Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1857-01-22 / 4. szám

V ,,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.” Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Ármin könyvkereskedésében (Kristóf-tér) , vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beiktatása 3 pkr. PEST, 1857. Január 22. IX-dik évi folyam első fele. TARTALOM: Herczeg Schwarzenberg Adolf előadása a takarmánytermelés fontosságáról. — Emlékirat a kassai kereskedelmi kamrához. — Termés eredmények a külföldön. — Még valami a borizléshez. — Panasz Erdélyből. — Heidelbergi közlemények. II. — Gazdasági állapotok a vidéken. — KERTÉSZET . Gyümölcsészet. A szilvafa. (Folytatás.) — TÁRCZA • Egyesületi működések. — Utólagos határozatok, azon mező- és erdő-gazdászati kiállítás programmjához, mely Bécsben a folyó évi május 11 -től 16-ig fog tartatni. (Vége.) — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések. Herczeg Schwarzenberg Adolf előadása a takarmánytermelés fontosságáról. A jelen talpraesett előadást, a Csehország gazdasága körül annyi érdemekkel biró herczeg, a bécsi gazdasági Egyesület f. hó 15-kén tartott közgyűlésén olvasd fel. E közgyűlésen e lapok vezérlője is jelenlevén, alkalmat von a Herczegnek — a jeles előadásban foglalt irány fontossága miatt — a valódi, a nagy, a kimerítő gazdasági előhaladás nevében köszönetet szavazni, kérve egyszersmind a nemes Herczeget , előadásának átengedéséért a magyar gazdák számára. E kérést a herczeg — nyomban a gyűlés folyama alatt — a legnagyobb készséggel szíveskedvén teljesíteni, lapjainknak jutott a szerencse, ezen nagy figyelmet érdemlő gazdasági szózatot legelőször hozhatni. * * * A takarmánytermelés barátainak kedves dolog lehet, oly eredményekről hallani, melyek nagyban űzött mesterséges takarmánytermesztés által származtak. Nekem alkalmam van egy ily kedves dolgot felemlíthetni. Házilag kezelt wittingaui jószágom Csehországban : 2678 hold szántóföld, és 2210 rét. A szántóföld túlnyomóan kötött agyag, vizathatlan alréteggel; a rétség különböző talajvegyületű, legnagyobb részben lápos, csekély termésű. Mindössze — 15 évről vett átlag szerint — csak 34,000 mázsa szénát, tehát holdankint 16 mázsát termett. Bármi kedvezőnek látszassák is a természetes rétek ezen aránya térileg a szántóföldekhez,aza valóságos takarmánytermés szempontjából, mégis nagyon helytelen, s teljességgel nem kielégítő. S ez volt az oka, hogy a gazdaságnak terjedtebb mesterséges takarmánytermelésről kellett gondoskodnia. A gabnatermelés jelenleg idére szorítkozik a szántóföldnek, 3/5 része pedig — beleértve az ugart is — takarmánytermesztésnek van szánva. A takarmánynövények közül lóhert, füveket, répát és keveréket termeszt a gazdaság; az utóbbit ugarban, az őszi előveteményenl. A lóher és füvek mintegy 60%, a répa 12°/o, a keverék 17 % teszi ki a takarmánytermő térnek; a többi 11% tiszta ugar, de ez átalában csak ott fordul elő,hol a talaj minősége az ugarlást mulhatlanul megkívánja. A lóhernek, mint takarmánynövénynek előnyei átalában ismeretesek : annyiszor, s oly sok oldalról volt már ez érdemben szó, hogy további feldicsérését bízvást elhagyhatom. — A répa- és keveréktakarmány már szintén nagyban elterjedt, és méltán. Csak a fűtermesztés nem birt eddigelé kellő méltánylást vívni ki magának. Nálam azonban kiállotta a próbát, s alkalmam volt hasznosságát megismerni, a miért is kétkedés nélkül tanúskodom mellette, s felkarolását a legmelegebben merem ajánlani. A fűtermelés eredménye a lóher termésével vetekedik, s ha nem múlja is ezt felül, de nagyon megközelíti, s arra látszik rendeltetve lenni, hogy a lóher hiányait pótolja. Mert tudvalevő dolog, hogy a lóhernek is megvannak a maga árnyoldalai: díszlése ugyanis csak oly talajon kielégítő, mely úgynevezett öreg termőerővel bír, s termése csak akkor biztos és jutalmazó, ha hoszabb időközökben, rendszerint legalább 6 év múlva kerül vissza ugyanazon földre. Ez által a lóhertermesztés bizonyos határok közé van utasítva, melyeken túl — kár nélkül — nem terjeszkedhetik ki. S a mennyiben a lóher termése, ezen természetes korlátok közt a gazdaság szükségeit kielégíteni nem képes, s ha különben elegendő jó rétjei sincsenek , a gazdának feladata, a takarmányhiányt más után pótolni. Bizonyos esetekben e czélra a kapás növények és keveréktakarmány termelése igen jó szolgálatot tehet; nevezetesen ott, hol a gazdaságnak már sok trágyája van, és elegendő kézi erővel rendelkezhetik, mert a kapás növények mivelése nemcsak erősebb trágyázást, hanem a földnek lehető legjobb megmunkálását is igényli, és ugyan mind a kapás növények termesztése előtt, mind pedig azok növényzése alatt. A keverék-takarmány termesztése — habár csak egyszeri használatra is — szintén gazdagabb trágyázást, s a földnek szorgalmas elkészítését föltételezi. Ámde éppen trágyában és kézi erőben szoktak a nagy gazdaságok közönségesen szűkölködni, a szántóföldek területéhez képest. Itt aztán ugyancsak kímélni kell a földet, s valóban nem csekély feladat : korlátolt igás erővel és kevés trágyával nagy terekről kielégítő jövedelmet mutatni fel. Ily körülmények közt mindenek előtt arra kell törekedni, hogy a trágyával és munkával lehetőleg takarékoskodjunk, tehát amennyire csak lehet, egy mivelet és egyszeri trágyázás által több termést vegyünk a földből. Erre igen jó módot szolgáltat a fűtermesztés. Szóljunk tehát annak előnyeiről. Ily előny mindenekelőtt, hogy a füvek a talajt illetőleg nem válogatósak. Sokféleségüknél fogva megengedik, hogy a választást a talaj természetének megfelőleg tehessük úgy, hogy még a kevésbbé kövér talajon is bízvást lehet egyik vagy másik fű tenyészésére számítani. A füvek mivelése tehát nem oly korlátolt az idő és talaj minősége által,mint a lóheré,s ahol ez már nem diszlik többé, a füvek még mindig kielégítő takarmánytermést szolgáltatnak. A mellett magképződésük is oly dús, hogy ha kezdetben sokba kerül is a vetőmag beszerzése, ezen költség a saját termésű, mag által rövid időn helyre pótoltatik. A füvek vagy vegyítve lóherrel, vagy csak tisztán termesztetnek. Első esetben nemcsak sikeresebbé s egészségesebbé teszik azok a lóhert a marhára nézve, hanem egyszersmind lényegesen is szaporítják a takarmánytermést, mivel a 2-dik és 3-dik húsz-