Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1856-10-09 / 41. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beigtatása 3 pkr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér) ; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST,1856. October 9. Viladik évi folyam második fele. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.” TARTALOM: A juhfajok a párisi kiállitáson. XXIV. — A földmivelés és a béke. — Gyakorlati taptasztalatok, a gazdasági gépek alkalmazásánál. IV. — Vázlatok Fehérmegyéből. — Eszmecsere a chemia és physiologia köréből. II. (Folyt.) — A Fr Entz és társai által Bécsben kiállítandó csupros szellőfajok leírása. (Folyt.) — TARCZA : Egyesületi működések. — Gazdasági és kereskedelmi tudósitások. — Hirdetések. A juhfajok a párisi kiállitáson. Pest, 1856. October 6. XXIV. Mondottam, hogy juhaink a párisi kiállitáson mély benyomást hagytak maguk után. Annyi jeleset, mint a mennyit hoztunk, nem vártak a birodalomból, de nem, különösen hazánkból. És ezen hatást,a közönség gondolkozó részénél,nagy mértékben fokozta azon könyvecske, mellyet a m. kormány — franczia és német nyelven készíttetve — állattenyésztési állapotaink commentárjaként osztogattatok. Lapjaink olvasói ismerik a brochure tartalmát. E könyvecske gazdasági állapotaink ismertetésére — a külföld előtt — véghetlenül sokat ten, mert hiszen annak nyomán szóltak rólunk, Európa minden miveltebb nemzeteinek orgánumai. E könyvecske táblás összeállítása szerint, a birodalom gyapjútermelése évenkint : 403,237 mázsára, juhainak száma pedig mintegy 24*2 millió darabra megy, melly számoknak — szerintem — körülbelül fele, a széles értelemben vett Magyarországra esik. All pedig ezen illetőségekkel szemben, az egész birodalom: 989/io-ed, s abban Magyarország 316/io-ed millió — 1600 □ öles — holdnyi termő területtel. Jól értesült források szerint, kivitetik külföldre gyapjúnkból évenkint, mintegy 140,000 mázsa, mellyhez hazánk 90, a birodalom többi országai pedig, körülbelül 50 ezer mázsával járulnak. Legjobb, legjelentékenyebb piaczaink jelenleg : Francziaország, Belgium, Porosz-, Szász- és Bajorország, szóval a német „Bundes-Staaten“ek, továbbá Anglia és Piemont (Turin). Mindezen országokból voltak Párisban számosan, s látták ott nemcsak gyapjúnkat, hanem azon állatokat is, mellyek e gyapjút termelik ; látták továbbá a kiadott leírásból azt is, hogy menynyit ? mifélét? és hol? kereshetnek. Szóval annyi instructiót, mint Austria , a kiállító nemzetek közül egy sem adott dolgai mellé; s én hiszem , hogy az ő gyakorlati példáját, a jövőre számosan fogják követni. Képzeljük csak, milly nagy becsű közgazdasági tanulság és haszon kerekednék abból, ha a nemzetek — illyetén érintkezések alkalmával — kiállított dolgaik mellé, egyszersmind hű leírását is csatolnák, termelési viszonyaik és erejüknek. — Illyetén kezeléssel a kiállítások, egyszersmind kirakatai, hatalmas előfutárai lennének, a nemzetek közti ama nagy vásárnak, mellyet internationális kereskedelmi forgalomnak nevezünk. Austria jábaitól nem messze, egy külön s a többiénél jóval nagyobb comforttal készült sátorban, állottak a 15-dik cathegoria választott gyermekei, a szászországi merino-electoralok. Állott e szállítmány: 15 darab kos, 25 darab anyából, s származott öszszesen öt kiállítótól. E kiállítók voltak: a lohmeni királyi uradalom; Lommartzsch Ernő Nieder-Polenzből; a híres Gradegast Károly- August Thalból; Vedovich Edward Langenoelsból; végül Steiger Henrik-Adolf Leutewiczből. Merino-negrettit a szászok egyet sem állítottak ki; pedig amint a cathalogus mutatja, eleinte szándékukban volt. Ez lett volna a cathalogus 16-dik cathegoriája. A szászországi állatok közt egyes, igen jeles, igen kitűnő darabok voltak. — Azonban a várakozást, egészben véve, finom de kevés gyapjúkkal, nem elégítették ki. — Mindannyi közt, legjelesebbek voltak, a derék Gradegastnak gyönyörű állatai, mellyeket a sok és erős , a tömött és finom gyapjú, meg a teljes benőttség, és a szép, a formás test, igen feltűnően és ajánlólag jellemeztek. Gadegast juhai után, Steiger-éi voltak, egészben véve, a legtökéletesebbek. E két jeles tenyésztő közül, Gadegast nyerte el kossal és anyával az első, Steiger pedig a második jutalmakat. A szászok kiállításához semminemű leírás adva nem lévén , sajnálom, hogy sem a gyapjú mennyisége, sem ára, sem pedig az illető nyájak számerejére nézve, biztos adatokat nem közölhetek. A 14-dik cathegoriában állottak, az austriai birodalomból érkezett, merinókon kívüli, mindenféle egyéb juhfajok, összesen 28 darabbal. Láttuk ebben : Tisza Kálmán ur magyar juhait, Nagy- Várad vidékéről; Tolvaj János magyar juhait, Debreczenből ; gr. Miko, b. Jósika Lajos és b. Bánfy erdélyi juhait; gr. Clam-Martinitz félmerinolt Csehországból; Stuller Péter seelandi juhait Karinthiából; végül Petri C. A. ur paularguadeloupei vagy máskép, a mint maga nevezi, Wollseidenschaf-jait Theresienfeldről, Bécs-Ujhely mellől. Ezen cathegoriának összecsomaszlásával sehogy se tudtam kibékülni. Nem pedig azért, mert benne egészen különböző rendeltetésű állatok hozattak egybe. Egy része ugyanis ezen juhoknak csak gyapjútermelésnél fogva érdemel figyelmet, holott a másiknál a hús és a tej általi használat áll előtérben. A magyar és erdélyországi küldemény névszerint, merő magyar és oláh juhokból,az úgynevezett zackel vagy zigajakból állott, mellyek, mint tudjuk, a hasznot egyátalában nem a 400 cosztos gyapjúban, hanem igen is a tejben, túróban, húsban és bőrben szolgáltatják ki; gr. Clam-Martinitz félmerinói ellenben, 155—173 pfros gyapjúkkal, természetesen főleg a gyapjutermelés által jelentékenyek; Stuller Péter ur juhai Karinthiából, — mellyek a bergamói fajnak egy változványa látszanak lenni ismét csak hús- és tejtermelés által lehetnek hasznosak ; végül Petri urnák Wollseidenschafjai, mikép már nevük is mutatja par excellence a gyapjúban találnák fel rendeltetésüket ! És ezen egyveleg, egy cathegoriában versenyzett! Elképzelem a tortúrát, mellyen a tisztelt jury lelkiismeretűnek, ezen cathegoria megítélésénél, keresztül kellett mennie. Súlyosak és nagyok lehettek e kínok. Miután azonban a jurynak a díjakat a felállított cathegoria határai között kellett odaítélnie , tehát odaítélte, s így történt, hogy a kosoknál nyerte az első jutalmat Petri úz, a másodikat gr. Clam-Martinitz, a harmadikat