkében konstatálván azt, hogy ma politikailag izoláltan áll, a követke­zőkben ismertette a maga programját: «Szükség van egy oly kormányképes gouverne­­mentális irányzatú pártra, mely a meddő közjogi kérdések feletti harczot félretéve erős, határozott, liberális és nemzeti irányban a gazdasági és szo­­c­iális kérdések megoldását tűzi ki főczélul. Gazda­sági érdekeink úgy, miként a viszonyok ma már alakulva vannak, csak gazdasági önállóságunk ki­vívásával nyernek biztosítást. Iparunk, kereskedel­münk érdekei parancsolják, hogy Ausztriától függet­lenül állapítsuk meg autonóm vámtarifánkat és kössük meg kereskedelmi szerződéseinket. A nemzeti iránynak határozottabb és hathatósabb érvényesülését reméltem egy új pártalakulástól, mely, tekintet nélkül minden egyébre, az egységes, egy­nyelvű, magyar nemzeti állam létrejöttét tűzi ki czélul, mely érdekből nem enged, nem alkuszik, midőn az egységes magyar nemzeti társadalom létrehozataláról avagy a felekezetek teljes jogegyen­lőségének szemmeltartásával azoknak jogos igényei kielégítéséről gondoskodik. Mert a magyar államban nemzeti igényeket és érdekeket alárendelni semmi­nek sem szabad és e tekintetben a bár törvényileg közösnek megállapított, de alapjában magyarnak kijelentett hadsereg kérdésében sem lehet kivételt tenni, akár annak vezérlete, vezénylete és belszer­­vezete avagy vezénynyelve tekintetében.» Ehhez dr. Halmai a következő reflexiókat fűzi: Bánffy Dezső ezeket írta meg, tudatában annak, hogy az általa kontemplált új párt ezidőszerint más, mint ellenzéki nem lehet. Izoláltnak látja ő magát a politikai életben, mi is annak látjuk őt. Aki nem suba alatt dolgozik, aki nyíltan, minden intrika mellőztével szól egykor barátságot oly »eré­lyesen« keresett a­ szabadelvű híveihez, az a magyar politikai világ pszichológiája szerint más, mint izolált nem lehet. Bánffy Dezső parlamentbeli barátai, egykoron hű szatellesei hol késtek az éji homályban ? Késnek és késni fognak mindaddig, mig az ez­időszerint még seregnélküli vezér a parlamenten kívül a perifériákról gyüjtvén össze híveit, hata­lomra nem tesz szert; hatalomra, mely a ne adj’ Isten ... bekövetkezhető, választások esetén man­dátumokat erősít és mandátumokhoz juttat, mert aktív képviselőtől ugyancsak a magyar politikai világ pszichológiája szerint ugyan ki várhatná azt, hogy meggyőződéséért bármit is koc­káztatna, bár­mit is áldozna. A magyar szabadelvűségnek az ellenzéken a helye; a nemzeti fejlődés és haladásnak életszükségleteit, a társadalmi szervezkedésnek vitális feltételeit, a gazdasági gyarapodás eszközeit, az állampolgárok jogainak fejlesztését aki keresi, meg fogja találni útját a Bánffy Dezső táborába. De meg fogják találni mindazok, akik hívei egy jobb időkben erős kézzel inaugurált magyar politi­kának, mely imponálni tudott le és felfelé egyaránt, mely az azóta kontár kézzel szétdúlt nemzet és dinasz­tia közti viszonyt soha nem tapasztalt meleg és őszinte összhanggá fejlesztette s fejleszteni fogja — ellenzéken is. Bánffy Dezső ellenzéki programmja tehát nemzeti is, dinasztikus is ; azért szükséges, de szükséges, miként kifejtettük, a soha nem szünetelő nemzeti haladás, fejlődés és konkrét politikai viszonyainkból folyólag is. És mert ezen program szükséges, le kell tennünk minden kishitűségről. A nemzet sorsáról a nemzet intézkedik, csupán időlegesen a mostan­ság z ülésnek indult parlament. A nemzet köré­ből, nem a parlamentből, kell hogy kikerüljenek az új alakulás hívei. Reméljük és hisszük — vall­juk és tudjuk, hogy ki is fognak kerülni. Ha szó és tett végül is némi összhangba jut a magyar politi­kában , megalakul az új párt. Politikai szabadsá­gunk még el nem veszett, politikai szabadsággal pedig a különféle nézeteknek pártok út­áni hangoz­tatása és érvényesítése együtt jár. A Bánffy Dezső hatalmas, de ezidőszerint még