Független Magyarország, 1905. május (4. évfolyam, 1121-1150. szám)

1905-05-02 / 1121. szám

Budapest, Isos. IV. évfolyam, 1121. sz. Kedd, május 2. Független magyarorsz . Főszerkesztő:­­ LENGYEL ZOLTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■BUDAPEST, VIL ERZSÉBET­ KÖRÚT 50. SZ. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egész­ évre 28.— korona I Negyed évre 7.— korona Fél évre 14.— „­­ Egy hónapra 2.40 „ Főmunkatársi BAKONYI SAMU TELEFON­SZÁM: 586. Tisztelettel kérjük azokat az előfizetőinket, kitnek előfizetése április végén lejár, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál szívesked­­jenek minél előbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. A válság: Budapest, május 1. Gróf Tisza István ügyvezető miniszter­­elnök holnap érkezik Budapestre és minden valószínűség szerint még ugyanaznap tovább utazik Bécsbe, ahol a szász király tiszteletére rendezendő ünnepségen mint a magyar kormány reprezentálója vesz részt. Bizonyos, hogy ez alkalomból a király a miniszterelnököt audiencián fogja fogadni. Ezen az audiencián Tisza beszámol az uralkodónak a magyaror­szági politikai helyzetről és kétségkívül ekkor fog dűlőre kerülni a kabinetnek végleges fel­mentésére vonatkozó kérése is. Politikai körökben általánosbn meggyőződés, hogy a király, aki maga is tisztában van a kormány h­elyzetének teljes tarthatatlansága felől, ezúttal el fogja intézni, annak a kéré­sét Tisza tehát a maga és kormánya de­­m­is­sziójának végleges elfogadásával tér vissza Bécsből, Magyarországnak pedig rövid időn belül új kormánya lesz. Azonban ez­­idő szerint kevésbbé van szó róla, mint valaha, hogy ez a nemzeti követelések telje­sítése alapján, a koalíció kebeléből alakulna meg. Az új kormány ideiglenes lesz, tehát olyan, amilyet a magyar alkotmány nem ismer, továbbá inparlamentáris is, mert a képviselő­házban nem lesz többsége, amelyre támaszkod­hatnék. Hogy ki fogja megalakítani, azt ez idő­­szerint senki sem tudja. Kossuth Fe­renc egy cikkében, amely a függetlenségi párt hivatalos lapjában tegnap jelent meg, említi a Lukács, Hieronymi és K­h­u­e­n neveit, azonban általában nem hiszik, hogy a bukott kormány valamelyik tagja vállalkozhatnék az ügyek vitelének ideiglenes átvételére. Legtöbb kijjéje még a Khuen-kom­­binációnak van, mert mindenki tudja, hogy nincs az a misszió, amelyre császári urának ez a hűséges szolgája készség­gel ne vállalkoznék. Azonban alig hi­hető, hogy még a szabadelvű táborban is akadna egyetlen politikus, aki ennek a dicstelen múltú embernek a harmadik bukásá­ban részes akarna lenni. Mert azt külön nem kell hangsúlyozni, hogy ennek az ideiglenes kormánynak vége — akár Khuen, akár más alakítja — csak gyászos és szomorú bukás lehet. A parlamentben talaja nincs és annak többsége a legelső alkalommal leszavazza. El lehetünk reá készülve, hogy a bécsi torz­szülött ezt a csekélységet úgy fogja magáról lerázni, mint a kutya a vizet. El lehetünk ké­szülve a Háznak királyi kézirattal­ való elnapo­lására, sőt többszöri feloszlatására is. Mindezek­kel szemben Kossuth fennebb említett cikké­ben a passzív rezisztenciát tűzte ki jelszóvul, amelyhez való ragaszkodás mellett, a hatalom, ha majd kifogy a pénzből és a katonából,­­jégre mégis kénytelen lesz beadni a derekát és a nemzeti követelések teljesítésének terére lépni. Egyelőre akármi történik Bécsben, a parla­ment 3-án összeül és 4-én megkezdi a felirat tárgyalását. E vita folyamán vagy annak be­fejeztével megalakulnak a szükséges szak­­bizottságok. A többség azután élni fog a kez­deményezés jogával és a parlament megkezdi a hasznos, alkotó munkát, amelyben csak a hata­lom újabb törvénytelen lépése, az elnapolás vagy feloszlatás tartóztathatja föl. Ám, ha a nemzet az általa választott többség mellett kitart — amiben nincs okunk kételkedni — az esetben ezek a törvénytelenségek is hiábavalók lesz­nek. Elnapolás és házfeloszlatás sem változtat­hatnak a helyzeten, amelynek végső eredménye más, mint a nemzeti ügy diadala, nem lehet. Budapest, május 1. A velencei találkozó. Távirat jelenti Velencé­ből, hogy gróf Goluchowski báró Gagern kíséretében tegnap délután Bécsbe utazott. A pálya­udvaron T­i­­­o­n­i külügyminiszter is megjelent és szives búcsút vett gróf Goluchowskitól. A vezérlő-bizottság ülése. A szövet­kezett ellenzék vezérlő-bizottsága e hónap 3-án, szerdán délután négy órakor a függet­lenségi pártkör helyiségeiben Kossuth Ferenc elnöklete alatt ülést tart. Pártértekezletek. Az országgyű­lési függetlenségi