Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-27 / 39. szám

Pest, 1865. September 27. XVII. évi folyam 2-ik fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Megjelennek e lapok minden szerdán 1’/2—2 tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., 1 félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. uj pénzben. ? i r ! Szerkesztőség:­­ a M. Gazd. Egyesület köztelkén ?(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s­­ egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Előfizetési figyelmeztetés! A jul. c septem. évnegyed mai számunkkal lejárván, tisztelettel kérjük évnegyedes előfizetőinket, h­ogy meg­rendeléseiket továbbra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Teljes számú példányokkal ez idei első számtól kezdve még szolgálhatunk. Pest, 1865. sept. 26-án. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége. Anyagi állapotaink pangásának egyik­­ fő oka. Az anyagi állapotok, nem csak hazánkban, de mond­hatni, az egész birodalomban, aggodalmat gerjesztő ha­nyatlás felé indultak. A­helyett, hogy évről évre előbbre mennénk Lajthán innen és Lajthán túl, nálunk nagyobb, amott pedig kissebb mérvekben terjed az­­ elszegé­nyedés . . . -Minden gondolkodó, valóban, kínos érzéssel tekint e szomorú, de el nem tagadató jelenség miatt a jövőbe, s hasztalan sóvárog azon idő felé, melyet megnyugvással a jobbra való fordulásnak hajnalaként üdvözölhetne. Számos anyagi bajaink közt, ez idén, egyik legje­­lentékenyebbik, és e baj közös az egész birodalommal, ámbár nem mindenütt egyenlő mértékben — azon körül­mény, hogy a forgalomban levő pénzkészlet, tekintettel az ország s a birodalom területe, népessége, adózási kötelezett­­sége, termelési és élelmezési igényeire — hasonlíthatlanul csekély ! Ezen állításom támogatására, felhozom mindenek­előtt, azon sajnos, mindennapi tapasztalást, melylyel, a példátlan pénzszükséget illetőleg, hazánkban pár év óta, minden irányban találkozunk, s mely állapot, lehet mon­dani, a jelen perczben, oly­annyira tetőpontra lépett már, hogy terjedelmes földbirtokok tulajdonosai, gazdaságaik folyó kiadásait sem képesek többé fedezni ; hogy pénzt a vidéken, csak irtóztató uzsora mellett kaphatni; hogy az adót, az állam, már termesztmények beszolgáltatásában is kénytelen készpénz helyett elfogadni! — Példátlan pénzszükségünknek kézzelfogható jelen­ségei s bizonyítványai ezek. Érzi és érti őket mindenki,s keres a merre csak találni reményt, segélyt és orvoslást. Pénzetlen állapotunk kifolyásának tekinthetjük azon ostromot, melynek földhitelintézetünk, keletkezésétől fogva folyvást kitéve volt és kitéve van ; e baj következése azon, általános pangás, mely a gazdasági és ipari termelésben sőt magában a kereskedelemben is folyvást nagyobb mérvekben tapasztalható, különösen hazánkban, melynek csak legközelebb is a lemúlt terméketlen évek, évekre ható visszalökésekkel sújtották egyetemes anyagi életét. A példátlan pénzszükség magyarázza hazánkban azon jelenséget is, hogy minden nagyobbszerű vállalat idegen pénzekkel hozatik létre, és hogy az ezek után származó haszonnak oroszlány része nem bennünket emel és erősít. Az uralgó pénzszükségnek tulajdonítható nem kü­lönben, hogy a földbirtoknak értéke hazánkban, rövid né­hány év lefolyása alatt lehanyatlott már az előbbeni álla­pothoz képest, mintegy felényire, és hogy bírói végrehaj­tások alkalmával a birtokok igen gyakran nevetséges árakon harácsoltatnak el; ez állapotnak tulajdonítandó végül, hogy nagyobb földbirtokosainknak jó része máris pusztulásnak indult, nagy része pedig, oly terhes feltéte­lek mellett kötött vagy köt új és új kölcsönöket — kül­földi pénzekre, melyek által számukra, a tönkremenés csak elnapoltatik. Kiáltó bizonyítványa végül a forgalomban levő pénz­­mennyiség elégtelenségének hazánkban és a birodalom­ban, azon nyilván fekvő tény, hogy t. i. az államnak, évi mindennemű kiadásaira, több kell öt­száz millió írtnál, holott a forgalomban levő összes papír pénz, mely most, az ezüstnek eltűnése következtében, az egész forgalmat közvetíteni kénytelen, a banknak f. é. január 18-diki ki­mutatása szerint­­ (114,691,240 frt. ezüst alapon) csak 370,834,715 frtra ment, mely készlet azonban, a mondott 39

Next