Független Magyarország, 1905. december (4. évfolyam, 1333-1360. szám)
1905-12-01 / 1333. szám
1905. december 1. ' POGGISTLEK Jr MAGYARoSSZÁG ' - „1 '3 i - ■ - ..... ....................--------r—-----------------w-mmel választói reform alapján a mandátumok felosztása *3 egyes királyságokban és országokban csak az azok között létrejött megegyezés alapján történhetik meg. Szükséges, hogy az Irrakházát megválasztottak bevonásával reformálják. ' Legközelebbi ülés holnap.' --------~'írt Beszámoló: Gróf Benyovszky Sándor, a dunavecsei választókerület képviselője tegnap tartotta beszámoló beszédét Solton, amely alkalomból öt a választóközönség a legmelegebb ovációban részesítette. A beszámolóról Kossuth Ferencet táviratilag üdvözölték • A besztercebányai ellenzék szervezkedése, Besztercebányán tegnap az ellenzék szervezkedése ügyében az előkészítő bizottság ülést tartott. Az fléven a következő programmot állapították meg: A budapesti vendégek december hó 9-én este 10 órakor érkeznek Besztercebányára. A vasúti főállomáson dr. Tilless Béla ügyvéd, a vármegyei szövetkezeti ellenzék elnöke, fogja őket üdvözölni. Az állomásról hosszú kocsisor fogja őket a Nemzeti szállóba kisérni, ahol megvacsoráznak, közben pedig a hazafias polgárság tiszteletükre fáklyás menetet rendez. Másnap, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a nagygyűlés a város főterén, hol a szónokok számára tribünt állítanak föl. Beszélni fognak gróf Batthyány Tivadar és báró Kass Ivor, tótul Hammersberg vagy Smialovszky országgyűlési képviselők. A gyűlés után a kath. legényegyesület helyiségeiben közebéd lesz. A vendégek a délutáni gyorsvonattal a fővárosba utaznak vissza. A vármegyei tisztikar a gyűlésen testületileg vesz részt s ugyanaz nap végleg megalakult vármegyei szövetkezeti ellenzék, melynek elnöke dr. T 1r éss Béla ügyvéd s társelnökei Gürtler József kanonok és Jeszenszky Sándor kir. közjegyző lesznek. A válság, Budapest, november 90. Két eseményt ural ma a politikai helyzet Fejérváry miniszterelnök váratlan bécsi utazását és Kossuth Ferenc nyilatkozatát. Ez a két esemény minden egyebet háttérbe szorít A miniszterelnök bécsi útjáról két verzió kering politikai körökben. Az egyik az, hogy Fejérváry a kormány lemondását vitte Bécsbe. Lehet, hogy ez a hír inkább csak óhajtás, mint sem faktum, de bizonyos, hogy van alapja. Erre vall az a lázas kapkodás, amely a kormány legutóbbi tényeit jellemzi s erre vall az a minisztertanács is, amelyet három napon át tartottak a kormány tagjai. Erre vall végül és legfőképen Kristóffy mai nyilatkozata, amelyet a haladó párt közhelyiségében tett. Azt mondotta : Fejérváry a minisztertanács határozatait vitte Bécsbe. A további kérdezősködések elöl kitért s arra a kérdésre sem válaszolt, igaz-e, hogy a kormány lemond. A kormány az elterjedt hírek szerint azért határozta el a visszavonulást, mert nem tudott megállapodásra jutni, föloszlassa-e a képviselőházat vagy sem. E fölött a kérdés fölött hosszú és izgatott vita fejlődött ki közöttük, amely annyira elfajult, hogy formálisan összekülönböztek. Ezt a kérdést tárgyalták a háromnapos miniszteri tanácskozáson is. A minisztertanács a harmadik ülés után végre is abban állapodott meg, hogy beadja a lemondását. A másik verzió szerint, csak részleges m miniszterválság lesz a minisztertanács eredménye. A miniszteri tanácskozáson ugyanis afölött vitatkoztak, mit csináljanak. Erősebb rendszabályokhoz nyúljanak-e, amelyek között a házfeloszlatás is szerepelne, vagy pedig valami kompromisszum-tervet készítsenek, amelynek segítségével megcsinálják a békés kibontakozást. Fejérváry, Lányi és Kristóffy amellett voltak, hogy még szigorúbb