Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1859-06-30 / 26. szám
Pest, 1859. Junius 30. XI. évi folyam első fele, lAAAhA/\A/V'JV\AA/\A/W j '/VWW>/\AAfVWVVVW\/WW\/^^^V(,'UVWVVWW' GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ^^s^yVu%AAAyV'/vA^vXrVUVVNZVVVVVV<V3^)(5^yVVAZ>-rvv «W/VO AAAAAA/WVW' *5 Megjelen minden csütörtökön két ív, a mellékleteteken kívül. Előfizetési díj : Egész évre 10 ft p. * ? (10 ft 50 kr ujp.) Fél évre 5 ft p. (5 ft 25 kr ujp.) Negyed évre 2 ft 30 kr p. (2 ft 62 kr ujp.) Hirdetés dija: kétszer hasábozott sor 6 pkr (10 ujkr.) A ? hivatalos bélyegdíj, minden egyszeri hirdetés után f 18 pkr (30 njkr), külön fizetendő. re Pályázat gazdasági építészeti kézikönyvre. Miután a nm. báró Sinn Simon ur hazafiui nagylelkűségéből 1857-ik évben kitűzött, s a Magyar Gazdasági Egyesület által odaítélendő 100 db. arany jutalomra 1858-ik év január hava végéig beérkezett és versenyzett „ Gazdasági építészeti pályamunkák" közül a jutalomra az Egyesület által felkért bírák egyiket sem ítélték érdemesnek, s minthogy az Egyesület igazg. választmánya a bírálatok alapján szintén nem tartotta elegendő oknak a pályadíj odaítélésére, ha valamely munka más munkákkal szemközt relative legjobb, hanem a mellett még azt is megkívánja, hogy a díjazandó munka az irodalomra nézve mindenesetre nyereségnek legyen tekinthető, s különösen a kérdéses gazdasági építészeti kézikönyv oly kimerítő s könnyen érthető legyen, melyben a gazdák, terjedtebb építészeti előismeretek nélkül is, biztos kalauzt és tanácsadót bírjanak, s a mellett a munka az építészeti tudomány mostani szinvonalán is álljon, a kitűzött pályakérdést újból kihirdetni s pályázatra bocsátani határozta, úgy mint következik : „Készíttessék a hazai gazdaközönség számára egy oly gazdasági építészeti kézikönyv, melyben a mezei gazdák, rendezési és tagosítási napjainkban, terjedtebb építészeti és számtani előismeretek nélkül is, építkezéseikre nézve minden irányban biztos kalauzt és használható tanácsadót bírjanak, melyben tehát világosan és érthetően elő legyen adva mind az, mi az anyagoknak helyes megítéléséhez szükséges, mind pedig, mi a gazdasági építészetnek elveit teszi, s mi a rajzok és előleges költségszámítások pontos végrehajtásához megkivántatik. Ezen munkának, a falusi szerényebb úri, bérlői és tiszti lakóktól kezdve, le- egész az utolsó gazdasági épületecskéig mindent magában kell foglalnia, ide értve az ólakat és trágyafészket is. S amennyiben hazánkban az építésre nézve is egymástól igen eltérők a körülmények — például az Al- és Felföldön — az írónak erre is szükségkép ügyelni kell. Gazdasági építészetről lévén pedig szó: magától értetik, hogy a helyes formákkal párosult takarékosság főleg az, mit az írónak szem előtt kell tartania.“ A pályadíj: 100 darab arany. A pályairatok beküldési véghatárideje a jövő 1860-ik év junius hava utolsó napja. A pályairatok a szokott módszerint, idegen kézzel írva, a szerző nevét rejtő jeligés levélke kíséretében, a Magyar Gazdasági Egyesület titoknoki hivatalához czimezve küldessenek be. Megjegyeztetik végül, hogy a jutalmat nyerő munka, a szerzőnek tulajdona marad. Kelt Pesten, 1859. junius 27 k én. A Magyar Gazdasági Egyesület elnöksége. , Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni : helyben a szerkesztőségnél, sllői úton, a Magyar Gazdasági Egyesület Köztelkén, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden csász. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó és bérmentesen küldendő levelekben. Tájékozás a takarmánytermesztés korul ra Az istálói trágya és hugy, mely kellően jól tartott marhától kerül ki, czélszerűen kezelve és használva, kétségkívül legátalánosabb szer, melylyel a föld termékenységét, mostani szokásaink mellett nagyban és kicsiben hosszabb ideig fentarthatjuk. Ebben a növények mindent föltalálnak, mi tökéletes kifejlődésüket előmozdíthatja. Ennélfogva azt, a többi növény-tápszerfélék értékének meghatározásánál, alapul szokás venni, s mindeniket csupán ahhoz hasonlítjuk, mivel legnagyobb mennyiségben előállitható és legátalánosabb használatú. Azonban az istálói trágya értéke, mihez mindig hozzáértjük a marha hugyát is mely a trágyánál még nagyobb értékkel bir — a takarmányfélék minősége, és a takarmány salom - szalma mennyisége szerint, melyből az készül, nagyon különböző. A gabnafélék szeméből és a gyöknövényekből származott trágya kétségkívül legjobb; azután következik a legjobb szénából és szénafélékből nyert, s végre a takarmányozásra fordított szalmáé legcsekélyebb értékű. Szabályszerű trágyának tartjuk azt, mely egy rész tápláló ja szénából és szénaértékre számított más takarmányféléből, a rész alom szalmából, vagy ugyanennyi szalafaértékre számított más alomféléből származik.