Független Magyarország, 1904. november (3. évfolyam, 943-972. szám)

1904-11-01 / 943. szám

1904. November ! FÜGGETLEN MAGYAROSS­G 3 állam e törekvéseknek. Veszélyeztetve van a nemzetiségek nyelve, minden román kötelessége azok ellen a harcot felvenni. Figyelmezteti a hall­gatóságot, hogy már a törvényhatósági bizott­ság megválasztásánál ügyeljen, hogy mennél több román kerüljön be a bizottságba. A Vlád után beszélt román ügyvédek mind kitartásra buzdítják a népet. Bontescu ügyvéd kritizálja a közigazgatást és több hivatalnokot megvádol, mire a főszolgabíró megvonja tőle a szót. Vlád Aurél ezután a népet békés feloszlásra szólította fel. Tanítók mozgalma. Vas vármegyében a szentgotthárdi tanítói járáskor október 27-ikén Velikén tartott gyűlésén egyhangú lelkesedéssel kimondták a tanítók, hogy a jövő országgyűlési képviselőválasztáskor oly képviselőjelöltre sza­vaznak a járás tanítói, aki érdekeiket szívén viseli. Ily értelmű felhívást intéznek az összes tanítóegyesületekhez is. Bizony, itt volna az ideje, hogy az a 30.000 tanító is észrevétesse magát! Hiszen a néptanító végzi a nemzet legelső és legszükségesebb munkáját. A kalocsai érsek tigiye. Mint Kalocsáról írják nekünk, a kalocsai érseki uradalom-átvétel körüli eljárás folyamatban van. A leltározást, az ingóságok összeírását már befejezték. Az elhunyt Csuszka György érsek budapesti lakásáról az összes ingósá­gokat, bútorokat, festményeket, ékszereket Kalocsára szállították. A budapesti lakáson folytatott leltározás alkalmával az érsek Wertheim-szekrényében körül­belül 22 ezer koronáért értékesíthető értékpapírt ta­láltak, mely most szintén a hagyatéki tömeghez tartozik. E szerint a készpénzhagy­aték megközelíti az 55 ezer koronát Az uradalomátvételnél Tornaházy Gyula közalapít­ványi igazgató képviseli a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot. Az érsek után több mint 300 darab marhaállomány és nagymennyiségű sertésállomány és tűzifa maradt az uradalomban. Ennek árából, valamint a bútorok, festmények, szobrok, ékszerek értékesítéséből oly összegre számítanak, hogy a ha­gyatékból képesek lesznek az uradalmi és kegyúri tartozásokat teljesen törleszteni, úgy hogy az elhunyt érseknek fizetetlen tartozása nem fog maradni. Az igaz, hogy örököseinek és a kegyeletes célokra nem marad semmi. De az uradalom ügyei ekként mégis rendbehozhatók lévén, az utód kinevezése iránt lépések tehetők. Kalocsán főként két nevet emlegetnek. Az egyik Dissewffy Sándor Csanádi püspök, mint a kalocsai érseki tartomány legidősebb suffragans püspöke, a másik dr. Várossy Gyula székesfehérvári püspök, aki a kalocsai egyházme­gyéből került a püspöki székre és a nagynevű Hay­­nald Lajos kalocsai érsek oldalkanonokja volt. Po­zitív személyes jelölésekről azonban csak az ura­dalmi ügyek rendezése után lehet szó IV.- ■" -A főrendiház pénzügyi bizottsága november 7-én, hétfőn déli 12 órakor ülést tart. Napirendje a Magyarország és Horvát-Szlavonországokkal 1900. és 1901. évekre történt leszámolás tárgyában a magy. kir. állami számvevőség által beadott jelenté­sekre hozott 5489. és 5490. sz. képviselőházi hatá­rozatok bizottsági tárgyalása. A központi választmányok újból való meg­alakítása. Az 1901. évben újból alakított köz­ponti választmány megbízatása ez év végén lejár. Tisza István gróf miniszterelnök mint belügy­miniszter most a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletével, hivatkozva az 1874 : XXXIII. tör­vénycikk 20. §-ának utolsó bekezdésére, fel­hívja a törvényhatóságokat, hogy a központi választmány újból való megalakítása iránt a je­lenlegi központi választmány megbízatási idejé­nek, lejárta előtt az idézett törvénycikk 18., 19. és 20. §§-aiban foglalt rendelkezések pontos betartása mellett intézkedjenek és ennek megtörténtét az ide­ szájpadlás nélkül 3 kor.