Gazdasági Lapok, 1899 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-26 / 13. szám
LII. szám. 51. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap, 1899. év márczius 26-án. Pótepítte : KORIZMICS JÁMLÓ 1849-be*. Előfizetési feltételek : l-flész évra — — — — — — S tr Fél évre * . Negyed evre — — — — — | MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Muzeum-körut sz. --------*›ο›-------A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. Vezérelv,sunk mezei gazdaságunkba helyes arányokat. Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható, árban fogad-Hirdetési mellékletek jutányostatnak el. A .(Gazdasági lapok“ 1814). évi áprilisi negyedére a/, előfizetések megújítását tisztelettel kérjük. Előfizetési árak: I egész évre 8 frt 1B korona Fél évre 4 frt % negyed évre ti frt 4 „ A (Gazdasági Lapok kiadóhivatala. SZEMLE. (Időjárásunk. Mozgalmak a jégbiztosítás rendezése érdekében. Két biztosító szövetkezet válsága. A mozsirgyártás és árusítás rendezése. Hegedűs kereskedelmi miniszter aktiója a czukortermelés védelmére, programmjának iránya.) Szeles, hideg idő, fagy, hóviharok, majd derült hideg, velőkig ható hideg szél és 10 fokos fagyok — ez az elmúlt hét időjárási krónikája. A hivatalos tavasz napján tehát harmadszor jött meg hozzánk a tél, és ezúttal már komoly rettegésbe hozta gazdáinkat. A fakadásnak indult gyümölcsfák nem fognak már ez idén gyümölcsöt hozni, de sok panasz érkezett hozzánk már a vetések állapotáról is, s különösen a délvidéken és dunántúl nagy az aggodalom a korán vetett s szép fejlődésnek indult árpák és zabok miatt. Bars megyében Frankl nagybérlő febr. 21-én vetett, de még ki nem kelt árpából sok példányt bevitt a melegházba és 75 százalék föléledt, a többi nem. Az elvetett s kikelt bükköny is sok helyen menthetetlenül odaveszett s tönkrement a korán vetett s csírázásnak indult répa is. Kár volt ezzel ennyire sietni! A tavasz tehát rosszul kezdődik, s ha csak az országszerte leesett hó nem jelent lágy időre fordulást és a fagynak fokozatos kiengedését, nagyobb arányú károk is merülhetnek föl Egyébként minden szántás és vetési munka szünetel ,s gazdáink a fagyos földön az elmaradt trágyázásokat iparkodnak befejezni. * * * A jégbiztosításra egyesült, jobban mondva kartellált, társaságok igazgatói Klang James elnöklete alatt megkezdették a díjak megállapítására vonatkozó tanácskozásaikat, úgy értesültünk, hogy a hazánkban működő társaságok összes igazgatói azon javaslattal járultak a gyűlés elé, hogy a jégüzlet reformja máskép el nem képzelhető, minthogy tetetemesen felemeljék a díjakat egyfelől, és leszállítsák, minimumra redukálják az ügynöki jutalékokat másfelől. Tudomásul vesszük az igazgatók e javaslatát, hisz tőlük nem is várhattunk mást. A jégdíjaknak tetemes felemelése ellen azonban kötelességünknek tartjuk már most, amikor az értekezlet még tart, óvást emelni és az illetékes tényezőket figyelmeztetni, hogy ezzel az eljárással csak maguk alatt vágják a fát. A magyar gazda amúgy is alig bírja a reá rótt terheket viselni! Tekintetbe kell ezt venni a biztosító társaságoknak, amelyek végtére is ugyanattól a közönségtől kapják a tűzbiztosítás révén azokat a nagy nyereségeket is, melyeknek egy része a jégágazatban tapasztalható veszteségek fedezésére nagyon is elegendő. Ám emeljék fel a díjakat, ha nekik úgy tetszik, ám kartelláljanak tovább is a gazda bőrére és kizsákmányolására, megtehetik ezt, de viszont nekünk is kötelességünk e zsákmányoló eljárás ellen védekeznünk ! A gazdák végre komolyan gondolkoznak is a védekezésről, amiről csak örömmel tudunk beszámolni. A komoly érdeklődésnek ma már — hála a Gondviselésnek — komoly jelei nyilvánulnak, amennyiben szemeink előtt egy nagyjelentőségű mozgalom folyik a vezető körökben a jégbiztosítás ügyére vonatkozólag, melynek az a czélja, hogy ne csupán a pillanatnyi szükségnek megfelelően, hanem állandóan és mindenkorra rendeztessék a jégbiztosítás ügye. Az a terv, melyet e rendezésre nézve