Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)
1871-01-22 / 4. szám
- - -J—~ — — ----- v_ ^Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.« Pest, 1871. január 22 . 4 p XXIII. évfolyam I. fele. GAZDASÁGI LAPOS A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden vasárnap 2 tömött Szerkesztőség. Előfizethetni Pesten, a szerkesztőségnél, a közivén. Előfizetési dij : Egész évre 10 frt, fél évre a M. Gazd. Egyesület köztelkén telken, vagy a könyvkereskedésekben 5 frt, negyed évre 2 frt CO kr u. é. (üllői itt 12. szám), hova a tudósítások s egyéb Vidéken , minden m. kir. postahivatalnál, a szer-Lapjaink hirdetéseket is közölnek, levelek is intézendők, vesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Lapjainkra az első számtól kezdve még folyvást lehet előfizetni, kérjük azonban, hogy — a lap szakadatlan megküldhetése végett — a megrendeléseket szíveskedjenek. előfizetőink mielőbb megtenni. A múlt évi folyamból netán hiányzó számokat — mig lehet — örömest pótoljuk. Levelek a szőlőből. Pest, 1871. jan. 21. II. Kedves barátom ! A mi borügyünknek számos egyéb bajai közt egyik igen lényeges akadálya abban van, hogy a külföldre való rendszeres kivitel hiánya miatt az eladási árakban igazi, azaz a termény jelességének valóban megfelelő különbség ma még nem létezik. Ezen körülmény összes bőriparunk fejlődésére nézve sokkal nehezebb akadály, mint átalában csak gondoljuk is. Azon összes pangás és tétlenség, melyet szőleink és pinczekezelésünkben egészben véve oly sajnosan tapasztalunk, e körülményre vihető leginkább vissza. Ez azon ólomsúly, mely szárnyaink szabadabb röptét úgyszólván lehetetlenné teszi. Ez a reformok és haladások leghathatósabb megölő betűje, ez elvégre azon tekintet, mely még jobb és haladni kész termelőinket is a költséggel járó sok irányú haladási eszközlésektől el-elriasztja. És ezen nincs is mit csodálni, sőt lehet mondani, hogy azon pangás, mely szőleink és pinczéinkben a fölebb érintett ok miatt átalában tapasztalható, jóformán megérthetővé válik, habár teljesen nem igazolt is. Nézzük csak, kedves barátom, ismét egy kissé a számokat, melyek előttem, ahol csak biztos forrásból erednek, a legnagyobb ékesszólásnál is hathatósabb beszédnek. Nézzük például, hogy egy fertály szőlőnek (800 □ öl) tökéletes és alapos megifjitása körülményeink közt körülbelül mibe kerül. A számla ez érdemben az én adataim szerint a következőleg alakul: u. m.. , 800 Q Ölnek kétlábnyi mélységre való megforgatása (rigolozás), □ ölét 10 krjával számítva, tesz.............................. . 80 frt — kr. A régi tőkéknek és köveknek el- és kihordása, egyre-másra 25 napszám, 50 krjával tesz.................................................12 frt 50 kr. A talajnak térezése s kiegyenlítése, 10 napszám, 50 krjával.................................5 — Trágya 25 szekérrel, 2 frt 50 krjával 62 „ 50 Ezen trágyának behordása és elteregetése, 20 napszám, 50 krjával . . . . 10 „ — Ültető árkok készítése egymástól, 3 lábnyi távolságban, egy láb szélesség és 1 fi lábnyi mélységgel, 25 napszám, 60 krjával......................................• • • • 15 „ — „ Sima vessző 5000 db, ezrét 5 írtjával 25 B — Az új ültetésnek mivelése négy éven át haszon nélkül, évenkint 20 napszám, összesen 4 éven át 80 napszám, 60 krjával 48 „ — ,, Adó négy éven át összesen ... . . 10 „ — „ Uj karó 5000 db a negyedik évben, ezrét 12 írtjával............................................60 „ — n A hiányok kijavítása gyökeres veszszők és ültetések által egyre-másra 25 napszám, 60 krjával........................................fő „ — „ Felügyeleti tröltség a vinczellér részéről a munkák vezetésénél egyre-másra a készítés éveiben 20 napszám, 80 krjával . 16 — „ ( Összesen 359 frt — kr. Kerül e szerig,^ör^hnényeim közt, egy fertály szőlőnek a megifjitástf*'a fölebbi összegbe; sőt ha a napszámok valamivel magasabbak, a mint hogy az utóbbi években a fölvetteknél jóval magasabbak is voltak, 400 forintba is! És ezen befektetésnél megjegyzendő még az is, hogy az átalakítás költsége a fölebbi számlában még nem is teljes, miután sem a talajnak értéke, sem pedig az elpusztított régi szőlőnek megszűnt jövedelme ahhoz számítva nincs. Helyezze az olvasó a közlött számlának tételei alá saját helybeli adatait, s látni fogja hüven, hogy nála a szőlőnek megifjítása fertályonkint mennyibe kerül. Sokkal kevesebbe a kimutatott összegnél a nevezett eljárás az ország legtöbb vidékein, amennyire én az állapotokat ez irányban ismerem, kerülni nem igen fog. Legyen valakinek csak 10—15 holdnyi régi szőleje, mely az említett gyökeres átalakítás nélkül jövedelmezőbb állapotba nem hozható, úgy ezen egyetlen eszközlés végre-