Független Magyarország, 1903. szeptember (2. évfolyam, 523-552. szám)

1903-09-01 / 523. szám

tatára tíz darab ezerkoronás bankjegyet tett le, melylyel őt el akarták hallgattatni. Az or­szág minden részéből üdvözölték ekkor Pap Zoltánt, kerületének választói közül is sok százan keresték fel üdvözletekkel, de egyete­mesen még nem üdvözölte a választókerület polgársága. A sürgős mezei munka elvonta néhány napra őket, de mihelyt időt nyertek, azonnal értekezletre hívták össze a kerület polgárságát s vasárnap nagy, impozáns nép­­gyülést tartottak Tiszalök főterén. A népgyü­­lésre külön meghívták a Független Magyarország szerkesztőségét s Purjesz Lajos, lapunk poli­tikai munkatársa utazott le a választó­­kerületbe.­­ A büdszentmihályiak, tiszapolgáriak, rakama­­ziak és a kerületnek minden községéből hosszú kocsisorban, lobogókkal vonult fel a polgárság Tiszalökre. Itt a főtéren, a Kossuth szobor előtt volt a népgyűlés. Hét-nyolcz ezer ember gyülekezett össze a falvakból, Kossuth Ferenczet meg Pap Zoltánt lelkesen éljenezve jöttek a népgyűlés színhelyére. Négy órakor nyitotta meg a gyűlést Veress Ferencz, a kerület függetlenségi pártjának közbecsülésben álló elnöke. Ékes szavakkal vázolta a függetlenségi párt parlamenti küzdel­mét a katonai követelések ellen, a nemzet jo­gaiért. Küzd a régi párt a király jogaiért is Elmondja, hogy mikor nem tudták megtörni azt a nemzeti ellentállást, melyet a független­ségi párt vezetett, meg akarták vesztegetni a függetlenségi képviselőket. A gyalázatosságot Pap Zoltán leplezte le (Lelkes éljenzés). Ezért a hazafias, nemes cselekedetéért elis­merésünket, köszönetünket és hálánkat nyilvá­nítjuk a mai népgyű­lésen (Éljenzés). Az elnöki megnyitó után Homolay Gyula, a kerületi függetlenségi párt egyik népszerű ve­zére, a párt jegyzője lépett az emelvényre. Elmondja a Szapáry-féle vesztegetés történetét. Pap Zoltánon akarták megkezdeni a vesztege­tést, de ő letette ezt a pénzt a Ház asztalára. Többre becsülte a haza érdekét saját jóvoltá­­já­nál, leleplezte a vesztegető bandát. Azt akart­­­ták, hogy elhallgasson, de ő nem hallgatott el hanem olyat kiáltott, hogy a Héderváry kabinet beadta lemondását. Tisztesség háramlik erre a kerületre Pap Zoltán eljárásából. Arról a Pap Zoltánról, aki kerületét oly nagyon szereti (ügy van! ügy van!), aki az országgyűlés tárgyalásainak szenteli minden idejét, aki szembeszáll a hatalmasokkal — inkorrekt dolgot sohase fogunk feltételezni. (Viharos, lelkes éljenzés.) Ajánlom, hogy becsületes el­járásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon a népgyűlés Pap Zoltánnak. (Lelkes éljenzés.) Felolvassa erre vonatkozólag a következő jegyzőkönyvi kivonatot: Kivonat a tisza­löki választókerület 48-as függetlenségi Kossuth-pártnak 1903. évi augusztus hó 30-án tartott kerületi nagygyűlésén felvett jegyző­könyvéből. I. szám. Tárgyalás alá vétetett P. Szabó Balázs és tár­sainak írásban beadott indítványa, mely szerint a kerület képviselője, Nagyságos dr. Pap Zoltán úrnak — a gróf Szapáry-féle vesztegetési ügyben tanúsított eljárásáért — a kerület elismerését nyilvánítsa, s a képviselőnket ért vádaskodást rágalomnak nyilvánítsa. Határozat: A felolvasott indítvány Homolay Gyula párt­jegyzőnek, mint az ügy előadójának ismertető beszéde után egyhangúlag elfogadtatott s annak alapján Nagyságos dr. Pap Zoltán urnak, kerüle­tünk országos képviselőjének, a gróf Szapáry-féle vesztegetési összegnek, 10.000 koronának a par­lament asztalára történt letevéséért, az ország érdeke ellen törő vesztegető banda leleplezéséért, hazánk jóvoltára tanúsított igaz törvényhozói el­járásáért, jellemes, becsületes, korrekt tényke­déséért a kerület mély tisztelettel és szeretettel párosult egyhangú elismerését nyilvánítja s határ­talan büszkeségét jelenti ki, hogy ilyen igaz em­bert bir és tisztelhet képviselőjének. A személyét illetett vádaskodásokkal szemben pedig egyhangúlag állást foglal