megállapítottak, nagyon érdekes, mert olyasféle megoldást kontemplál, amilyen annak idején a földhitelintézetet létrehozta. Nevezetesen országos szövetség szerveztetnék, amelybe minden gazda beléphet, birtokának területe szerint egy forintot fizetvén be törzs alapul egyszers mindenkorra. Ha sikerül harmadfélmillió holdnyi földbirtok ekként való érdekbe vonása, akkor 2 és fél millió forint lesz együtt törzsalap gyanánt. Erre támaszkodva aztán szövetkezeti szervezettel biztosíttatnék a szövetség összes tagjainak termése jégkár ellen és pedig tetemesen olcsóbban a jelenlegi díjaknál. Minthogy a szövetség törekvése az volna, hogy idővel Magyarország egész gazdaközönsége csatlakozzék ehhez a szervezethez, a kormánytól azt a támogatást kéri, hogy a jégkár következtében eddig adóban elengedett évi 3.400.000 forintnyi összegnek megfelelő állami hozzájárulás adassék a szövetségnek, minthogy ennek tevékenysége révén az ilyen adóelengedés ezután fölöslegessé válnék. E tervezet alapján most nagyon élénk tárgyalás folyik az eszme megvalósítása érdekében a nagybirtokos főnemesség körében s részben Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterrel is. Az első feltétel, tudniillik a törzsalap létrehozása, állítólag biztosítottnak tekinthető, mert az egész terv legfőbb pártolói: az Andrássy-, Károlyi-, Széchenyi-, Dessewffy- és Zselénszky-családok magukban egy millió holdnyi területtel akarnak részt venni az alapításban. E vázolt mozgalom a „Köztelek“ köréből indult ki, amit azért említünk fel külön, mert végre alkalmunk van egyszer az elismerés és dicséret hangján is megemlékezni az Országos Egyesületről. És mi ezt nem is tagadjuk meg a mozgalom vezetőitől, sőt inkább elismerésünket és hálánkat nyilvánítjuk. A kartellel szemben nincs is más mentségünk, mint a szövetkezés. Ezt kell megteremtenünk mielőbb, s akkor aztán könnyebben lélegzünk fel. De ne is álljunk meg a félúton, valósítsuk meg az eszmét mielőbb, s vigyünk humanizmust és áldást a kartellek rabló gazdálkodása helyébe! Hálás lesz érte a nép, a gazdaközönség egyeteme!* * * Ne álljunk meg a jégbiztosítás ügyénél, mert vannak e hétnek biztosítási ügyben további és pedig fontos eseményei. A múlt év őszén nagy garral megalapított „Magyar kölcsönös állatbiztosító társaságm. sz.“ TARTALOM. lap Szemle 1/.vtől 201 Tárcza. Szarmár-történetek. Lója-Lója-tól............222 Az állatbiztosítás kérdése Monostori Károly-tól . . . 223 A falusi gazdasági népies előadás Beme Gyuld-tól . 22-1 A váll-lapoczka bénaság gyógykezelése L.-től .... 226 Komlót ültessünk-e vagy szőlőinket ujjitsuk-e meg vármegyénkben Csira■ Jojos-tól.......................225 A sertésvész kérdéséhez Vécsey József-té . . . . 225 .Kérdések és feleletek.................................................226 Kérdések: Füzes kiirtása. T. D. — Chilisalétrom a répavetésekre. F. L. — Indatlan piros szamóczaágy. I. L. — Czukorborsó zsizsikementesítése. L. J. — Dughagyma termelés. L. J — Feleletek: Fehér bor megtörése. C. — Gyapjúrágó juhok. Szabó András. — Haszonbérlethez tőkeszükséglet. Columella. — Foszfortrágyázás mennyisége. Columella. ikrek....................................................................... . 226 Mezőgazdasági érdekképviselet. — Komlótermelési ügyek. — Gazdasági népies előadások — A népies gazdasági előadások. — A Károlyi-féle szövetkezetek. — Szövetkezeti mozgalom a Szüküllő-vidéken. — Ilorértékesitő szövetkezetek. — Félvérló tenyésztők egyesülete. — A borhamisítások. Magyar tej a Keleten. — Az olasz borbehozatal. — A szibériai gabona. — Az Osztr. elemi biztositó részvénytársaság. — Első leánykiházasitási egylet A Gschwind-féle szesz-, élesztő-, likőr-, és rumgyár r.-t. — Űrlovas versenyek. — A Danubius- Schoenischen-Hartmann egyesült hajó- és gépgyár r.-t. Apró szakközlemények .............................................228 A tuberkulin oltásokról. — A lefölözött tej mint takarmány. — Tisztaságot a fejesnél. — Fagypontra hűtött tej szállítása. — Elektromosság agabonában. .