-tól A gyökerek eltávolítása fölös­­leges. Az általunk készített és Párisban első dijat nyert fogsorokat mindenki azon­nal megszokja, beszédzava­rokat nem okoz és kitűnően rág vele. Régi toksorokat átalakítunk.. Vidékiek 12 óra alatt kielégittethett fogorvosi intézet BUDAPEST, YIL, Erzsébet-körút 50.1. em, Royal Mállóval szemben. Fogorvos: Technikai fresék: Löffler Emil. Grossmann S. a párisi fogorvosi akedensia kráiliUsaa I keresztté dissitet. Mi a fereminal kitin Foghúzás erzsktelenitva. Tartós plombá­k, Rendel: d­e. 10-1­2 és d.u. 3_7-ig. pof^ rer Kei '8-tól ante fi-i* -------------- Vasár« és vaiaepitái pol­or x i i*nrr awsékeltár?* UiBslitfiisUire i* vonatkozó és a választási eljárás módját is feltün­tető közgyűlési határozat bemutatása mellett decem­ber hó végéig a belügyminiszternél múlhatatlanul jelentsék be. A főrendiház gazdasági bizottsága november 9-én, szerdán délután 5 órakor ülést tart. Napi­rendje a főrendiház bevételeiről és kiadásairól 1904. évi julius 1-től szeptember 30-ig a háznagy által vezetett számadások megvizsgálása. A függetlenségi párt öngyilkossága. —­ Hangok­ a vidékről. — Budapest, október 31. Hosszú idő óta hangoztatjuk, hogy a füg­getlenségi párt mostani politikája kétségbe­esésbe, züllésbe kergeti a függetlenségi köz­véleményt. A Kossuth-párt a legmagyarabb pártja a parlamentnek s a legnagyobb ellen­zéki párt, de az utóbbi években nehéz viszo­nyok között nem tudott szive összedobbanni az egész magyarság szívével. Nem tudott erélyes lenni, nem tudott, vagy nem akart komoly munkát végezni, kormánypárti politikát csinált 48-as alapon s egy lépéssel se vitte előbbre a nemzetet az önállóság felé. Megmondtuk, meg­osoltuk, hogy nagy baj származik abból, ha a Kossuth-párt nem éb­red még idejekorán öntudatra s ha nem buk­tatja meg a mostani haladni nem akaró, ve­szedelmes maradi szellemet. A nagy nemzeti küzdelem, melyet nyelvünk jogaiért folytatott az ellenzék, igen sok rész­ben a Kossuth-párt belső villongása, elerőtle­nedése, gyámoltalansága mlatt bukott meg. Most, mikor újabb nagy küzdelem előtt áll a párt s amikor főképen csak ez a párt ment­hetné meg az országot Tisza István merény­letétől, a közönség soraiban nagy bizalmatlan­sággal néznek a küzdelem elé. Mert nem hisznek a Kossuth-párt harcának szívósságában, komolyságában, fél a közvéle­mény újabb leszerelésektől. A vidéken való­sággal gyűlölettel beszélnek a legnagyobb ellen­zéki párt vénasszonyos politikájáról s ha itt-ott bizalmat előlegeznek is neki a küszöbön levő harcra — tudomására hozzák azt is, hogy ha még egy csúfos békét kötnek a vezérek — ezzel a függetlenségi politika sírját ássák meg Magyarországon. Tessék csak figyelni, hogyan vélekednek vidé­ken a függetlenségi pártról és annak vezérei­ről­ Nem mi írjuk, a Miskolcon megjelenő «Ellenzék» című negyvennyolcas újság írja róluk — jó lesz megszívlelni — a következőket: Ne tagadjuk, mert hasztalan tennék: a függetlenségi választók bizalma megingott ez országgyűlési függetlenségi pártban. A vezéremberek lelkére itt a vidéken ráült az elkedvetlenkedés, sőt nem titkolt gúnynyal és haraggal szólnak Kossuth Ferencről, ki a nagy leszerelőkkel: Komjáthyval, Barta Ödönnel és Justh Gyulával, a pártot egyik kudarcról a másikra vezeti. Az igazság az, hogy hazaérkezése alkal­mával Kossuth Ferenc rendezett viszonyok