és kijelenti, mi­szerint arról a dr. Pap Zoltánról, aki ezreket érő Kossuth-szobrokat ajándékoz kerülete városainak, aki a függetlenségi eszmékért oly tetemes anyag áldozatokat hozott és hoz, aki teljes önfeláldozás­sal gyakorolja törvényhozói tisztét nemzetük javára, aki a hatalmasok ígéreteit, ezreit azokna arczukba vissza­csapja, erről az emberről a banda által, vagy bár­honnan is jövő, s szeretett és szivünkhöz nőtt képviselőnk jellemét befeke­títeni akaró vádaskodásnak soha felülni nem fog, s az ilyen eljárást rágalomnak minősíti, azt el nem hiszi, hanem irányában még fokozottabb szeretettel, még nagyobb tisztelettel és teljes biza­lommal viseltetik s ezen kijelentését jegyzőköny­vileg megörökíteni rendeli. Ezen változatlan szeretetének és tiszteletének maradandó emlékéül Nagyságos dr. Pap Zoltán képviselő úrnak egy emléktárgy ajándékozását határozza el s megbízza a kerület választmányát, hogy ezen szívből j­övő határozat végrehajtása tárgyában az intézkedést mielőbb tegye meg. Ezen határozatról dr. Pap Zoltán, a kerület országos képviselője jegyzőkönyvi kivonaton érte­­síttetni rendeltetik. Kelt, mint elől. Jegyzette és kiadta: Veress Ferencz, Homolay Gyula, kerületi elnök, előadó, kér. pártjegyző. A népgyűlés viharos lelkes, hosszantartó él­jenzéssel fogadta el az indítványt s tudomásul vette az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivo­natot. Homolay Gyula tovább folytatta ezután elő­adását és szép szavakkal indítványozta, hogy Kossuth Ferencznek a pártelnökség újabb el­foglalása alkalmából üdvözlő feliratot küldjenek. Kossuth volt és Kossuth lesz mindig — han­goztatta a szónok — a politikában világító fáklyánk. • Komoly, szép beszédjének hatása alatt az egybegyűltek lelkesedéssel ünnepelték Kossuth Ferenczet. A függetlenségi pártot a következő távirattal üdvözölték: Országos függetlenségi 48-as Kossuth-párt Budapest. A tiszalöki választókerület nagygyűlésének ha­tározataként örömmel üdvözöljük a pártegység helyreállításáért. Kérjük tartsanak össze hazánk javára, pártunk fejlődésére, jelenlegi elnökük ve­zetésével , akitől várjuk nemzeti ideáljaink meg­valósulását, kihez tántoríthatatlanul ragaszkodunk. Homolay előadó-pártjegyző. A központi állandó választmányt alakították még meg s az előadó Homolay Gyula további kitartásra buzdította a pártot. Beszédjét lelkes éljenzéssel fogadta a nép­gyűlés. Ezután Kapusi Dániel (Eszlár) hazafias, ha­tásos beszédet mondott, Bodzás Mihály pedig versben magasztalta Pap Zoltánt. Veress Ferencz zárószavai után a nép a Himnuszt énekelte el s ezzel a népgyülés vé­get ért. A népgyülés után ősi magyar szokás szerint áldomásra gyűltek össze Pap Zoltán hű választói s itt aztán szebbnél szebb felköszöntők hangzot­tak el. Veress Ferencz Pap Zoltánra ürítette poha­rát. Serfler Kon­rád szép szavakkal Homolay elő­adót éltette. Homolay Gyula Purjesz Lajost köszöntötte fel, aki a tiszalöki választókerület függetlenségi polgárait éltette. B­a­g­d­y János nagyon szép beszédben ünnepelte Mészáros Istvánnak, a párt egyik jeles, fáradhatatlan vezérférfiának és pénztárosának érdemeit. Homolay pedig Béni József tiszalöki párt­elnököt éltette. Lelkes tüzes beszédet mondtak még : Tóth György, S­z­i­­­v­á­s­y János, Zákány Imre, Szathmáry Károly tisza­polgári tanító és még számosan. A népgyűlés bizalmi feliratát népes küldött­ség fogja Pap Zoltánnak átnyújtani. Külföld. Törökország. A mac­edón forrongás erősségében nem veszít. Tovább is napirenden van a bandák pusztító kóbor­lása, a mészárlás és gyújtogatás. A török katonák megtorlásképen a bolgárok lakta falvakra vetik ma­gukat és ép­olyan kíméletlenül garázdálkodnak és gyilkolnak. A forradalmi bizottság merészen szembe­száll a kiküldött haderővel, anyagi segélyeszközök­ben hiányt nem érez és emberei a legkülönbözőbb pontokon apró guerilla-harczokban támadják meg a törököket. A porta már eddig is jelentékeny számú katonaságot küldött ki ellenük, hír szerint 175.000 embere van a határon több hadtestben összponto­sítva. Ez a haderő azonban úgyszólva tehetetlenül . 