Független Magyarország, 1904. február (3. évfolyam, 674-702. szám)

1904-02-01 / 674. szám

3 ________________________________ rftGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904. február 1. NAPI HÍREK. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének közgyűlése. Ma délután tartotta meg az Állami Tisztvise­lők Országos Egyesülete rendkívüli közgyűlését a Vármegyeház dísztermében, Vörös László ny. államtitkár elnöklete­s nagyszámú tisztviselő részvételével. Elnök néhány szóval üdvözölte a megjelenteket s konstatálja, hogy a mai közgyűlésen mintegy 180 tag jelent meg, köztük 24 vidéki. Ezután az elnökség évi jelentése került sorra, amelyből a következő részleteket közölhetjük : Az Országos Egyesület első esztendejében a fizetés­javítás vajúdó kérdése foglalta el az igazgató választmánynak egész figyelmét és tevékenységét. A pénzügyminiszter 1903. évi február hó 14-én terjesztette be az állami tisztviselők fizetésjavításá­­ról szóló törvényjavaslatot. Az Országos Egyesület oda törekedett, hogy a javaslatban észlelt sérelmek orvosoltassanak­ . E törekvéseknek volt is számba vehető sikere, a­mennyiben a pénzügyi bizottság múlt évi tanácsko­zásaiban egyes sérelmes intézkedéseit az állami tisztviselők javára megváltoztatta s a javaslaton több, fontossággal biró módosítást tett. Gróf Tisza Istvánnak a fizetésjavításra vonatkozó kijelentései nem elégítették ki a várakozásokat. Ezután került sor a tizetéspótlékra, a­mely ugyan­csak nem volt képes lecsendesíteni az országszerte mutatkozó izgatottságot. Különösen sérelmes az, hogy a XI—VI. fizetési osztályokban az első fizetési fokozatnak megfelelő pótlékok nem adattak ki s ez­által éppen a hosszú idő óta szolgáló, többnyire családos tisztviselők szenvedtek anyagi sérelmet. Ezzel szemben a választmány a mai közgyűlésen indítványt nyújt be, amely a sérelmeket felsorolja és kérni fogja a kormányt, hogy a végleges rende­zés alkalmával a sérelmek kiküszöböltessenek. Az egyesületnek a múlt évben 3249 közvetlen és 1923 közvetett tagja volt. Az évi jelentéshez elsőnek Juhász Ödön mondott hosszabb, a vezetőséget támadó beszédet, melyben a vezetőségnek a fizetésrendezés és fizetéspótlék megállapítása körüli eljárását tette kemény kritika tárgyává, őt okolja azzal, hogy a fizetésrendezésről szóló javaslat lekerült a napirendről. Vörös László elnök: Nem került le. Juhász köszönetét fejezi ki gróf Batthyány Tiva­darnak az állami tisztviselők érdekében a képviselő­házban mondott beszédéért. (Felkiáltások: Éljen Batthyány) amelyet szerinte Vörös László elnöknek kellett volna elmondani. (Derültség) Hibáztatja, hogy a függetlenségi és 48-as párt a rendkívüli parla­menti fegyverekkel való felhagyás feltételei közé a Széll-féle fizetésrendezési javaslat változatlan fenn­tartását fel nem vette. Az elnökség intézkedései őt nem elégítik ki és ezért az évi jelentést tudomásul nem veszi. (Éljenzés.) Szilágyi József csatlakozik Juhász indítványához. Benedek Sándor közigazgatási biró, alelnök meg­védi a vezetőséget. Elmondja a tisztviselők mozgal­mának lefolyását s kijelenti, hogy az elnökség mindent megkisérlett a tisztviselők memorandumá­ban foglalt követelések elérésére. Felolvas egy kérvényt, melyet a választmány ter­jeszt a közgyűlés elé s a miniszterelnöknek lesz át­adandó és amely kérvényben fel vannak sorolva azok a sérelmek, amelyek különösen a kisebbb javadalmazású tisztviselőket éri és amelyek kikü­szöbölését kérik. Csáp József rövid felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette az elnöki jelentést. Ezután a szám­­vizsgálók évi jelentése és a jövő évi költségvetés megállapítása került napirendre. Ennél a pontnál Dömötör Pál (Szamosújvár) intézett kérdést a nagy irodai kiadásokra vonatkozólag, amelyre a felvilá­gosítást Benedek Sándor alelnök adta meg, mire a közgyűlés tudomásul vette a számvizsgálók jelen­tését és a választmány által megállapított költség­vetést. I, Azisztditvengofe­nita előterjesztetté­k Tisga miniszterelnöknek átadandó kérvényt, melyet a vá­lasztmány megízásából dr. Biró Bertalan titkár olvasott fel. A kérvény azt kívánja, hogy a végleges­­ fizetés­rendezésnél az országos kongresszus memorandumá­ban kifejtett kívánalmak fogadtassanak el zsinór­mértékül, vagy legalább a Ház