Gazdasági Mérnök, 1908. január-december (32. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
1. szám, megfelelő módon van-e elhelyezve és megépítve. Ilyen vezető gátak nyilván csak azért épülhetnek, hogy a folyamszabályozási célok mellett a kikötő torkolata előtt mintegy előkikötőt alkotván, minden viharban és időjárásban éjjel és nappal a megérkező hajóknak lehetővé tegyék, hogy a kikötőbe bejuthassanak. A „Berlin“ gőzös azonban közvetetlenül a kikötő torkolata előtt, magán az egyik diga végén hajótörést szenvedett. Másodszor tudni kellene, ha várjon a két diga végén álló világítótorony világító készülékei egyátalán, illetőleg helyesen működtek-e. Harmadszor: váljon a hajóvezetőség hibája, egy kalauz tehetetlensége, a világítótornyokból nyert hamis jelzések vagy a hajó gépezetén vagy a kormányon esett sérülés (Havarie) oka annak, hogy a hajó a helyes iránytól letévedt és ennek következtében a diga rézsűjén hajótörést szenvedett. Negyedszer, vájjon a hajószemélyzetnek fentemlített etnikai megbízhatatlansága szellemi fogyatékossága vagy a vihar és zord időjárás okozta teljes kimerültsége tette képtelenné arra, hogy a hajót a kikötőbe vezesse. Ötödször, miképpen volna megmagyarázható, hogy egy egészen vasból és acélból épített hajó — teljesen mindegy: vájjon régi teherszállító hajó vagy valamely díszes yacht, a mai hajótechnika eszményképe legyen az — oly hihetetlen rövid időn belül elpusztulhatott stb. A hullámtörőknek célszerű vagy célszerűtlen elhelyezése és építése iránt a fenti értesítések semmit sem tartalmaznak. Azonban az „Illustration“ leírásához tartozó fényképek közelebbi megszemléléséből azonnal felismerhető, hogy a hullámtörők csak kevéssel emelkednek a vízszin fölé, tehát a „Berlin“ esetére való tekintettel nincsenek célszerűen megépítve és ez nagy hiba. Eme hullámtörők építésének érdekes és tanulságos leírása egy olasz műben jelent meg. (Relazione di Missione sulle opere idrauliche dei Paesi Bassi a Sua Eccellenza il Sig Ministro dei Lavori Pubblici. Del Ingeguere All. del Genio Civile Italo Maganzini. Roma 1877.) Nevezett leírásból kitűnik a következő: A „Maas“ folyó torkolatának az Északi- Tenger partján való szabályozására beérkezett öt terv közül a Caland mérnök tervét, mint a többiekkel össze sem hasonlítható legjobb tervet a kormány jóváhagyta 1858 évben és annak foganatosítását 1863. év január hó 24-én kelt törvény alapján elrendelte. Tervezve volt a „Maas“ folyót a „Scheuer“ folyó felhasználása mellett „Hoek van Holland“-nál a „Dune“ átvágásával a legrövidebb uton az Északi-Tengerbe terelni. E célból szükséges volt a folyót szabályozni, de azonfelül két hosszú vezető gátat (hullámtörődiga) a tengerbe építeni, mint az az 1. ábrából látható. Ez a két diga párhuzamosan egymáshoz és egymástól 900 m. távolságban van megépítve; az északi diga 2000 m, a déli 2300 m, hoszú. A diga szerkezete a 2. ábrából látható. A vezető gátak a Hollandiában általánosságban alkalmazásban levő építési rendszer szerint belül rőzserétegekből (rijshout zinkstukken) vannak megépítve és mindegyik réteg kövekkel megterhelve. A rétegek ezenfelül még cölöpökkel vannak lefoglalva és a diga egész felülete kövekkel megterhelve és lekötve, amint az a fotográfiai felvételekből is látható. A diga koronája a közönséges dagály magasságáig ér fel és itt a korona szélessége 8 m. A közlekedés fentartása céljából a gát egész hosszában egy sínpár van lefektetve. A végén a diga a világitó lámpák vasállványainak elhelyezése végett 17 m. széles. Az északra fekvő diga építése 1863. évben a délnek fekvőé 1864. évben vette kezdetét. Az összes építkezések 1876. évben nyertek befejezést, a hajózás azonban még 1870. évben indult meg Az összes építkezések 10,690.07406 hollandi forintba kerültek; ebből a tulajdonképeni vezető gátak építésére 5,835.03852 forint esik. A fent idézett hivatalos jelentés a szóban levő műveket mind műszaki, mind pedig forgalmi tekintetben teljesen sikerülteknek jelöli. Ennek igazolására fölemlíti, hogy a védőművek gyakran rendkívül heves észak-nyugati (Maestro) viharok ostromainak vannak kitéve, amelyeknél a szélnyomás 125 kg, a hullámok gyakorolta nyomás pedig 12.500 kg, egy-egy négyzetméterre, anélkül, hogy az építmények kárt szenvednének. Ebből a leírásból és a 2. ábrából azonban látható, hogy a digó csak apály idejében emelkedik kevéssel a vízszin fölé, nagyobb dagály már elborítja a koronáját és minden vihar alkalmával átcsapnak rajta a hullámok, minélfogva mindenkor, ha a tenger háborog — és ismeretes, hogy a tenger e helyen gyakran háborog — a közlekedés rajta lehetetlen. Ez volt az oka annak, hogy a Berlinen tartózkodó hajótörötteknek, az ott létező vasúti vágány ellenére is, a szárazföld felől segítséget nyújtani nem volt lehetséges, ami 3. ábra. GAZDASÁGI MÉRNÖK 3.