szervezetlen táborá­nak azért hirdetjük . Vezérszó : Ildom, zászlóm: Előre ! A szerbiai események. Belgrád, június 80. A szkupstina ülését tegnap délelőtt 9 órakor nyitották meg. A pénzügyi bizottságot kellett volna megválasztani, erre azonban nem került a sor. A radikálisok egy része ugyanis azt követelte, hogy az új kormány előbb mutatkozzék be a szkupstiná­­nak. A másik része ugyanis azt követelte, hogy a szkupstina ülésszakát rekesszék be, mert az új alkotmány értelmében nem működhet tovább. Ha­tározathozatalra nem került a sor. Belgrád, június 30. A szkupstinában Avakumocs miniszterelnök ki­rályi ukázt olvasott fel, amely szerint az üléseket, melyeknek sorát az ideiglenes kormány proklamá­­cziója alapján június 11-én kezdték meg, bezárják. Belgrád, június 30. Az ülésszak bezárására vonatkozó királyi ukáz felolvasása után Avakumovics miniszterelnök beszé­det tartott, melyben mindenekelőtt a szkupstinának a kormány köszönetét fejezi ki a királyválasztásért. Majd kifejtette, hogy a kormány azon a nézeten volt, hogy a szkupstina intézze el a sürgős pénzügyi kérdéseket, azonban mégis azt határozta, hogy ezen kérdések megoldását az újonnan megválasztott szkupstinára fogja bízni. A kormány mindent el fog követni, hogy az új választást teljesen szabadon ejtsék meg és a választások eredménye az igazi népakaratot juttassa kifejezésre. Azután az ülést bezárták. Belgrád, június 30. Sándor király vagyonát illetőleg Péter király és a kormány tagjai között nézeteltérések merültek fel. Míg a király a vagyont Sándor király örökösei­nek akarja kiadni, a kormány­­eonfiskálni szeretné azt. Mint hírlik, a kérdés eldöntésénél az orosz követ interveniál és az előzmények után ítélve, az ügy a király akarata szerint fog elintézést nyerni. ORSZÁGGYŰLÉS 1. A képviselőház ülése. Budapest, június 30. A bán tehát miniszterelnök lett és ma be­mutatkozott a nemzet képviselőtestületének. Talán abban a hitben lépett a miniszterelnöki­­ bársonyszékhez, hogy a küldetésnek, amelyet elvállalni elég merész volt, az előzetes meg­beszélések és megegyezések után sikerrel fog megfelelni. De a fogadtatás első perc­é­­ben meggyőződhetett, hogy sikerről nem ábrándozhatik. Harczolnia kell, de az bi­zonyos, hogy küzdelme csak vergődés lesz, a remélt eredmény nélkül. Nincs háta mögött hűséges és összetartó kormánypárt, érezhette, hogy személyisége a tulajdon párt­jában sem áll biztos talajon. Idegen mindenki előtt. Az ellenzék pedig hamar átlátott a szitán, a nemzet igaz képviselőit nem lehetett hiú ígéretekkel, gondorkodással lekötni. Nem várható részükről leszerelés, állják továbbra is a harcrót. És állják bátran, hősiesen és kitartással a­­ magyar nemzet igazaiért. Reményt a bán sehonnan sem meríthet. A mai bemutatkozás­sal erőt nem nyerhetett, csak szánalmat keltett. A képviselőház üléséről külön képet adunk, a részletes tudósítást pedig a következőkben közöljük: Apponyi Albert elnök: Az ülést megnyitom Bemutatom a belügyminiszter átiratát, melylyel értesít, hogy V. Ferdinánd király emlékére holnap, július 1-én, d. e. 10 órakor a budavári koronázó templomban gyászmise lesz. Tudomásul szolgál. Bemutatom b. Fejérváry Géza, Temesvár városi választókerület képviselőjének levelét, amely szerint képviselői mandátumáról lemond. Tudomásul vétetik és az elnökség megbizatik, hogy a megüresedett választókerületben a választás megejtése iránt intézkedjék­ Bemutatom Vlad Aurél Hunyadvármegye Dobrai választókerületében megválasztott országgyűlési kép­viselő megbízó levelét. Az igazoló állandó bizottság­hoz utasíttatik. Bemutatom a szünet alatt érkezett kérvényeket. (A kormány tagjai Csávossy Béla háznagy veze­tésével a terembe lépnek és elfoglalják helyüket. Élénk éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj és felkiál­tások a szélsőbaloldalon. Zsiv­ó 1) Pichler Győző: Hogy Tomasics miniszter lett, ez szégyene a többségnek ! (Nagy zaj.) Elnök: Pichler Győző képviselő urat rendre utasítom. (Hosszantartó nagy zaj a szélsőbal­oldalon.) Pichler Győző: Tomasics kinevezése gyalázat. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) gróf Andrássy Tivadar: Üljön le Pichler! (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Zsiv­ó!) Elnök : (Csenget.) Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy ebben a házban egyedül a horvátor­szági képviselőknek szabad a horvát nyelvet hasz­nálni. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Gabányi Miklós: Szijja vissza Tomasics a be­szédjét. Pap Zoltán : Héderváry megbukott ! Azt hiszik, hogy mindent szabad már ebben az országban. Elnök: Csendet kérek (Halljuk ! Halljuk! jobb-Kubik Béla: Szijja vissza Tomasics kineve­zését. Elnök: Csendet kérek! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk Tomasicsot személyes kér­désben!) Pap Zoltán és Lengyel Zoltán képviselő urakat kérem, legyenek csendben. Lengyel Zoltán : Köszönöm ! Zsiv­ó ! Leszkay Gyula: Tomasicsnak kellene be­szélnie, hogy visszaszívja múltkori beszédét! (Foly­tonos nagy zaj.) Elnök: Újra felhívom csendre Pap Zoltán, Lengyel Zoltán és most Nessi képviselő urat is. Pap Zoltán: A nemzeti vívmány Tomasics ! (Folytonos zaj.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök !­r, képviselőház ! Van szerencsém bejelenteni, hogy ő cs. és apostoli kir. felségétől az országgyűléshez legkegyelmesebb királyi leirat érkezett. Kérem a t. Házat, hogy annak kihirdetéséről gondoskodni és azt kihirdetés végett a főrendiházzal közölni szíves­kedjék. Elnök : Méltóztassanak meghallgatni a kegyel­mes királyi leiratot. (Zaj a szélsőbaloldalon és fel­kiáltások: Halljuk Tomasicsot! Vonja vissza múlt­kori beszédét! Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök: Csendet kérek­­. képviselő urak nem szabad egyes képviselő urakat igy szószerint apostt­­rofálni. Hertelendy László jegyző : (Olvassa a királyi leiratot.) 2783. M. E. 1903. Mi Első Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Ma­gyarország apostoli királya. Hi Magyarországunk és Társországai Zászlósai­nak, egyházi és világi Főrendeinek és Képviselői­dnek, kik . az Általunk 1901. évi október hó 24-érel Budapest székesfővárosunkba összehívott ország­gyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket. Kedvelt hiveink! Miután őszintén kedvelt hí­vünket, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmánt,­­saját kérelme folytán, magyar miiszterelnöki állá­sától kegyelmesen felmentettük, magyar miniszter­­elnökünkké őszintén kedvelt hívünket, hédervári Khuen-Héderváry Károly grófot, jelenleg Horvát- Szlavon-Dalmát országok bánját neveztük ki. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állan­dóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszázharmadik évi jú­nius hó 27-én. Ferencz József s. k. Széll Kálmán e. k. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Ezen legkegyelmesebb királyi leirat tudomásul vétetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházzal közöltetni fog. Méltóztassanak az erre vonatkozó jegyzőkönyvi pontot meghallgatni és nyomban hitelesíteni. Nyegre László jegyző: (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját.) Elnök: Ha nincs észrevétel, úgy ezt a jegyző­könyvi pontot hitelesítettnek nyilvánítom, és a kirá­lyi leirat a főrendiházzal is közöltetni fog. Van szerencsém bemutatni a miniszterelnök úr­nak egy átiratát, a­mely a miniszteri kinevezésekre vonatkozik, méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! Hertelendy László jegyző: (olvassa.) Magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán pénzügymi­niszteremmé dr. Lukács Lászlót .­­ . (Éljenzés a jobb és baloldalon.) Kecskeméthy Ferencz : A sóminiszter! (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon)

Next