Függetlenség, 1908. augusztus (21. évfolyam, 174-175. szám)

1908-08-01 / 174. szám

2. oldal. FÜGGETLENSÉG 174. szám. fölfelé törekvő árhullámzásokat, ezt az erőt és hatalmat egykedvűségével rend­szerint átjátsza oda, ahol azután azt ellene használják fel fegyverül. Ideje volna, ha a megélhetéssel küzdő élet ezen nagy sötétségébe föltet­szene a hajnali derengés, Minden törek­vés, amely a megélhetés megkönnyebbí­tésére törekszik, a humanitást, a közjót s a közérdeket szolgálja az önző csele­kedetek ellen. A társadalomnak nem valami középkori élethalál harcra, ha­nem egyszerűen csak a közönséges, szürke hétköznapi megélhetés harcára kell tömörülnie. napi hírek. Kecskemét, 1908. Julius 30. Gazdák figyelmébe. Kincstári vetőmag a gazdáknak. Darányi Ignác földmivetésügyi miniszter elrendelte, hogy a mezőliegyesi és a többi méuesbirtokok gabona- és egyéb terménykész­letéből az erre alkalmas minőségű magvak az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadassanak, akik ez iránt a bir­tokok igazgatósáigaihoz fordulnak. Az egyes termények csak készpénzfizetés mellett engedtetnek át. Az eladási ár Mezőhe­gyesre nézve a budapesti tőzsdén jegyzett árak szerint állapittatik meg oly módon, hogy az elszállítást, megelőző napon jegyzett árakból szállítási költségre Mezőhegyesen 100 fillér métermázsánként levonatik, az ily módon meg­állapított árhoz azonban, mivel jól megrostált vetőmag engedtetik át, mindegyik birtokon mé­termázsánként 2 korona hozzászámittatik. Egy gazdának egy és ugyanazon gabona­nemből 100 métermázsáig terjedő engedtetik át. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre hasz­nálható, ezért a megrendelő gazda kívánatra — a megrendelés teljesítése előtt, — hiteles köz­ségi bizonyitványnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasúti állo­másra mindegyik birtok ingyen, illetve költség- felszámítás nélkül teljesiti, a vasúti szállítási költségeket a megrendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagra előjegyzéseket is kérhetnek a gazdák az említett uradalmak igaz­gatóitól és pedig őszi gabonára folyó évi ok­tóber 1-ig, tavasziakra pedig folyó évi decem­ber végéig. Minden előjegyeztétett vetőmag métermá­zsájáért 1 korona előlegül fizetendő. — Olvasóinkhoz. Miután lapunk nyomdá­ját a szerkesztőség épületébe (Piactér, Adler ház) helyeztük át, s e miatt lapunk némi ké­sedelmet szenvedett, miért is olvasóink szives elnézését kérjük. — Temetés. Tegnap délelőtt 11 órakor he­lyezték örök nyugalomra Muraközy József ügy­védet, törvényhatósági bizottsági tagot óriási részvét mellett. A város egész intelligenciája, összes notabiiitásai jelen voltak a temetésen. A koporsót a koszorúk özöne borította el. — Diákok ellátása. A közoktatásügyi mi­niszter körrendeletben figyelmezteti a középis­kolák tanárait, hogy diákoknak ellátásra való felvétele körül tapintatosan járjanak el, kosztos diákok tartásától lehetőleg tartózkodjanak, azon­ban ha ilyeneket mégis fölvesznek, eljárásuk ne viselje magán az üzletszerűség jellegét. To­vábbá megtiltotta, hogy egy-egy lakás- és kosztadó négy tanulónál többet tarthasson. — Kinevezés. A m. kir. postaigazgatóság dr. Straub Miklóst fogalmazóvá nevezte ki a kecskeméti postához. — Ünnepély. A szegény izraelita tanuló­kat Segélyző Egyesület augusztus 15-én jóté- konycélu ünnepélyt rendez, melyre már nagy­ban folynak az előkészületek. — A rekruták bevonulása. A hadügymi­nisztérium az általános helyőrség-változás al­kalmából a következőket rendelte el: Az 1906- ban sorozott magyar honosságú legénység, ha a rekruták bevonulása