Fül- orr- gégegyógyászat, 2016 (62. évfolyam, 1-4. szám)
2016-02-01 / 1. szám
Candidate’s thesis Otorhinolaryngologia Hungarica 2016; 62 ( 1 ): 1 —8. Szájpadhasadékos betegeken végzett gyermekkori tympanoplasticák eredményeinek retrospektív elemzése - Az elmúlt 24 év tapasztalatai Kopcsányi Gábor dr. PTE ÁOK, Gyermekklinika, Pécs Témavezető: Prof. dr. Pétel József PhD Társ-témavezető: Doc. dr. Lujber László PhD I. Bevezetés Mai nézetünk szerint az otitis media suppurativa chronica mind mesotympanalis, mind pedig cholesteatomás kórformájának modern kezelése a tympanoplastica. Ezzel - a szanációs fázist követően - rezgőképes novomembrant, légtartó középfül-üregrendszert és működőképes hangvezetőrendszert igyekszünk létrehozni. A mesotympanalis folyamatokban egyidejűleg, vagy külön ülésben végezzük el a hallócsontláncolat rekonstrukcióját. Középfül-cholesteatomáknál célszerűen, előre eltervezetten kétszakaszos műtétet igyekszünk végezni, illetve ezt javasoljuk. Az első szakasz célja az expanzíve növekvő és így szövődmények veszélyével fenyegető száraz, vagy inficiált cholesteatoma eliminálása, ép novomembrán, légtartó dobüreg kialakítása. A tervezett második szakasz a revíziót (van-e reziduális cholesteatoma?), valamint a szükség szerint felmerülő hallócsontláncolati rekonstrukciót célozza. Mindkét krónikus otizises kórformánál a cél: száraz, lehetőleg „uszodaképes" fül elérése, a hallás javítása, vagy legalább megőrzése, a krónikus gennyedés, vagy cholesteatoma eliminálása, ezzel egyben a belsőfül idegelemeinek védelme ezen noxák további hatásától, valamint a recidív folyamatok lehetőség szerinti kivédése. A középfül-cholesteatomák esetében két fő műtéti típus terjedt el. A zárt technika (canal wall-up tympanomastoidectomy, CWU TM), amelynek során a hátsó, csontos hallójáratfalat megtartva, a normálishoz hasonló anatómiai viszonyokat igyekszünk létrehozni („uszodaképes fül”, „swim-proof” ear). A másik verzió a nyitott technika (canal wall-down tympanomastoidectomy, CWD TM), amelynek során a hátsó csontos hallójáratfalat elvesszük és a mastoideális térség a hallójárat felé nyitott marad, így fülvizsgálat során az elszarusodó laphámmal bélelt mastoid üreg jól áttekinthető. A szerző az utóbbi években többek által preferált obsiterációs technikákat és az úgynevezett „cartilage” tympanoplasticát nem alkalmazza. Az elérhető eredmények hosszú távú fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a maradék, vagy teljes középfül üregrendszer ventillációjának biztosítása, lehetőleg az automatikus fülkürtműködés fenntartásával. Amennyiben ez nem lehetséges, ventillációs tubus (grommet) behelyezésével, hogy a megfelelő középfülnyomásról gondoskodjunk. Gyermekkorban a gyakori felső légúti hurutok miatt, a középfül atmoszférikus nyomású légtartalmának állandó biztosítása még hangsúlyozottabban felmerülő feladat. Különösen nehezítik a helyzetet az olyan craniofacialis anomáliák, amelyekben a fülkürt nyitómechanizmusa direkt érintett. Ennek legpregnánsabban megnyilvánuló esetei a szájpadhasadékok különböző formái, illetve a velopharyngealis inszufficienciával járó kórképek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a különböző krónikus gennyes otitises kórformák kialakulásában az egyik legjelentősebb kóroki tényező éppen a fülkürt diszfunkciója. Az invaginációs típusú cholesteatomák vonatkozásában nem nagy csoda, hogy hasadékos gyermekeknél sokkal gyakoribb ennek a kialakulása, mint az átlag gyermekpopulációban ( 1,8-9,2% kontra 0,003-0,006%). Az irodalomban egymásnak ellentmondó tapasztalatok tükröződnek a hasadékos betegek fülműtéti eredményeivel kapcsolatosan. Jellemzően a korábbi közlemények, szegényes eredményekről számolnak be. A kevés számú, újabb keletű közlemény optimistább álláspontot tükröz. /./. Célkitűzések Jelen munka célja annak összevetése, hogy vajon a gyermekkori otitis media suppurativa chronica, mesotympanalis és cholesteatomás kórformái miatt végzett tympanoplasticák rövid és hosszú távú audiológiai és egyéb vonatkozású eredményeiben van-e különbség a „nem hasadékos” (NoCleft) és „hasadékos” (Cleft) betegek között. Az utóbbi időben az ezzel a témával foglalkozó kevés számú közlemény szerint nincs. A mesotympanalis krónikus szuppuratív otitises és cholesteatomás gyermekkorú betegek tympanoplasticáinak eredményeit külön tárgyaljuk, hiszen merőben eltérő a két körfolyamat, bár a műtéti megoldás - tympanoplastica - technikailag, a módszert tekintve hasonló. A feldolgozásra került beteganyagot teljes egészében a szerző által operált, 24 évnyi gyermek-tympanoplasticai tevékenység szolgáltatta. 2. Anyag és módszer 2.1. Mesotympanalis folyamatok jelen munka szerzője több mint 24 éve végez gyermekkorú betegeken tympanoplasticát. A szájpadhasadékos gyermekek szükség szerint felmerülő tympanoplasticáit „Cleft Palate Team” hiányában korábban magára utalták, majd 1996 óta a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján alakult „Ajak-, Szájpadhasadék Munkacsoport" keretein belül végezte. A munkacsoport immár több mint 600 hasadékos gyermeket gondoz. A szerző feladata a munkacsoporton belül a hasadékos betegek fülészeti műtéteinek elvégzése és fülészeti gondozása. A pécsi Gyermekklinika Fülészeti részlegén, a szerző által, mesotympanalis krónikus otizis miatt - 1990.07.17 és 2012.10.30. között - operált összes („NoCleft’, „Cleft’) beteg műtéti és hallásvizsgálati adatait tettük vizsgálat tárgyává. 140 beteg 171 mesotympanalis krónikus gennyes otitises fülén 190 tympanoplasticát végeztünk. Az operatőr alapvetően a Bauer nevével fémjelzett pécsi fülsebészeti iskola tanait követi kezdetektől. Fontosnak tartja a fülkürtműködés - lehetőleg - preoperatív helyreállítását.