Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

1. szám. rendezése azonban úgy jön tervezve, hogy a vágóhíd a fogyasztás megkétszereződése esetében is megfeleljen az igényeknek. Az épületnek egy szarvasmarha és egy sertésvágó csarnoka, egy ellenőrző szobája és egy lakosztálya van. A 9X^­24 m. belső területtel bíró szarvasmarha vágócsarnok padlójába befalazott karikán van a marha fejére erősítendő kötél áthúzva, mely utóbbi a fáiba erősített biztonsági csiga segítségével a kellő helyzetbe hozható. Ennek a csarnoknak az egyik sarkában vannak a zománczozott vasból készített paczalmosóedények, melyek a megmosott paezal kikaparására szolgáló nagy tölgyfa-asztal­­lapba vannak beillesztve. Az ezen edényekhez szükséges vizet egy hidegvíz- és egy melegvíz­­vezeték szolgáltatja. A fal mentén két drb egyen­ként 1i­ 5 m. hosszúságu­ kovácsoltvas akasztóállvány húzódik végig. Az egyiken egy öntöttvas consolokon nyugvó alakú vastartón 30—30 cm. távolságra 21 darab horganyzott kampó van, szintúgy az ellenkező falon azzal a különbséggel, hogy az utóbbi az aluli vastartóval párhuzamos (50 X 13 mm. vas­tagságú) laposvassal is van 14 kampóval, ezen­kívül a tetőt támasztó két faoszlopra 8—8 kam­póval ellátott kovácsolt vas­korona is van erősítve.­ A sertésvágó csarnokban, mely 4.75 X 8.24 mé­­ternyi területű, egy 1.9 m. hosszú, 0.8 m­. széles és 0.75 m. mély forrázóüst és egy e mellett, de de magasabban, befalazott 325 liter űrtartalmi forróvízüsz van. A falaik mentén a nagy csarno­kéhoz hasonló akasztó állványok vannak. Ezekhez közel állanak egy-egy 350 kg. horderejű forgó és és futódaru a levágott sertések kényelmes elszál­lítására. A vízzel való eljárás czéljaira a padlón egy 3000 liter tartalmú, faszekrényben és fűrész­­porban levő, kovácsolt vas-víztarló áll, melyet a tornáczon felállított kéziszivattyúval töltenek meg. A vízlevezetésről szintén kellőleg gondoskodva van. A húsvizsgáló lakása az ellenőrzési szobán kívül két lakószobából, egy kamarából és kony­hából áll. A padlás a lakás és a tornácz fölött van. Bartzer-féle szabadalmazott czirkulácziós gőzkazán. — Két ábrával. — Sok apróbb szerkezeti hibája daczára, érdekes a billédi malomban felállított négy főkazántestből és egy iszapgyüjtő hengerből álló, melyhez ma külön egy előmelegítő is csatlakozik, összesen 10 db. apró tűzesővel ellátott igen nagy nyomású gőzfej­lesztőképességű gőzkazán, melyet Vartzer István gépész, a billédi malom tulajdonosa tervei szerint Tedeschi és tsa temesvári gépgyára első minőségű Martin-aczél kazánlemez felhasználásá­val készített. A kazán méretei a következők: a 3 kazán —­­melyben egyenként 32 db. 0 060 m. átmérőjű tűzeső van — hossza 3­54, átmérője 0 650 m., a homlokfalak lemezvastagsága 18, míg a henge­reké 12 mm. A legfelsőbb hengeres kazán hossza 400, át­mérője 0 65 m., 15 és 12 mm.-es lemezből ké­­szült. 1­ 2-5. ábra. Vágóhíd. — Betű­magyarázat: A szarvasmarhavágócsarnok, B sertésvágókonyha, C folyosó, D ellenön szoba, E lépcsőház, F szoba, G konyha, H kamra, a emelőgép, b függőállvány, d futódaru, e forgó daru, f forró vizüst, g forrázó üst, h hidegvízmedencze,­­ kiöntő, k gyűjtőmedenc­e, l vízszivattyú. GAZDASÁGI MÉRNÖK

Next