Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-25 / 43. szám

— Lapunk negyedéves előfizetése sept. hó végével letelt, miért is tisztelettel kérjük előfizetőinket, miszerint megrendelésüket az oct.—deczemberi folyamra 2 frt 50 kr beküldése által eszközölni szíveskedjenek minél előbb, hogy a lapot még idejében küldhessük. Különben az idei 1-ső számtól kezdve is teljes példányokkal szolgálhatunk, s az egész évi előfizetési dij 10 forint, félévi 5 forint. Szerz eti képek és jegyzetek 1851-ből. XXIX. London és környéke. Júliusban 1851. Az első nap, melyet Londonban töltöttem, julius 6-kára esett — szerencsétlenül egy vasárnapra. Pedig az ünnepek és vasárnapok az idegenre nézve igen unalmasak itt. Ilyenkor a lakosság jobb része házaiba, termeibe vonul, s egészen családjának él; az alsóbb osztály pedig, ha csak az idő engedi, falura vagy zöldbe siet. Fris levegőben keres kárpótlást a hat napi szénfüstért! Richmond és Hampton Court kiválólag a kedvelt helyek. Hogy a napot én is valamikép értékesítsem, csatlakoztam a népözönhöz, s mentem a zöldbe! Richmond egy hatalmas természetes park. Hozzája vasút, gőzhajók, omnibusok, cabok, szóval mindenféle közlekedési eszközök visznek. Szép kilátásaiban és egészséges levegőjében fekszik érdeme. Utóbbit igazán csak a londoni ember becsülheti meg kellőleg, főkép ha a mellett a gyomor is kikapja a magáét. A hampton-courtiszerű palotát és kertet még Wosey cardinal épitteté. Midőn látná, hogy a sok költség és fényűzéssel készült nyári lak miatt a király (VIII-ik Herik) egy kissé neheztel, oda ajándékozá neki az egészet, így jön e park királyi vagyonná. Gyönyörű ültetvények, jó lég, érdekes régi szőnyegek és képgyűjtemény teszik a helyet látogatásra érdemessé. Ritkaságaihoz tartozik a többi közt egy óriási szőlőtő is, melyet üvegházban tartanak, s melynek kerülete a tőben 30 hüvelyk, veszszejének a hossza pedig 115 láb. Terem rajta néha három— négy ezer fürt is. A királyi asztalra adják. Kirándulásomon leginkább a nép érdekelt. Meg kell vallanom, hogy az angol jó mértékben nyárspolgárias, habár magát a világ legnagyobb nemzetének tartja is. Van rajta e tulajdonságból egy jó adag; van annyi, hogy azzal bármelyik tugország polgárának is beillenék. Ha például valamely idegennél nagy szakáll, vagy egy kissé megviselt kalapot lát: képes megállani, ujjaival rámutatni s szomszédjával sugdosni-dugdosni. Képes továbbá egész napon át kedvet találni abban, ha a zöldben mulatása alkalmával pár apró halacskát kihalászhat a vízből. Végül a bibliai nyomtatványok osztogatását még ily helyeken se kerülhetjük el. Csaknem erőnek erejével nyomják azokat boldog és boldogtalannak markába stb. Az ily kirándulásokon egyébiránt, nagyszerűségükön kívül, semmi nevezetes. Néhány százezer embert látunk lavinaszerűig, a közlekedés mindenféle eszközein kiömleni a városból, anélkül, hogy csak a legcsekélyebb rendetlenség is történnék. Ez egy napi mulatság aztán kárpótlást ad a szorgalmas népnek, egy heti fáradalomért! És hát Londonról magáról mit mondjak? ezen óriásról, mely sajátlag nem is város a szokott értelemben, hanem egy kis helyre szorított ország; valamint hogy Anglia sem ország sajátlag, hanem az egész világnak iparműhelye. Ez az oka, hogy e földön és városban, mindenben szokatlan mértékekkel találkozunk; és hogy a continentális szem oly sokat lát, amit még nem látott soha, s nem is láthat sehol. E város nagyságáról adjanak némi fogalmat és mértéket következő számok. Kerülete 350. mfld ; utczáinak és közeinek a száma 10,000; háza 250,000; temploma 160; szabad tere, úgynevezett squareja 80; népessége végül márig 2.400,000! E roppant tömeget tehát átlátni és fölismerni, nem napok, nem hetek, de hónapok alatt is alig lehetséges. Rendkívüli nagysága miatt, azt se tudja az ember, hogy tulajdonképen hol kezdje tanulmányozni. A sokkal híresebb és hasznosabb, mint szép Themze, az óriás várost, hosszában vágja ketté, mi által a legpompásabb vízi utak egyikét szolgáltatja neki, fel is használják azt a rajta százankint fel és alá száguldozó gőzösök és egyéb hajók, derekasan. A közlekedés a város két nagy része között, számos kő és lánczöld, s egy alagút által tartatik fenn. Ha jól emlékezem, a nevezett folyón nyolcz híd vezet át. Van köztük több lánczból is, de ezek a mi gyönyörű hidunkhoz csak távolról sem hasonlíthatók. A város alsó részében a Themze két nagyszerű kanyart képez. Ezekben vannak Londonnak világhírű kikötői, az úgynevezett dock-ok. A nemzet kereskedelmi nagyságának jeléül, megszámlálhatlan mennyiségben állanak bennök, a világ minden részeiből érkező s minden részeibe induló gőzösök és vitorlások. Látva e tömérdek hajót, érezni és érteni kezdjük az angol kereskedelmi élet nagyságát. Ezen dock-ok csak az újabb időben keletkeztek. Akkor, a midőn a megnövekedett forgalom miatt a régi kikötő, mely pedig négy angol mild hosszú és 4—500 lépés széles, vaár ,,Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat... Budapest, 1874. oct. 25. XXVI. évfolyam A fele GAZDASÁGI LAPOK. A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden vasárnap l'/t—7 tömött ivén. — Előfizetési dij: Egész évre 10 forint, fél évre 5 forint, negyed évre 2 forint 50 kr. o. o. — Szerkesztőség: a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén [Üllői út 12. szám], a hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. — Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. — A hirdetések elfogadtatnak: a szerkesztőségnél, a hirdetési kezelőségnél Paulay Józsefnél, báró Sándor utcza 20. szám, II. emelet 16. sz., és a külön ügynöknél: Planthauser A., Kloster-Neuburgban.