Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-02 / 1. szám

4 tekintetében valamennyi eddig alkalmazásban volt fedő­anyagot felülmúl s e tekintetben rég érzett hiányt pótol. Az említett anyag több, legalább három egy­más fölé helyezett fournier-lapból áll, melyek úgy van­nak egymáshoz enyvezve, hogy a rostok keresztben állanak egymásra. Ily módon vékony, ruganyos fa­lemez készül, mely kiváló ellenálló képességgel bír és sohasem változtatja alakját. Az így készített leme­zek a ragasztó anyag szilárdsága folytán nagyon jól ellenállanak a hőmérsék változásainak és minden időjárásnak : a lemezek változatlanok maradnak forró és hideg, száraz és nedves levegőben, sőt hosszabb ideig lehet azokat még vízben is főzni, a­nélkül, hogy az egyes lapok egymástól elválnának. A lemezeknek az időjárás behatása ellen való tartóssá tétele czél­­jából a falemezek még kátrány vagy más anyaggal vannak telítve és külső felületükön aszfalt-réteggel bevonva ; az aszfalt-rétegbe még meleg állapotban kis kődarabocskák vagy kavics van benyomva ; a leme­zek belseje tűzbiztonság czéljából vízüveggel van telítve. Az ily lemezek előnyei a következők : A lemezek vékonyabbak, tehát könnyebbek­­, mint bármely lemezpapír vagy horgany bádog fedeleknél szükséges faburkolat; a fournier-lemezekből készített fedél könnyebb, mint bármely más tetőzet. Az eddig legkönnyebbnek tartott papírlemez-fedél, négyszögmé­terenként a burkolattal együtt 20 kilogramm súlylyal bírt, míg 1 négyszögméter fournier-fedélzet csak 6,5 kilogramm súlyú. A falemezek nagyobb volta miatt külön burkolatra nincsen szükség, a lemezek egysze­rűen a megfelelő távolságban elhelyezett lécrezetre szögeztetnek. Az egyszerű munka által a fedés költ­sége jelentékenyen csökken. Említésre méltó még, hogy a fournier-lemez fedelek a nyomásnak is jól ellenállanak, daczára annak, hogy a lemezek nagyobb távolságra szabadon feküsznek fel a léezekre. A four­­nier-lemezek tetszés szerinti hajlással bíró fedeleknél használhatók, habár legczélszerűbb azokat lehetőleg csekély hajtás mellett alkalmazni. Igen czélszerűek és tartósak a fournier-lemezek oly gyáraknál példáid, a­melyeknél a fedélzet alatt levő űr oly gázokat és gőzöket tartalmaz, melyek más fe­délzetet rövid idő alatt tönkre tesznek, minthogy az említett lemezek telítésük folytán ily külső behatá­soknak ellen tudnak állani. Fontos továbbá az a körül­mény, hogy a fournier-lemezek elhelyezése nem igé­nyel különös szakavatottságot s a megerősítést bár­mely, valamennyire ügyes munkás könnyen elvégez­heti, minthogy minden netaláni egyenetlenség azonnal szembe ötlik, a­mi más fedésnél sokkal nehezebb. Nagy előnyük továbbá az is, hogy a lemezek nagyobb magasságból való leesésnél nem törnek szét, sőt nem is szenvednek semmi kárt. Az elsorolt előnyök mel­lett, a fournier-lemezekkel való fedés jóval olcsóbb, mint bármely más, minthogy a lemezeknek gyári mó­don való előállítása négyszögméterenkint csak mint­egy 1 frt egész 1 frt 20 krba kerül. A K4-­zsalu a házhoz eltávolíthatlanul alkalmazott alkotó részt tüntet elő. Ezt a berendezést a gör-zsaluk közé lehet sorozni, azonban az eddig alkalmazásban levőktől lényegesen különbözik. A lapok nincsenek vászonra ragasztva, hanem szíjakra erősítve. A szíjak az esővíz behatása ellen védve vannak, mi­által a tar­tósság nagy mértékben meg van nagyobbítva. A zsalu az ablak­keretet fedő része­ken kívül ferde bevágások­kal van ellátva, melyek leve­gőt és világosságot bebocsá­­tanak, a­nélkül, hogy a nap­sugarak behatolhatnának.­­ A kezelés igen könnyű, egy kézzel zárható és az ablak elé tolható. Szeles időben semmiféle lárma nem kelet­kezik. A zsalu felhúzásánál az egész berendezés az ab­lak feletti szekrényben fér el és az ablaküveg teljesen szabad marad. A zsalu úgy magánházak, mint nyilvános épületekben előnyösen alkalmazható és igen tetszetős külsejű­ összefüggésben, mely oszlopok a hengeres rész olda­laihoz erősítvék. A dörzsölő oldalrészei a 6-dik ábrá­ban vannak kitüntetve. Az alsó dörzsölő a henger belsejének alján van megerősítve, hozzá illik a sza­bad, mozgó dörzsölő. Az alsó keretre gördülő hen­gerek vannak erősítve. A keretet egy könyök emeltyű hozza mozgásba. A megmosandó tárgyat a dörzsölök közé kell tenni, mire a felső dörzsölőt a mosandó tárgyra nyomva, ide-oda kell mozgatni. Az alsó dör­zsölő az egyszerre mosandó ruha mennyisége szerint állítandó be. 3.