Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-02 / 1. szám
4 tekintetében valamennyi eddig alkalmazásban volt fedőanyagot felülmúl s e tekintetben rég érzett hiányt pótol. Az említett anyag több, legalább három egymás fölé helyezett fournier-lapból áll, melyek úgy vannak egymáshoz enyvezve, hogy a rostok keresztben állanak egymásra. Ily módon vékony, ruganyos falemez készül, mely kiváló ellenálló képességgel bír és sohasem változtatja alakját. Az így készített lemezek a ragasztó anyag szilárdsága folytán nagyon jól ellenállanak a hőmérsék változásainak és minden időjárásnak : a lemezek változatlanok maradnak forró és hideg, száraz és nedves levegőben, sőt hosszabb ideig lehet azokat még vízben is főzni, anélkül, hogy az egyes lapok egymástól elválnának. A lemezeknek az időjárás behatása ellen való tartóssá tétele czéljából a falemezek még kátrány vagy más anyaggal vannak telítve és külső felületükön aszfalt-réteggel bevonva ; az aszfalt-rétegbe még meleg állapotban kis kődarabocskák vagy kavics van benyomva ; a lemezek belseje tűzbiztonság czéljából vízüveggel van telítve. Az ily lemezek előnyei a következők : A lemezek vékonyabbak, tehát könnyebbek, mint bármely lemezpapír vagy horgany bádog fedeleknél szükséges faburkolat; a fournier-lemezekből készített fedél könnyebb, mint bármely más tetőzet. Az eddig legkönnyebbnek tartott papírlemez-fedél, négyszögméterenként a burkolattal együtt 20 kilogramm súlylyal bírt, míg 1 négyszögméter fournier-fedélzet csak 6,5 kilogramm súlyú. A falemezek nagyobb volta miatt külön burkolatra nincsen szükség, a lemezek egyszerűen a megfelelő távolságban elhelyezett lécrezetre szögeztetnek. Az egyszerű munka által a fedés költsége jelentékenyen csökken. Említésre méltó még, hogy a fournier-lemez fedelek a nyomásnak is jól ellenállanak, daczára annak, hogy a lemezek nagyobb távolságra szabadon feküsznek fel a léezekre. A fournier-lemezek tetszés szerinti hajlással bíró fedeleknél használhatók, habár legczélszerűbb azokat lehetőleg csekély hajtás mellett alkalmazni. Igen czélszerűek és tartósak a fournier-lemezek oly gyáraknál példáid, amelyeknél a fedélzet alatt levő űr oly gázokat és gőzöket tartalmaz, melyek más fedélzetet rövid idő alatt tönkre tesznek, minthogy az említett lemezek telítésük folytán ily külső behatásoknak ellen tudnak állani. Fontos továbbá az a körülmény, hogy a fournier-lemezek elhelyezése nem igényel különös szakavatottságot s a megerősítést bármely, valamennyire ügyes munkás könnyen elvégezheti, minthogy minden netaláni egyenetlenség azonnal szembe ötlik, ami más fedésnél sokkal nehezebb. Nagy előnyük továbbá az is, hogy a lemezek nagyobb magasságból való leesésnél nem törnek szét, sőt nem is szenvednek semmi kárt. Az elsorolt előnyök mellett, a fournier-lemezekkel való fedés jóval olcsóbb, mint bármely más, minthogy a lemezeknek gyári módon való előállítása négyszögméterenkint csak mintegy 1 frt egész 1 frt 20 krba kerül. A K4-zsalu a házhoz eltávolíthatlanul alkalmazott alkotó részt tüntet elő. Ezt a berendezést a gör-zsaluk közé lehet sorozni, azonban az eddig alkalmazásban levőktől lényegesen különbözik. A lapok nincsenek vászonra ragasztva, hanem szíjakra erősítve. A szíjak az esővíz behatása ellen védve vannak, miáltal a tartósság nagy mértékben meg van nagyobbítva. A zsalu az ablakkeretet fedő részeken kívül ferde bevágásokkal van ellátva, melyek levegőt és világosságot bebocsátanak, anélkül, hogy a napsugarak behatolhatnának. A kezelés igen könnyű, egy kézzel zárható és az ablak elé tolható. Szeles időben semmiféle lárma nem keletkezik. A zsalu felhúzásánál az egész berendezés az ablak feletti szekrényben fér el és az ablaküveg teljesen szabad marad. A zsalu úgy magánházak, mint nyilvános épületekben előnyösen alkalmazható és igen tetszetős külsejű összefüggésben, mely oszlopok a hengeres rész oldalaihoz erősítvék. A dörzsölő oldalrészei a 6-dik ábrában vannak kitüntetve. Az alsó dörzsölő a henger belsejének alján van megerősítve, hozzá illik a szabad, mozgó dörzsölő. Az alsó keretre gördülő hengerek vannak erősítve. A keretet egy könyök emeltyű hozza mozgásba. A megmosandó tárgyat a dörzsölök közé kell tenni, mire a felső dörzsölőt a mosandó tárgyra nyomva, ide-oda kell mozgatni. Az alsó dörzsölő az egyszerre mosandó ruha mennyisége szerint állítandó be. 3.