Független Magyarország, 1904. augusztus (3. évfolyam, 854-882. szám)
1904-08-01 / 854. szám
1904. Augusztus 1. FÜGGETLENT MAGYARORSZÁG______________________________. Sá rozásról tesz bizonyságot, hogy provokáljanak és hogy a konkordátumot a francia kormány jogainak figyelmen kívül hagyása által felmondják. Elhatároztam, írja Combes miniszterelnök, hogyha ezeket a parancsokat nem vonnák vissza, viszonyunkat a szentszékkel meg fogom szakítani. Említésreméltó továbbá Delcassé külügyminiszter egy távirata, amelyben a francia ügyvivőt megkeresi aziránt, hogy a bíboros államtitkárnak egy jegyzéket adjon át, amely arról szól, hogy tekintettel arra, hogy a szentszék fentartja annak a hatalomnak tudta nélkül tett intézkedését, amely hatalommal konkordátumban áll, Francaország elhatározta, hogy megszakítja a viszonyt, mely a szentszék akarata folytán immár tárgytalanná vált. A távirat hozzáteszi: Mi a pápai nuncius misszióját immár befejezettnek tekintjük. Paris, július 31. A radikális és a szociális lapok szerencsét kívánnak Franciaország és a Vatikán közötti viszony megszakításához és azt remélik, hogy a kormány nem fogja magát befolyásoltatni. Azt az ígéretet teszik, hogy a szakítást teljes keresztülvitelében támogatni fogják. Az ellenzéki lapok kétkednek, hogy Combes miniszterelnök teljesen szakítani fog és azzal vádolják mindenekelőtt, hogy az a célja, hogy miniszterségét meghosszabbítsa. A «Soleil» rámutat a szerencsétlen következményekre, amelyek beállnak a pápával való szakítás után és csodálkozását fejezi ki, hogy a parlamentet nem hívják össze. Paris, július 31. A «Temps» szóvá teszi Franciaország és a Vatikán szakítását és azt mondja, hogy mndkét részről egyformán meg akarták szakítani a viszonyt. Nem alaptalan az az aggály, hogy a Vatikán elvonja Franciaországnak a Keleten élő katolikusok felett való protektorátusát, de Franciaországot kényszerítették a megtett lépésekre. Előbb vagy utóbb mind a két fél megbánja a szakítást. A «Liberté» azt véli, hogy a Vatikán mit sem veszít a viszony megszakításával, mert az olyan roszszá vált, hogy semmire se lehetett használni. Mi azonban, úgy véli az idézett lap, elvesztjük ama jogunkat, mely bennünket a Keleten lakó keresztények védelmének átruházásával megillet. Marokkó, Tanger, július 31. (Reuters) Ma az itteni diplomáciai kar ülést tartott, melyen jelen voltak a szultán képviseletében Mohamed El Torresz és tanácsának két tagja. Az összejövetel indító oka nem ismeretes, de azt hiszik, hogy a tanácskozás tárgya a város környékének jelenlegi állapota volt. A legutóbbi éjjel az összes őrséget megkettőztették és egy számos lovasból álló csapat napkeltével átvonult a külvároson. Az európaiakat, akik a városon kívül különálló házakban laknak, felszólították a hatóságok, hogy a városba menjenek. A szultán képviselőjéhez, Mohamed El Torreszhez számos levél érkezett Raizu- tól és más környékbeli főnöktől Ezeknek tulajdonítják az elrendelt intézkedések foganatba vételét. Olasz-török incidens, Róma, július 31. A Stefani-ügynökség jelenti Konstantinápolyból. Miután a porta tudomására jutott, hogy Demában (Tripolisz) a török és olasz hatóságok közt abból az alkalomból, hogy egy török hadihajó Dema kikötőjébe érkezett, egynémely incidens történt, ez alkalomból a porta Bengazi mutaszerifjét, azonkívül Dema kajmakámját és rendőrbiztosát állásukból elmozdította és a helyükbe kinevezett hivatalnokoknak megparancsolta, hogy rögtön foglalják el állásaikat. Ez az intézkedés, amely Olaszországnak teljes elégtételt ad, bizonyítékául tekinthető annak, hogy a porta a két állam közt fennálló szívélyes viszonyt fenn akarja tartani. Felhívás: A ma lejárt előfizetés sürgős megújítását kérjük, hogy a részesedési jegyek kiegészítő lapját elküldhessük. Szíves figyelmébe ajánljuk. előfizetőinknek, hogy még az őszszel elkülddük a Szabadság Naptárt, amelyen már serényen munkálkodunk és amelyet minden előfizető megkap, akár egész-, fél-, negyedévre, vagy csak egy hónapra fizet elő. E naptárt tehát minden előfizető megkapja. Mellékelve remek, színes, történelmi tárgyú fali kép lesz, mely minden szobának diszeül fog szolgálni. Vasúti előfizetőink részére külön tervünk van. A legközelebbi hetekben minden vasúti előfizetőnknek balesetbiztosítási kötvényt küldünk, amely 2000 korona halálesetre, 2000 korona állandó munkaképtelenség esetére ssol. E rendkívüli kedvezmények mellett megmarad a sorsjáték is, melynek igazán nagy esélyeit, még újság részéről soha senkinek nem nyújtott előnyeit különösen kiemelnünk nem szükséges. Legközelebbi húzások: 3°j0-os Földhitel sorsjegy 1964. augusztus 16. Olasz vöröskereszt sorsjegy 1904. augusztus 1. Lapunk előfizetési ára: Égése évre ... 