rendszabályok alkalmazhatására felhatalmazást, kell lérni a sirálytól. Vörös László és Lukács György ellenben kijelentették, hogy az erőszak folytatásátsikertelennek és gyűlöletesnek tartják s nem adják ahhoz beleegyezésüket. A kompról misszumot ajánlották, mint amely föltétlenül sikerrel jár. Fejérváry, minthogy a kérdésben megegyezni nem tudtak, a királyra bízza a döntést. Ha, amint valószínű, a király az erőszak folytatása mellett dönt, Vörös és Lukács legközelebb kiválnak a kabinetből, amelynek aztán csak a krémje marad meg. Akárhogyan áll is a dolog, nagy reménységgel nézünk Fejérváry holnapi audienciája elé. Vagy-vagy. Legyen nyílt abszolutismus, vagy menjen a kormány a fenébe. A mai állapot tűrhetetlen. A másik nagy esemény Kossuth Ferenc cikke, amelyben rámutat arra, hogy a függetlenségi párt mindig is akarta, ma is akarja a választói jog általánosítását. Szóval, új dolgot nem mondott. A függetlenségi pártnak a választói jogot illető álláspontját mindenki ismerte, csak az nem, aki nem akarta. Ma azoknak „kétségei“ is eloszoltak. Természetes, hogy ezzel a kormánynyal a párt szóba sem ál. Ha a király valóban akarja az általános választói jogot, küldje el a kormányt, s nevezzen ki olyat, amely parlamenti többségre számíthat. Akkor valóvá válik a függetlenségi párt régi óhaja: a nemzet és a nép azonos fogalommá válik. Mai hiteink ezek: Báró Fejérváry Géza a királynál. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök, ma délután az 5 óra 15 perckor induló rendes bécsi gyorsvonattal báró Skeres Iván miniszteri titkár kíséretében Bécsbe utazott. A miniszterelnök elutazása előtt Daróczy Rezső felügyelővel, a nyugati pályaudvar főnökével hoszszasabban beszélgetett, mig Lányi Bertalan igazságügyminiszter megérkezett. Fejérváry Lányival akkor a vonat indulásáig visszavonult a miniszteri váróterembe s bizalmasan konferált. Bécsből jelentik telefonon : Fejérváry miniszterelnök báró Skerletz Iván titkára kíséretében 9 óra 15 perckor a Staats-Bahnhof pályaudvarán megérkezett, ahonnan a Bankgassei magyar miniszteri palotába hajtatott. A király a miniszterelnököt pénteken délelőtt 11 órakor külön kihallgatáson fogadja. ■Politikai körökben elterjedt hírek szerint Fejérváry azért ment Bécsbe, hogy a kormány lemondását benyússa a királynak. A lemondás oka állítólag az, hogy a miniszterek között nézeteltérések merüdtek föl, föloszlassák-e a képviselőházat, vagy sem. A miniszteri tanácskozás is e miatt a kérdés miatt tartott három napig. A haladó párt közhelyiségében ma este csak Kristóffy jelent meg, aki megkérdeztetvén, mi a miniszterelnök bécsi útjának a célja , azt felelte: " Fejérváry elvitte " dívnak a mionkertanács határozatait. A kormány bukásának hirét, valóságát, természetesen a késő éjjeli órákban nem ellenőrizhetjük, de konstatáljuk, hogy nagyon sok alapja van. Kossuth Ferenc az általános választói jogról. Kossuth Ferenc a cBudapestben cikkért írt az általános választói jogról. A cikkben Kossuth megerősíti, amit mindenki tud s amit csak a függetlenségi párt ellenségei vontak kétségbe nagyon sok rosszakarattal, hogy a függetlenségi párt most is, mint eddig is volt, föltétlen hive az általános választói jognak s behozatalát elodázhatatlannak tartja. Hogy ez igy van, nem győztük eleget hangoztatni a kormány és a szocialista párt lapjaival szemben. Kossuth Ferenc természetesen ezzel a kormánynyal nem áll szóba s a válságból való kibontakozást és a választói jog általánosításának törvényerőre emelését csak úgy tartja elérhetőnek, ha a király elküldi a törvénytelen kormányát s egy rendes, parlamenti többségre tá-,maszkodó kormányra bízza a reform megvalósítását. Kossuth cikkéből a következőket