Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1872-08-01 / 31. szám
A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat." Pest, 1872. aii£iistiis 1. 31 BiV . évfolyam II. tele. GiZBiSiei LAPOK Megjelennek e lapok minden csütörtökön 2 tömött ivén. — Előfizetési dij: Egész évre 10 forint, fél évre 5 forint, negyed évre 2 forint 50 krt. — Szerkesztőség: a M. Gazdasági Egyesület köztelkén (üllői ut 12. szám), a hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. — Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél a köztelken, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken s minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. — A hirdetések elfogadtatnak: a szerkesztőségnél, a hirdetési kezelőségnél Paulay Józsefnél, Vas-utcza 15. sz. II. emelet 21. sz., és a külön ügynöknél: Pfanhauser A. Bécsben (Wien, Vll. Bandgasse Nr. 6.) Előfizetési felhívás a Gazdasági Lapok 1872. julius—decz. folyamára. A lapjaink homlokára tűzött „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ jelszóhoz hűven egyaránt fontosak lévén előttünk a mezei gazdaság egyes ágai, lapjaink főrésze külön rovatozás nélkül mindannyira kiterjed, mint az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közlönye pedig az „Egyesületi közleményekben“ a központi és vidéki egyesületi működéseket, és Tárczánk a gazdasági életre érdekes eseményeket, kormányi s törvényhozási intézkedéseket, s kereskedelmi mozgalmakat kiséri figyelemmel. Megjelennek lapjaink hetenkint egyszer két tömött nagy ivén. Az előfizetési díj az eddigi: egy évre 10 frt,fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. Előfizethetni Pesten a szerkesztőségnél (Üllői út 12. sz. köztelek), vagy a könyvkereskedésekben, vagy a szerkesztőséghez czimzett postai utalványokban. Az idei első számtól kezdve még szolgálhatunk teljes példányokkal. Pesten, 1872. jun. 19. A „Gazd. Lapok“ szerkesztősége. Kérelem a magyar mérnök- és épitész-egylet megbízásából szerkesztendő műszaki szótár érdekében. Egy általános technológiai műszótár nemzeti irodalmunkban mélyen érzett szükség mindazokra nézve, kik a mérnöki, építészeti s az ezekkel sokféle viszonyban álló természeti tudományokkal akár elméleti, akár gyakorlati téren foglalkoznak. De nemcsak a szoros értelemben vett technikusok s általában a reáltudományok mivelői nélkülözik nehezen az ily szótárt; érzik annak hiányát nem kis mértékben mások is, nevezetesen a gyár- és kézműipar úgy, mint a kereskedelem némely ágaival foglalkozók, a műszaki ügyek kezelése körül alkalmazott köztisztviselők, gazdatisztek, magán építtetők, sőt műszaki kérdésekkel kapcsolatos jogügyletekben az ügyvédek is, szóval többé kevésbé mindazok, kik a műszaki téren hazánkban évről-évre élénkebben nyilvánuló mozgalomban akár közvetlenül, akár közvetve, bármely irányban cselekvőleg részt vesznek. És e hiánynak tulajdonítandó kétségkívül nagyrészben az, hogy nemzeti nyelvünk a műszak terén korántsem foglalja el még azt a helyet, melyet jelen fejlettsége mellett is már bizonynyal elfoglalhatna, hogy a magyar nyelv e téren még hazánkfiai körében sem volt képes magának, mind ez ideig kellő érvényt szerezni, sőt olyanok részéről is mellőztetik, kik egyéb érintkezéseikben rendesen azt szokták használni, mert a műszaki fogalmak és tárgyak szabatos megjelölésére alkalmas műszak nem állván készen rendelkezésükre, hivatásuk szabta feladataiknak gyors anyagi fejlődésünk által reájuk kényszerített halmazával szemközt, gyakran a legjobb akarat mellett is, kénytelenek más, viszonyaink közt legközelebb a német nyelvhez folyamodni. A magyar mérnök-és építész-egylet, felismervén a kettős szempontot, melyből ezen hézag nemzeti irodalmunkban az egyletnek cziméből és czéljából folyó feladatával is találkozik, egy német-magyar műszaki szótárnak az egylet anyagi és erkölcsi támogatása mellett leendő kidolgozását határozta el. Ezen szótár az egyleti választmány megállapítása szerint a „Technologisches Wörterbuch, Deutsch- Englisch- Französisch, von Wilhelm Unversagt. Zweite Auflage. Wiesbaden. C. W. Kreiders Verlag, 1869“. czimű munka fonalán lesz összeállítandó s a tudomány és kézműipar következő szakmáira fog kiterjedni u. m. Algebra, Arithmetik, Astronomie, (Aufbereitung der Erze), Baukunst, Bauwesen, (Beleuchtung), Bergbau, Bötticher-Küfer, (Branntweinbrennerei), (Brauerei), Brückenbau, Chemie, Chronologie, Dachdecker, Dampfmaschine, Dreschler, Eisenbahnwesen, Eisenhüttenwesen, Erdarbeiten, Feldmesskunst, Gasbeleichtung, Geognosie, Geographie, Geometrie, Giesserei-Fonderie, Glaser, Hammerwerk, Hydraulik, Klempner-Blechschmied, Kupferschmied, Locomotive, (Manufactur), Maschinenwesen, Mathematik, Maurer, Mechanik, Metallurgie-Hüttenwesen, Mineralogie, Müller, Mühlwesen, Osztik, Ornamentik, Pflasterer, (Photographie), Physik, Pontonwesen, Reepschläger-Cordier, Sägemühle, (Salinenwesen), Schiffbau, Schifffahrt, Schiffzimmermann, Schlosser, Schmiede, Hammerwerk, (Spinnerei), Steinbrecher, Steinmetz, Strassenbau, (Tapezierer), Telegraphie, Tischler, Topographie, (Vergolder), Wagenbauer-Wagner, Walzwerk, Wasserbau, (Weber), Zeichnen-Zeichenkunst, Zeugschmied, Zimmermann, Zinngisser, Zuckerfabrication. A szótár szerkesztésére az egylet egyik tagját , Lauka József urat, főmérnököt a közmunka és közlekedési kir. ministeriumnál, volt szerencsés megnyerni, kinek nyelvészeti és műszaki alapos ismeretei úgy, mint jelleme és szaktársai körében ismeretes ügybuzgalma, elegendő biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a feladatnak, mely a szerkesztőre vár, teljes mértékben és szigorú lelkiismeretességgel fog megfelelni. S ezzel, illetőleg a szerződésnek az egylet és Lauka úr közt megkötésével, megtörtént volna az első határozott lépés a kitűzött czél felé — mindenesetre a legfontosabb, amennyiben a szótár létrejötte, immár biztosítottnak tekinthető. 31