Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-02-23 / 8. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön ? másfél—két év. Előfizetési díj egész évre 10, fél évre fr. évnegyedre 2 írt. 30 kr. p. p. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beigtatása 3 kr. p.GAZDASÁGI LAPOD. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél, üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Annia könyvkereskedésében (Kristóf tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, február 23 1854. m. VI-ik évi folyam első fele. TARTALOM : Alagcsövezések Ő cs. kir. Fensége Albrecht főherczeg galicziai birtokain. — Utasitás a czukorrépa termesztése és mivelése iránt. — Borászati közlemények. — III. Borászati eszközök és szerek. — (Folyt. A. L.) — Különféle — KERTÉSZET : Gyümölcsécsészet (oltógally; oltókés; oltóviaszk ; kötöző szalagok; az oltványok jelölésére szolgáló készület). — Konyhakertészet (gyöknövények ; a mirok, mint házi állataink tápszere, s a burgonya pótléka). Kertészkedjünk okszerűen. (Folyt. B. összetett földfajok). — Figyelmeztetés a belga Van-Mons-társulatra. (E. S.) — TARCZA : Kormányi intézkedések (utasitás az úrbéri kárpótlás iránt. Vége.); egyesületi működések; gazdasági és kereskedelmi tudósitások ; piaczi árak. — Hirdetések. Alagcsövezések Ő cs. kir. Fensége Albrecht főherczeg galicziai birtokain. Ő cs. kir. Fensége, hazánk kormányzója kiterjedt birtokai a birodalomban mindenütt példás előképei a gazdasági ipar- és szorgalomnak. Ilyen például a nagy miveltségü seeloviczi uradalom Morvában, mellyel páratlan kiterjedésű sormivelés,és czukorrépa termelés, továbbá virágzó szarvasmarha- és juhtenyésztés jellemez ; illyen hazánkban a szép magyaróvári uradalom, melly egyebek mellett nagyban létre hozott rétöntözései által tűnik ki az országban; illyenek a többiek mind, mellyek mindegyikén majd egyik, majd másik irányban találkozik a gazda nagy jelességű eszközlésekkel. A galicziai javakon pár év óta név szerint az alagcsővezés (Drainage) karoltatott fel kitűnő eréllyel, s mi szerencsések vagyunk az ott történt e téremi eredményekkel. olvasóinkat ezúttal megismertethetni. Galicziának gazdasági körülményei hazánkéval nagy részben megegyezők levén, az alagcsővezés körül tett ottani tapasztalások némi támaszpontokul nálunk is szolgálhatnak. Az alagcsővezési munkálatok a cs. k. Fensége saybuschi uradalmán még 1852-ben kezdettek, s tavai folytattatván, a lipovai gazd.kerületben összesen 68 hold készült el , folytonos egészet képező földtér szelíd lejtősséggel fekszik nyugattól kelet felé. Földje, melly nedves időjárásban szüntelen vizenyős, szárazban pedig mindig kiaszik, kemény, kötött agyag, átalában nehéz, vizet át nem eresztő alréteggel 3' 8" mélységre, hol felváltva kavics és kőtörmelék fordul elő, s ennek nagyobb menynyisége szerint több kevesebb viz gyűl öszsze. Az alagcsövek ennélfogva aláb mélységre rakattak be, hogy ekként a vizvezető réteg átmetszetvén, a kiszárítás gyorsítva s tökéletesen eszközölve legyen. Körülbelől 10 holdnyi területen a vízvezető réteg annyira telve volt, hogy a víz 19 ponton az agyagtelepet áttörés állandó pocsolyát képezett. E pontok felkerestettek , s minthogy azokat a rendszeresen húzott csövek közvetlenül nem érintek, némelly források pedig sokkal több vizet adtak fel, semhogy rendes csövezés által tökéletesen kiszáríthatók lettek volna. — e pontok sajátlag húzott csövek által különösen csapoltattak le. Ez által a párvonalas rendszert, melly itt 6 öl távolságra 4 láb mélységben tartatott, többször félbe kellett szakítani. A bestwini uradalomban az alagcsövezési munkálatok tavai csak kisérletkép