—5. ábra. Esslingi ablak-zsaluk. Esslingi ablak-zsaluk. (Három ábrával.) Lakházak ablakainál még most is általában oly zsaluk vannak használatban, melyeknek nagy hátrá­nyuk, hogy kinyitásuk és bezárásuk alkalmával az ablakot is ki kell nyitni. E­miatt már hosszabb idő óta a csinos és kényelmes lemezes redőnyöket, az úgynevezett nyári zsalukat használják. De bármily előnyöseknek is lehet ezeket nevezni, mind a mellett sok hátránynyal is bírnak, melyeken csak nehezen vagy alig lehet segíteni. Ily hátrányok nevezetesen : a deszkácskák összeverődése szeles időben, betörés elleni bizonytalanság, világosság behatolásának aka­dályozása és a gyakori javítások. Az a körülmény továbbá, hogy az említett redőnyöket könnyen lehet eltávolítani, a ház külsejének kinézését az által tették különössé, hogy a legkülönfélébb redőnyök voltak láthatók az ablakokban. 3—5. rajzainkban bemutatott GAZDASÁGI MÉRNÖK 1. szám. —Ki­ kézi mosó­gép. (Két ábrával.) Újabb időben a mosógépek mind nagyobb tért hó­dítanak a magán háztartásokban is, a­minek termé­szetszerű következménye, hogy minduntalan merülnek fel újabb és újabb szerkezetek, melyek a mosást könnyebbé és tökéletesebbé tenni hivatvák. Egy ilyen újabb szerkezetű kézi mosó­gépet ábrázol 7. sz. ké­pünk is Ennél a dörzsölök oldaltartói egy tengelyre vannak erősítve, melynek alsó része össze van kötve két karral. Ezek felső végükön két oszloppal állanak Tejespinczék desinfl­iálása legegyszerűbben és legczélszerűbben úgy történik, hogy azokat jól kiszel­lőztetjük ; az egész pinczét naponként több órán ke­resztül kell átjárnia a friss légáramnak, ezenkívül a falak alsó részét s a padozatot hetenkint legalább egyszer kettedszénsavas mészszel bekenni igen aján­latos. Ha a tejeskamra fekvése és építése olyan, hogy az ajtók és ablakok kinyitása által nem keletkezik benne elég erős légáramlat, úgy mesterséges útán egy, motor vagy emberi erő által hajtható ventilláló­gép­­pel kell benne légáramlatot előidézni, mihelyt arra szükség van. A tejespinezét carbolsav, carbolpor vagy hasonló anyagokkal nem szabad desinficiálni, mert e szereknek átható szaguk nagyon nehezen űzhető ki onnét s a tej igen hamar felveszi azt. A chlor- vagy kénsav-gőzökkel való desinficiálást az oly pinezékben, hol a ventillátiót nem lehet elég erélylyel végrehaj­tani, szintén nem tanácsos, mert ezek mérges gázok, melyeket szorgosan kerülnünk kell. Kellő elővigyázat mellett chlorgőzökkel lehet definficiálni, ha ezeket kénhydrogénnel functiójuk elvégzése után ismét leköt­jük. A chlorgőzöket legegyszerűbben a chlormészből fejlesztjük oly módon, hogy — vigyázva arra, nehogy a mérges chlorgázt beleheljük — a chlormészre egy kevés kén- vagy sósavat öntünk, ekkor a pinezét azután jól elzárjuk. 3—3 nap múlva kénhydrogént bocsátunk a helyiségbe, melyet úgy fejlesztünk, hogy kénvirágot és vasforgácsot vízzel összekeverve, me­leg helyre teszünk, ott állni hagyjuk és használat előtt kénsavval leöntjük. Vigyázni kell azonban, hogy e gázt se leheljük be, mert szintén mérges. A kén­­hydrogén a chlorgázt megköti s így egyik a másikát teszi ártalmatlanná. 6. és 7. ábra. Kézi mosó­gép. Kerosíne-olaj és víz a legjobb fűtőszer. A «The Birmingham Age» egy fontos új találmány­ról tesz említést, mely találmány szerint a Biddison­­féle eljárással kerosine és víz olyképen lesz alkat­részeire felbontva, hogy a felbomlás alkalmával mind­egyikből bizonyos gáz fejlődik, mely azután felhe­víthető. A melegség a gázok elégése által fejlesztetik, és ezen melegség felülmúlja a legmelegebb szén- vagy fatüzelést. A legfinomabb kétszersültek vagy akár ke­nyerek a közönséges sütésnél igényelt idő fele alatt sülnek meg és bármely szoba megfelelően melegít­hető fel néhány perc­ alatt. A tűzhöz nem szükségeltetik bél, nem fejlődhet füst, szag vagy hamu, a kezelés csak kevés munkát és fáradságot igényel, és a közönséges kályhák bármely baja teljesen ki van zárva. E fűtési módszerrel sok időt és költséget meg lehet takarítani és az eljárás oly egyszerű, hogy a tüzet akár egy gyermek kezel­heti. A tűzre könnyen lehet ügyelni, szabályozható és rögtönösen eloltható. Ezen találmány nem hasonlít az eddig használat­ban volt kerosine, gasotine vagy más olajjal fűtött készülékekhez és számos város kiküldötte által tör­tént vizsgálatok azon eredményt tüntették ki, hogy az említett tüzelési mód igen veszélytelen és semmi kü­lönös elővigyázatot nem igényel. Ezen tüzelési módszer feltalálója , Biddison az Egye­sült Államok Birmingham városában részvénytársasá­got alapított találmányának kihasználására. Hasonló társaságok már más városokban is alakultak és meg­felelően működnek.

Next