Gazdasági Mérnök, 1906. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

TELEFON 56—44. XXX. évfolyam. ak Budapest, 1906. jnntnr 7 rffl a 1. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON. HlbiUftttii <fifl s Egész évre 24 kor. fél évre 12 k. negyed évre ök Egyről-másról. Ismét elveszett egy esztendő az országra nézve. Újabban már kezdjük megszokni az elvesztett esztendőket, de azért az évfordu­lónál mégis szomorú érzést vált ki lelkűnk­ben az a tudat, hogy az az idő, a mi az el­múlt évben a komoly, céltudatos és produk­tiv közgazdasági tevékenységnek lett volna szentelendő, ismét csak a meddő közjogi küz­delmekben, káros tétlenségben és a közrend felforgatásában telt el. Kiszámíthatatlan, és mondhatjuk pótolhatat­lan, az a veszteség, a mi a lefolyt válságos év alatt úgy az országot, mint az egyeseket érte. Milliókra rúg az az összeg, a mit egye­sek a munkahiány miatt szenvedtek. Gyakorlati eredményeket hiában keresünk az elmúlt év történetében, mert ott, a hol fejtetőre állott minden, komoly, eredményes munka nem végezhető. Nem akarjuk fesze­getni, hogy kit vagy kiket okolhat az ország és annak minden egyes polgára az elmaradt gyarapodásért, kiket terhel a kivándorlók számának rohamos növekedése es kik fele­lősek azért a sok pusztulásért, a mi az el­maradt állami adók jövőbeni beszedésének nyomában fog járni. De nem is segítenénk a bajon, ha a fennálló bajok okozóit — a mi igen nehéz feladat volna — kiludnók kutatni. Ez nem is feladatunk, de mint a közgaz­dasági érdekek egyik szerény őrének, köte­lességünk az újév hajnalán reá mutatnunk arra, hogy ez nem jól van igy, a hogy van. Az ország közgazdasági ereje, a mi a sok csapásnak szerencsésen ellen tudott állani^ hovatovább a megengedett szélső határig lesz igénybe véve. azon túl pedig már a züllés végső processzusa következik. Fel kell tehát emelnünk kérő szavunk az összes illetékes tényezőkhöz, hogy siessenek már a végnél­küli válságot akként megoldani, hogy sem az ország, sem a korona ne legyen legyőzött fél. A békét már parancsolólag követeli az or­szág és annak minden egyes polgára. De csak oly békét, mely a honi szivet nem se­bezi meg, mert az a seb épugy öl, mint a közgazdaságon rágódó féreg. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy en­nek a sivár esztendőnek is voltak fénypontjai. Alapította GONDA BELA 1877-ben. l Az a körülmény, hogy a külkereskedelmi szerződések egy részét — arra való tekintet­tel hogy az önálló vámterület ez idő szerint nem lesz életbeléptethető akként, kötötte meg a kényszerhelyzetbe került kormány» hogy azok lejárata egy Ausztriával kötendő tízéves kereskedelmi és vámszerződés lejár­tával összeesik és igy arra az időpontra az önálló vámterületéletbeléptetése előtt akadály nem lesz. már szintén némi eredménynek mondható. Positiv eredménye a múlt évnek az, hogy a választói jog kiterjesztését akuttá tette. Ezzel a közgazdasági élet muukásainak százezrei nyernek jogot arra, hogy az ország sorsának intézésében résztvehessenek. Ez azt jelenti, hogy a nemzet képviselői közt a jövőben a közgazdasági kérdésekben járatos polgárok köréből többen foglalhatnak helyet, ami az országnak csak üdvére válhat. Szerencsés momentuma volt az elmúlt évnek a kielégítő termés. Ennek köszönhetjük, hogy az ország ellentálló képessége nem roppant meg