kezdettek meg, hogy egyelőre meggyőződvén e javítás hasznossága s eredménye felől, azt később azon helyeken, hol legtöbb siker ajánlkozik ,nagyobb mértékben foganatosíthassák. A csövezést ennélfogva a bestwini gazd. kerületben egy 2 hold 1000 □ öles tér lecsapolásával kezdék meg, melly tetemes lejtőssége mellett is nyugatról kelet felé, folyvást vizenyősségben szenvedett. E darab föld csekély felrétege nehéz agyag, melly mennél mélyebb, annál kötöttebb. A csövek 4 lábnyi mélységénél, minthogy azelőtt és a csővezési munka alatt tartósan száraz idő járt, csak kevés vízre akadtak, s átalában nem több mint 2 lábnyi mélységben. A tartós vizenyősséget tehát itt a viz átdatlan alrétegnek kell tulajdonítani, melly egyszer megtelve, mi igen hamar megtörténik, a vizet magából aláfelé sokáig nem ereszti el. Ide járul még azon körülmény, hogy e vidéken a légköri lecsapódások olly tetemesek, miszerint a viznek elpárolgása a földből nem mehet eléggé gyorsan végbe. A dankoviczi gazd. kerületben három helyen létettek csővetések,u.m. a dankoviczi majornál 2 hold 593 □ öl „ dziadoviznai „ 2 ,, 1025 „ „ „ kannovi „ 11 „ 1204 ,, összesen 16 hold 1222 □ öl területen, mellynek fekvése csaknem egészen sík, azon különbséggel mégis, hogy az első két majornál az előár helyreállítása könnyen eszközölhető, miután mindjárt mellettök két igen magas partu patak folyik s a gyüjtőcsövek nyílásait a viz még rendkívüli áradáskor sem érheti el. A dankoviczi részlet hajdan jó volt, s ezelőtt eger- s egyéb fa boritá. Földje elsavanyodott televényes agyag, mellyet eddigi állapotában nagyon nehezen, s szakadatlan vizenyőssége miatt csak ritkán lehetett idején megmivelni. Alrétege tele van elkorhadt fagyökerekkel, s itt 3 mélységre a kékes homok már nevezetes mennyiségben előfordul. A dzsadoviznai majornál csövezett föld minősége a beszvinihez hasonló. A karnovi részen csövezett terület eddig rétnek használtatott, s ez a Visztula kiáradási határába esik. Földje televényes tőzeg, de a számos források, s a Visztulának évenkint egypárszor bekövetkezni szokott, s rendesen két hétig tartó kiáradása miatt annyira elsavanyodott, hogy termése mennyi- és minőség tekintetében csak nagyon középszerű volt. Itt folyó homok is nagy mennyiségben fordul elő, úgy hogy a szívó csöveket karikákkal (Muffen) kellett ellátni, s száraz tőzeg- és sással befedni a homok benyomulása ellen; más részről azonban a csöveket a föld vigályos (porosas) minősége miatt 7 ölnyi távolságra lehetett egymástól fektetni. Minthogy itt az alagcsővezéstől csak kevés hasznot lehet várni, valamig a terület a kiáradás ellen biztosítva nincs, ennél fogva először egy körülbelül 40 holdnyi tér elgátolásához fogtak, s ebből a fent említett 11 hold dramiroztatott A lecsapolt viz most már a töltésen alul egy zsilipen vezettetik keresztül, mellyet a 100 ölnyire fekvő Visztula magas vízállásakor be lehet zárni, s igy áradás idején csak a csövek által felfogott viz marad az elvezető csatornákban. Végre a brzeszcei gazd.kerületben csövezett 15 hold 581 - ös terület délről észak felé hajlik; földje könnyű homag (egyenlő arányban vegyült homok és agyag) víztartó agyag alréteggel, melly sok finom homokkal van keveredve Felülete hullámos, s a mélyedésekben csekély eső után is hamar megállott a víz. A mélyedések terjedelme, s a helyenkint előforduló források miatt a felréteg egészen elsavanyodván, a moha és sásos füvek a garinaféléket csak silányan, a lóhert pedig teljességgel nem engedék diszleni. Az ide mellékelt kimutatási táblázat szerint a felsorolt részeken összesen 102 hold 1003 - ölre megy az 1853-ban alagcsővezés által kiszárított terület.