Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1857-02-26 / 9. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési díj : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halábozott sorának egyszeri beiktatása 3 pkr.GAZDASÁGI LAPOK. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.” Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér) ; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasitandó bérmentes levelekben. PEST, 1857. Február 26. IX-dik évi folyam első fele. TARTALOM: A medárdi kiállítás. — Viszlifingok a medárdi kiállítás iránt. I. II. III. — Londoni közlemények: Anglia gazdaságának legújabb haladás-jelenségei. I. — Nehány szó Fehérmegyéből, a P. Loyd „Ungarn’s Landwirtkschaft“ czimű czikkére. — A váltógazdaságról, s a föld folytonos használatáról. (Folyt.) — Tagositás és örökváltság a veszprémi f. t. káptalan jószágain. — A belférgekről. — Évszaki tudósítások. VI. — A szőlőmivelés és a szőlőbetegség Francziaországban. (Vége.) — Gazdasági állapotok a vidéken. I. II. — KERTÉSZET: Gyümölcsészet. (Folyt.) 3) Sárga mirabella. — Kalocsai mozgalmak. — TARCZA : Egyesületi működések. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések. A medárdi kiállítás. Lapunk közelebbi számában megpendítvén ezen tárgyat, Ígértem, hogy a következő alkalommal még visszatérek reá. — Teszem ezt mielőbb, mert a dolog a keletkezés stádiumán még korán sincsen túl. Hogy medárdi kiállításunkból, gazdaközönségünk megfelelő hasznot és tanulságot meríthessen, ahhoz több dolog kell. Szükséges először is, hogy gazdáink maguk, kitűnő erélylyel és részvéttel karolják azt föl; ki kell azt továbbá terjeszteni gazdasági termelésünk minél több eszközei és eredményeire; kívánatos lenne végül, ha a jeleseknek találandó dolgok és állatok, jutalmakban is részesülnének. Gazdáink érdekeltségéről, mikép az alább következő nyilatkozatok is mutatják, nem lehet kételkedni. Mi pedig azt illeti, hogy az indítványozott kiállításnak nagyobb dimensió adassék, szintén nehézség nélküli. Elmondom hát ezúttal, hogy mire és mikép óhajtanám én a leendő kiállítást kiterjesztetni. Ennek szerintem képviselni kellene : a) a mezei gazdaságnak összes terményeit, továbbá azon iparterményeket is, melyek a mezei gazdasággal szoros kapcsolatban állanak; b) a hazai és külföldi gazdasági gépek és eszközöknek minden nemét; c) gazdasági állatainkból: a lovat, szarvasmarhát, juhot, sertést és baromfit. A termények osztályába fölveendők lennének : a takarmányfélék magvai; a gumós és gyöknövények; a kalászos és hüvelyes vetemények; az olajnövények; a rostos fonnivaló termények ; a festőnövények; fűszerek s gyári növények. Ezen osztályban továbbá kitünően kellene képviseltetni juhászatunk terményét — a gyapjút, és pedig mosatlanul egész bundákban, hogy igy azon ösvénytörés, mely az 1854. és 1855-ik évi gyapjubunda-kiállítások által készült, ismét egy jó távolsággal tovább haladhasson. Selyemtermelésünk gyarapodásának kimutatására szintén ki kellene állítani, minél több gubót és nyers selymet, sőt ha lehet, hazai selyemből készített szöveteket is. Nem kellene hiányozni itt a méznek és viasznak sem, ámbár az idő, melyre a kiállítás esik, ezen czikkekre nézve nem kedvező. A mezőgazdászati ipartermékekből hozhatnánk: eltartható húst és zöldséget; lisztet, kenyeret, kétszersültet; hazai czukrot s melasset; bort, sert és szeszes italokat; olajokat; állati és növényi szappant; sajtot, túrót, vajat, aszalt gyümölcsöt s. t. eff. Gazdasági gépek és eszközökből képviseltetni kellene mindent, amit a mezei gazdaság jelenleg csak bír és használ. A legnagyobb géptől kezdve tehát leg a legparányibb szerszámig. És e szakban már akkor is elég szép és elég tanulságos kiállításunk lehet, ha csak a hazában s különösen Pesten létező gyáraink hozzák is el készítményeiket. Meglehet azonban, hogy valamint harmadévvel Bécsből is küldöttek már gépek és eszközök, szintúgy érkezni fognak ilyenek onnét az idén is. Állatkiállításunkat is nagyon érdekessé tehetjük az által, ha teszem lovakat minél többen küldenek, s ha különösen a nép is jól nevelt és tartott csikaiból minél számosabbat állít ki. Szarvasmarhát is eleget hozhatunk, ha mindazon helyek, hol akár hazai, akár külföldi fajokból álló tehenészetek vagy gulyák tartatnak, csak félig-meddig is érdeklik magukat. Reményem, hogy a hazafias K. S in a Simon ur, Párisban vett törzsállatait is láthatjuk Pesten. Itt van továbbá Pesten Simig, Schöpf, dr Pólya uraknak szép tehenészetök; ezek is majd csak állítanak ki néhány szép és jeles darabot. A juhkiállítás pedig,hahogy hazánk lelkes földbirtokosai csak félig-meddig összefognak is, páratlan lehet. Lehet olyan, a minőt mi talán még soha sem láttunk. Kívánatos valóban, hogy e szakot minél gazdagabban képviseltessük. — Óhajtandó, hogy Geiszt urnák juhai Békésből, melyek hir szerint 130 pfros gyapjúk mellett, rendkívül gazdagok gyapjúban, szintén ne hiányozzanak; de sőt azt is szeretnék, ha ezen kiállításon a magyar fajú juh is minél számosabban képviseltetnék. Sertésfajtáinknak teljes kiállításával pedig alkalmunk lenne elvégre tömegesen győződni meg előnyeiről a jeles mangaliczáknak, mi szemben azon lendülettel, melyet ezen ágazat tenyésztése venni indult, nem lenne az utolsó nyereség. Alkalmat adna ezen kiállítás arra, hogy a selejtes fajok , mint tenyésztésre érdemetlenek, lassan kint kiküszöböltessenek. Végül ki szeretném én ezen kiállítást terjeszteni a baromfiakra is, melyek a gazdaközönség figyelmét ma már szintén megérdemlik. Hisz eddig azt sem tudjuk, hogy p. o. hazai tyúkfajtáink közt, melyek a tenyésztésre legérdemesebbek. A leendő kiállítás talán arra adna némi lendületet, hogy hazai jeles baromfifajtákat is kezdjünk képezni. Szóval, egy átalánosabb gazdasági kiállítás, kellő bírálati praecisióval, véghetlenül sok hasznot szülhet most, szemben azon életrevaló törekvéssel, mely gazdáink nagy részét oly örvendetesen jellemzi. Tervezett s minden ezután leendő kiállításainknak is azonban, mi tagadás benne, koronáját és éltető erejét a pártatlanul kiosztandó jutalmak képeznék. Ezen jutalmaknak egyszersmind anyagiaknak is kellene lenniök. Legyen hát a gazd. egyesület 1. bizottmánya azon, hogy — a következő medárdi kiállításon, ha belőle csakugyan lehet valami — pénzbeli jutalmak is osztathassanak állatokra és gépekre! Azon reményben zárom soraimat, hogy jó szándékú indítványom nem leszen tán egészen gyümölcstelen. Korizmics: 4^300^4 9