4 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1903. szeptember 1. áll, sikert még nem tud felmutatni. A mac­edón zavarokról ma a következő értesítéseket vettük : Konstantinápoly, augusztus 31. A drinápolyi vilaletben a felkelő bandák újabban három falut gyújtottak fel és visszaverték az ellenük küldött, Murugh bey vezénylete alatt álló török csa­patokat. Belgrád, augusztus 31. Az Ó-Szerbiában fekvő Priczski-Sten­-Prohor ko­lostort basibozukok teljesen elpusztították és összes lakóit lemészárolták, állítólag azért, mert a kolostor egy szerb forradalmi bandát rejtegetett. Belgrád, augusztus 31. A dibrai és kicsevói kerület összes faluit török katonák felgyújtották és a lakosságot felkonczolták. Konstantinápoly, augusztus 30. A mai nappal a konstantinápolyi szófiai vonalon a keleti expressz és a konstantinápoly-drinápoly vonalon a konvenczionális vonat közlekedését be­szüntették. E vonat helyébe egy másikat tesznek, mely reggel 6 órakor indul el innét. A menetrendet úgy állapították meg, hogy e vonat a konstantiná­­poly-musztafapasai vonalon nappal közlekedik. Bulgária: A Balkán eseményei legszorosabban Bulgária viselkedésével vannak kapcsolatban. A törököknek sikerült elfogni Saratov, levelezését és a levelekből kiderült, hogy az egész mac­edón mozgalom orosz pénzzel Bulgária által szittatott. A czélja Bulgáriá­nak az, hogy Törökországot a háború megkezdésére bírja, mert reméli, hogy ez esetben a külhatalmak pártfogása révén a Balkánon erősebb pozíc­iót te­remthet magának. Bulgária erősen fegyverkezik, készül a valószínűség szerint már küszöbön álló harczra. A bolgár hadügyminisztérium 30 millió­­puskatöltényt, nagymennyiségű puskaport és ágyú­­lövedékeket rendelt. Most várják haza Ferdinand fejedelmet, aki végre is elhatározta magát, hogy a félelméről terjesztett híreket megc­áfolandó, visszatérjen országába és a kormányzást újból ke­zébe vegye. Szerbia: Nyugalmát az utolsó időkben annyira feldúlt bel­­békéjét veszélyeztetve látja a mac­edón forrongás által Szerbia. Tegnap Belgrádban, hatezer résztvevő jelenlétében, az 1866-ban meggyilkolt Obrenovics Mihály fejedelem szobra körül fekvő nagy térségen, miniszterek és előkelőségek részvételével, nagy nép­gyűlés volt, amelyen több beszédet mondottak és többek közt egy ó-szerbiai szerb és egy montenegrói is beszélt, azután elfogadtak egy határozati javas­latot, amelyben kijelenti a népgyűlés, hogy Szerbia ezután sem fog bonyodalmat előidézni az európai keleten. De nem maradhat közömbös a Törökország­ban élő szerbekre nézve veszedelmes mostani ó­­szerbiai és mac­edóniai helyzettel szemben és azt tartja, hogy Mac­edóniában a legjobban úgy lehetne helyreállítani a rendet és a nyugalmat, ha ezzel a szultán szuverenitásának megóvása mellett az érde­kelt Balkán-államokat bíznák meg, melyek közül mindegyiknek megállapodás alapján kijelölnék sze­repét ebben az ügyben. E határozat megvalósítása érdekében külön bizottságot küldtek ki. A meeting lefolyása után az orosz követség előtt nagy tüntetés volt. Edward király Bécsben, Budapest, augusztus 31. A Bécset a közelebbi időben felkereső feje­delmi vendégek sorában az első VII. Ediward, Nagybritannia királya, az Indiák császárja, Európa egyik leghatalmasabb birodalmának feje. Az angol király, mióta trónra lépett, első ízben látogatta meg a monarchiát, walesi her­­czeg korában, férfikora delén járt már Bécs­­ben s ekkor felkereste Budapestet is, ahol az élni vágyó, vidám herczeg egyéni szeretetre­­méltóságával, fesztelenségével, — különösen mágnásaink között — sok barátot szerzett magának. Most mint uralkodó az etikett által előírt bemutatkozó­ látogatást teszi meg ősz királyunknál, akihez a barátság és tisztelet sok köteléke fűzi s aki nagy pompával, méltó fénynyel fogadja fejedelmi vendégét.

Next