Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31-35. szám)

1906-08-03 / 31. szám

V. évfolyam *­€ Szatmár 1906. aug. 3. 31-ik szám. m7?| GAZDÁK LAPJA. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET­, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET­ ÉS AZ ÉSZAKK. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetés­ ára egész évre 6 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Verbőci­ utca 5. •*­ Szatmármegyei Gaz­dasági P.g­ye­ Ulet­, valamint a Szatmárm­egyei hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megyei­ Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Kelesek, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám Lapunk mai száma 12 oldal. Búza kartel­­l­ tivitásba és meg nem engedni, hogy nélküle és ellene szabják meg a termény árát azok, akiknek nincs más hivatásuk, mint a termelő és fo­­fogyasztó közt a közvetítő szerepet játszani. Erre pedig egyedüli mód a búza kartell, amely épen olyan udvarképes és jogosult, min a szesz, petróleum, vas, cukor stb. dicsősége­sen uralkodó kartellek, amelyek ma már világ­szerte megvédik a termelést az áresés ellen. Az ijedősök kedvéért sietek megjegyezni, hogy a búzakartel alatt nem olyan magasba való árfelcsigázást értek, mint a szomorú véget ért tengeri­ ring célzott és amely kapzsiságból bu­kott meg. A kartellel csak megvédeni gondol­nám a termények árhanyatlását, amely az idén könnyen bekövetkezhetik, ha az egész dús ter­més eladásra ajánlkozik. A kartelt csakis nagy­birtokosok csinálhat­ják meg. Ha a nagybirtokosok az O. M. G. E. és a gazdasági egyesületek vezetése mellett el­határozzák és pedig kötelezőleg vállalják, hogy az idei búza és rozs termésnek felét új aratá­sig sem adják alább m.-mázsánként 15 vagy 16 koronánál, akkor ez a termés többi részére m.­­mázsánként 2 korona áremelkedést fog előidézni. Mert így vonatnék ki a kínálati forgalomból 10—15 millió m.­mázsa búza és rozs, ami ál­tal ugyanannyival keresbedik az osztrák és magyar terület ellátásához szükséges termény mennyiségének az a fölöslege, amelyet bő ter­mések alkalmával a spekuláció joggal vesz Szatmárvármegyei Takarékpénztár r.-t. Szatmáron. Befizetett részvény­tőke 600 000 kor. Fiókintézete: Fehérgyarmaton. Termény és áruraktára: a szatmári vasúti állomás szomszédságában Ipar vá­gán­nyal a magyar állam­vasút szatmári állomásán és a Szatmár—erdődi h. é. vasút vonalán. — AZ intézet üzlet­ágai: L Kamatozó betétek elfogadása betéti könyvecskékre. 2. Váltók leszámítolása. 3. Jelzálogi bekebe­lezés mellett törlesztéses kölcsön nyújtása. 4. Nyílt hitelű folyószámla kölcsönadása. 5. Előleg kölcsön értékpa­pírra. 6. Előleg kölcsön az intézet raktárában elhelyezett termény és egyéb árukra. 7. Elfogad beraktározásra termény és egyéb árukat. 8. Közvetíti, ha a tulajdonos kívánja a beraktározott termények tömeges eladását. 9. Közvetít minden bankszakmába vágó ügyleteket. Aggodalom és remény közt lesik a gazdák a búzának áralakulását és ölbe rakott kezekkel várják a gabona­tőzsdétől a megváltó igét,­­ mintegy a fásultság fatalismusával nézik ama­­ minden évben megismétlődő ádáz harcot, amely a hausse és baisse spekulánsok közt folyik a börzén, mintha ez is lóverseny volna, amelynek­­ a látványosság izgalma is megéri a belépődíjat­­ vagy a kockázatot. Pedig az a herkulesi harc, ami a centre­­minben a papirbúzánál a gabonatőzsdén folyik, nagyon is a termelő gazda bőrére megy, anél­kül, hogy az eddigi kísérletek módján védekez­hetnek ellene. Hiába szidják a papirosbúzát, hisz hátrányos kinövéseivel szemben az a nagy előnye is van, hogy csak ennek segítségével képesek a malmok lisztexportra előre kötést csinálni, a termény nagykereskedők pedig az efectiv ter­mény vásárlásokat eszközölni, mert mindkét esetben csakis a papirosbúza nyújt fedezetet a jövőbeni rizikós kockázat ellen, ha tehát eltö­rölnék a papirosbúza spekulációt, amely az efec­tiv forgalomra bénítólag hatna, ez csakis az ár­képződés rovására és kárára menne. Szerintem a gazdaközönségnek másféle vé­delmi eszközt kell hogy igénybe vegyen, mint eddig, mert a megszokott gravaminális vészki­áltások ezentúl sem fogják a búza árát emelni, át kell lépni a termelőnek a passivitásból az ac­

Next