közöljük : Magyarországon felforgatják az állam rendjét,, tönkreteszik az alkotmányt, kockáztatják a dronasztikus érzelmet, az anarchiával szövetkeze, nek a társadalmi rend ellen egyetlenegy célért, azért, hogy a hadsereg németségével szemben ennek magyar kiegészítő részében a magyarság ne érvényesülhessen és hogy e célt elérhessék, az általános titkos szavazati jog jelszavát tolják előtérbe; Ausztriában pedig ugyanezzel a jelszóval a németség háttérbe szorítását idézik elő. Értse meg ezt józanul gondolkodó ember ! De bármiképen legyen is ez, bármilyen mélységes eszmezavart és tökéletes képtelenséget árul is el ez a tény a helyzet felismerésében, mégis előttünk áll az a minden más tekintetet domináló jelenség, hogy az uralkodó jogot ajánl a népnek; a népképviselet elvén álló parlament tehát nem állhat ellent annak, hogy a nép megkapja az uralkodó által felajánlott jogot. Azonban feltétlenül szükséges az, hogy ne jogtalanságból szülessék meg a népjog és hogy ne alkotmánysértések egész láncolatának jegyett eredménye, hanem rendes törvényhozási alkotással jussanak a nép széles rétegei a király, által felajánlott politikai joghoz. Ha tehát a király valóban akarja az általános titkos szavazati jogot, távolítsa el azt a kormányt, mely az országgyűlés működését és törvényhozási képességét megakadályozza és amely minden tettével csak szélesíti az űrt, mely a nemzet és királya közt támadt és minden cselekedetével úgyis megnehezíti a válság békés megoldásának lehetőségét. A cikk így végződik : Még most is módjában állna a királynak az, hogy Magyarországon békés megoldást teremthessen és ha meggyőződött affelől, amit Perathower pózeni polgármesternek mondott, hogy «az általános választói jog behozatala föltétlenül szükséges és hogy ezt a mozgalmat most már semmi sem tarthatja föl , akkor tegye lehetővé azt, hogy amit ő mint király föltétlenül szükségesnek tart, azt egy rendes, alkotmányos, a parlamenti többség támogatására számítható kormány valósítsa meg. Kossuth Ferenc mai nyilatkozatának gyakorlati következtetését is levonja és a vezérlő-bizotttság december hó 4-én tartandó ülésének előterjesztést fog tenni, hogy a vezérlő-bizottság a benne lévő pártoknak az általános választói jog dolgában teljesen szabad kezet adjon. Kétségtelen, hogy Kossuth indítványát el is fogadják, miután a vezérlőbizottságnak amúgy is csak a néppárti és disszidens tagjai lehetnének ellene, de végre is ők sem zárkózhatnak el az idők kényszerűségétől, annál kevésbbé, mert Kossuth a választói jog kérdését az alkotmányválsággal egyidejűleg akarja megoldani. A kormány sajtója a koalíció vezérének nyilatkozatát arra akarja fölhasználni, hogy a koalíciót fölrobbantsa. Hiú, szánalmas próbálkozás. A Magyar Nemzet nem is kertel, nyíltan kimondja, hogy: «Kossuth Ferencen áll, hogy e kétértelmű helyzetnek véget vessen. Tegye meg az általános választói jog érdekében azt, amit Kossuth Lajos annak idején az egyházpolitikai reformok érdekében tett. Szakadjon el azoktól, akik az általános szavazati jog meghiúsításán fáradoznak, és vesse latba tekintélyét,, hogy a parlament tegyen félre minden egyéb kérdést és oldja meg ezt a feltétlenül szükséges, elodázhatatlan pinladatát. Akkor meglesz a kibontakozás.» A képviselőház feloszlatása. Minden hivatalos cáfolat dacára tény, hogy a kormány nagyban foglalkozik a képviselőház feloszlatásának gondolatával. Nem mintha nagy reményekkel nézne az új választások elé, hanem azért, hogy készen legyen, ha rákényszerítik erre a lépésre. A miniszterelnök ugyanis december 19-én, ha az ellenzék be akarja nyújtani a vádindítványt, amint, hogy be is nyújtja, királyi kézirattal február 1-ig elnapolja