Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1862-02-23 / 8. szám
H, hogy igy mindazoknak, kik akár saját magánszorgalmuk által elméleti úton, akár pedig gyakorlatilag az erdészeti tudományt sajátjukká tevék, alkalom nyittassák képzettségük kellő próbáját adni, s igy erről bizonyítványt kapva az erdészeti pályán elhelyezést nyerni; mind pedig azoknak, kik ilynemű kiképezett egyéneket használni kivánnak, a lehető biztosítás és megnyugvás nyuttathassék az illető egyének szakképzettsége iránt, minélfogva 4) Felhívni méltóztatok Egyesületünket, hogy tüzetes véleményt adjon: mily vezérelvek kellő figyelembe vételével volnának ama vizsgálatok most megtartandók, nevezetesen pedig: a) minek kimutatása volna azoktól, mint föltétel kívánandó, kik ilynemű vizsgálatokra folyamodnak ? b) hogyan és miként volna a vizsgálati bizottmány megalakítandó, s mily elvek szerint kellene annak úgy a vizsgálatnál, mint az eredmény megítélésénél eljárni? c) hol volna legczélirányosabb ezen erdészeti vizsgálatokat megtartani? Végül: 5) Abbeli óhajtását méltóztatok a nm. m. kir. Helytartó Tanács kifejezni, miszerint valódi hazafias örömmel fogadná, ha a M. Gazd. Egyesület, tekintettel a kérdés alatti vizsgálatokra, hazai nyelvünkön irt szakkönyvnek kiadásáról is gondoskodnék. Mindezekre adott felterjesztésében Egyesületünk kiemeli, miként azt, hogy hazánk legnagyobb részében az erdők pusztulófélben vannak, vagy legalább rendesen és okszerűen nem használtatnak. Egyesületünk meggyőződése szerint is , sok részben az erdészeti szakképzettség és tanult magyar erdészek érezhető hiányának lehet tulajdonítani. De alkalmat vett ezúttal mellékesen és csak futólag, erdeink elhanyagoltságának egyéb okai közül is néhányat felemlíteni. Ilyen mindenekelőtt: a) A magyarországi erdőmivelés, nevezetesen pedig a keletkező erdők megadóztatási viszonya. Az erdőmivelés nemzetgazdasági fontosságát s a mezei gazdasággal mindinkább szükségek összeköttetését, valamint égaljunknak az ország nagy részében rendkívüli szárazságra hajló viszonyait tekintve: a fennálló adóztatási rendszerből az erdők irányában származó nehézségek valóban komoly figyelemre méltók. Mert amily bizonyos az , hogy hazánk sok vidékén a homokos és terméketlen tereknek erdővé változtatása, ligetes beültetése hasznos és kívánatos lenne, miután az erdőültetés ily körülmények között valóságos nemzetgazdasági befektetésnek tekintendő, mely égaljunk mostohaságát lényegesen javítaná, s bőven meghozná a magánbirtokosnak s a nemzetnek, valamint a kincstárnak is kamatjait , úgy más részről szintoly bizonyos az is, hogy a jelen adóztatási rendszer mellett új erdők mivelése a számító gazdára nézve lehetetlen. A földbirtoknak ugyanis minden része adó alatt áll, adót azonban csak jövedelem után fizethetünk, ámde a mivelés alatt levő, még csak keletkező erdő jövedelmezőnek nem mondható, ez csak idővel válik jövedelmezővé. Midőn ennélfogva a mezei gazdától azt várjuk, hogy a különben is tetemes ültetési költségek után, a beültetett tér jövedelmének hosszas nélkülözése mellett, pusztán a jövendő haszon reményében erdőt növeljen , ezen nemzetgazdaságilag is roppant jelentékenységű vállalat irányában méltán megkívánhatni, hogy az állam, valamint egyéb közérdekű vállalatokra, sőt a magánépítkezésekre nézve is, már ideiglenes adómentességet engedményezett, úgy az erdőmivelést illetőleg is hasonló kedvezéssel legyen. b) Az új erdőtörvények azon szakasza, mely az erdők kiirtását átalában tilta, szintén káros hatással van az erdőmivelésre, mert igen méltányos, hogy a faültetetés csak gazdasági mivelet gyanánt tekintetvén, a tulajdonos ne legyen korlátolva az újonnan beültetett földeket ismét kiirtani, ha idő múltával gazdasági üzlete és földjének haszonvétele netán úgy kívánná. Továbbá c) Mennyiben volnának az erdőmivelési vállalatok érdekében is oly földhitelintézetek kívánatosak, melyek ilynemű befektetésekben kellő biztosítékot találván, ezeknek évenként növekvő értékéhez arányzott kölcsönnel gyámolítanák a vállalkozó birtokost, s annak különben sokáig nélkülözött és tőkésített jövedelme időnkénti élvezhetését biztosítanák, s mennyire szükséges volna az erdőmivelés biztosítására a faültetések körüli károk erélyes visszatorlásáról czélszerű mezei rendőrségi törvény által gondoskodni. Egyesületünk mélyen érzé ugyan eddig is, de a fenforgott viszonyok közt nem tartó időszerűnek vonatkozott irányokban az erdőmivelés érdekei mellett részéről szót emelni; azonban igen fogna örülni, ha most hazánk Főkormányszéke, az erdőmivelésre imént érintett károsan ható nehézségek enyhitése végett, az Egyesület érdemleges hozzászólását netán igénybe venni kegyeskednék. A m. kir. Helyt. Tanácsnak már azon nyilatkozata is, miszerint a hazai erdőmivelésre háramló károk és hátrányok gyökeres megszüntetése végett óhajtása a tudomány jelen színvonalán álló s tökéletesen felszerelt erdészeti szaktanodák felállítása körül pontosul össze. Egyesületünk előtt nemzeties irányú szellemi fejlődésünk biztos jövőjének egyik zálogául tűnik fel. Ismeretesek igen jól az akadályok, melyek ezen óhajtás teljesülésének útjában állanak, de e részben mégis lehetne oda hatni, hogy egyelőre legalább a selymeczi bányászacadémiában az erdészetből magyar ajkú ifjaink számára magyar nyelven is történjenek előadások. Sok lenne már csak ez által is a hazai erdészet okszerűbb fejlődése érdekében nyerve, s e kívánság a mily méltányos, éppen oly könnyen teljesíthető, mert az e végre szükséges egypár tanári székre bizonyosan akadnának alkalmas magyar szakemberek; azt pedig, hogy magyar nyelven erdészeti leczkéket nem lehetne tartani, csak az elfogultság állíthatja, miután a m. kir. Egyetemen már az 1848. előtti években a philosophiától kezdve minden egyéb abstract és természettudományok, sőt az orvosi tudomány minden ágai is a legjobb sikerrel és fennakadás nélkül e nyelven adattak elő. Egyébiránt nem szenved kétséget, hogy ha a selymeczi bányászacadémiában magyar erdészeti tanfolyam nyittatnék is, ez által a tömérdek magyar álladaimig és még jóval nagyobb terjedelmű magán erdőbirtokok okszerű kezelésére fennálló igényeknek koránsem lenne elég téve, hanem nagyon kívánatos, s az erdőmivelés nemzetgazdasági fontosságánál fogva múlhatlanul szükséges, miszerint idővel Magyarország terjedelme-