asztalán fekvő tör­vényjavaslatban foglalt mértéket tartsák fenn, min­den­esetre pedig oly intézkedés történjék, hogy e törvényjavaslatban foglalt első fizetési fokozatok és kárpótlékok rendszeresítve legyenek és hogy ez az intézkedés az 1903 évi január 1-től visszaható erő­vel bírjon. E kérvényhez, mely Benedek Sándor munkája, sokan szólottak hozzá. Kolláth Károly, Dr. Nyikos Lajos, Dr. Kardos Albert (Debrecen), Endrey Lajos (Kaposvár), Dömötör Pál (Szamosúj­vár) elfogadják a kérvényt. Szilágyi József hosszabb beszédben azt­­ indítvá­nyozta, hogy az egyesület sürgősen hívjon össze országos kongresszust és abból a felségéhez, a kormányhoz és az országgyűléshez monstre­ küldött­­ség küldessék, amely kérelmezte, hogy most már, minthogy a letárgyalt javaslat úgy is változást szenvedett, a tisztviselők fizetéséről szóló törvény­­javaslat az osztrákokéval egyenlően 1600 koronna minimumban állapíttassák meg. Dr. Andor Endre, Harmath Domokos megbízásá­ból szólalt fel s szintén elfogadja a kérvényt. Ko­­sinszky Aladár (Arad), Fischer Mihály postatiszt és Fodor Dezső számtiszt felszólalásai után a közgyű­lés elfogadta a választmány által indíványozott kér­vény szövegét, ellenben Szilágyi József indítványát elvetette. A kérvényt holnap, hétfőn délután fogja az egyesület választmánya Tisza István miniszterelnök­nek átnyújtani. Ezután Halász Ferenc kultuszminiszteri osztály­­tanácsos azon indítványát, hogy az állami és tör­vényhatósági tisztviselőknek a budapesti és kolozs­vári főiskolákban tanuló gyermekei számára az állam támogatásával internátus létesíttessék, a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta és a kivitel módozatainak megbeszélése céljából a vá­lasztmányhoz utasította. Végül Vörös László néhány szóval befejezettnek nyilvánította a közgyűlést, amely az elnök éltetésé­vel véget ért. . . ! A »A függetlenségi pártpolitikáról« most megjelent röpirat, melyet lapunk főszerkesztője, dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő itt, a ■»Független Magyar­­ország« kiadóhivatalában megrendel­hető. Ara­­ korona. — Az olmützi érsek ügye. Mig a dr. Kohn érsek által sugalmazott lapok nem győ­zik eléggé hangoztatni, hogy a főpap ártatlan, mint az angyal, és hogy a római Kúria ítélete a vádlókat fogja sújtani, addig több jel arra mutat, hogy az érseknek elég oka van ügyet húzni-halasztani. Tudvalevő, hogy dr. Kohn nem restelli saját ügyében a lapokat sajátkezű­­leg és természetesen nem pártatlanul informálni. Innen a szembeszökő különbség az egyes lapok értesülései között. Dr. Kohn különben úgy tün­teti fel a dolgot, mintha nem a gyónás szent­ségének megszegése, hanem sokkal alárendel­­tebb kérdés vádja alatt állana. Egy hét előtt egyik prelátusának azt írta, hogy néhány nap múlva visszatér székhelyére, mert az ítélet máris meghozatott. De mai napig sem jött vissza Olmützbe és egyhamar nem is fog. Ez kétségtelen jele annak, hogy a döntés még nem történt meg. — Előléptetések a bányászati és erdészeti akadémiánál. A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, a pénzügyminiszter előterjesztésére, Vadas Jenő főerdőtanácsosi címmel felruházott erdőtanácsost, dr. Fodor László és Schelle Róbert bányatanácsosokat, valamint Irencze Gergely erdő­tanácsost és Seibó Jenő bányatanácsost a Selmec­bányai bányászati és erdészeti akadémia II. osz­tályú rendes tanárait, I. osztályú rendes tanárokká előléptetve, a VI. fizetési osztályban főerdő-, illetve főbányatanácsosokká kinevezte. — A Nemzeti és Országos Kaszinó. A Nemzeti­ Kaszinó ma délelőtt 11 órakor tartotta 77-ik évi rendes közgyűlését. A kaszinó intéző igaz­gatója, Izróf Zselénszky Róbert ajánlatára ,a köz­­gyűlés elnökévé Beniczky Ferenc Pest vármegye főispánját választották meg. Ilk Mihály egyesületi titkár felolvassa az igazgatóság évi jelentését, mely szerint az elmúlt évben a kaszinónak 2 tiszteleti, 687 rendes és 12 rendkívüli, összesen tehát 701 tagja volt; évközben elhunyt 16 tag, ezzel szemben 22 rendes és 5 rendkívüli tag vétetett fel. A könyv­tár fejlesztésére 3800 koronát fordítottak, melynek állománya az év végén 22.978 kötetre emelkedett. Hírlapok és folyóiratok beszerzésére 5943 koronát fordított a kaszinó. A közgyűlés nagy lelke­sedéssel fogadta Szentiványi Gézának azt, az