Gazdasági Lapok, 1864 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1864-01-13 / 2. szám
Pest, 1864. január 13. a XVI. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden szerdán 11/*—2 szömött ivén. Előfizetési dij : egész évre 10 ft,félévre 5 ft, negyed évre 2 ft 50 kruspénzben Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. “ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Szerkesztőség : a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások ss egyéb levelek is intézendők. Előfizetési figyelmeztetés! A „Gazdasági Lapok“az uj esztendővel a XVI-ik évi folyamba léptek. Változtak az idők és körülmények a lefolyt XV év alatt, de lapjaink jelszava ugyan az maradt következetesen: „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.11 E jelszóhoz hűven egyaránt fontosak lévén előttünk a mezei gazdaság egyes ágai, lapjaink fő része külön rovarozás nélkül, mindannyira ki fog terjedni a jövőben is, s abban a közgazdaságiak mellett a földmivelés és állattenyésztés, a szőlőmivelés és borászat, a haszonkertészet, erdészet, selyemtenyésztés és méhészet, a gazdasági ipar és gépészet atyafiságos egyetértésben lesznek képviselve. Tározónk pedig az egyesületi működéseket és kereskedelmi mozgalmakat fogja figyelemmel kísérni. , Megjelennek lapjaink hetenkint egyszer két tömött ivén. Előfizetési dij egész évre (jan.—dec.) 10 frt, fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 frujpénzben. Előfizethetni Pesten a szerkesztőségnél (Üllői út Köztelek) vagy a könyvkereskedésekben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál a szerkesztőséghez utasított bérmentett levelekben. A múlt évekről netán hiányzó számokat, előfizetőinknek a lehetőségig örömest pótoljuk; kérjük egyszersmind Tisztelt előfizetőinket, hogy előfizető leveleikben czímüket, lakásukat s az utolsó postát tisztán s olvashatólag feljegyezni szíveskedjenek. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége: Pesten, 1864. Január havában. Korizmics László, MoroCZ István. Véleményes jelentés Poroszkay Ignácz torontálmegyei tiszteletbeli főmérnök urnak csatornázási tervvázlata felett. (Vége) Németalföldön, melynek nagy részét egykor a tenger árja borította, most 3 milliónyi lakosság örvend a közjólét áldásainak, hol a nemzetgazdaság üde tevékenysége lüktet. A városok közelében e szép tartomány kerthez hasonlít, számos csatornáin egymást érik a gabonával terhelt hajók, a kertészek külön egyleteket képeznek, s a szabályozási társulatok ügyeit, a köznépből választott igazgatók vezetik, mindazonáltal üdvös működésüket a víz-szabályozási téren befejezettnek nem tekintik, sőt lankadatlanul fáradoznak olynemű vállalatok létesítésén, melyek által a vizet kártékony hatásaiban megakadályozni, jótéteményeiben pedig a közfelvirágzás emelésére hasznosítni lehessen. Már I. Vilmos király fölismerte azon csatornának nagy fontosságát, mely észak Hollandiának Isthmusán át, Amsterdamot az északi tengerrel közvetlen összekapcsolná. — Több évi vizsgálatok és sokféle véleményezések után, végre m. ég deczember havában, a nemzeti képeselet megszavazta a 15 millióra kivetett költségeknek 141 éve állam garantiáját. — Az uj csatorna észak- Holland földszorosán át, Amsterdamtól Wyk-aam-Zee-ig 5 óra hosszúságban, s a Suez-csatorna szélességében ásatni terveztetett, hogy ily kép a legnagyobb tengeri hajók, befogadására is alkalmas legyen. A keleti Deltának kiszárításával, 12 millió forint értékéig haszonvehető földet remélnek nyerni, úgy hogy a fenebbi költségekből csak 3 millió volna törlesztendő. Francziaország nagy folyamainak rendszerét, már rég összekapcsolta, számra 97 csatornával, melyek összesen 4715 kilométer hosszúságra terjednek. A csavargőzhajózás rendszerét legelőbb a Saone-on alkalmazták sikeresen, s most azon vannak, hogy azt összes csatornaövezetükre kiterjesszék. Angolhon és Amerika igen gazdagok mesterséges viziutakban, melyek mezőgazdasági iparuk s kereskedésük emelésében nevezetes tényezők gyanánt szerepeltek. Németország fekvése e tekintetben nem volt annyira kedvező, mert nagy folyamainak völgyeit magas hegylánczok választják el egymástól. — A Lajos-csatornán csak kisebb hajók járhatnak, minél fogva jövedelmezése nem igen nagy eredményekre mutat. — Újabb időben többféle csatornázási tervekkel, úgy látszik a korábbi mulasztásokat pótolni törekszenek. Megemlítendő ezek közt a Geeste, Rajna- Weser, Rajna-Elbe, s a felső vidéki porosz csatorna, mely utóbbinak 1862-ben közzétett első .