folytán a létszám bete­lik, csak az esetben szabadságolhatok, ha a szolgálati idejüket 1906. október elseje előtt kezdték meg. Az 1905-ben sorozott katonák, akik igényt tarthatnak szabadságolásra, de akiknek tovább szolgálása kívánatos lenne, ha önkényt tovább szolgálnak egy évig, ezért há­rom fegyvergyakorlatot számítanak be nekik. A rekrutákat az összes csapatokhoz 1908. októ­ber 6-án kell behívni a tényleges szolgálatra. Az egyéves önkénteseket, valamint a haditen­gerészet rekrutáit október elsején hívják be. — Visszaélés a kivándorlás körül. A felső- magyarországi vármegyékben megint nagyon megszaporodott a kivándorlók száma. Ez a szám semmiképpen sem állott arányban azok­kal az adatokkal, amelyek a hivatalos kimuta­tások utján rendelkezésre állottak. Megindult nagy titokban a vizagálat és — úgy látszik hosszabb megfigyelés után — ki is derítette, hogy visszaélés történik. A napfényre került do­logban az a legszomorubb, hogy hivatalos kö­zegek is bele vannak keveredve. Arról van szó állítólag, hogy egyes külföldi hajóstársasá­gok ügynökeinek nemcsak szabadkezet enged­tek a kivándorlásra való csábításban, hanem más, még sokkal bünösebb módon is előmoz­dították a kivándorlást és egyes társaságok üz­leti érdekeit. Beszélik, hogy különösen Bereg- vármegyében egész sereg községi jegyző és körjegyző van belekeveredve ezekbe az üzel- mekbe. A jegyzők hamis adatokkal járultuk hozzá az útlevelek kiadásához, akadtak állító­lag, akik hamis útlevelet is szereztek. Mind­ezért természetesen províziót kaptak. A vissza­élés szövevényének szálai elnyúlnak a fővá­rosba is. A csalás hosszabb idő óta folyik már s hir szerint már hetekkel ezelőtt megindították a vizsgálatot nemcsak Beregmegyében, hanem a fővárosban is. A fővárosi államrendőrség egy kapitánya két detektivvei több mint egy hétig nyomozott Beregvármegyében és állítólag rendkívül sok terhelő adatot szedett össze. Ebben az ügyben a belügyminisztérium is vizs­gál. A Beregvármegyei főispánt Budapestre hívták, hogy a dologról referáljon a belügyi államtitkárnak. — Népmulatság. Az augusztus 2-iki nép­mulatság a legsikerültebb mulatságnak Ígér­kezik, melynek rendezésében városunk egész ifjúsága társadalmi osztálykülönbség nélkül vesz részt. Száznál több szebbnél-szebb leány vállalkozott már eddig is az ünnepség fényé­nek emelésére, ugyanennyi a fiatalemberek száma is, mindazonáltal az Ipartestület és egyesület elnöksége még mindig szívesen látja az ujabbi jelentkezőket, akik a ivonulásban és rendezésben részt akarnak venni. A Varieté, nemkülönben a tűzijáték meglepő újdonságok­kal fogja fűszerezni a mulatságot, de érdeke­sek lesznek a versenyek is, melynek céljaira szép emléktárgyakat vásárolt össze a két tes­tület elnöksége. Mint értesültünk a szomszéd városokból is számosán rándulnak át a nép­ünnepélyre, sőt a jegyek iránt oly nagy a ke­reslet, hogy nehány üzletben már teljesen elkelt. — Gyermekvédelem — csendőrökkel. A belügyminiszter rendeletet intézett a csendőr­kerületi parancsnoksághoz a gyermekvédelem ügyében. A rendelet meghagyja, hogy a pa­rancsnokság gondoskodjék arról, hogy a jár­őrök portyázásaik alkalmával éber figyelemmel legyenek oly 15 éven aluli gyermekekre, akik ha bűntettet, vétséget vagy kihágást nem is követtek el, egyébként züllésnek indultak, to­vábbá oly gyermekekre, akik büntetet, vétsé­get, vagy kihágást követtek el, de az elköve­téskor meg nem haladták még 12-ik életévü­ket s igy bünvád alá nem vonhatók. Ha a csendőrség ily gyermekekről akár közvetve, akár közvetlenül értesül, kötelessége ezt azon­nal az