és 48-as párt f. hó 6-án, szerdán délután 6 órakor saját klub­­helyiségében értekezletet tart. A disszidensek körei. hó 3-án, szerdán este fél hét órakor saját klubhelyiségében (Vill., Kerepesi­ út 17. sz.) értekezletet tart. Az országgyűlési ú­j p­á­r­t f. hó 3-án, szer­dán este 6 órakor az Angol királyné­ szólóbeli klub­helyiségében értekezletet tart. A zsolnai választás­ Zsolnáról írják: A május 2-án megtartandó képviselőválasztás elé lelkes hangulattal néz a zsolna-rajeci választókerület el­lenzéke. Ezt a hangulatot fokozza az a sikerült népgyűlés, mely vasárnap délután R­a­j­e­c főterén folyt le, s amelyen nemcsak a kerületből, hanem a megye távolabb eső vidékeiről, sőt a szom­szédos megyékből is részt vett a választó­polgárság. A vasárnapi népgyűlésre megjelentek a szövet­kezett ellenzék részéről Hammersberg László és Szatmári Mór országgyűlési képviselők, hozzájuk csatlakozott Érsekújváron Aig­ner Adolf és Trencsénben dr. Pethő szerkesztő. Már a zsolnai állomáson nagy tömege a vá­lasztóknak, élükön Smialovszky Valér­­ral, a kerület jelöltjével fogadta az érkező­ket. Innen délután nagyszámú előkelő polgárság ki­sérte el a jelöltet és a képviselőket Rajecre, hol a közel és távolabb fekvő falvakból összegyűlt nép . Lágunk mai száma, g. oldal, lelkes és szeretetteljes ovációval fogadta az érkező­ket. Baross Károly, rajeci esperes-plébános igen meleg hangon üdvözölte a vendégeket, mire Hammersberg László képviselő vála­szolt. Erre a menet, melyet lovasbandérium ve­zetett, muzsikaszó mellett, zászlók alatt, kocsikon vonult be Rajecre. A főtéren már ezrekre rugó tö­meg gyűlt össze. A gyűlést Benyovszky János nyitotta meg, mire Hammersberg László mondott hosszabb beszédet, kifejtvén a szövetkezett ellenzék álláspontját és a függetlenségi párt programm­­ját. A nagy figyelemmel hallgatott beszédet Baross Károly esperes-plébános tótul tolmácsolta. Ezután Szatmári Mór mondott gyújtó beszédet, külö­nösen az államfentartó nép jogait és érdekeit hang­súlyozván. Nagy­ lelkesedéssel hallgatta a nép úgy Szatmárit, mint a beszédét tolmácsoló Podgrácz Lajost és dr. Brezseny János zsolnai ügyvédet. Még Blazsek Lajos plébános intézett rövid, lel­kes beszédet a néphez, majd Smialovszky Valér, a kerület jelöltje mondott tüntető, lelkes be­­szédnyilvánításokkal minduntalan félbeszakított be­szédet, melyben köszönetet mondott úgy a válasz­tóknak, mint a vendégeknek megjelenésükért. Ezzel a gyűlés szép rendben véget ért. Este Zsolnán ban­kér volt, amelyen a polgárság szine-java gyűlt össze. Egymást követték itt a lelkes felköszöntők, melyek jobbára Smialovszkyt és azt a jelenséget ünnepel­ték, hogy Trencsén megyében egyhangúlag függet­lenségi képviselőt választ a polgárság. Felköszöntő­ket mondottak Smialovsky Valér, Szatmári Mór, Haramersberg László, Aigner Adolf, Garay Lajos, dr. Brezsny János és még többen. A választás május 2-án lesz. A szabadelvű párt nem állított jelöltet , így a választás egyhangú lesz. . Lemondó képviselő. Újvidékről táviratozzék. Itt úgy hinnik, hogy S­z­a­l­a­y Lajos szabadelvű­­párti képviselő mandátumáról egészségi okokból le­mond. Függetlenségi pártszervezkedés Somborban, Zomborból jelentik. Április 30-án tartotta az itteni függetlenségi kör alakuló közgyűlését, melyen a polgárság igen nagy számban jelent meg. A kor­elnöki tisztet F­a­­­c­­­o­n­e Lőrinc nagybirtokos töl­tötte be. A közgyűlés kimondta a megalak­u­ást és elfogadta az előkészítő bizottság által el­ősztt­tt alapszabályokat. Mérő Ignác, a függetlenségi párt elnöke indítványára egyhangú lelkesedéssel a kör elnökévé a patini F­ernbach Károly zombori nagybirtokost, a kerényi kerület ország­gyűlési képviselőjét választották meg. A kör már eddig 13 800 tagot számlál. A törvényhatóságok megnyilatkozása­ K­a­­posvárról jelentik : Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlésében Heves vármegye átiratát a képviselőház többségének működése iránt való bizalom kifejezése tárgyában egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés ezután Baja város átiratát március 15-ének nemzeti ünneppé avatása tárgyában szintén elfogadta. Székes­fejérvárról táviratozzál:: Fejér­megye ma közgyűlést tartott, mely alkalommal Heves megye ismeretes átirata nagyobb vitát provo­kált. Az állandó választmány hasonló szellemű fel­irat felterjesztését javasolja. Gróf Zichy Jenő orsz.­­ képviselő indítványára ezután túlnyomó többséggel elhatározta, hogy bizottságot küld ki egy hasonló szellemű felirat szerkesztésére.

Next