in­dítványát, hogy a kaszinó állítson be költség­­vetésébe évről-évre a hazai művészet pártolá­sára 20.000 koronáig terjedő összeget, melyre nézve a jövő évi költségvetés beterjesztése alkalmával tegyenek konkrét javaslatot. A közgyűlés megadván a felmentvényt a múlt évi zárószámadásokra nézve, elfogadta az 1904. évre beterjesztett költségvetést, mely 315.229 korona bevétel mellett 307.092 korona kiadást s így 8227 korona többletet irányoz elő. Időközben a Losonczy Ödön elnöklete alatt megala­kult szavazatszedő bizottságnál folyt a szavazás az igazgatóság 3 és a választmányból kilépett, vagy meghalt 19 tagja helyének betöltésére. A szavazás eredményét a február 7-én délután fél hat órakor tartandó folytatólagos hitelesítő közgyűlésen fogják kihirdetni. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a Széchenyi-lakomát február 7-én, délután hat órakor fogják megtartani s ez alkalommal gróf Széchenyi Emil soproni főispán fog emlékbeszédet mondani. Az Országos­ Kaszinó rendes közgyűlését is ma d. u. 4 órakor tartotta meg. Báró Máriássy János ajánlatára a közgyűlés elnökéül közfelkiáltással Paiss Andor kúriai tanácselnököt választották meg. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Brezovay László mé­retett fel, annak hitelesítésére pedig Rámos László és Vojnics Sándor. Az igazgatóságnak a felment­vényt megadták és az 1904. évi előirányzatot elfo­gadták. A megválasztandó 16 választmányi rendes és 2 póttag megválasztásához a szavazatszedő bi­zottságba elnökül Szentivány Gyula, tagokul pedig Ghyczy Jenő, Ghyczy Kálmán, báró Pongrácz Jenő, és dr. Scheidl Gusztáv kérettek fel. Választmányi rendes tagokat megválasztottak : Balás Béla, Benke Gyula, Bernáth Gyula, Bornemisza Boldizsár, Csik Imre, Hoitsy Pál, Horánszky Dezső dr., Lossonczy Antal, Máriássy Sándor, Pásztélyi Jenő dr., Splényi Ödön báró, Szabó Ágost, Szent-Ivány Zoltán, Vavrik Antal, Vörös László, Zoltán Elek. — Pót­tagokul pedig ifj. Erdélyi Sándor, id. Unger Alajos. A közgyűlés után bankett volt, melyen gróf Teleki Géza igazgató Paiss Andort, Paiss az uj választ­mányi tagokat, Zoltán Elek altábornagy pedig Wekerle Sándort köszöntötte, mire Wekerle hosszabb beszédet mondott. — Inzultált tábornok. Az utóbbi időben Orosz­országban gyakran előfordult, hogy mindenféle alakok ok nélkül rávetették magukat katonatisztekre és öklüket az arcukba vágták. Dragomirov generá­lis egy cikkben azt tanácsolja a tiszteknek, hogy, ilyen esetekben a támadót lőjjék le. Egy másik tá­bornok ellenben azt ajánlja, hogy minden polgár tartsa meg a törvényt. Senkinek sincs joga boszut állani, hanem a törvényszék elé kell vinni az ügyet. Mialatt ez a polémia folyt, az orosz had­ügyminiszter kiadásában megjelenő­­Ruszkij Invalids a következő hírt közölte: Egy volgai gőzösön több felsőiskolai deák tartózkodott. Egyik közülök, valami Andrejev a vörös bélésű és piros hajtású uniformi­son viccelődött. Nézd csak, szólt a kollégájához, ott is ül egy vörös fickó, egy generális. Akarod, hogy inzultáljon? És rávetette magát a tábornokra, a­kire hatalmas ütést mért. A tanulót rögtön letar­tóztatták és anélkül, hogy a törvényszék elé állítot­ták volna adminisztratív után két évi fogságra ítél­ték. A fogság leülése után a szibériai jakutski kormányzóságba szállítják, további két esztendőre. — Lovag Wechsel­ma arm Ignácz emléke. Ma volt lovag Wechselmann Ignácznak, a magyar taní­tók nagy jótevője halálának első évfordulója. Ebből az alkalomból az országos izr. tanítóegyesület ünnepet rendezett ma délelőtt. Az ünnepélyen a vallás és közoktatásügyi miniszter nevében Molnár Viktor államtitkár jelent meg, de ott volt társadalmi és tudományos életünk számos egyéb előkelősége. Major J. Gyula «Fohász»-ának eléneklése után Kornfeld Gyula, az egyesület elnöke mondott megnyitóbeszé­det, majd Bárd Rezső méltatta Wechselmann Ignácz lovag érdemelt. Sebestyén Károly ünnepi költeményt olvasott fel. Még Molnár Viktor államtitkár szólt Wechselmannról s ezzel véget ért a kegyeletes ünnepség. . . Gyertyaszentelő. A katolikus egyház február 2-án, kedden ünnepli Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. E napon az összes plébánia-templomokban ünnepi gyertyaszentelés és zenés mise ^lesZi^Az isko- lákban^ az előadáso^szüneteinek»- ‘

Next