Független Magyarország, 1904. február (3. évfolyam, 674-702. szám)
1904-02-01 / 674. szám
3 ________________________________ rftGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904. február 1. NAPI HÍREK. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének közgyűlése. Ma délután tartotta meg az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete rendkívüli közgyűlését a Vármegyeház dísztermében, Vörös László ny. államtitkár elnökletes nagyszámú tisztviselő részvételével. Elnök néhány szóval üdvözölte a megjelenteket s konstatálja, hogy a mai közgyűlésen mintegy 180 tag jelent meg, köztük 24 vidéki. Ezután az elnökség évi jelentése került sorra, amelyből a következő részleteket közölhetjük : Az Országos Egyesület első esztendejében a fizetésjavítás vajúdó kérdése foglalta el az igazgató választmánynak egész figyelmét és tevékenységét. A pénzügyminiszter 1903. évi február hó 14-én terjesztette be az állami tisztviselők fizetésjavításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országos Egyesület oda törekedett, hogy a javaslatban észlelt sérelmek orvosoltassanak . E törekvéseknek volt is számba vehető sikere, amennyiben a pénzügyi bizottság múlt évi tanácskozásaiban egyes sérelmes intézkedéseit az állami tisztviselők javára megváltoztatta s a javaslaton több, fontossággal biró módosítást tett. Gróf Tisza Istvánnak a fizetésjavításra vonatkozó kijelentései nem elégítették ki a várakozásokat. Ezután került sor a tizetéspótlékra, amely ugyancsak nem volt képes lecsendesíteni az országszerte mutatkozó izgatottságot. Különösen sérelmes az, hogy a XI—VI. fizetési osztályokban az első fizetési fokozatnak megfelelő pótlékok nem adattak ki s ezáltal éppen a hosszú idő óta szolgáló, többnyire családos tisztviselők szenvedtek anyagi sérelmet. Ezzel szemben a választmány a mai közgyűlésen indítványt nyújt be, amely a sérelmeket felsorolja és kérni fogja a kormányt, hogy a végleges rendezés alkalmával a sérelmek kiküszöböltessenek. Az egyesületnek a múlt évben 3249 közvetlen és 1923 közvetett tagja volt. Az évi jelentéshez elsőnek Juhász Ödön mondott hosszabb, a vezetőséget támadó beszédet, melyben a vezetőségnek a fizetésrendezés és fizetéspótlék megállapítása körüli eljárását tette kemény kritika tárgyává, őt okolja azzal, hogy a fizetésrendezésről szóló javaslat lekerült a napirendről. Vörös László elnök: Nem került le. Juhász köszönetét fejezi ki gróf Batthyány Tivadarnak az állami tisztviselők érdekében a képviselőházban mondott beszédéért. (Felkiáltások: Éljen Batthyány) amelyet szerinte Vörös László elnöknek kellett volna elmondani. (Derültség) Hibáztatja, hogy a függetlenségi és 48-as párt a rendkívüli parlamenti fegyverekkel való felhagyás feltételei közé a Széll-féle fizetésrendezési javaslat változatlan fenntartását fel nem vette. Az elnökség intézkedései őt nem elégítik ki és ezért az évi jelentést tudomásul nem veszi. (Éljenzés.) Szilágyi József csatlakozik Juhász indítványához. Benedek Sándor közigazgatási biró, alelnök megvédi a vezetőséget. Elmondja a tisztviselők mozgalmának lefolyását s kijelenti, hogy az elnökség mindent megkisérlett a tisztviselők memorandumában foglalt követelések elérésére. Felolvas egy kérvényt, melyet a választmány terjeszt a közgyűlés elé s a miniszterelnöknek lesz átadandó és amely kérvényben fel vannak sorolva azok a sérelmek, amelyek különösen a kisebbb javadalmazású tisztviselőket éri és amelyek kiküszöbölését kérik. Csáp József rövid felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette az elnöki jelentést. Ezután a számvizsgálók évi jelentése és a jövő évi költségvetés megállapítása került napirendre. Ennél a pontnál Dömötör Pál (Szamosújvár) intézett kérdést a nagy irodai kiadásokra vonatkozólag, amelyre a felvilágosítást Benedek Sándor alelnök adta meg, mire a közgyűlés tudomásul vette a számvizsgálók jelentését és a választmány által megállapított költségvetést. I, Azisztditvengofenita előterjesztették Tisga miniszterelnöknek átadandó kérvényt, melyet a választmány megízásából dr. Biró Bertalan titkár olvasott fel. A kérvény azt kívánja, hogy a végleges fizetésrendezésnél az országos kongresszus memorandumában kifejtett kívánalmak fogadtassanak el zsinórmértékül, vagy legalább