—5. ábra. Esslingi ablak-zsaluk. Esslingi ablak-zsaluk. (Három ábrával.) Lakházak ablakainál még most is általában oly zsaluk vannak használatban, melyeknek nagy hátrányuk, hogy kinyitásuk és bezárásuk alkalmával az ablakot is ki kell nyitni. Emiatt már hosszabb idő óta a csinos és kényelmes lemezes redőnyöket, az úgynevezett nyári zsalukat használják. De bármily előnyöseknek is lehet ezeket nevezni, mind a mellett sok hátránynyal is bírnak, melyeken csak nehezen vagy alig lehet segíteni. Ily hátrányok nevezetesen : a deszkácskák összeverődése szeles időben, betörés elleni bizonytalanság, világosság behatolásának akadályozása és a gyakori javítások. Az a körülmény továbbá, hogy az említett redőnyöket könnyen lehet eltávolítani, a ház külsejének kinézését az által tették különössé, hogy a legkülönfélébb redőnyök voltak láthatók az ablakokban. 3—5. rajzainkban bemutatott GAZDASÁGI MÉRNÖK 1. szám. —Ki kézi mosógép. (Két ábrával.) Újabb időben a mosógépek mind nagyobb tért hódítanak a magán háztartásokban is, aminek természetszerű következménye, hogy minduntalan merülnek fel újabb és újabb szerkezetek, melyek a mosást könnyebbé és tökéletesebbé tenni hivatvák. Egy ilyen újabb szerkezetű kézi mosógépet ábrázol 7. sz. képünk is Ennél a dörzsölök oldaltartói egy tengelyre vannak erősítve, melynek alsó része össze van kötve két karral. Ezek felső végükön két oszloppal állanak Tejespinczék desinfliálása legegyszerűbben és legczélszerűbben úgy történik, hogy azokat jól kiszellőztetjük ; az egész pinczét naponként több órán keresztül kell átjárnia a friss légáramnak, ezenkívül a falak alsó részét s a padozatot hetenkint legalább egyszer kettedszénsavas mészszel bekenni igen ajánlatos. Ha a tejeskamra fekvése és építése olyan, hogy az ajtók és ablakok kinyitása által nem keletkezik benne elég erős légáramlat, úgy mesterséges útán egy, motor vagy emberi erő által hajtható ventillálógéppel kell benne légáramlatot előidézni, mihelyt arra szükség van. A tejespinezét carbolsav, carbolpor vagy hasonló anyagokkal nem szabad desinficiálni, mert e szereknek átható szaguk nagyon nehezen űzhető ki onnét s a tej igen hamar felveszi azt. A chlor- vagy kénsav-gőzökkel való desinficiálást az oly pinezékben, hol a ventillátiót nem lehet elég erélylyel végrehajtani, szintén nem tanácsos, mert ezek mérges gázok, melyeket szorgosan kerülnünk kell. Kellő elővigyázat mellett chlorgőzökkel lehet definficiálni, ha ezeket kénhydrogénnel functiójuk elvégzése után ismét lekötjük. A chlorgőzöket legegyszerűbben a chlormészből fejlesztjük oly módon, hogy — vigyázva arra, nehogy a mérges chlorgázt beleheljük — a chlormészre egy kevés kén- vagy sósavat öntünk, ekkor a pinezét azután jól elzárjuk. 3—3 nap múlva kénhydrogént bocsátunk a helyiségbe, melyet úgy fejlesztünk, hogy kénvirágot és vasforgácsot vízzel összekeverve, meleg helyre teszünk, ott állni hagyjuk és használat előtt kénsavval leöntjük. Vigyázni kell azonban, hogy e gázt se leheljük be, mert szintén mérges. A kénhydrogén a chlorgázt megköti s így egyik a másikát teszi ártalmatlanná. 6. és 7. ábra. Kézi mosógép. Kerosíne-olaj és víz a legjobb fűtőszer. A «The Birmingham Age» egy fontos új találmányról tesz említést, mely találmány szerint a Biddisonféle eljárással kerosine és víz olyképen lesz alkatrészeire felbontva, hogy a felbomlás alkalmával mindegyikből bizonyos gáz fejlődik, mely azután felhevíthető. A melegség a gázok elégése által fejlesztetik, és ezen melegség felülmúlja a legmelegebb szén- vagy fatüzelést. A legfinomabb kétszersültek vagy akár kenyerek a közönséges sütésnél igényelt idő fele alatt sülnek meg és bármely szoba megfelelően melegíthető fel néhány perc alatt. A tűzhöz nem szükségeltetik bél, nem fejlődhet füst, szag vagy hamu, a kezelés csak kevés munkát és fáradságot igényel, és a közönséges kályhák bármely baja teljesen ki van zárva. E fűtési módszerrel sok időt és költséget meg lehet takarítani és az eljárás oly egyszerű, hogy a tüzet akár egy gyermek kezelheti. A tűzre könnyen lehet ügyelni, szabályozható és rögtönösen eloltható. Ezen találmány nem hasonlít az eddig használatban volt kerosine, gasotine vagy más olajjal fűtött készülékekhez és számos város kiküldötte által történt vizsgálatok azon eredményt tüntették ki, hogy az említett tüzelési mód igen veszélytelen és semmi különös elővigyázatot nem igényel. Ezen tüzelési módszer feltalálója , Biddison az Egyesült Államok Birmingham városában részvénytársaságot alapított találmányának kihasználására. Hasonló társaságok már más városokban is alakultak és megfelelően működnek.