hogy továbbá a külföld nem veszítette el bizalmát a magyar értékek iránt a felfor­dult viszonyok és az általános adómegtagadás dacára sem. Ez a jó termés okozta ellentálló képesség adja meg a reményt arra, hogy a nyugodt, békés viszonyok beálltával az ország ismét biztos fejlődésnek és virágzásnak indul. Ebbéli reményünket éleszti az a körülmény is hogy még ebben a lefolyt sivár esztendő­ben is történtek ipari alapítások, épültek va suták, alakultak uj pénzintézetek a vidéken és emelték tőkéjüket fővárosi pénzintézetek. Mily biztató perspektívát nyújtanak e körül­mények arra az időre, midőn a nagy állami beruházások ismét foganatba vétetnek és ösz­tökélni fogják a magántőkét a vállalkozásra. Ehhez csak politikai béke és nyugodt viszo­nyok kellenek. Nem kívánhatunk tehát olva­sóinknak jobbat a beállott újév alkalmából^ minthogy béke honoljon mielőbb szeretett hazánkban. * Lélekemelő ünnepségben volt részük szom­baton, december hó 3-án este a magyar mér­nököknek. Több évtizedes, buzgó, lelkiisme­retes és eredményes munkásságuk gyümöl­Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, Vili. KERÜLET CONTI-UTCZA 38. SZÁM T csét aratták le a napokban dr. Mentsik Ferenc Hoszpotzky Alajos és Szántó Albert kartár­sak, midőn őket a királyi kegy a jól megér­demelt előléptetésben részesítette. A két előbbi kartárs a műszaki életpályán oly ritka minis- téri tanácsosi, a harmadik kartárs pedig az osztálytanácsosi rangosztályba emelkedett. Tudja róluk az egész műszaki kar, hogy ez a kitüntetés igaz érdemek jutalmazása, a mit legjobban az a közvélemény bizonyít, hogy a kitüntetett három kartárs az egész műszaki kar részéről a legnagyobb megbecsülést és kartársi szeretetet tudott kiérdemelni. Ezeket az érdemeket juttatta a műszaki kar őszintén kifejezésre, midőn szombaton este a mérnök-egyletben fehér asztal mellett ünnepelte a három kitüntetett kartársat. Száz­nál több kartárs közt ott látjuk az ünnepeltek körül műszaki életünk számos kitűnőségét- köztük Kherudl György Nagy Yirigil, és Cser­háti Jenő tanárokat, Gonda Béla miniszteri tanácsost, Zsák Hugó min. oszt. tanácsost, Rényi Zsigmond Speidl Bódog és Kádár Gusztáv máv. főfelügyelőket, Pulszky Gari­baldi máv. üzletvezetőt, Pártos Gyula építészt, dr. Zielinszki Szilárdot, a Magánmérnökök Országos Szövetségének elnökét, Zsigmondy Bélát stb. Az ünnepelt három kartársat számosán fel- köszöntötték, igy Cserháti Jenő, Kherudl György Gonda Béla, Rényi Zsigmond, Kádár Gusztáv, dr. Zielinszky Szilárd, stb. Felszó­lalók valamennyien meleg elismeréssel adóz­tak a kitünteteti kartársak kiváló érdemeinek, de kiemelték azt is, hogy e kitüntetésekből az egész műszaki karra háramlik némi ki­sugárzás. Visszaemlékeztek 2—3 évtizedes múltra, midőn a mérnöki foglalkozás hazánk­ban még igen lenézett foglalkozás volt, s örömmel tekintenek a jelenbe, midőn már nem csak hogy nem szégyen mérnöknek lenni, de ime ily magas állásokba is el-el jut közülök egynéhány. Megjelölték azoknak a kartársaknak a karral szemben fennálló kö­telességeit, a melyek teljesítésével előmozdít­hatják azt, hogy a műszaki kar elvégre ha­zánkban is elérhesse azt a méltán megillető pozíciót, a mit művelt nyugati államokban már régóta elfoglalnak külföldi kartársaink. Természeten jókívánságokban sem volt hiány

Next

/
Thumbnails
Contents