Gazdasági Lapok, 1867 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1867-10-09 / 41. szám
Pest, 1867. October 9. XIX. évi folyam 2-ik fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ..Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.1* Megjelennek e lapok minden szerdán 11/*—2/ löm ott íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. uj pénzben. í ; Szerkesztőség: ; í í a M. Gazd. Egyesület köztelkén Jŕ(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s ' «* { í egyéb levelek is intézendők. í ,\Wi.wwvwtA; Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Gazdasági levelek. XXXV. Kedves barátom! Aszályos klímánk, egy másik ellenszerét, vizeink kellő felhasználásában kellene keresnünk. Nem bővelkedünk ugyan vizekben szerfelett, de birunk annyit mégis, hogy czélszerű intézkedések mellett, tömérdek áldást meríthetnénk belőlük. Az, amit eddig vizeinkkel tettünk, cok töredékes és gyarló kezdetnek tekinthető, sőt ennek is alig amennyiben ez irányú eszközléseink legnagyobb része, igenis magán hordja a félszegség jellemét. És ha bár itt ott, történt is valami, ami épnek és jónak mondható, ott áll az évek óta, vagy ki nem használva teljesen, vagy pedig hatás nélkül, további vállalkozásokra. Amit ez irányban tettünk, kedves barátom, az jóformán egy-egy jelesebb mérnök nevéhez és izgatásaihoz kapcsolja csak magát. A közönség mindig csak nehezen indult ezeknek szavára is, és amint az izgató és cselekvő mérnök letűnt a színhelyről, szünetelés és siri csend állott be azonnal, a vállalkozás terén is. Szóval: midőn vasúti építkezésekhez hívják és keresik a technikust, víz építkezéseinknél rendesen a mérnöknek kell keresni és egybehozni nagy fáradozással a vállalkozókat. Íme barátom, ebben fekszik a nagy különbség! Márpedig, mindaddig míg ez így leszen, nem mondhatjuk, hogy a közönség helyes értelmével bírna vizeink felhasználása nagy fontosságának. Igaz, nem tagadom, törvényhozásunk is foglalkozott már, éspedig a múlt században még a hazának csatornákkal ellátásával; azonban csak egy oly pillanatnyi fellobbanás volt ez is, melynek semmi gyakorlati következése nem lett. Hogy mennyire fogékonytalan közönségünk, a vizeinkben rejlő áldások felhasználására, azt, kedves barátom, láthatod csak a következőkből is. A magyaróvári szép sikerű rétöntözés, ott áll Mosony megyében a jeles Wittmann által teremtve, jóformán félszázad óta; s kérdezem: indított-e ezen alkotás, másokat is, hasonló eszközlésekre? fájdalom, nem indított, sőt azt vagyok kénytelen kijelenteni, hogy hazai illetékes közönségünk legnagyobb része e fontos dologról még csak tudomással is alig bir! Fiatalabb éveimben, amidőn még több lelkesüléssel bírva, hihettem, hogy vizeink kihasználásának ideje, még életem folytán beköszönthet: egész odaadással feküdtem neki az öntözés kérdésének; s Bars megyében a lévai uradalomban, készítettem is egy ily öntözést, melynek költségei, már az első évi eredmény többlet által visszafizettettek! És ezen eszközlésnek mi lett a következése ? Országos egyesületünk megtekintette, méltánylással nyilatkozott róla; utánzásul ajánlotta s az akkori országgyűlésnek az öntözés érdekében törvényjavaslatot is nyújtott. Ez azonban maradt mint javaslat a papiroson; gazda közönségünk pedig az egészről tudomást is csak annyiból vett, amennyiben az akkori hírlapokban véletlenül ezen dologgal is találkozott! Hogy jött volna valaki a helyszínre, az alkotást tanulmányozni, vagy, hogy jött volna hozzám valami felszólítás, másutt is hasonlót létrehozni, minderről nem tudok semmit! Mély, igen mély álomban feküdt még akkor közönségünk , melyből azt legfeljebb a megyei választások bírták felrázni, és ezekre, barátom, volt pénz is annyi, hogy elég leendett az, kétségkívül, sok szép gazdasági javítás életbeléptetésére. A jeles Beszédes József tömérdek munka és fáradozással, s vajmi kevés elismerés és magára nézve haszonnal megépítette a nagy sikerű arad-kőrösi malom csatornát; de azért ezen műnek nem lett utánzója; sőt a malom-csatorna sem használtatik egyébre, mint azon czélra, melyért készült; noha pedig az öntözések felvétele által áldásait hihetlen mérvekben lehetett volna és lehetne fokozni. A kaposi és sárréti csatornák is nagy időtől fogva készek már, és azok ma is csak a kiszárítás feladatának szolgálnak; szolgálnak ennek, a kellő mértéken túl, azért azonban az öntözésre, a rendszeres öntözésre, mégsem ment még át e csatornák vidéke. És ha bár a víz menynyiségének korlátoltsága miatt, tudomásom szerint is, csak az őszi és téli öntözések lennének itten, szép haszonnal rendszeresíthetők; nem történik meg mégis ez év-41