illetékes közgazdasági hatóságnak a további intézkedések megtétele végett beje­lenteni. — Az ország legnagyobb pályaudvara. Még csak a hire van meg a kecskémét pályaudvar­nak, már is sok szó esik róla Magyarországon. Az egyik szabadkai lapból vesszük át a követ­kező sorokat: Ne higyje senki, hogy Szabad­káról van szó. Korántsem ! Kossuth Ferenc ke­reskedelmi miniszter Szterényi államtitkárral nemrégiben lennjárván Kecskeméten, szomorúan tapasztalta, hogy az ország egyik legnagyobb teherforgalmi pályaudvara, a kecskeméti, a legelhagyatotta''b állapotban van. Azért ott nyomban elhatározták ennek ujjáépitését. A teherpályaudvar 6—700 méter hossza, körű.- belül 200 méter szélességben épül föl, legyező alakú sinbárbeosztással. A személypályaudvaron szigetperronokat építenek, és a közönség föld­alatti föl- és leszállót fog használni. A pálya­testet átszelő országutak a földalatti nyolc mé­ter széles átjáróval cseréltetnének ki, inig több helyen a gyalogközlekedésre felüljárót használ­nak. Ez a pályaudvar lesz ugylátszik az ország legnagyobb pályaudvara, amelynek építési költ­sége 5—7 millióra rúg. Ebből az összegből kerek egy millió van kisajátításra előirányozva. Az idén mintegy félmillió értékű munkát vé­geznek, a többit évről-évre fokozatosan 4—5 év alatt. Az ország „legnagyobb pályaudvarát“ tehát Kecskéméi ügyeskedte ki magának. — Anyakönyvi hírek. 1908. évi július hó 30-án. Születések: Kis László rk., Szőke Jó­zsef ref., H. Tóth Juliánná ref., Szérát Imre rk., Kremán Margit ref., Nagy László rk., Ve- zsenyi Anna rk., Antal Mihály rk., Laczi Teréz rk. — Halálozások: Muraküzy József ref. 88 éves, Vég Sándor ref. 8 hónapos, Almasi Istvánná Hatvani Juliánná rk. 52 éves, özv. Fekete Istvánná Simon Borbála rk. 74 éves. — Kihireetfettek: Herpai Lajos ref. és Kis Ro­zália rk., Kenderesi János rk. és Bartus Anna ík. — Szlaviánszky meghalt Ruszcsukból je­lentik, hogy ott tegnap hetvenhat éves korá­ban meghalt Dimitri Szlaviánszky Agrenew, az orosz nemzeti daltársulat vezetője, ki ennek minden egyes tagját maga tanította be. Első körútját 1858-ban telte meg énekkarával és azóta gyakran megfordult vele Európa nagy városaiban, mindenfelé nagy tetszést és sikert aratva. II. Miklós cár érdemei elismeréséül hol­tig tartó evjáradékot adományozott neki. Ki­tüntetéssel halmozta el több uralkodó is, leg­utóbb a cár, Nálunk a . legnagyobb sikert a nyolcvanas évek végén aratta. Most, tavasszal vendégszerepeit Kecskeméten, fényes sikerrel az Otthon nagytermében és mindenkit csodálat­tal ragadott el a társulat kiváló énektudása. Szlaviánszky hottestét a cár saját jatján viteti el Oroszországba, ahol államköltségen fogják eltemetni. — A jubileumi koronák bevonása. Az oszt­rák jubileumi egykoronáson, amelyből nálunk is sok van forgalomban, mulatságos hibát fe­deztek fel. A korona ugyanis képrejtvénynyel szolgál i> közönségnek, olyanféle rajzolt rébusz • szál, aminő az élclapokban szokott lenni. „Hol ' a macska ?“ címmel. A képrejtvények politikai jelentősége is van, mert az lehetne a cime: „Hol a kétfarku oroszlán !“ Emberek, akiknek úgy látszik, nincs más gondjuk, kisütötték, hogy ha az ember a jubileumi koionát fejjel lefelé fordítja, a király arcképébe rejtve pontosan megjelenik a „cseh címer“, a hires kétfarku oroszlán. Az oroszlán fejét a király szakálla alkotja, elülső lábát a bajusz, hátsó lábát az erős szemöldök. A király szakaijának a fül mellett húzódó határa pontosan megfelel az oroszlán karcsú hátának, inig a fülkagyló ka­nyarulataiban élesen rajzolódik ki az oroszlán

Next

/
Thumbnails
Contents