a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatban foglalt mértéket tartsák fenn, mindenesetre pedig oly intézkedés történjék, hogy e törvényjavaslatban foglalt első fizetési fokozatok és kárpótlékok rendszeresítve legyenek és hogy ez az intézkedés az 1903 évi január 1-től visszaható erővel bírjon. E kérvényhez, mely Benedek Sándor munkája, sokan szólottak hozzá. Kolláth Károly, Dr. Nyikos Lajos, Dr. Kardos Albert (Debrecen), Endrey Lajos (Kaposvár), Dömötör Pál (Szamosújvár) elfogadják a kérvényt. Szilágyi József hosszabb beszédben azt indítványozta, hogy az egyesület sürgősen hívjon össze országos kongresszust és abból a felségéhez, a kormányhoz és az országgyűléshez monstre küldöttség küldessék, amely kérelmezte, hogy most már, minthogy a letárgyalt javaslat úgy is változást szenvedett, a tisztviselők fizetéséről szóló törvényjavaslat az osztrákokéval egyenlően 1600 koronna minimumban állapíttassák meg. Dr. Andor Endre, Harmath Domokos megbízásából szólalt fel s szintén elfogadja a kérvényt. Kosinszky Aladár (Arad), Fischer Mihály postatiszt és Fodor Dezső számtiszt felszólalásai után a közgyűlés elfogadta a választmány által indíványozott kérvény szövegét, ellenben Szilágyi József indítványát elvetette. A kérvényt holnap, hétfőn délután fogja az egyesület választmánya Tisza István miniszterelnöknek átnyújtani. Ezután Halász Ferenc kultuszminiszteri osztálytanácsos azon indítványát, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselőknek a budapesti és kolozsvári főiskolákban tanuló gyermekei számára az állam támogatásával internátus létesíttessék, a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta és a kivitel módozatainak megbeszélése céljából a választmányhoz utasította. Végül Vörös László néhány szóval befejezettnek nyilvánította a közgyűlést, amely az elnök éltetésével véget ért. . . ! A »A függetlenségi pártpolitikáról« most megjelent röpirat, melyet lapunk főszerkesztője, dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő itt, a ■»Független Magyarország« kiadóhivatalában megrendelhető. Ara korona. — Az olmützi érsek ügye. Mig a dr. Kohn érsek által sugalmazott lapok nem győzik eléggé hangoztatni, hogy a főpap ártatlan, mint az angyal, és hogy a római Kúria ítélete a vádlókat fogja sújtani, addig több jel arra mutat, hogy az érseknek elég oka van ügyet húzni-halasztani. Tudvalevő, hogy dr. Kohn nem restelli saját ügyében a lapokat sajátkezűleg és természetesen nem pártatlanul informálni. Innen a szembeszökő különbség az egyes lapok értesülései között. Dr. Kohn különben úgy tünteti fel a dolgot, mintha nem a gyónás szentségének megszegése, hanem sokkal alárendeltebb kérdés vádja alatt állana. Egy hét előtt egyik prelátusának azt írta, hogy néhány nap múlva visszatér székhelyére, mert az ítélet máris meghozatott. De mai napig sem jött vissza Olmützbe és egyhamar nem is fog. Ez kétségtelen jele annak, hogy a döntés még nem történt meg. — Előléptetések a bányászati és erdészeti akadémiánál. A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, a pénzügyminiszter előterjesztésére, Vadas Jenő főerdőtanácsosi címmel felruházott erdőtanácsost, dr. Fodor László és Schelle Róbert bányatanácsosokat, valamint Irencze Gergely erdőtanácsost és Seibó Jenő bányatanácsost a Selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia II. osztályú rendes tanárait, I. osztályú rendes tanárokká előléptetve, a VI. fizetési osztályban főerdő-, illetve főbányatanácsosokká kinevezte. — A Nemzeti és Országos Kaszinó. A Nemzeti Kaszinó ma délelőtt 11 órakor tartotta 77-ik évi rendes közgyűlését. A kaszinó intéző igazgatója, Izróf Zselénszky Róbert ajánlatára ,a közgyűlés elnökévé Beniczky Ferenc Pest vármegye főispánját választották meg. Ilk Mihály egyesületi titkár felolvassa az igazgatóság évi jelentését, mely szerint az elmúlt évben a kaszinónak 2 tiszteleti, 687 rendes és 12 rendkívüli, összesen tehát 701 tagja volt; évközben elhunyt 16 tag, ezzel szemben 22 rendes és 5 rendkívüli tag vétetett fel. A könyvtár fejlesztésére 3800 koronát fordítottak, melynek állománya az év végén 22.978 kötetre emelkedett. Hírlapok és folyóiratok beszerzésére 5943 koronát fordított a kaszinó. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta Szentiványi Gézának azt, az indítványát, hogy a kaszinó állítson be költségvetésébe évről-évre a hazai művészet pártolására 20.000 koronáig terjedő összeget, melyre nézve a jövő évi költségvetés beterjesztése alkalmával tegyenek konkrét javaslatot. A közgyűlés megadván a felmentvényt a múlt évi zárószámadásokra nézve, elfogadta az 1904. évre beterjesztett költségvetést, mely 315.229 korona bevétel mellett 307.092 korona kiadást s így 8227 korona többletet irányoz elő. Időközben a Losonczy Ödön elnöklete alatt megalakult szavazatszedő bizottságnál folyt a szavazás az igazgatóság 3 és a választmányból kilépett, vagy meghalt 19 tagja helyének betöltésére. A szavazás eredményét a február 7-én délután fél hat órakor tartandó folytatólagos hitelesítő közgyűlésen fogják kihirdetni. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a Széchenyi-lakomát február 7-én, délután hat órakor fogják megtartani s ez alkalommal gróf Széchenyi Emil soproni főispán fog emlékbeszédet mondani. Az Országos Kaszinó rendes közgyűlését is ma d. u. 4 órakor tartotta meg. Báró Máriássy János ajánlatára a közgyűlés elnökéül közfelkiáltással Paiss Andor kúriai tanácselnököt választották meg. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Brezovay László méretett fel, annak hitelesítésére pedig Rámos László és Vojnics Sándor. Az igazgatóságnak a felmentvényt megadták és az 1904. évi előirányzatot elfogadták. A megválasztandó 16 választmányi rendes és 2 póttag megválasztásához a szavazatszedő bizottságba elnökül Szentivány Gyula, tagokul pedig Ghyczy Jenő, Ghyczy Kálmán, báró Pongrácz Jenő, és dr. Scheidl Gusztáv kérettek fel. Választmányi rendes tagokat megválasztottak : Balás Béla, Benke Gyula, Bernáth Gyula, Bornemisza Boldizsár, Csik Imre, Hoitsy Pál, Horánszky Dezső dr., Lossonczy Antal, Máriássy Sándor, Pásztélyi Jenő dr., Splényi Ödön báró, Szabó Ágost, Szent-Ivány Zoltán, Vavrik Antal, Vörös László, Zoltán Elek. — Póttagokul pedig ifj. Erdélyi Sándor, id. Unger Alajos. A közgyűlés után bankett volt, melyen gróf Teleki Géza igazgató Paiss Andort, Paiss az uj választmányi tagokat, Zoltán Elek altábornagy pedig Wekerle Sándort köszöntötte, mire Wekerle hosszabb beszédet mondott. — Inzultált tábornok. Az utóbbi időben Oroszországban gyakran előfordult, hogy mindenféle alakok ok nélkül rávetették magukat katonatisztekre és öklüket az arcukba vágták. Dragomirov generális egy cikkben azt tanácsolja a tiszteknek, hogy, ilyen esetekben a támadót lőjjék le. Egy másik tábornok ellenben azt ajánlja, hogy minden polgár tartsa meg a törvényt. Senkinek sincs joga boszut állani, hanem a törvényszék elé kell vinni az ügyet. Mialatt ez a polémia folyt, az orosz hadügyminiszter kiadásában megjelenőRuszkij Invalids a következő hírt közölte: Egy volgai gőzösön több felsőiskolai deák tartózkodott. Egyik közülök, valami Andrejev a vörös bélésű és piros hajtású uniformison viccelődött. Nézd csak, szólt a kollégájához, ott is ül egy vörös fickó, egy generális. Akarod, hogy inzultáljon? És rávetette magát a tábornokra, akire hatalmas ütést mért. A tanulót rögtön letartóztatták és anélkül, hogy a törvényszék elé állították volna adminisztratív után két évi fogságra ítélték. A fogság leülése után a szibériai jakutski kormányzóságba szállítják, további két esztendőre. — Lovag Wechselma arm Ignácz emléke. Ma volt lovag Wechselmann Ignácznak, a magyar tanítók nagy jótevője halálának első évfordulója. Ebből az alkalomból az országos izr. tanítóegyesület ünnepet rendezett ma délelőtt. Az ünnepélyen a vallás és közoktatásügyi miniszter nevében Molnár Viktor államtitkár jelent meg, de ott volt társadalmi és tudományos életünk számos egyéb előkelősége. Major J. Gyula «Fohász»-ának eléneklése után Kornfeld Gyula, az egyesület elnöke mondott megnyitóbeszédet, majd Bárd Rezső méltatta Wechselmann Ignácz lovag érdemelt. Sebestyén Károly ünnepi költeményt olvasott fel. Még Molnár Viktor államtitkár szólt Wechselmannról s ezzel véget ért a kegyeletes ünnepség. . . Gyertyaszentelő. A katolikus egyház február 2-án, kedden ünnepli Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. E napon az összes plébánia-templomokban ünnepi gyertyaszentelés és zenés mise ^lesZi^Az isko- lákban^ az előadáso^szüneteinek»- ‘