Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-08-01 / 61. szám

A gazdasági gépek szüksége és az úrbéri váltság. Igaz marad mind­örökké azon mondat, hogy a szükség a találmányok nagy mes­tere. Míg amaz nem kényszeríti az embert, addig ő nem mozdul, hanem marad előbbi valójában. Míg az erdei vadgyümölcs, s az elejtett vadak húsa, táplálni képes volt az emberiséget, földmivelésről nem is gondolkodtak. Ellenben a mint a nép szapo­rodott, az előbbi élelemszerek elégetlenekké váltak lassan kint a szaporodott nép élelmezésére; a kény­­telenség, vagy szükség megtanula némelly népeket, hogy munka, s föld­mivelés által, nemcsak úgy, mint vadászattal, halászattal, s fanyar erdei gyümölcsök­kel , hanem sokkal kényelmesebben, s biztosabban lehet élni; nemcsak fügefa-levelekkel takarózni, hanem a nap heve, s hideg ellen, földmivelés mel­lett kényelmesebben ruházkodni; patkány-lyukak s kunyhók helyett, jól épült házakban, sőt paloták­ban lakni; dermesztő hideg, égető meleg, s éhha­lál szenvedése nélkül boldogul élni. Sok ezer évek elhaladtak azóta , hogy a du­naiak Ázsiának, az egyptombeliek Afrikának a földm­ivelésben s bol­dogabb életben gyakorlati pél­dát mutattak; nagy része mégis Ázsiának, még na­gyobb része Afrikának, mai napig is föld­kunyhók­ban nyomorog, hideget, meleget, kínos éhhalált szenved , de munkára nem emeli kezét, hogy az ál­dott anyaföldből élelmét megszerezze, boldogabbul élhessen. Oh az az édes henye­ség s a vele jobbára együtt járó tudatlanság, örömestebb nyomorog és éhen vész, mintsem dolgozzék, és gondolkozzék. De mi átok fekszik az emberiségen, hogy a munkát és gondolkozást annyira gyűlöli? hogy tu­lajdon hasznának ellensége? — hogy azon isteni szikrát, mit a nagy teremtő belé lehellett, lábaival tiporja ? Ha mind­ezt az alig lakható földterületen gyéren szédelgő nép tenné, még csak megbocsát­ható volna , de midőn a mivelt népek közepette is millióival találkozunk, a dolgozni nem akaró egyé­neknek , illy helyeken kénytelenek vagyunk hinni, hogy az álladalmi szerkezet hibás. Miért van Ná­polyban olly sok erős lazaroni, és egész Olaszor­szágban olly sok dologképes koldus? A népek munkássága változik az álladalom viszonyaival. A római s görög nép munkásabb volt, mint a mai olasz és görög. Spanyolhan az arabsok uralkodása alatt sokkal munkásabb volt, mint jelen­leg. Anglia, Francziaország és Észak-Amerika je­lenleg sokkal munkásabb, mint hajdan volt. — És hazánk? — szegény hazánk jelenleg sokkal do­­logtalanabb, mint csak kevés évekkel ez­előtt volt! Bizony nem azért, mintha a kilenczed és tized olly rémítő sokra menne, hogy e mellett már dolgozni nem kellene, mert ez egy egész helyes jobbágynál legfeljebb 15 mérő lehetett. Ezt 4 fzjával véve te­­szen 60 vízot. Mi még a legszegényebb családnál is elfogy 60 nap alatt. Sem nem azért, mintha föld­jei mivelésére most már nagyobb gondot fordítana. Mert hanyagabb s gazosabb vetése alig volt valaha a parasztnak, mint az utolsó években. — De hát mi oka ezen szertelen dologtalanságnak ? — mik le­­endőnek , és mik már jelenleg is annak következé­sei? s lehet-e okosan reményleni, hogy a szabad birtok nálunk nagyobb szorgalmat idézend jöven­dője elé ? *) Ezen dolgok megfejtése tekintetéből, tegyük félre most egyszer az ékesen-szólást; melly ugyan igen sok szépet, de szintolly kevés igazat szokott mondani; melly különösebben a tapasztalatlan fia­*) úgy hisszük, hogy lehet. Ahhoz azonban idő kí­vántatik, mig valamelly nép egész tömegben vagy virágzó állapotra emelkedik, vagy — elhanyatlik. Szerk. 61 .,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : A gazdasági gépek szüksége, és az úrbéri váltság. (Gáty).— Horvátországból. (Korbélyi.) — Kisérletek a trá­gyának minő- és mennyiség szerinti hatása felett a rozs tenyészetére (D. N.)—A nyers terményzés növekedése Fran­­cziaországban. — Fák viz-kórsága. — Kormányi utasítás stb.(Folyt.) — Kereskedelmi tárcza. Hirdetések. Pest, augustus 1. 01 1856. JAZBAK­ír LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László.

Next