28 korona — fillér Fél évre ... lé » — » Negyed évre .. . » — » Egy hónapra .2 » 40 . Mutatványszámokat szívesen küld a Független Magyarország szerkesztősége és kiadóhivatala VI. ker. Király utca 72. szám. NAPI HÍREK. Magyar munkások Horvátországban. A munkások gyülekezési és egyesülési jogát nemcsak Magyarországon tiporják lábbal, hanem Horvátországban is. Míg azonban a mi nagy szociálpolitikusaink a kormánynak és közegeinek erőszakos és törvénytipró eljárását azzal mentik és magyarázzák, hogy a gyülekezni és szervezkedni kívánó munkások «lelketlen izgatók» által félrevezetett «nemzetközi szocialisták», akiknek mozgalmát a «hazafiság» szent nevében kell elfojtani, addig Horvátországban egészen másképen okolják meg ezt a jogfosztást. Ismeretes, hogy a kormány különösen a vasúti munkás szervezkedése elé gördít akadályokat. Ezek a munkások a vasúti sztrájk alatt fényes példáját adták a bajtársi érzületnek és szolidaritásnak. A sztrájkban ugyan nem vettek részt, de semmi csábítással és ígéretekkel sem lehetett őket rávenni, hogy a sztrájkot gyöngítsék , és sztrájkban résztvevő altiszteket és mozdonyvezetőket helyettesítsék. Azóta a vasúti munkásokat úgy kezelik, mint a rabszolgákat. Muszka mintára berendezett kémhálózattal veszik őket körül és a hatósági zaklatások legraffinirozottabb nemeivel igyekeznek szervezkedésükben és szabad mozgásokban megakadályozni. A magyar államvasutak horvátországi munkásai, mint bennünket értesítenek, szintén hasonló elbánásban részesülnek. Egyesületi törekvéseiket ott is megakadályozzák, gyűléseket ott sem engedélyeznek. Csakhogy a horvát hatóságok, amikor híven teljesítik a Tiszakormány parancsait, eljárásuk megokolásában már nem ragaszkodnak a magyarországi frázisokhoz, ők nem a «magyar hazafiasságra» hivatkoznak ... A magyar vasúti munkások gyűléseit azzal a feltétellel engedik csak meg, hogy ott csak horvátul vagy szerbül lehessen beszélni, mert a rendőrség közegei nem értenek magyarul. Természetes, hogy ez a feltétel egyenértékű a tilalommal, minthogy a magyar vasúti munkások nem tudnak— ez időszerint legalább — se horvátul, se szerbül. Ez a dolog végtelenül felháborító. Hol van itt a híres hazafiasság, melyre a kormány a munkásmozgalmakkal szemben hivatkozik. És ha Horvátországban magyar munkások gyűlésein tilos a magyar szó, akkor talán mégsem olyan fölösleges annak hangsúlyozása, hogy Horvátországnak csak kifelé nincsennek határai. Ezúttal nincs szó a munkások gyülekezési jogairól, hanem a magyar nyelv jogairól van szó és joggal elvárhatjuk, hogy ezt a jogot a kormány kész is lesz, képes is lesz megvédelmezni. — Új regényünk. Vasárnapi számunkban kezdtük meg «A szerelem kegyelméből» című regényünket. Ezt az első közlést az újonnan, most augusztus 1-én belépett előfizetőink kedvéért mai számunkban megismételjük. — Személyi hír. Manenbadhból táviratozzak, hogy Hieronymx Károly kereskedelmi miniszter családjéval pár heti tartózkodásra odaérkezett. A miniszter távollétében Serényi Béla gróf államtitkár veheti a kereskedelmi minisztériumot. — Az orosz korrupció. Még mindanynyian emlékezünk a kronstadti arzenál nevezetességeire. Agyukat készíttetett az orosz hadügyi kormány s mikor azokat a harctérre kellett volna szállítani, kiderült, hogy még el sem készültek, bár a szükséges pénzt már rég kiutalványozta az állampénztár. S megtörtént az a kedves dolog is, hogy egész ezredek nem tudtak elindulni, nem lévén ruhájuk s ekkor a tolvajok, nehogy rájuk bizonyosodjék a tolvajlás, felgyújtották a ruhatárt. Oroszországban azonban nemcsak az oltárról lopnak, hanem a szegények perselyéből s az alamizsnára szánt pénzösszegekből is. Ebben az országban nem is csodálkozhatni a korrupció hatalmasságán, így volt ez évtizedek előtt is és igy van ez ma is. Az orosz-török háborúban a tisztikar lakmározott, s faggyúgyertyán tengődött a legénység, a mostani japán-orosz háborúban pedig egész századok éheznek. Hallatlan módon garázdálkodik az orosz hadsereg élelmező ügyosztálya a harctéren. A Jusnoja Rosssija egy katona levelét közli, aki részt vett a falu mellett vívott ütközetben. A harc folyamán s még azután is napokon keresztül nem volt mit enniök. Kenyér helyett lisztet adtak nekik és némelyek vízzel vegyítve, némelyek szárazon ették meg. Ám jól van. Nélkülözzön a katona, ha úgy szükséges. Küzdelemre, nélkülözésekre van hivatva. De ezt csak akkor köteles tenni, ha erre a parancsoló szükség kényszeríti. Amikor a nép filléreit lelketlen hivatalnokok lopják el, s amikor tisztjei dőzsölnek, nem csodálható, ha önkényesen mentik fel magukat ebbeli kötelességük alól-