között élő, céltudatos, egységes, hatalmas függetlenségi pártot talált s tiz évi vezér­kedés után a sereg odajutott, hogy számban megfogyott, egysége elzüllött, nem bízik a saját programmjának megvalósíthatásában. — Olyan igazságok ezek, melyeket senki, még maga Kossuth Ferenc sem merészel kétségbe vonni. És ez a züllés még egyre tart, de már nem tarthat soká. Következik az agónia. Nemsokára elmondhatja magáról a Kossuth Ferenc párt: Fuimus Trees, fust Ilion! Miért kellett idejutnia a pártnak, kik és mi okozta ezt a mai állapotot? Nem árt ezzel a kérdéssel szembenézni. A függetlenségi párt veszedelme részint személyi, részint taktikai okokból kelet­kezett. Kossuth Ferenc neve nehéz teher, mely lépten-nyomon kellemetlen összehasonlításra ad okot. Atyja csupa lelkesedés, csupa hit, csupa erő, csupa tűz volt. A fia hideg mint egy hüllő s irtózik minden fellángolástól. Még szónoklataiban is merő puhaság, erőt­lenség. Lelkesedni és lelkesíteni teljesen képtelen. Elhatározó pillanatokban meg­lepi a kicsinyes töprengés, mert­­ Kossuth Ferencnek soha sem volt s ma sincs hite a függetlenségi eszme diadalában. Ő kormány­­párti temperamentum és születése bele­sodorta egy neki nem való politikai párt áramlatába. Mikor Széll ellen az obstrukció kitört, Kossuth Ferenc egyik beszédében így nyi­latkozott : «Én nem tehetek más­képen. Engem születésem és neveltetésem a független­ségi politika zászlójához hívnak». Hát gyenge dolog, ha valaki csak születése és neveltetése miatt nem tehet másképen, ha csak ezek a tényezők kényszerítik a függetlenségi párt igazáért való helytállásra. Az önbizalom teljes hiányában szenvedő vezéréhez méltó a vezérkara, is. Kom­játhy a vezérkari főnök, ki már Tisza Kálmán alatt is kor­mánybiztosságot vállalt, ki tehát a gyengéd anyagi köteléket sem uta­­sít a vissza, melyekkel a kormány őt cél­jaihoz láncolhatja. Az örökös paktáló, de soha sem harcoló. Justh Gyula a második generális. Barta Ödön a harmadik, ki azt szeretné, hogy a földhitelintézethez Tiszáék segítsék be, a leszerelés jutalmául. Fejétől büdösödik a hal. Első és a legfőbb teendő, ha ez a beteg párt meg akar gyógyulni, hogy Komjáthy, Barta és Justh urak a kötelékéből kitessékel­­tessenek. Ilyen emberek kudarcról­­kudarcra vezetik a pártot s a vége a do­lognak semmi más nem lehet, mint a teljes elzüllés. A vezér és táborkara irányítják a párt taktikáját, mely mindenben méltó hozzájuk. Csupa félutak, csupa tervtelenség, kishitű­ség, csupa kapkodás, örökös alkudozás, d­e soha igazi harc.Vagy ha néha kuruc­­kodnak is, maga a vezér inti le harcoló seregét azzal a kijelentéssel, hogy a füg­getlenségi politika még ré­szeiben is kivihetetlen. Ebben rejlik az óriási veszély. Maga Kossuth hirdeti: kivihetetlen a pro­­grammunk, ne harcoljunk el­szántan. Támadjuk a kormányt, de ne komolyan. Üsd agyon, de ne nagyon. A választók meg azt mondják: mi fütyü­lünk az olyan pártnak, mely nem hisz a saját programmjában. És igazuk van. Ha valaki azzal a bolond tervvel állana elő, hogy társulatot kell alakítani a holdba való feljutásra, ugy­e­bár mindenki a szemébe kacagna, amiért nem valósítható ideára pa­zarolja a drága időt. Többé a függetlenségi választókat bolondítani nem lehet. Ezek olyan jelölteket keresnek, kik a sokból va­lami kevésnek a megvalósítását ígérik. Nézzük, hogyan állunk a házszabályok revíziójával ? Megkezdődik nemsokára az élet-halál harc a magyar szabadság utolsó fellegvára ellen. Az uralkodó és a bécsi kamanila azt követeli Tisza Pistától, hogy a hatalom birtokáért vállalkozzék az ostromra. És meg.

Next